Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-26 / 273. szám, szombat

28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 26. KÉPVERSENY Jamrich Martin - Gomba Lengyel Réka - Tejfalu Verbó Márk - Padány AJÁNDÉKBA ADOM Ajándékba adnék egy kedves, szürke nimfapapagájpárt (korela) kalitkával együtt. Érdeklődni az esti órákban a következő telefonszá­mon lehet: 02/62 414021 JÓ HÍR A terhesség gyógyíthat Evolúciós szempontból nézve az utódnak, a magzatnak érdeké­ben áll, hogy egészséges anya hozza világra, és amint szingapúri bi­ológusok kimutatták, a magzat tesz is ezért valamit: a placeman is átjutó őssejteket, .javító kommandókat” küld az anya szervezetébe. Mint arról a The New Scientist című brit tudományos folyóirat be­számolt, Gevin Dawe és Hzsiao Zsi-cseng, a Szingapúri Nemzeti Egyetem, illetve a Szingapóri molekuláris és sejtbiológiai intézet munkatársa kimutatta, várandós egereknél egyes magzati őssejtek átjutnak a placeman és az anya vér-agy gátján, s az anya agyában kü­lönféle idegsejtekké alakulnak. Az agyban előforduló minden sejttí­pus előfordul közöttük. A kísérletben genetikailag módosított hí­mekkel pároztatták a normális nőstényeket. Az apáktól származó sejtek egy medúzától származó fehérjét tartalmaztak, amitől a mag­zati sejtek is élénk zölden világítottak. Az is kiderült, hogy a magzati őssejtek nem egyenletesen oszlottak el az agyban. Amikor a kutatók agyvérzéshez hasonló károsodást okoztak az anyák agyában, a sé­rült területeken hatszorosára nőtt a magzati őssejtek koncentrációja. Ez valószínűsíti, hogy az őssejtek részt vettek a javításban, de nem világos még, hogy miért jutottak oda. Adtak-e a sérült sejtek valami­lyen SOS-jelet? (forrás: velvet.hu) Az elsősegélynyújtás célja, hogy ülő vagy félig ülő testhelyzet kialakításával javítsuk a légzőtevékenységet Az életveszélyes légúti gyulladások Valamennyi csecsemő- és gyermekkori betegség kö­zül leggyakoribbak a légző­szervek heveny fertőzései. Csaknem mindannyiunk gyermeke átesik évente egy vagy több légúti infekción. AJÁNLÓ Sajnálatos, hogy a csecsemőha­lálozás okai között ez a betegség még ma is rangos helyen áll. Szél­sőséges esetben a felső légutak (gége, légcső, hörgők) heveny gyulladása kritikus állapotromlást okozhat. A gége hangszalagok alatti terü­letének gyulladása (laryngitis subglottica) valószínűleg allergiás eredetű. A kiváltó allergén rend­szerint vírus. A 6. hónap és a 3. év között fellépő álkrupp néven is­mert tünetegyüttes többnyire hirte­len, éjszaka jelentkezik. A hajnaltá­ji előfordulás esetén, a hosszas fek­vést követően a nehezített belég- zést ugató köhögés vezeti be. A sí- rási és beszédhang általában tiszta. A láz nem magas vagy nincs is. Az esetek többségében a már kialakult nyálkahártya-duzzanat nem jár tel­jes elzáródással. A spontán rendeződésre hajla­mos kórkép javulását jelzi, hogy a sípoló légvételek szűnnek, a sze­derjes bőrszín rózsaszínné válik, és az oxigénhiány miatti nyugtalan­ság csökken. Magas lázzal, nyálfolyással, nye- lési nehézséggel, jól hallható belég­zési sípolással jár a gége és/vagy a gégefedő heveny gyulladása. A gyakran az orr-, garathuruthoz csatlakozó betegség esetén a gége duzzadt, vérbő lesz. Néha gennyes, pörkös váladék termelődik, amely a gége amúgy is szűk átmérőjét to­vább csökkenti, és a légzést akadá­lyozza, súlyos esetben lehetedenné teszi. A gyakran vírus-, ritkábban baktériumfertőzés okozta kórkép a hirtelen kialakult rekedtség és a hangadási képtelenség miatt ijesz­tő lehet. A légzés előbb hangossá, majd érdessé, hörgővé válik. A légző­izmok erőltetett munkájának jele­ként behúzódások jelennek meg a szegycsont és kulcscsont feletti árokban, a bordaközökben és a bordák alatt. Az egyre romló gáz­csere jeleként a bőr fakó, majd szederjes lesz. Ha nem érkezik időben a segítség, a gyermek meg­fulladhat. Az elsősegélynyújtás célja, hogy ülő vagy félig ülő test­helyzet kialakításával javítsuk a légzőtevékenységet. Figyeljünk arra, hogy a gyermek ujjával ne nyúljon a saját torkába, mert a leg­csekélyebb mechanikus ingerre (folyamatos nyelési kísérletre is) az elzáródás - gyorsan és várada- nul - teljes lehet! A pánikba esett szülő magatartá­sával megijeszd gyermekét, amely az állapot további romlását fokoz­hatja. E helyzetben nyugodtnak kell mutatkozni, bár ez a legnehe­zebb feladat. Hideg pára belélegeztetésével sokat javulhat a gyermek légzése. A gyermek elhelyezését szolgáló szo­bában folyamatosan biztosítsuk a levegő magas páratartalmát párá­sítóval, vagy úgy, hogy nedves tö­rölközőket helyezünk az ágy mellé! A fentieknél még fontosabb, hogy a szülő időben felismerje e be­tegségcsoport tüneteit, és haladék­talanul hívjon segítséget. A gyermek és a család nyugalmát is szolgálja, ha egy elég tágas részt különítenek el a kicsinek Hogyan játszik a kisgyermek? szokásokat. Persze ezek alatt a „kö­zös órák” alatt nemcsak a lakással ismerkedhet a gyerek, hanem néze­gethet a szüleivel képeskönyvet is, beszélgethetnek, játszhatnak is közösen. Ezeknek a naponta rendszeresen együtt töltött óráknak az lesz az eredmé­nye, hogy az egy év körüli kis­gyerek nap- közben fog játszani a saját veszélytelen, meghitt kuckójában, mert tudja és számít is rá, hogy ké­sőbb anyjával vagy apjával, vagy mind­kettővel tágabb lehető­ségek ki­ná 1 - koznak az egész la­kásban. Más­fél-két éves korában pe­M0ZGAS0SJÁTÉKOK SOROZAT Az egy év körüli kisgyereket már nem elégíti ki, ha egész nap csak az elkerített szobarészben vagy a hem­pergőben játszhat. Elkezd ismer­kedni a lakással, a bútorokkal és sok olyan dologgal, ami számára veszé­lyes lehet, vagy olyanokkal, ame­lyeket a szülei féltenek tőle, s ezért nem szabad velük játszania. Mit te­gyünk üyenkor, hogyan védjük meg a balesetektől, hogyan biztosítsuk a magunk nyugalmát, s azt, hogy a gyerek továbbra is nyugodtan tud­jon játszani? Ha a kisgyereknek kü­lön szobája vagy egy elkerített része van a lakásban, továbbra is legyen ez az állandó játszóhelye. De legyen a napnak egy bizonyos szakasza, amikor ismerkedhet a lakással, ami­kor a mama vagy a papa ráér, és fo­kozottan tud figyelni rá. Nem aján­latos az elkerített szobarészt egyik napról a másikra felszámolni, s a gyerek elől mindent a felső polcra rakni. így nem tanulhatja meg, mi­vel szabad játszania s mivel nem, nem tanulja meg, mi mire való. Ha mindennap fél-egy órát kijöhet az elkerített részből, a felnőtt felügye­lete alatt megtanulja, hogy mi az, amihez hozzányúlhat, és mi az, amihez nem és miért nem. Ások be­szélgetés, magyarázat, türelem és a hit abban, hogy a gyerek meg fogja érteni, hogy mit kémek tőle, egy idő múlva odavezet, hogy elfogadja a lakásban érvényes szabályokat, Az elkerített szobarész vagy a gyerekszoba, bármüyen nagy is, ahhoz mindenképpen kicsi, hogy a már jól mászó, lépegetni kezdő gyerek mozgásigényének elegen­dő mozgástere legyen. Persze itt is lehetnek mozgásos játékai, ilyen például a dézsa, amit felfordítva szívesen tologatnak a gyerekek. Lehet a szobában „dömper” vagy nagy fa „teherautó” is, ebbe bele­ülhetnek és a lábukkal lökdöshe- tik előre magukat. Igazi mozgásle­hetőséget azonban a szabadban talál a gyerek. S meg is találja, még akkor is, ha külön nem gon­doskodnak mozgásfejlesztő eszkö­zökről. Szakadadanul keresi, hogy hol, min próbálhatja ki ügyessé­gét, mindig új és új, egyre nehe­zebb feladatokat ad magának. Fi­gyeljük csak meg, mennyi moz­gáslehetőségre talál a két-három éves gyerek egy kapun! Ha rácsos, felkapaszkodik a rácsra, a kitá­masztó rúdra rácsimpaszkodik, forog körülötte, a kerékfogó kőre felmászik, feláll rá és leugrik róla. Hát még a játszótéren, ahol több mászóka közül választhatja ki a leginkább neki valót. Az udvaron, a kertben s a ját­szótéren is szívesen biciklizik a dig - mire már önállóan közlekedik, nyitja, csukja az ajtókat - a legfon­tosabb szabályokat már tudni fogja. Más a helyzet akkor, ha a gyer­meknek még nem kerítettek el a szobában egy sarkot. Ezt most fel- tédenül tegyék meg! A kisgyerek amint biztosan tud mászni, amint megtanul járni, az egész lakás fel­fedezésére indul. Nem marad bú­tor, amire ne próbálna felmászni, fiók, amit ne akarna kihúzni, min­denre fölmászik, minden alá bebú­jik, egész nap tesz-vesz, rámol. A balesetek elkerülésére a szülőnek kell gondolnia. A konnektorba mű­anyag védődugót lehet tenni, a bú­torok, a polcok egy részét falhoz kell rögzítem, s helyes, ha az ablak­ra védőrács kerül. A gyermek és a család nyugal­mát is szolgálja, ha egy elég tágas részt bekerítenek neki, s fokozato­san hozzászoktatják, hogy a nap bizonyos részében ott tevékeny­kedjék. Itt lehetnek a játékai, fal­hoz rögzítve akár játékpolca is le­het, itt bármihez hozzányúlhat, nem érheti baj. Fontos, hogy jól érezze itt magát, korának és érdek­lődésének megfelelő játékok ve­gyék körül, s innen engedjék ki szülei a nap meghatározott órájá­ban, hogy megismerkedhessen az otthonával. Részletek Kalló Éva, Kenéz Már­ta, dr. Lőrinczy Erzsébet A kisgyer­mekkor című munkájából kisgyerek. Eleinte a lábával hajtja magát előre, majd megtanul pedá- lozni. Ha a gyereknek naponta van le­hetősége, hogy mozgáskedvét a szabadban - kertben, udvaron, játszótéren - kiélje, könnyebben viseli el, hogy a lakásban erre ke­vesebb módja van, s könnyebben alkalmazkodik a mozgását korlá­tozó szabályokhoz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom