Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-19 / 267. szám, szombat
10 Kópé ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 19. Kedves Gyerekek! Máté) Bizonyára Ti is látjátok hétről hétre, mennyi kedvesebbnél helyesebb mese érkezik a szerkesztőségbe, és bizony annyira mennyi, hogy karácsonyig talán be se tudjuk fejezni a versenyzést. De nem baj! Arra gondoltam, hogy az ünnepek táján úgyis annyi az ajándékozás, a posta el sem bírja. Hogy is bírná, amikor hétköznapi időkben is elvesznek még mindig a küldemények! Legutóbb szegény Senkár Noémi várt hiába a Kópé-pólósok ajándékcsomagjára, a mai napig nem találta meg vele őt a postás. Én ilyenkor mindig nagyon szomorú vagyok, hiszen már tudjátok, legfőbb szándékom az örömszerzés, s éppen ez kap egy hatalmas pofont valakinek a hanyagsága miatt, és válik visszájára, szomorúságot okozva. És bár tudom, sajnálkozásom vajmi keveset ér, mással nem szolgálhatok, az én igyekezetem a postahivatal ajtaján kilépve véget ér. így aztán talán nem lesz baj, hogy a karácsonyra tervezett eredményhirdetés elhúzódik kissé, s ha a Jézuska a postai alkalmazottaknak is hoz valamit, talán nem kívánják meg a másét. Nagy öröm, hogy ilyen sokan bekapcsolódtatok a versenybe, ennél már csak az jelenti nekem a még nagyobb örömet, hogy megtapasztalhattam, szépen és helyesen írtok, élvezetesen fogalmaztok, büszke vagyok Rátok, hogy a barátaim vagytok. Arra kérlek már csak Benneteket, olvassátok is figyelmesen az itt közölt meséket, aztán szavazzatok a legjobbra, hogy legyen közönségdíj is, no meg hogy a szavazók közt is sorsolhassak. Mert lapunk, az Új Szó egy csomó gyönyörű, értékes könyvet vásárolt a nyerőknek, s egyéb tárgyi ajándékokkal is kecsegtet. Nem viccelek! K0PESK0DJ! A dióspatonyi Szabó Ildikó rejtvénye 1. Az abc harmadik betűje, 2. Vízben él, 3. Alapszín, 4. Szünidő más szóval, 5. Kézfejen van A november 5-ei megfejtések: A szombati Új Szóban - Huncutka. Az Új Szó ajándékát nyerte: Nagy Erika, Nádszeg, Senkár Noémi, Hetény, Sallai Zsóka, Kiskövesd. KÓPÉ-MESEÍRÓ VERSENY Kedves Kópé, nálunk búcsú volt. Mivel nem láttalak, hát lerajzoltalak. Elképzeltelek egy ringlispilben, de hogy ne legyél magad, melléd ültem. Pollák Mária, 9 éves, Ekecs Kópé, a kis kópé! Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kisfiú, aki mindig csintalan dolgokon törte a fejét. Ezt a gyereket Kópénak hívták, mert csak kópéságokon töprengett egész nap. Egyszer ez a Kópé fiú kitalált egy óriási kópéságot. Megkérte az összes barátját, hogy segítsenek neki a nagy tervben. Elméletileg azt akarta, hogy egy szöget tesz barátaival a tanár székére. A tanár viszont észrevette, és megkérdezte, hogy ki tette oda? Mindenki lapított. Erre a tanárt kihirdette, hogy aki elárulja a tettes nevét, kap tőle egy hatalmas csokoládét. Nos, hát volt Kópé osztályában egy olyan tanuló, aki nagyon szerette a hasát. Ő is megígérte, hogy nem fog árulkodni. A kislányt viszont nagyon csábította a finomság, meg az éjjel a tündérek is azt súgták neki, hogy tegye meg! így nagy sóhajok közepette rászánta magát, hogy elmondja a tanárnak. így is történt, Kópé és a többiek lebuktak. A tanár kirótta a büntetést, mely arról szólt, hogy a fiúknak egy egész héten keresztül takarítaniuk kellett az iskola összes padját. E nehéz munka után Kópé elhatározta, hogy soha többet nem fog rosszat csinálni. Ha nem hiszed, kérdezd meg Kópét, vagy a többi pajtását! Esetleg eljöhetsz hozzánk az iskolába, gyönyörködhetsz a szépen letakarított padokban! Itt a vége, fuss el véle! Földes Nikolett, 11 éves, Nemesócsa Kovács Adrienn, 10 éves, Alistál Kópé büszkesége Egy reggel, mikor Kópé és Huncutka iskolába indultak, találkoztak egy idős nénivel. Kópé figyelmeztette Huncutkát, hogy köszöntse a nénit. Az mosolyogva fogadta a köszönést. Egyszer csak megláttak egy koldust.- Szervusztok, gyerekek! - mondta.- Jó reggelt, bácsi! Nincsen nálam pénz, de van egy almám, ha elfogadja - mondta Huncutka.- Köszönöm szépen gyerekek! - hálálkodott az ember, ők meg mentek tovább. Egyszer csak Huncutka megállt. Kópéra néz, ő meg vissza rá. Kópénak csillog a szeme. Fáradt lenne? Nem, ez nem fáradtság. Valami bántja Kópét, hogy sír? Könnyes a szeme, de ezek az öröm könnyei. Kópé megöleli Huncutkát, és ezt mondja:- Büszke vagyok rád, hugi! Fodor Csilla, 13 éves, Izsa Csiga-biga szerencséje A másodikosok kirándulni voltak az erdőben. Gábor lemaradt a többiektől, mert titokban egy csigát akart hazavinni. Nem is figyelt oda, mit mesél a tanító néni az erdő fáiról, állatairól. Végre talált egyet, és betette a nadrágja zsebébe. Már majdnem kiértek az erdőből, amikor Kópéval az élen három fiú jött oda hozzájuk. Természetvédők ez a felirat volt a pólójukon. Egyenest Gáborhoz mentek és kérték, rakja ki, ami a zsebében van. A gyerekek kíváncsian várták, most mi lesz. Gábor sírva vette elő a csigát. Kópé sokat mesélt a gyerekeknek a csigák életéről, szokásairól. Gábor nagyon elszégyellte magát, és megígérte, soha többé nem fog ártani az állatoknak. Nagy Sevim, 8 éves, Vágsellye Huncutka és Kópé a szabadban Huncutka és Kópé kimentek a szabadba. Egyszer csak megláttak egy őzikét. Huncutka meg szerette volna fogni, de az őz sajnos elfutott. Kópé meg meglátott egy szarvast, ő is meg szerette volna fogni, de sajnos a szarvas is elfutott. Huncutkának és Kópénak így nem sikerült megfogniuk egy állatot sem. Szomorúan mentek haza az anyukájukhoz, mert ugyanis Huncutka és Kópé testvérek. Amire hazaértek, addigra beesteledett, elmesélték az anyukájuknak, hogy mit láttak a szabadban. Az anyukájuk készített nekik vacsorát, mert már nagyon éhesek voltak. Aztán eltette őket aludni, és egy perc sem telt bele, már aludtak is. De egykettőre itt volt a reggel. Az anyukájuk adott nekik reggelit, utána Huncutka és Kópé megint kimentek a szabadba... Rásó Szimonetta, 10 éves, Alistál ISKOLÁSDI Az alistáli negyedikesek annyira elhalmoznak szebbnél szebb rajzaikkal, hogy csak válogatást tudok adni belőlük, ezúttal a kópésakból Saláth Richárd Saláth Bianka Lévai Eszter Bíró Dániel Éczy Kálmán Borbély Krisztina Kis László
