Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-25 / 272. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 25. Kertészkedő 17 A télikert túlmelegedését a rendszeres szellőztetésen túl árnyékolással is megelőzhetjük Télikerti ötletek és problémák ínyencek szerint kiváló szilvalekvár például a Stanley szilvafajtából is főzhető (Illusztrációs felvétel) Rezisztens és toleráns gyümölcsfákat válasszunk Gyümölcsfatelepítési tanácsok biokertészeknek KÖTELES GÁBOR Napjainkban egyre többen fognak bele télikertek építésébe, amit a növények szeretete mellett más is motiválhat. Egy nyitott terasz - miután beüvegezik - az épület szerves részévé válik, hőszigetelő funkciót is betölt. NAGYZ.RÓBERT A télikertek lehetnek fűtöttek, de fűtés nélkül is készülhetnek. Amennyiben télen is lakótér részeként szeretnénk használni, akkor nagyjából 18 C fokot kell tartanuk benne. Egy beépített teraszon - melyet 3-4 fala felöl fűt a ház - külön fűtés nélkül is tarthatunk hidegházi növényfajokat, mivel itt télen sem süllyed a hőmérséklet 4- 6 C fok alá. Az üvegek kiválasztása Az üvegek kiválasztásakor az anyag számos fizikai tulajdonságát kell mérlegelnünk. Az optimális hőátbocsátásához nem megfelelő a víztiszta üveg, e helyett különböző fémbevonatos anyagokat szoktak használni a télikertek üvegezésekor. E fémbevonatoknak köszönhetően ezek az anyagok jobban tartják a meleget, kisebb a hőkisugárzásuk. Az 1,4 W/m2k hőátbocsátási tényezőjű (jele K, vagy Ug) anyag már megfelelő télikertek üvegborításához. Az Ug hőszigetelt üvegek esetén, a légrésbe töltött argon gázzal még tovább csökkenthető. Növények szempontjából különösen fontos az üvegek fényáte- resztése (T, vagy L) is. Ez egy százalékban feltüntetett érték, ami megadja, hogy a fény hány százaléka jut át az üvegen: minél több, annál jobb. Az üvegek színét meghatározzák az alkalmazott bevonatok, így ízlésünknek megfelelően választhatunk, hogy a beeső napsugarak milyen ámyalatúak legyenek. Vannak kékes, zöldes bevonatú üvegek, bár a gyártók törekvése, hogy ez a tónus minél halványabb, az áteresztett fény színe neutrális legyen, és a természeteshez közelítsen leginkább. A télikert kialakításától függően sokszor fej feletti üvegezést is alkalmazni kell. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy ennek szüánkjai törés esetén se hulljanak le, hiszen életveszélyes sérülést is okozhatnak. Ezeket az üvegeket biztonsági fóliával kell ellátni, hőszigetelt, dupla üvegek esetén pedig legalább a belső oldalát fóliázzuk be. Amikor az üvegezés dőlésszöge 45 C foknál kisebb, akkor az üveget edzett formában kell alkalmazni, hogy búja a terheléseket, például télen a hó nyomását. A kicsapódó pára örök ellenség Az üvegházakban, télikertekben a lecsapódó pára sok kellemetlenséget okozhat. A fából készült keretek hamar tönkremennek, de a növényeket is károsítja, hiszen az állandóan nedves légkör számos kórokozó elszaporodásának kedvez. A rendszeresen megjelenő nedvesedés miatt penészedni kezdenek a fa-, és falfelületek. E nedvesség forrása lehet a kültéri levegő magas páratartalma - ebben az esetben a tömítések rosz- szak, tehát ezek javítása, cseréje szükséges. Belső eredetű is lehet ez az üvegen megjelenő nedvesség, ekkor a hőmérséklet beállításával, vagy szellőztetéssel védekezhetünk ellene. A kicsapódó pára oka a levegő nagy nedvességtartalma, illetve az ehhez viszonyított alacsony hőmérséklet. A levegő vízpára formájában tárolja a nedvességet. Hőmérséklete minél magasabb, annál több párát képes raktározni anélkül, hogy ezek vízcseppek formájában kicsapódnának valamilyen felületre. Az abszolút páratartalom megmutatja, hogy 1 köbméter levegő hány gramm vízpárát képes tárolni az adott hőmérsékleten (g/m3). A relatív páratartalom pedig azt jelzi, hogy a telítetthez képest hány százalék pára van aktuálisan a levegőben. Van még egy lényeges tényező a harmatponti hőmérséklet. Harmatponti hőmérsékletnek nevezzük azt a hőmérsékletet, amelynél a pára mennyisége eléri azt a mennyiséget (g/m3) amit a levegő adott hőmérsékleten képes felvenni, de ezzel telítődik is. Az e fölötti páramennyiség kicsapódik, műidig valamilyen alacsonyabb hőmérsékletű felületen (üvegen, növények levelein, fémtárgyakon stb.). Telítődést okozhat állandó hőmérséklet mellett a levegő páratartalmának növekedése, vagy változatlan páratartalom mellett akkor is kicsapódhat a légnedvesség, ha a hőmérséklet csökken. Mindezekből következik, hogy ha túltelített a levegő, azaz már cseppek formájában megjelenik a pára, akkor vagy a hőmérsékletet kell növelnünk - ezzel elérve, hogy a levegő nagyobb mennyiségű nedvességet tudjon befogadni (emeljük a harmatponti hőmérsékletet) - vagy a páratartalmat csökkentjük. Ez utóbbit szellőztetéssel tudjuk elérni - de nem mindig. Például nyáron a kinti levegő meleg, és száraz. Ekkor a szellőztetés a télikert levegőjének páratartalmát csökkenti a kinti levegővel való keveredés. Ugyanez egy esős őszi napon nem kivitelezhető, hiszen szellőztetéskor lehet, hogy még párásabb levegőt engedünk be. A télikert hőmérséklete nem ugyanakkora annak különböző részem. A páralecsapódás mindig a hűvösebb részeken fog jelentkezni, először az üvegen, majd a növényeken, de ha már a betonfalakon is jelentkezik, akkor komoly gond van. Az üveg felületéről egyszerűen letörölhetjük, majd szellőztetéssel, vagy hőmérsékletemeléssel beállítjuk az optimális nedvességtartalmat. A fal azonban a kicsapódó párát magába szívja, így egy nedves fal folyamatosan párásítja a légteret. Ne hagyjuk túlmelegedni Mikor szellőztessünk? Emelkedhet a levegő relatív páratartalma, ha sokan tartózkodnak a helyiségben, és „belehelik” azt, de a növények öntözését követően ugyanez a helyzet. A szellőztetés időpontját akkorra érdemes időzítem, amikor a kinti levegő a lehető legmelegebb, és legalacsonyabb páratartalmú az adott napon. A télikert üvegfalába beépíthető szellőztető ventilátor is, ami egy időkapcsoló segítségével előre beállított időszakokban gondoskodik a légcseréről. Ennek a levegő páratartalmának szabályozásán túl az optimális hőmérséklet-tartásban is jelentős szerepe van, hisz egy télikert napos időben akár kritikus mértékig 50-60 °C-ig is felmelegedhet. Tartósan ilyen hőmérsékleten kicsapódnak, dena- turálódhatnak a növények fehérjéi, azaz visszahűlés után sem lesznek képesek ellátni biológiai feladatukat, ami a növények pusztulásához vezet. A télikert túlmelegedését a rendszeres szellőztetésen túl árnyékolással is megelőzhetjük. Az építéshez felhasznált üvegeknek minél nagyobb a fényáteresztő képessége, annál jobb, de vannak növényfajok, melyek nem kedvelik az erős napsütést, sőt akár égési sérüléseket is szenvedhetnek. Árnyékolhatunk reluxával, szabályozható lapállású szalagfüggönnyel vagy speciális fényvisszaverő árnyékoló- szövetekkel, melyek mozgatása akár automatizálható is. Régebbi, kevésbé esztétikus megoldások az üvegek befújása vízzel lemosható festékkel, mésszel, vagy zöld háló kifeszítése. A leüt összefüggéseket felhasználva némi kísérletezés után mindenki kitapasztalhatja, hogy milyen gyakori szellőztetéssel, milyen hőmérséklet tartásával, esetleg árnyékolással tudja egyensúlyban tartani télikertje mikroklímáját. Ha azonban nem sikerül kiküszöbölni például az állandó páralecsapódásokat, akkor érdemes a télikert „berendezésén” változtatnunk. Túlzott páraképződést eredményezhet a télikertben elhelyezett akváriumon kívül, ha nagy vízigényű növényfajokkal telepítettük be szobakertünket, de ugyanezt okozhatja az is, ha az adott légköbméterhez viszonyítva túlzsúfoltuk a növényállományt. A gyümölcsfákat ősszel kell ültetni, ám tavasszal is jobb, mint soha. Sőt, például az őszibarack ültetését ajánlatos inkább tavaszra halasztani. A biokertész - ha körültekintőenjár el -, szintetikusan előállított műtrágyák és növényvédő szerek nélkül is szép, egészséges és elegendő gyümölcsöt termelhet. A megoldás kulcsa a megfelelő fajtaválasztásban és a harmonikus tápanyagellátásban rejlik. Ezt már a gyümölcsfa ültetése előtt úgy alapozzuk meg, hogy a legalább 0,6 x 0,6 x 0,6 m méretű gödörből rétegenként három kupacba kiásott földet érett biokom- poszttal összekeverjük. így elérjük azt, hogy a megmozgatott föld egészében felújuljon a talajélet. Az almatermesztés nagy problémája a biokertben a varasodás. Annak ellenére, hogy az almafák alatt termesztett metélőhagyma gátolja a varasodás előfordulását. A biokertészkedőknek tudniuk kell azonban arról is, hogy a világon már sok varasodásnak ellenálló almafajtát nemesítettek ki. Ezért a csemeték beszerzésekor ezeket a fajtákat keressék. A német nemesítésből a legismertebbek a Remo, Rewena, Renda és Rene. A francia nemesítésű varasodásnak ellenálló fajták a következők: Fiorina, Gudelina és Juda- cice. Amerikai nemesítés a Príma, Melodo, Angold, Jolana és a Pro- dukta. A kajszibarack termesztésénél jelentős gondot okoz a fagy. Ez részint az ágak elfagyásával nyilvánul meg, részint a késő tavaszi fagyok a virágzatot károsítják és ennek következtében elmarad a termés. A szlovákiai nemesítőknek sikerült ún. faggyal szemben ellenálló kajszit kinemesíteniük. Ezt Vs jelzéssel és egy számnál, pl. Vs-12 jelölik. Részben fagyálló a Vesna korai kajszifajta, valamint a kicsit később érő Vekarta, Vega- ma, Velbora és Velcot. A szüvatermesztés buktatója a biokertben is a vírus okozta szilva- himlő. Az eddig nagyon elterjedt és kedvelt besztercei szüvafát jóformán nem érdemes a kertben megtűrni, mert jóízű gyümölcsöt alig szedünk róla. Csak fertőző góc a kertben. Ha jóízű szilvát akarunk termelni, kénytelenek vagyunk az új, a szüvahimlővel szemben rezisztens, vagy legalább toleráns szüvacsemetéket ültetni. Ilyenek pl. a csacsajszká lapotica, Csacsajszká najbolája, a Stanley. A napfényben úszó építményekben, télikertekben, beüvegezett erkélyeken, verandákon növényeink egész évben teljes szépségükben pompázhatnak Költöztessük a virágoskertet a lakóházba! A télikert funkciója mindennapjainkban A télikert nagy üvegfelületével magasabb fényhozam érhető el, így a növényi zöldtömeg sok oxigént termel, ami pozitívan befolyásolja a helyiség atmoszféráját. Ezek a tényezők együttesen jelentős mértékben hatnak közérzetünkre is. Túdományosan bebizonyított tény, hogy a közvetlen napfény élettani- lag fontos hormonjainkat szabályozza, szellemi és fizikai aktivitásunkat is jelentősen befolyásolja. Mindannyian találkoztunk már azzal a jelenséggel, hogy verőfényes napokon hangulatunk merőben jobb, mint borús napokon. Ezért is fontos, hogy ősszel, vagy télen a kevés napfény is életünk része legyen. Ma már a legegyszerűbb üvegépítményektől a teljes mértékben napenergiával működő házakig terjed a „télikert paletta” választéka, hogy napsütés utáni vágyunkat kielégíthessük. Építészek többször bemutatták, hogy az üveg alatti „lakóparadicsom” nem csak pihenőhelyként tesz jó szolgálatot, hanem munkahelyként is kiválóan funkcionál. Ingyenes klímaberendezés Egy növényekkel betelepített télikert a lakótér szempontjából (Illusztrációs felvételek) BARSI ANITA Valamikor a nemesség privilégiumai közé tartozott a télikert építés, ma reneszánszát éli, és a boldog télikert tulajdonos számára lehetővé teszi, hogy egész évben egzotikus növényekkel vegye körül magát. A télikert a lakótér megnövelésének egyik legszebb formája, kialakítására sok megoldás kínálkozik. Megépíthető akár a bejárati ajtó előtt létrehozott szélfogóban, vagy próbálkozhatunk erkélybeépítéssel is, egészen a legmodernebb tólóajtókkal ellátott építményekig bezárólag. A végeredmény, hogy a kertet behoztuk házunkba, ahol a szobanövények kapcsolatot teremtenek az ember és természet között, velünk élnek még a szürke téli napokon is. A télikertek története Évszázadok óta nevelnek növényeket a lakásban. Az első üvegházakat botanikus kertekben építették tudományos célból, hogy egész évben megfigyelhessék a távoli országok egzotikus növényeket. A XVII. században a főúri palotákban orangerie-t alakítottak ki, vagyis déligyümölcsök nevelésére szolgáló üvegházakat, amelyek a télikertek előfutárainak tekinthetők. Az orangeri fogadásoknak kedvelt színtere volt, ahol igazi kuriózumot jelentett, hogy a vendégek közvetlenül a fákról szedhették le a gyümölcsöket. A télikertek a XIX. században lettek igazán divatosak. A fény megfelelő beesési szögével kapcsolatos különféle kutatómunkák, a nagy teljesítményű acélszerkezetek lehetővé tették, hogy remekül funkcionáló üvegházak épüljenek. A télikert státusszimbólummá vált, aki csak tehette, építtetett egyet magának. Az első világháború az üvegházkultúra átmeneti eltűnését jelentette, de nem váratott sokáig magára a „modern télikert” megjelenése, felépítésükhöz mind újabb technikákat, anyagokat alkalmaztak. ingyenes klímaberendezésként működhet, a ház energiamérlegét pozitívan befolyásolhatja. A télikert télen felfogja a meleget, nyáron viszont nem engedi ki a hideget. Télen a felmelegedett levegő a télikerten át bejut a ház többi részébe ha az elválasztva áll a többi lakótértől. Nyáron a növények azáltal, hogy leveleiken keresztül párologtatnak, hőt vonnak el környezetükből, megfelelő árnyékolás biztosítanak és így sokkal kellemesebbé tehetik a belső klímát. Az energiatöbblet az üvegházhatásnak köszönhető. A rövidhullámú napsugárzás akadálytalanul átjut az üvegen és ezt a belső felületek abszorbeálják, majd hosszúhullámú hősugárzás formájában leadják, ez viszont már nem tud távozni az üvegfalakon keresztül. Megfelelő elhelyezés, illetve tájolás esetén a ház zajszigetelésénél is nagy szerepe lehet a télikertnek. A télikertben azok a növények is jól érzik magukat, amelyek a mi éghajlatunkon csak nagy nehézségek árán tarthatók életben.
