Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-04 / 255. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 4. 8 RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 44. számában feltett kérdésre Meszlényi István a he­lyes válasz. E héten az 500-500 koronát Lukács Mária nagy- födémesi, Lábadi István padányi és Abosi Ferenc szesztai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A Pengő zenekar lemezbemutatója Komárom. Lemezzel ünnepli megalakulásának 10. évforduló­ját a Pengő zenekar. Az album bemutatója ma 20 órakor lesz a Rév - Magyar Kultúra Házában, ezt követően pedig táncház várja a kö­zönséget. A néptáncokat Ölveczky Mónika és Ölveczky Árpád fog­ja oktatni, (ú) Díjeső a Sorstalanságnak Varsóban A nagydíjat, a legjobb színész, a legjobb forgatókönyv és a leg­jobb operatőr díját is elhozta Koltai Lajos Sorstalanság című filmje a varsói zsidó filmfesztiválról. A Sorstalanság a zsidó té­májú mozgóképeknek szentelt fesztivál 80 versenyfilmje között kelt versenyre, és a mustra négy legfontosabb díját nyerte el. Az alkotások Dániától Szenegálig a világ minden tájáról érkeztek Varsóba. A nemzetközi zsűri a fesztivál nagydíja mellett Kertész Imrét a legjobb forgatókönyvért járó, Nagy Marcellt a legjobb színészt illető díjjal, Pados Gyulát pedig a legjobb operatőr Dá­vid Kamera díjával tüntette ki. A varsói filmfesztivál életműdíját az idén Woody Allan kapta, akinek munkáiból retrospektív válo­gatást mutattak be. (MTI) Muzeológiai tanácskozást tartottak Somorján Musaeum Hungaricum II. BAGIN ÁRPÁD A szlovákiai magyarság tárgyi emlékei és ezek múzeumi doku­mentációja címmel a boldogfai székhelyű Mátyusföldi Muzeoló­giai Társaság, a Galántai Honis­mereti Múzeum és a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet szervezé­sében került megrendezésre (az utóbbi intézmény somorjai szék­házában) a Musaeum Hungari­cum II. konferencia. Az első ilyen jellegű tanácsko­zás 2003-ban zajlott A magyar muzeológiai tevékenység aktuá­lis kérdései címmel, majd ezt kö­vetően Musaeum Hungaricum főcímmel rendeztek egy-egy konferenciát 2004-ben, illetve 2005-ben. Az idei előadássoro­zaton dél-szlovákiai intézmé­nyek, javarészt múzeumok mun­katársai tartottak előadásokat - kétharmad részt magyar nyel­ven, egyharmad részt pedig szlo­vákul. Meg kell említeni, hogy a konferencián - egy kivétellel - valamennyi előadás szövegválto­zatát is megkapták az érdeklő­dők. A tanácskozás megnyitója után Ursula Ambrušová, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum mun­katársa a kassai fazekas céh ma­gyar nyelvű írásbeli emlékeit vette számba (1574-es szabály­zat, 1830-as, 1832-es mesterle­vél). A szerző (akinek dolgozatát Gaucsík István olvasta fel) a for­rásanyagok leírása mellett fog­lalkozott azok tartalmával is. Ko­vács Eszter Blaskovics József ne­ves turkológusnak az érsekújvári Thain János Múzeumban talál­ható hagyatékát (3 625 könyvtá­ri tétel) mutatta be. Mint meg­tudhattuk, a különféle nyelvű kötetek egy részét nem volt egy­szerű feladat tematikai csopor­tokba besorolni. Gaucsík István, a Pozsonyi Ál­lami Levéltár Vágsellyei Fiókle­véltárának munkatársa Paxy László hagyatéka címmel tartot­ta meg előadását. A szerző téma­körökbe csoportosította a levél­tári iratokat. Fehér Csaba, a ko­máromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának igazgatója egyebek mellett a közelmúltban átadott, Kultsár István nevével fémjelzett olvasóteremről tájé­koztatta a jelenlévőket. Katarína Holbová, a lévai Barsi Múzeum munkatársa a volt Mohi telepü­léssel kapcsolatos néprajzi gyűj­temény kialakulását, további fel- használását foglalta össze. Danter Izabella, a Galántai Honismereti Múzeum néprajz- kutatója A kisalföldi hagyomá­nyos gazdálkodás című kutató- programot ismertette, amelynek elindítója Fehérváry Magda volt 1988-ban a komáromi Duna Menti Múzeumban. A szerző be­számolt továbbá a 2005-ben megjelent Hagyományos gazdál­kodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed című kötet ku­tatópontjaival kapcsolatos ered­ményeiről is. A fentiekben bemutatott, első­sorban múzeumi keretek között kidolgozott előadásokkal kap­csolatban el kell mondani, hogy fontos adalékai a szlovákiai ma­gyar kultúra egyik részterületé­nek, a muzeológiának is. A Musaeum Hungaricum II. közönsége (Németh Tibor felvétele) A Szlovák mítosz című rendhagyó kiállítás február végéig látható a pozsonyi Esterházy-palotában Összegezés és számadás A szlovák címer Botticelli Vénuszának arcán (Képarchívum) „Micsoda időtlenség!” - füs­tölögtem magamban, ahányszor megláttam a Szlovák Nemzeti Galéria Szlovák mítosz című kiállí­tásának plakátját, amelyen Botticelli Vénuszának gyö­nyörű arcán, mint a foci­drukkerekén, a szlovák cí­mer éktelenkedik ordító szí­nekkel felmázolva. De csak addig irritált, amíg nem lát­tam a kiállítást Ennél job­bat eddig még nem csinál­tak Szlovákiában. Olyan merész és provokáló, mint maga a plakát. VOJTEK KATALIN Pedig az első benyomásom nega­tív volt. Az Esterházy-palota alag­sorában, ahol a kiállítás kezdődik, az első két kép, amely a szemünkbe tűnik, Gábriel Hošovský (1971) Szlovákiája: az egyiken egy rémül­ten kapálódzó, szlovák viseletbe öl­tözött kislányt cipel egy szörnye­teg, a másikon egy anyamedve dü­höng tehetetlenül, bocsának véres mancsát egy orvul elhelyezett csapda tartja fogva. „Mi ez?” - ber­zenkedett bennem a kisebbségi túl­érzékenység, de máris elnevettem magam, ahogy megláttam a Nagy­apám című képet. A „nagyapa” nem más, mint a Frič rendezte hí­res Jánošík-film címszerepét alakí­tó Paľo Bielik, teljes jánošíki dísz­ben, az ő kinagyított fotóját helyez­te a reprezentatív családi fényké­peknek kijáró aranyos keretbe Vik­tor Frešo (1978). A következő nyelvöltögetés, Laco Térén (1950) Ellenállása Martin Benkának, a szlovák nemzeti festé­szet nagy klasszikusának szól: nincs fej, se test, se láb, csak két, hegynyire duzzadt bicepszből ki­nőtt kar, amely egy husángot szo­rongat. Mellette az inspiráció: Benka ugyanilyen című festmé­nyén az elszánt tekintetű hegylakó ugyanazzal a mozdulattal markolja botját. A következő teremben Svätopluk Mikyta (1973) rajza, a Fekete csillagok, vörös keresztek azt ábrázolja, hogyan lesz a ke­resztből ötágú csillag, majd milyen metamorfózisokon átesve változik vissza ismét keresztté. A nyugati szemlélő aligha érti, mi itt a poén, de nálunk senkinek sem kell ma­gyarázni. A káprázatos színeikről nyomban felismerhető Laluha- képek (Férfi fiaskóval, Fiaskó mel­lett) témájukat tekintvé inkább a második emeletre tartoznának, ahol külön csoportba rendezve lát­hatók az ivással kapcsolatos ábrá­zolások, fölöttük a felirat: „Pijú chlapci, pijú - slovenské Sympo­sion” (Isznak a legények - szlovák szimpozión). Aki azonban az alagsorban látott szellemes fricskák, nyelvöltögeté- sek után arra rendezkedik be, hogy az egész kiállítás valamiféle népi­urbánus szellemi mérkőzés lesz, amely természetesen az újabb fes­tőnemzedékek képviselte urbánu­sok győzelmével és a Benka nevé­vel fémjelzett népiek piedesztáljá- nak megroggyanásával végződik, az első emeleten rájön, hogy vala­mi egészen másról van szó. A frics­ka szolid távolságtartássá szelídül: a távolság épp csak annyi, amennyi egy kép alaposabb szemrevétele­zéséhez, körbejárásához szüksé­ges. Mert erről van szó, ez a kiállí­tás lényege: összegezés és szám­adás, milyen is, milyenné lett a szlovák festészet kezdeteitől napja­inkig, és kik, milyenek azok, akik­nek és akikről szól. Heroikus vállal­kozás: sablonoktól, sztereotípiák­tól, mítoszoktól mentesen bemu­tatni a szlovákságot saját festészete tükrében. Aki ilyesmibe vág bele, nemcsak elfogultságtól, elfogó­dottságtól is mentes kell legyen. S hogy a néző is így fogadja a látotta­kat, erre szolgál az első stáció, az a kis, bántó él nélküli tiszteletlen­kedés az alagsorban, bemelegítés gyanánt. így kerülhet egymás mellé Janko Alexy 19. századi romantikus il­lusztrációkat idéző, bűnrossz Isz­nak a legények c. képe és egy kis méretű remeke, a Tanácskozás: hosszú pádon terebélyes falusi má- mik, a sok szürkéből és feketéből csak itt-ott villan fel némi fehér. És ugyanígy kerülhetnek a legjobb Benkák mellé a Matica sloven- skának sorozatban gyártott okleve­lek, ezek a muszájmunkák, a haza­fias giccsek legrémesebb fajtájából. Az egyiken, amely 1963-ban, a Matica centenáriumára készült, a Patróna Hungariae-ábrázolásokat idéző Szlovákia nyitott könyvet tart: egyik lapján a kettős kereszt, a másikon sarló és kalapács, vörös csillaggal. Az ember szinte látja ma­ga előtt az idős mestert, ahogyan kínlódik, töpreng, mi a frászkarikát csináljon már megint a Maticának. Ő nem mondta ki - valószínűleg önmagában sem -, amit Bazovský kimondott, sőt leírt 1940-ben: „Saj­nos, folyton ezt a mi folklórunkat kell csinálnom, a közönség annyira megszokta, hogy mást nem akar.” És amikor a néző már kissé elfásul­va nézi a sok Benkát, egyik képe előtt hirtelen ámulva kapja fel a fe­jét: „Ez is ő? Ilyet is tudott? Hű, de szép!” És mennyi ilyen van! Galanda rafinált egyszerűsége, Imro Weiner-Kráľ balladás gyönyö­rűsége, Fulla figurás bája, Cyprián Majemík talányossága, Amold Weisz-Kubínčan expresszív, remek Pietája, Koloman Sokol ereje, Andrej Marcik kísérletező kedve... A falakon rengeteg korabeli fénykép látható, egyik jobb, mint a másik: azokat a típusokat ábrázol­ják, amelyeket Benka, Bazovský és a többiek ecsetjükkel örökítettek meg. Plicka fotóján a madačkai gazda fonott varkocsaival, élesen metszett vonásaival olyan, mint egy öreg indián törzsfőnök, olyan méltóságteljes a tartása is. És köz­ben egészséges öniróniával teli, ka­cagtató videoklipeket és rövidfil­meket láthat az ember, például a deli szlovák legényről, amint Dé­vénynél fujaraszó mellett, hatal­mas nekiveselkedéssel elhajítja a fokosát, és az repül, egész az égig, hogy aztán meredek zuhanással merüljön el örökre a koszos Duná­ban. A szlovák festészetnek ilyen zuhanástól már nem kell tartama. És hogy valamikor holmi hamis mí­toszok nehezítették a fejlődését? Csak a szokásos gyermekbetegsé­gek voltak, amelyeknek az a tulaj­donságuk, hogy kétszer nem lehet őket megkapni. Hétről hétre, Délidő, Téka, Világosság, Randevú, Térerő, Kaleidoszkóp, Nevelők fóruma, Hazai tájakon A Pátria rádió hétvégi programjai MŰSORAJÁNLÓ Szombat reggel 7 órától fél 12- ig a Hétről hétre c. zenés, publi­cisztikai magazinunkat hallhat­ják. A tartalomból: Lejáratás vagy valami egészen más? - az MKP diszkreditálására törekszik-e a tit­kosszolgálat? A Magyar Tudomá­nyos Akadémia megalapításának 180. évfordulója kapcsán Glatz Ferenc akadémikussal beszélge­tünk. Bresztyák Sándor amatőr festővel az érsekújvári Kultúra könyvesboltban beszélgetünk ki­állított képei kapcsán. Miklósi Pé­ter Délidő c. műsorának vendége dr. Lelkes László, a Dunaszer- dahelyi Járási Fogorvosi Kamara elnöke lesz. Téka című irodalmi magazinunkat 13 órától hallhat­ják, melyben szó lesz Kaffka Mar­gitról, Tóth László költő terveiről, Huszár László, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választ­mányának titkára pedig a Gyur- csó István Alapítvány által kiadott irodalmi témájú lemezekről be­szél. 15 órától Válogatás a rádió hangarchívumából c. műsorunk­ban a Benkó Dixieland Band veze­tőjével, Benkó Sándorral beszél­get Hritz Júlia. A felvétel 1992- ben készült az együttes komáromi koncertje alkalmával. A 16 órai híreket a Köszöntő követi, ezután nyelvi vétségeinkről lesz szó egy percben. Vasárnap reggel 7 órakor hírek­kel és sportösszefoglalóval indul a műsor. 8.05-kor: A hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet eseményeinek színes összefoglaló­ja. 9.05-kor a Világosság katolikus kiadásában Bíróczi István nagy­megyeri esperes-plébános elmél­kedik. Megkezdték az áprilisban elhunyt II. János Pál pápa boldog­gá avatásának eljárását, ennek kapcsán idézi fel a haldokló pápa utolsó óráit Vértesaljai László je­zsuita atya. 10 órakor hírek, sport, majd röviddel 10 óra után Rande­vú. 13 órakor Térerő. A Kárpát­medencei magyar szerkesztősé­gek közös magazinja az újvidéki szerkesztőség gondozásában je­lentkezik. 14 órakor hírek, majd a Kaleidoszkópot közvetítjük. A mű­sorban bemutatjuk dr. Lipták And­rás vegyészprofesszort, aki a szén­hidrátok kémiájával foglalkozik, és egyebek között arra keresi a vá­laszt, hogyan lehet ezeket az anya­gokat új gyógyszerek előállítására felhasználni. Litomericzky Nán­dor építész a komáromi Palatínus Polgári Társulásról és megvalósult álmáról, az Európa-udvarról be­szél. Ellátogatunk a búcsi Katona Mihály Galériába, amelyet a helyi magyar alapiskolában rendeztek be. Varga Lajos igazgatótól meg­tudhatják, hogy a galéria névadó­jának emlékét nagy tisztelettel ápolják a faluban, szellemi hagya­téka pedig fontos közösségterem­tő erő. T. Nyíri Mária turkológus egy különös házasság történetét meséli el, amelynek főszereplője egy török diplomata, egy francia nyelvtanárnő és magyarrá lett gyermekük, Koryürek Péter. 15 órakor a Nevelők fórumában a bénái, a sídi és a fülekpüspöki kis­iskola igazgatójával beszélgetünk örömeikről és gondjaikról. A to­vábbiakban Komáromba, a XV. Nagy Károly Matematikai Diákta­lálkozóra invitáljuk önöket, és Párkányba a IV. Gramma Nyelvé­szeti Napokra, ahol a magyar­nyelvoktatás időszerű kérdéseivel fognak foglalkozni. Fél négytől a Hazai tájakon rendhagyó kiadás­sal jelentkezik. A műsorban össze­állítást hallhatnak a Pátria rádió október 29-én, Dunaszerdahelyen megtartott 2. országos roma fesz­tiváljáról. (Nyit.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom