Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-04 / 255. szám, péntek
Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 4. 8 RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 44. számában feltett kérdésre Meszlényi István a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Lukács Mária nagy- födémesi, Lábadi István padányi és Abosi Ferenc szesztai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A Pengő zenekar lemezbemutatója Komárom. Lemezzel ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját a Pengő zenekar. Az album bemutatója ma 20 órakor lesz a Rév - Magyar Kultúra Házában, ezt követően pedig táncház várja a közönséget. A néptáncokat Ölveczky Mónika és Ölveczky Árpád fogja oktatni, (ú) Díjeső a Sorstalanságnak Varsóban A nagydíjat, a legjobb színész, a legjobb forgatókönyv és a legjobb operatőr díját is elhozta Koltai Lajos Sorstalanság című filmje a varsói zsidó filmfesztiválról. A Sorstalanság a zsidó témájú mozgóképeknek szentelt fesztivál 80 versenyfilmje között kelt versenyre, és a mustra négy legfontosabb díját nyerte el. Az alkotások Dániától Szenegálig a világ minden tájáról érkeztek Varsóba. A nemzetközi zsűri a fesztivál nagydíja mellett Kertész Imrét a legjobb forgatókönyvért járó, Nagy Marcellt a legjobb színészt illető díjjal, Pados Gyulát pedig a legjobb operatőr Dávid Kamera díjával tüntette ki. A varsói filmfesztivál életműdíját az idén Woody Allan kapta, akinek munkáiból retrospektív válogatást mutattak be. (MTI) Muzeológiai tanácskozást tartottak Somorján Musaeum Hungaricum II. BAGIN ÁRPÁD A szlovákiai magyarság tárgyi emlékei és ezek múzeumi dokumentációja címmel a boldogfai székhelyű Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, a Galántai Honismereti Múzeum és a Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezésében került megrendezésre (az utóbbi intézmény somorjai székházában) a Musaeum Hungaricum II. konferencia. Az első ilyen jellegű tanácskozás 2003-ban zajlott A magyar muzeológiai tevékenység aktuális kérdései címmel, majd ezt követően Musaeum Hungaricum főcímmel rendeztek egy-egy konferenciát 2004-ben, illetve 2005-ben. Az idei előadássorozaton dél-szlovákiai intézmények, javarészt múzeumok munkatársai tartottak előadásokat - kétharmad részt magyar nyelven, egyharmad részt pedig szlovákul. Meg kell említeni, hogy a konferencián - egy kivétellel - valamennyi előadás szövegváltozatát is megkapták az érdeklődők. A tanácskozás megnyitója után Ursula Ambrušová, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum munkatársa a kassai fazekas céh magyar nyelvű írásbeli emlékeit vette számba (1574-es szabályzat, 1830-as, 1832-es mesterlevél). A szerző (akinek dolgozatát Gaucsík István olvasta fel) a forrásanyagok leírása mellett foglalkozott azok tartalmával is. Kovács Eszter Blaskovics József neves turkológusnak az érsekújvári Thain János Múzeumban található hagyatékát (3 625 könyvtári tétel) mutatta be. Mint megtudhattuk, a különféle nyelvű kötetek egy részét nem volt egyszerű feladat tematikai csoportokba besorolni. Gaucsík István, a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának munkatársa Paxy László hagyatéka címmel tartotta meg előadását. A szerző témakörökbe csoportosította a levéltári iratokat. Fehér Csaba, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója egyebek mellett a közelmúltban átadott, Kultsár István nevével fémjelzett olvasóteremről tájékoztatta a jelenlévőket. Katarína Holbová, a lévai Barsi Múzeum munkatársa a volt Mohi településsel kapcsolatos néprajzi gyűjtemény kialakulását, további fel- használását foglalta össze. Danter Izabella, a Galántai Honismereti Múzeum néprajz- kutatója A kisalföldi hagyományos gazdálkodás című kutató- programot ismertette, amelynek elindítója Fehérváry Magda volt 1988-ban a komáromi Duna Menti Múzeumban. A szerző beszámolt továbbá a 2005-ben megjelent Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed című kötet kutatópontjaival kapcsolatos eredményeiről is. A fentiekben bemutatott, elsősorban múzeumi keretek között kidolgozott előadásokkal kapcsolatban el kell mondani, hogy fontos adalékai a szlovákiai magyar kultúra egyik részterületének, a muzeológiának is. A Musaeum Hungaricum II. közönsége (Németh Tibor felvétele) A Szlovák mítosz című rendhagyó kiállítás február végéig látható a pozsonyi Esterházy-palotában Összegezés és számadás A szlovák címer Botticelli Vénuszának arcán (Képarchívum) „Micsoda időtlenség!” - füstölögtem magamban, ahányszor megláttam a Szlovák Nemzeti Galéria Szlovák mítosz című kiállításának plakátját, amelyen Botticelli Vénuszának gyönyörű arcán, mint a focidrukkerekén, a szlovák címer éktelenkedik ordító színekkel felmázolva. De csak addig irritált, amíg nem láttam a kiállítást Ennél jobbat eddig még nem csináltak Szlovákiában. Olyan merész és provokáló, mint maga a plakát. VOJTEK KATALIN Pedig az első benyomásom negatív volt. Az Esterházy-palota alagsorában, ahol a kiállítás kezdődik, az első két kép, amely a szemünkbe tűnik, Gábriel Hošovský (1971) Szlovákiája: az egyiken egy rémülten kapálódzó, szlovák viseletbe öltözött kislányt cipel egy szörnyeteg, a másikon egy anyamedve dühöng tehetetlenül, bocsának véres mancsát egy orvul elhelyezett csapda tartja fogva. „Mi ez?” - berzenkedett bennem a kisebbségi túlérzékenység, de máris elnevettem magam, ahogy megláttam a Nagyapám című képet. A „nagyapa” nem más, mint a Frič rendezte híres Jánošík-film címszerepét alakító Paľo Bielik, teljes jánošíki díszben, az ő kinagyított fotóját helyezte a reprezentatív családi fényképeknek kijáró aranyos keretbe Viktor Frešo (1978). A következő nyelvöltögetés, Laco Térén (1950) Ellenállása Martin Benkának, a szlovák nemzeti festészet nagy klasszikusának szól: nincs fej, se test, se láb, csak két, hegynyire duzzadt bicepszből kinőtt kar, amely egy husángot szorongat. Mellette az inspiráció: Benka ugyanilyen című festményén az elszánt tekintetű hegylakó ugyanazzal a mozdulattal markolja botját. A következő teremben Svätopluk Mikyta (1973) rajza, a Fekete csillagok, vörös keresztek azt ábrázolja, hogyan lesz a keresztből ötágú csillag, majd milyen metamorfózisokon átesve változik vissza ismét keresztté. A nyugati szemlélő aligha érti, mi itt a poén, de nálunk senkinek sem kell magyarázni. A káprázatos színeikről nyomban felismerhető Laluha- képek (Férfi fiaskóval, Fiaskó mellett) témájukat tekintvé inkább a második emeletre tartoznának, ahol külön csoportba rendezve láthatók az ivással kapcsolatos ábrázolások, fölöttük a felirat: „Pijú chlapci, pijú - slovenské Symposion” (Isznak a legények - szlovák szimpozión). Aki azonban az alagsorban látott szellemes fricskák, nyelvöltögeté- sek után arra rendezkedik be, hogy az egész kiállítás valamiféle népiurbánus szellemi mérkőzés lesz, amely természetesen az újabb festőnemzedékek képviselte urbánusok győzelmével és a Benka nevével fémjelzett népiek piedesztáljá- nak megroggyanásával végződik, az első emeleten rájön, hogy valami egészen másról van szó. A fricska szolid távolságtartássá szelídül: a távolság épp csak annyi, amennyi egy kép alaposabb szemrevételezéséhez, körbejárásához szükséges. Mert erről van szó, ez a kiállítás lényege: összegezés és számadás, milyen is, milyenné lett a szlovák festészet kezdeteitől napjainkig, és kik, milyenek azok, akiknek és akikről szól. Heroikus vállalkozás: sablonoktól, sztereotípiáktól, mítoszoktól mentesen bemutatni a szlovákságot saját festészete tükrében. Aki ilyesmibe vág bele, nemcsak elfogultságtól, elfogódottságtól is mentes kell legyen. S hogy a néző is így fogadja a látottakat, erre szolgál az első stáció, az a kis, bántó él nélküli tiszteletlenkedés az alagsorban, bemelegítés gyanánt. így kerülhet egymás mellé Janko Alexy 19. századi romantikus illusztrációkat idéző, bűnrossz Isznak a legények c. képe és egy kis méretű remeke, a Tanácskozás: hosszú pádon terebélyes falusi má- mik, a sok szürkéből és feketéből csak itt-ott villan fel némi fehér. És ugyanígy kerülhetnek a legjobb Benkák mellé a Matica sloven- skának sorozatban gyártott oklevelek, ezek a muszájmunkák, a hazafias giccsek legrémesebb fajtájából. Az egyiken, amely 1963-ban, a Matica centenáriumára készült, a Patróna Hungariae-ábrázolásokat idéző Szlovákia nyitott könyvet tart: egyik lapján a kettős kereszt, a másikon sarló és kalapács, vörös csillaggal. Az ember szinte látja maga előtt az idős mestert, ahogyan kínlódik, töpreng, mi a frászkarikát csináljon már megint a Maticának. Ő nem mondta ki - valószínűleg önmagában sem -, amit Bazovský kimondott, sőt leírt 1940-ben: „Sajnos, folyton ezt a mi folklórunkat kell csinálnom, a közönség annyira megszokta, hogy mást nem akar.” És amikor a néző már kissé elfásulva nézi a sok Benkát, egyik képe előtt hirtelen ámulva kapja fel a fejét: „Ez is ő? Ilyet is tudott? Hű, de szép!” És mennyi ilyen van! Galanda rafinált egyszerűsége, Imro Weiner-Kráľ balladás gyönyörűsége, Fulla figurás bája, Cyprián Majemík talányossága, Amold Weisz-Kubínčan expresszív, remek Pietája, Koloman Sokol ereje, Andrej Marcik kísérletező kedve... A falakon rengeteg korabeli fénykép látható, egyik jobb, mint a másik: azokat a típusokat ábrázolják, amelyeket Benka, Bazovský és a többiek ecsetjükkel örökítettek meg. Plicka fotóján a madačkai gazda fonott varkocsaival, élesen metszett vonásaival olyan, mint egy öreg indián törzsfőnök, olyan méltóságteljes a tartása is. És közben egészséges öniróniával teli, kacagtató videoklipeket és rövidfilmeket láthat az ember, például a deli szlovák legényről, amint Dévénynél fujaraszó mellett, hatalmas nekiveselkedéssel elhajítja a fokosát, és az repül, egész az égig, hogy aztán meredek zuhanással merüljön el örökre a koszos Dunában. A szlovák festészetnek ilyen zuhanástól már nem kell tartama. És hogy valamikor holmi hamis mítoszok nehezítették a fejlődését? Csak a szokásos gyermekbetegségek voltak, amelyeknek az a tulajdonságuk, hogy kétszer nem lehet őket megkapni. Hétről hétre, Délidő, Téka, Világosság, Randevú, Térerő, Kaleidoszkóp, Nevelők fóruma, Hazai tájakon A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Szombat reggel 7 órától fél 12- ig a Hétről hétre c. zenés, publicisztikai magazinunkat hallhatják. A tartalomból: Lejáratás vagy valami egészen más? - az MKP diszkreditálására törekszik-e a titkosszolgálat? A Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 180. évfordulója kapcsán Glatz Ferenc akadémikussal beszélgetünk. Bresztyák Sándor amatőr festővel az érsekújvári Kultúra könyvesboltban beszélgetünk kiállított képei kapcsán. Miklósi Péter Délidő c. műsorának vendége dr. Lelkes László, a Dunaszer- dahelyi Járási Fogorvosi Kamara elnöke lesz. Téka című irodalmi magazinunkat 13 órától hallhatják, melyben szó lesz Kaffka Margitról, Tóth László költő terveiről, Huszár László, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának titkára pedig a Gyur- csó István Alapítvány által kiadott irodalmi témájú lemezekről beszél. 15 órától Válogatás a rádió hangarchívumából c. műsorunkban a Benkó Dixieland Band vezetőjével, Benkó Sándorral beszélget Hritz Júlia. A felvétel 1992- ben készült az együttes komáromi koncertje alkalmával. A 16 órai híreket a Köszöntő követi, ezután nyelvi vétségeinkről lesz szó egy percben. Vasárnap reggel 7 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul a műsor. 8.05-kor: A hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet eseményeinek színes összefoglalója. 9.05-kor a Világosság katolikus kiadásában Bíróczi István nagymegyeri esperes-plébános elmélkedik. Megkezdték az áprilisban elhunyt II. János Pál pápa boldoggá avatásának eljárását, ennek kapcsán idézi fel a haldokló pápa utolsó óráit Vértesaljai László jezsuita atya. 10 órakor hírek, sport, majd röviddel 10 óra után Randevú. 13 órakor Térerő. A Kárpátmedencei magyar szerkesztőségek közös magazinja az újvidéki szerkesztőség gondozásában jelentkezik. 14 órakor hírek, majd a Kaleidoszkópot közvetítjük. A műsorban bemutatjuk dr. Lipták András vegyészprofesszort, aki a szénhidrátok kémiájával foglalkozik, és egyebek között arra keresi a választ, hogyan lehet ezeket az anyagokat új gyógyszerek előállítására felhasználni. Litomericzky Nándor építész a komáromi Palatínus Polgári Társulásról és megvalósult álmáról, az Európa-udvarról beszél. Ellátogatunk a búcsi Katona Mihály Galériába, amelyet a helyi magyar alapiskolában rendeztek be. Varga Lajos igazgatótól megtudhatják, hogy a galéria névadójának emlékét nagy tisztelettel ápolják a faluban, szellemi hagyatéka pedig fontos közösségteremtő erő. T. Nyíri Mária turkológus egy különös házasság történetét meséli el, amelynek főszereplője egy török diplomata, egy francia nyelvtanárnő és magyarrá lett gyermekük, Koryürek Péter. 15 órakor a Nevelők fórumában a bénái, a sídi és a fülekpüspöki kisiskola igazgatójával beszélgetünk örömeikről és gondjaikról. A továbbiakban Komáromba, a XV. Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozóra invitáljuk önöket, és Párkányba a IV. Gramma Nyelvészeti Napokra, ahol a magyarnyelvoktatás időszerű kérdéseivel fognak foglalkozni. Fél négytől a Hazai tájakon rendhagyó kiadással jelentkezik. A műsorban összeállítást hallhatnak a Pátria rádió október 29-én, Dunaszerdahelyen megtartott 2. országos roma fesztiváljáról. (Nyit.)