Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-30 / 276. szám, szerda

ÚJ SZŐ 2005. NOVEMBER 30. Gazdaság és fogyasztók ll Az Európai Unió hamarosan kőbaltával kíván nekivágni a tudásalapú társadalom megteremtésének OECD: magasabbak a bérek, kevesebb az állástalan Régi időket idéz a közös büdzsé A közös agrárpolitika mélyreható reformja újra lefagyhat, a mezőgazdasági támogatások szent tehenére ugyanis a franciák miatt nem szabad kezet emelni (TASR-felvétel) Úgy tűnik, hogy az Európai Unió Tanácsának soros el­nöke, Nagy-Britannia kép­telen a 2007 és 2013 kö­zötti időszakra tervezett közös költségvetés tekinte­tében jelentősebb változta­tásokra rábírni a többi tag­állam vezetőit. Márpedig, ha Tony Blair kormányfő szélmalomharca kudarccal zárul, akkor az unió egy őskövületnek tekinthető büdzsével próbálja felven­ni a versenyt a globalizáló­dó világban. GÁLZSOLT 2000-ben az Európai Unió ál­lam- és kormányfői Lisszabonban egy ambiciózus programot állítot­tak fel, amelynek célja 2010-ig „a világ legversenyképesebb, dina­mikus tudásalapú gazdaságának megteremtése, amely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahelyet teremtve, na­gyobb szociális kohéziót eredmé­nyezve.” Bár a lisszaboni program céljai - ez ma már biztosan állítha­tó - elérhetetlenek 2010-ig, s meg­valósításuk egyébként is főként a tagállamok feladata lett volna, az EU Bizottsága tavaly mégis olyan kerettervet készített a 2007 és 2013 közötti költségvetési idő­szakra, amely legalább némileg támogatja a tudásalapú társada­lom kiépítését. Az EU-s szakzsargonban pénz­ügyi perspektívának nevezett ke­retterv 67,8 milliárd eurót szánt a kutatás-fejlesztés, 20,7 milliárdot pedig a közlekedés fejlesztésére az unió közös költségvetéséből 2007 és 2013 között. A kutatásra szánt összegek így a 2006-os szint más- félszeresére, a közlekedésre szánt pénzek több mint háromszorosára nőttek volna 2013-ig. A két tétel még így is csak a 8,6%-át tette ki a teljes költségvetésnek. Ez is mu­tatja, hogy a Jósé Manuel Barroso által vezetett Bizottság két lábbal állt a földön, s olyan tervvel állt elő, amelynek van valami esélye arra, hogy a tagállamok vezetői el­fogadják. Szó sem volt radikális reformról: a kiadások kb. 40%-a továbbra is a mezőgazdaság támo­gatására volt előirányozva, egy­harmadnyi rész pedig a regionális fejlesztésekre. A Barroso-bizottság tehát lényegében csak finomra hangolta a költségvetést a lissza­boni program segítése céljából. A tagállamok vezetőinek azonban ez is sok volt. 2005 első félévében az unió soros luxemburgi elnöksé­ge alatt, a költségvetésről szóló vi­ták zsákutcába jutottak. A kudarcért több országcsoport is okolható. Először is a nettó befi­zetők (azon államok, amelyek töb­bet fizetnek be a közös költségve­tésbe, mint amennyit onnan visszakapnak) hallani sem akartak arról, hogy növekedjenek a kiadá­sok. A Németország által vezetett csoport célja a költségvetési kiadá­sok, s így saját nettó hozzájárulá­suk minél kisebbre faragása volt. A másik lobbista országcsoport, élén Franciaországgal, a mezőgazdasá­gi kiadásokat védte foggal-köröm­mel. Ezeket egy 2002-es tanácsi megállapodás lényegében befa­gyasztotta 2013-ig, ennek módosí­tását a franciák által vezetett, a kö­zös mezőgazdasági politika legna­gyobb haszonélvezőinek számító csapat vétózta meg. Jean-Claude Juncker luxem­burgi miniszterelnök egy kompro­misszumos javaslattal állt elő. Eb­ben épp a lisszaboni célokat tá­mogató kutatási és közlekedésfej­lesztési kiadásokat nyirbálta meg. Ekkor azonban Tony Blair brit mi­niszterelnök kijelentette, szó sem lehet a briteknek járó, az 1980-as években a Margaret Thatcher ál­tal kialkudott rendszeres költség- vetési visszatérítések megszünte­téséről, ha nem reformálják meg a közös agrárpolitikát. Ez volt az utolsó döfés a költségvetési alku- folyamatba. Blairnek abban min­denképpen igaza van, hogy a mezőgazdasági politika reformra szorul. Finoman szólva is anakro­nisztikus az a helyzet, hogy az Európai Unióban az agrárszektor a bruttó nemzeti termék alig 3%- át termeli meg, a lakosság kb. 4%-át foglalkoztatja, viszont a közös költségvetés kiadásainak majdnem felét erre az ágazatra költik. Ráadásul az unióban a vi­lágpiaci árszintet messze megha­ladó belső árszínvonal miatt az agrárium még egyszer ekkora tá­mogatást kap, amit a fogyasztók fizetnek ki az agrártermékek ma­gasabb árában. A mezőgazdasági lobbi azzal ér­vel, hogy a munkaképes lakosság 4%-a is sok, ők a támogatások nél­kül tönkremennének. Márpedig meg kell őrizni a vidéki agrárné­pességet, támogatni kell a ter­melőket, akik munkanélkülivé válnának. Erről az érvelésről ránt­ja le a leplet a brit Oxfam nemzet­közi civil szervezet nemrég publi­kált jelentése. Eszerint például Franciaországban a közös agrár- politika közvetlen kifizetéseinek több mint 60%-át a termelők alig 15%-a teszi zsebre. Hasonlóak az aránytalanságok a többi tagál­lamban is. Pár ezer nagybirtokos (közöttük akad jó néhány arisz­tokrata vagy multicég által birto­kolt agrárvállalkozás is) annyi tá­mogatást kap a brüsszeli közös kasszából, mint több százezer kis- paraszt együttvéve. Magyarán a közös agrárpolitika kiadásai dur­ván, akár egynegyeddel vagy egy- harmaddal is csökkenthetőek len­nének anélkül, hogy egyetlen cent támogatást is el kellene venni a termelők 80%-át kitevő kis és közepes gazdaságoktól. Ennek a fényében talán oda kel­lene figyelni Tony Blah követelé­sére. Reálisabban nézve a dolgo­kat, aligha várható bármilyen nagy változtatás. Blairnek való­színűleg a luxemburgiak által fe­lajánlott kompromisszumhoz kell visszatérnie. Ahhoz, amelyet ko­rábban maga buktatott meg. Ma­gyarán: a közös agrárpolitika mélyreható reformját újra elodáz­zák, a mezőgazdasági támogatá­sok szent tehenére ugyanis nem szabad kezet emelni. Figyelembe veszik a nettó befizetők takaré­kosságra intő érveit is, s ott farag­nak a büdzséből, ahol lehet: a ku­tatási, közlekedési és versenyké­pességet fejlesztő fejezetben nyir­bálják meg a kiadásokat. Már csak az a kérdés, mennyire lesz össz­hangban a Lisszabonban dekla­rált céllal (a világ legversenyké­pesebb, tudásalapú gazdasága) az a tény, hogy az EU közös költ­ségvetésének 40%-át még 2013- ban is a mezőgazdaságra költi. Arra az ágazatra, amely utoljára talán a 18. században számított húzóágazatnak. A TriGránit Fejlesztési Rt. és a Development Cresco ingatlantársaság ismertette új beruházásait Iroda- és lakóházak sora Pozsonyban Pozsony. A TriGránit Fejlesztési Rt. eddig több mint 150 millió eu­rót ruházott be Pozsonyban, ahol 2000-ben felépítette a főváros el­ső bevásárló és szórakoztató köz­pontját, a Pólus City Centert, emellett a Millenium Tower I. és II. irodaházakat. A bevásárló- és irodaközpont Demján Sándor, a TriGránit elnöke szerint tovább épül. Az ingatlanfejlesztő cég 2006 első felében a Pozsony-Újvá- ros vasútállomás előterében újabb nagy volumenű ingatlanépítke­zésbe kezd. Az összesen 100 ezer négyzetméteren 4 darab, 20 és 24 emelet közötti toronyházat húz fel, az összberuházás eléri a 150 mülió eurót. Hosszabb távon a TriGránit szlovákiai invesztíciói­nak mérlege elérheti az 500 millió eurót. A Development Cresco tár­saság pedig 2006 áprilisában lát neki a Bajkál utcában annak a há­rom, 24 emeletes luxuslakóház felhúzásának, amelyet 2010-ben adnak át. (shz, ú) Pozsony új, Bajkál utcai ingatlanfejlesztésének látványterve. A három, összesen 633 luxuslakást magában foglaló 73 m magas toronyház 2010 novemberére készül el. (Képarchívum) Egyre többet vásárolunk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák gazdaság idén 5,3%-kal jobb teljesítményt nyújt, mint tavaly - derül ki a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet (OECD) legújabb elemzéséből. Jövőre a szervezet 5,6, 2007-re pedig 6,2%-os növe­kedést jósol Szlovákia számára. A bruttó hazai termék növekedésé­hez továbbra is a lakossági fogyasz­tás járul hozzá a legnagyobb mér­tékben. A nagyobb lakossági fo­gyasztás az OECD szerint elsősor­ban a reálbérek és a foglalkozta­tottság növekedésének köszön­hető. A lakossági fogyasztás és a külföldi beruházások növekedése ugyanakkor egyre nagyobb beho­zatalt tesz szükségessé. A külkeres­kedelmi hiány emiatt a bruttó ha­zai tennék 7,9%-át teszi ki. Problé­mák lehetnek az inflációval is, ami az OECD szerint az év végére elér­heti a 4%-ot. Hogy a pénzromlást 2007-re 2%-ra csökkentsük, telje­sítve az euró bevezetéséhez szüksé­ges feltételeket, a jegybanknak nö­velnie kellene a kamatokat, (mi, t) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem változott a 3%-os alapkamat Pozsony. A korábbi várakozá­sokkal ellentétben a szlovák jegybank tegnap nem változta­tott az alapkamaton, amely így már kilenc hónapja változatlanul 3%-os. Döntését a jegybank a ko­rona hétfői erősödésével magya­rázta, amikor a hazai fizetőesz­köz 2,2%-kal javított árfolyamán az euróval szemben, elérve a 37,64 korona/euró szintet. Idén legutóbb februárban csökkentet­ték az alapkamatot, amit akkor a korona gyors erősödésével ma­gyaráztak. Hasonló indokkal vál­toztattak a kamatokon tavaly is. A jegybank tavaly négyszer mó­dosított az alapkamaton. Egyéb­ként tegnap a korona erősödése már megállt, (t, s) Kissé olcsóbb lett tegnaptól a gázolaj Pozsony. A gázolaj literen­kénti árát tegnap néhány benzin­kútnál 60 fillérrel csökkentették - jelentette be az üzemanyagá­rak elemzésével foglalkozó Na­tankuj internetes portál. Az elkö­vetkező napokban a többi töltő- állomásnál is számíthatunk a gázolaj árának csökkentésére. A benzin ára nem változott. A múlt heti szünnapok után jelentősen zuhant az olaj világpiaci ára. A trend mögött az enyhére forduló amerikai időjárás, és a mérsékel­ten bővülő amerikai olajtartalé­kok állnak, (nt, m) Vonzók vagyunk a külföldi cégeknek Pozsony. A visegrádi orszá­gok közül Szlovákia a 2. legvon­zóbb célpont a kiszervezést ter­vező cégek számára. Csehország vüágviszonylatban a 7, Szlová­kia a 16., Lengyelország a 18., Magyarország pedig a 19. helye­zést érte el az AT Keamey szol­gáltatási helyszíneket rangsoroló idei listáján. Világviszonylatban változadanul India és Kína a leg­népszerűbb célpont, (ú) Most érdemes eladni az arany ékszereket London. Most érdemes meg­válnunk az arany ékszereinktől. A világpiacon tegnap 502,30 dolláron jegyezték az arany unci­áját, ami 22 éves rekordszintet jelent. A BBC szerint a magas inf­lációs várakozások miatt az em­berek értéktartó befektetési le­hetőségek után kutatnak, és emi­att emelkedik az arany ára. (m) A Gorenje cégé lett a Mora Moravia Pozsony. A szlovén Gorenje háztartási gépgyártó felvásárolta az évi 400 ezer sütőt, gáztűzhe­lyet gyártó Mora Moravia cseh céget, s ezzel párhuzamosan a Gorenje Slovakia átvette a Mora Slovakiát is. A társaság vezetése szerint viszont a Mora márkanév fennmarad, mivel jól bevezetett és kedvelt Csehországban, Ma­gyarországon és nálunk. A Go­renje a Mora szervizelését szin­tén magára vállalta. Az európai háztartási gépek piacának 4%- át birtokló szlovén cég az olasz Pininfarina formatervezővel együttműködve a napokban mu­tatta be a Gorenje Pininfarina el­nevezésű, felső középkategóri­ás, elegáns vonalvezetésű ter­mékcsaládját. (shz) Valuta MAI VALUTA A R FOLYAM OK Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,832 Angol font Lengyel zloty 9,714 55,191 Magyar forint (100) 15,050 Cseh korona 1,306 Svéd korona 3,989 Dán korona 5,074 Szlovén tollár (100) 15,795 Japán jen(100) 26,873 Svájci frank 24,440 Kanadai dollár 27,383 USA-dollár 32,016 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,90-38,90 31,36-33,02 1,28-1,34 14,41-15,71 OTP Bank 36,92-38,84 31,28-33,01 1,27-1,34 14,50-15,62 Postabank 36,86-38,80 31,25-32,79 1,28-1,34 13,25-16,85 Szí. Takarékpénztár 36,92-38,82 31,28-32,92 1,27-1,34 14,39-15,74 Tatra banka 37,69-39,71 32,24-33,96 1,29-1,35 14,64-15,84 UniBanka 36,89-38,83 31,32-32,96 1,27-1,34 14,67-15,43 Általános Hitelbank 36,88-38,84 31,36-33,03 1,27-1,34 14,49-15,60 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom