Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-24 / 271. szám, csütörtök

12 Kisebbségi sajtó ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 24. A francia forradalom óta újra és újra Franciaországból indulnak, majd terjednek el Európában az új eszmék; a kontinensnek aktív kulturális politikával kellene reagálnia Körkép a bajai kisebbségi konferenciáról világháború előtt és alatt a ma­gyarországi németek száma elérte a félmilliót - azóta ez a szám fo­lyamatosan csökken. 1947-ben 250 ezer magyarországi németet telepítettek ki az országból. Az otthon maradottak az asszimilá­ció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás alkalmával 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek. Pécsen és környékén - ahol szá­mottevő horvát, német, román, szerb és roma kisebbség él - so­kan a kivándorlást választják, il­letve beszippantja őket az urbani­záció, emiatt számuk csökkenő tendenciát mutat. A Szovjetunió széthullásához hasonlóan az EU-s agrárszektor túltermelése miatt is nyomás nehezedik a mezőgazda­ságban dolgozó rétegekre. A bal­káni háborút és Jugoszlávia szét­esését követően igyekeznek felújí­tani a szerb és a horvát határon átívelő gazdasági és egyéb kap­csolatokat. A kisebbségek önrendelkezési joga az anyanyelv és a kultúra megőrzésének legfontosabb esz­köze. A gazdasági és kulturális fellendülés érdekében autonóm helyi szervezetek dolgoznak - ezeket a helyi politikai vezetéssel egyidejűleg választják. A kisebb­A pécsi székesegyház - alatta korabeli keresztény templomot találtak, amely az UNESCO-világörökség része VÁROSHÁZA AHMAPXEÍO FOROSKO KHER GRADSKA KUČA TPAUCKA KV Ti A KMETCTBO MEPIH MIC LKA RAJTA RATHAUS RATUSZ Az Európai Unió tagorszá­gaiból érkező politikusok, kisebbségi képviselők és kutatók adtak egymásnak találkát november 10-12- én Baján. A Pécs közelében fekvő város ideális hely­színnek bizonyult az Euró­pai uniós integráció és a kisebbségek - fejődhetünk együtt? címet viselő konfe­rencia megrendezésére. GÜNTHER RAUTZ Baja a horvát, a szerb és a ro­mán határhoz egyaránt közel fek­szik; földrajzi helyzetéből adódó­an akár az európai integráció jel­képe is lehetne, mint ahogy a tíz­millió lakosú Magyarország is a tavaly csatlakozott tagállamok jellemző gondjaival küzd. Egy­felől nagy számú, magát magyar­nak valló kisebbség él a szomszé­dos országokban, másfelől Ma­gyarország területén számos etni­kai kisebbség képviselői élnek. Románia 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz, Szerbia és Hor­vátország pedig nemrég tette meg első lépéseit a majdani integráció felé. A konferencia társszervezésé­ben az Európai Bizottság buda­pesti képviselete mellett a Kon­rad Adenauer, a Hanns Seidel és az Antall József Alapítvány is ki­vette részét, csakúgy, mint az Eöt­vös József Kollégium, az Alsó­ausztriai European House, az ausztriai Páneurópai Unió és az EALIZ (Európai Akadémia a Lét­kutatásért, Integrációért és Pol­gári Társadalomért). A Magyar- országon élő kisebbségek helyze­tét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Chris­toph Pan professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képvisele­tében pedig az európai kisebbsé­gek jogi helyzetéről beszélt. A konferencia programjában szere­pelt az oktatás terén való együttműködésről szóló eszme­Habsburg Ottó, aki néhány napja töltötte be 93. életévét (Képarchívum) csere; az új tagállamokból érkező szakemberek pedig megoszthat­ták uniós tapasztalataikat Romá­nia, Bulgária és Horvátország küldötteivel. A záró kerekasztal- beszélgetés témái között tudomá­nyos, politikai, jogi, oktatási, kul­turális, gazdasági és mediális kér­dések szerepeltek, továbbá szó esett a kisebbségi írott sajtó hely­zetéről és jelentőségéről is. A magyarországi kisebbségek helyzetéről Pécs lakossága örömmel vette a hírt, hogy a magyarországi né­metség történelmi és kulturális központja lesz 2010-ben Európa kulturális fővárosa. A városban és környékén, a szerb-horvát határ közelében élő kisebbségek képvi­selői ettől a döntéstől nem csupán gazdasági fellendülést várnak. Mivel a határokat a múlt század­ban húzták meg, a magyar anya­nyelvű lakosság egyharmada az anyaországon kívül, a szomszé­dos államokban rekedt. Magyar- ország területén 13 nyilvántartott nemzeti kisebbség él: örmények, bolgárok, németek, görögök, hor- vátok, lengyelek, románok, ruté­nek, szerbek, szlovákok, szlové­nek, ukránok és romák. A romák mellett a németek alkotják a leg­népesebb csoportot. A második A pécsi városháza épületén valamennyi nemzeti kisebbség nyelvén olvasható a felirat ségek képviselőiként a magyar ál­lamtól kapnak támogatást, hogy biztosítsák a többrétegű autonóm kultúrpolitikát, illetve működtes­sék az üzleti jellegű intézménye­ket. A legutóbbi, 2002-es helyható­sági választásokat követően a ki­sebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a 341 kisebbségi önkor­mányzattal és 35 polgármesterrel a romák után a második helyen állnak. Az autonóm képviseletek mellett segítséget kapnak az anyanyelv megőrzésére irányuló, oktatási jellegű kezdeményezések is, különös tekintettel a magas színvonalú oktatási segédanya­gokra és a Pécs környéki falvak kulturális életének élénkítésére. A határon átnyúló együttműködés - mint például a kapcsolattartás a horvátországi és németországi is­kolákkal - szintén hozzájárulhat az identitástudat növeléséhez. 2010-re, amikorra Európa Pécsre figyel majd, a város olyan több­nyelvű és multikulturális közeggé válhat, amilyen a múltban volt. Francia fenyegetés Európa fejlődésére nézve Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke és az Eu­rópai Parlament egykori tagja ag­godalmait fogalmazta meg bajai beszédében: „A francia forrada­lom óta újra és újra Franciaor­szágból indulnak, majd fokozato­san terjednek el Európában az új eszmék. A kontinensnek azonnal reagálnia kell aktív kulturális po­litikával a franciaországihoz ha­sonló zavargásokat megelőzendő. Ez magában foglalja a kisebbsé­gek támogatásának, integrálásá­nak és politikai szerepvállalásá­nak aktív elősegítését.” Az egyko­ri osztrák uralkodóház képvi­selője szerint a Franciaország felől érkező viharfelhők még elűzhetőek, ha az európai béke- szerződés alaptéziseit szem előtt tartjuk, különös tekintettel a ró­mai egyezményben is szereplő szociális piacgazdaságra, vala­mint a Maastricht óta ismert szubszidiaritás elvére. A magyar- országi illetékeseknek Habsburg Ottó azt javasolja, erősítsék a ki­sebbségi önkormányzatokkal való együttműködést. Szerinte az Or­szággyűlésnek ismét lehetne egy nemzeti kisebbségi háza. Bulgária - az etnikai puskaporos hordó A bolgár társadalom jelentős demográfiai változásokon megy keresztül. A két legnagyobb lét­számú kisebbség a török és a ro­ma, mely az elkövetkezendő har­minc évben elérheti a többségi bolgár lakosság számát, azaz a 8 millió főt. Ez faj- és idegengyűlö­lethez vezet. Az EU-csatlakozás lehetősége egyesekben reményt, másokban félelmeket kelt. A bolgár nemzetiségűek csak­nem 90 százaléka bűnözőknek tekinti a romákat, 60 százaléka pedig valamennyi törököt vallási fanatikusnak. Ezeket az ijesztő eredményeket nemrég tette köz­zé a budapesti székhelyű Open Society Institute. A rasszizmus a populista jobboldali pártoknak és sajtónak köszönhetően a fia­tal, iskolázott bolgárok körében is terjed. Az éveken át tartó poli­tikai passzivitás miatt a romák és törökök integrálása kudarcba fulladt. A roma kisebbség mára felépítette a saját, átláthatatlan párhuzamos társadalmát. A szi­gorú hierarchia szerint működő klánstruktúra támogatását élvezi az illegális roma törvényszék és a virágzó feketepiac is. A gyerme­kek gettósítása - a romániai és a szlovákiai gyakorlathoz hasonló­an - a többségi társadalomba va­ló integráció iránti érdektelensé­get eredményezi, tetézve a bol­gárokban fokozatosan kialakuló negatív romaképpel. Emiatt a bulgáriai lakosság két, egymással folyamatosan konfliktusba ke­rülő csoportra oszlik. Csak a többségükben muzulmán romák agressziómentességének köszön­hetően sikerült mindeddig elke­rülni az eszkalációt. A romákkal ellentétben a bul­gáriai törökök jól szervezettek, saját politikai pártjuk van, és szo­ros kapcsolatokat ápolnak a török állammal. Csupán tavaly mintegy 360 ezer bulgáriai török települt át az anyaországba, ahol vendég- munkásként dolgoznak. Cserébe Törökország beruházásokat vitt a gazdaságilag szegényebb Bulgá­ria egyes területeire, ahol jómódú törökök vásárolták fel a telkeket. A bolgár föld áruba bocsátása, illetve a gazdag muszlint szom­széd erősödése feletti aggodalom okán sokan az EU-tagságban lát­ják Bulgária utolsó esélyét. A bol­gárok többsége ellenzi Törökor­szág uniós csatlakozását. A Tö­rökországgal folytatott tárgyalá­sok pozitív kimenetele könnyen a visszájára fordíthatja a jelenlegi proeurópai hangulatot. Ez a for­gatókönyv komoly destabilizáció- hoz, akár új Koszovóhoz is vezet­het Bulgáriában. A szerző az EURAC kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osz­tályának képviselője, illetve a konferencia médiapartneré­nek, a Kisebbségi és Regionális Napilapok Európai Asszociáció­jának (MIDAS) a főtitkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom