Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-19 / 267. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 19. RÖVIDEN Elmarad a Bárka Színház mai előadása A budapesti Bárka Színház mai, a pozsonyi Astorka Színházban 19 órára meghirdetett Mulatság című előadása az egyik szereplő betegsége miatt elmarad. Ajegyek a színház pénztárában visszaválthatók. Koncerttel ünnepel a Concordia Komárom. Fennállásának 25. évfordulója alkalmából a Concordia vegyes kar ma 17 órától ünnepi hangversenyt ad a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában. Műsorát a jubiláló kórus Johann Sebastian Bach egyik koráljával indítja, amely egyben tisztelgés is a zene fejedelme előtt annak évfordulója alkalmából, majd zenei utazásra invitálja a közönséget: a barokkon keresztül eljutnak a legmodernebb zeneszerzők műveiig. A hangversenyt Antonio Vivaldi egyik glóriája zárja, a Comorra kamarazenekar és a szentendrei Musica Beata vegyes kar közreműködésével, (ú) SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ: Andrea Chénier szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülbe sz. 19 KIS SZÍNPAD: Az őrület dicsérete avagy Elling és Kjell Bjame sz., vasárnap 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: A három sárkány sz. 19 MOZI HVIEZDA: Hrubeš és Mareš - barátok jóban-rosszban (cseh) sz., v. 18,20 MLADOSŤ: Cápa a fejben (cseh) sz. 16.30,20 Nyűgös szüzesség (svéd) sz., v. 18 Nem félünk a farkastól (am.) v. 15, 20 PÓLUS - METROPOLIS: Csodacsibe (am.) sz., v. 15.20,16,17,17.40,18.40, 19.20, 20.20 Láncait letépve (am.) sz., v. 16.30, 20.55 Ördögűzés Emüy Rose üdvéért (am.) sz., v. 18.35, 21.10 Bazi nagy indiai lagzi (ang.) sz., v. 16.45,19 Grimm (cseh-am.) sz., v. 15.50,16.50,18.10, 19.10,20.30, 21.30 A rettegés háza - Amityville Horror (am.) sz., v. 17.55, 19.45, 21.35 40 éves szűz (am.) sz., v. 17.20, 21.20 Nyűgös szüzesség (sv.) sz., v. 15.35,19.35 Éjszakai őrség (or.) sz., v. 21 DRUŽBA: Bazi nagy indiai lagzi (ang.) sz., v. 16,18, 20 CAPITOL: Grimm (cseh-am. sz., v. 16, 18.15 Ördögűzés Emüy Rose üdvéért (am.) sz., v. 20.30 ÚSMEV: Csodacsibe (am.) sz., v. 16,17.30 Fantasztikus négyes (am.-ném.) sz., v. 19 IMPULZ: Yamakasi 2 (ff.-ang.) sz.,v. 16.15,19.15 dél-szlovákia SZENC - MIER: Dogtown legendái (am.) sz., v. 18 GALÁNTA - VMK: Még mindig lakótársat keresünk (fr.-ang.) sz., v. 19 DUNA- SZERDAHELY - LUX; Csodálatos Júlia (kan.-magy.) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: A sziget (am.) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Nyűgös szüzesség (sv.) sz., v. 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Wallace & Gromit és az Elvetemült Veteménylény (ang.) v. 17.30,20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: A remény bajnoka (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Fekete víz (am.) sz., v. 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Farkasok birodalma (fr.) sz., v. 16.30,19 PLAZA: Doom (am.) sz., v. 14,16,18,20 Egy cipőben (am.) sz., v. 17.45 Egy szoknya, egy nadrág (mag.) sz., v. 16.15, 18.15, 20.15 Elizabethtown (am.) sz., v. 15,17.30,20 Fej vagy írás (magyar) sz., v. 16.30, 20.30 Kutyádanok kíméljenek (am.) sz., v. 14.30, 18.30 Légcsavar (am.) sz., v. 15.45, 20 TVvist Olivér (ang.-cseh-ff.) sz., v. 17,19.30 Ütközések (am.-ném.) sz., v. 17.45 Wallace 8t Gromit és az Elvetemült Veteménylény (ang.) sz., v. 15.45 Zorro legendája (am.) sz., v. 16.30,19,20 40 éves szűz (am.) sz., v. 15.45,20.15,20.15 Megjelent a Tücsök novemberi száma Az ősz gazdagsága LAPAJÁNLÓ Az ősz gazdagsága elkényezteti a kézügyességüket és fantáziájukat próbálgató gyerekeket és tanítóikat. S ha még bemutató is készül az őszi terményekből, a tökből, dióból, gubacsból faricskált szobrocskákból, az eredményen végül talán maguk az alkotók lepődnek meg a legjobban - amint az Komáromban, a Jókai Mór Alapiskola hagyományos őszi kiállításán is történt az idén. A rimaszombati Daxner utcai óvodából a gyerekeknek egy halhoz fűződő különös kapcsolatáról számol be a lap. Dobos László meséje már a tél hangulatát idézi, Kulcsár Ferenc, Barak László és Rákos Sándor versei az álom világába hívják s kalandra csábítják kis olvasóikat. A természetjárókat pedig madárparadicsomba kalauzolja vezetőjük, ahol egy jégkorszakbeli pocokkal is találkozhatnak a legkíváncsibbak. (mp) A Múzeumi Szalon lévai bemutatkozásán Újváry Lászlóval beszélgetett Miklósi Péter Szalonképes múzeumi darab Újváry László és Miklósi Péter Léván (A szerző felvétele) A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma egy éve tartó rendezvénysorozata, a Múzeumi Szalon Lévára érkezett. Az estek állandó házigazdája, Miklósi Péter Újváry László nyugdíjas pedagógussal, amatőr színházi rendezővel, a fáradhatatlan kultúraszervezővel beszélgetett a Reviczky Házban. FORGÁCS MIKLÓS Újváry László idén töltötte be a hetvenötödik életévét. Ennek kapcsán nem kis szarkazmussal megjegyezte - utalva a rendezvény címére -, azt nem tudja szalonképes-e, de hogy múzeumi darab lesz nemsokára, az biztos. Miklósi Péter időrendben faggatta Újváryt, aki visszaemlékezett szüleire, hívő református édesanyjára és világibb gondolkodású katolikus édesapjára, az apácazárdára, ahova óvodába járt, az első elemire, amelyet a zsidó iskolában végezett, mert apja azt akarta, fia a város legjobb iskolájába játjon, a katolikus iskolára, amelynek második osztálytól volt a tanulója, miközben édesanyjával minden vasárnap megjelent a református istentiszteleten. 1938-cal kapcsolatban arra emlékezett vissza, hogy kapott egy kis papírzászlót a bevonuló magyar katonáktól, amit mindaddig boldogan lengetett, amíg egy asszony el nem kérte tőle. „A nő eltűnt a zászlóval, és a mai napig nem adta visz- sza. Ez rettenetes élmény volt.” A háború utáni évekről szólva Újváry elmondta, hogy azoknak, akik tovább szerettek volna tanulni, el kellett végezniük egy hathetes szlovák nyelvi kurzust. Mivel azonban az ő édesapja a magyar királyi rendőrség alkalmazásában állt - „altiszt volt, vagyis szolga, csak a port törölgette és leveleket kézbesített” -, nem vehetett nyelvleckéket, s így nem tanulhatott tovább. Húszévesen azonban már ennek ellenére is tanítóskodott, ’53-ban pedig iskolaigazgató lett Garamszent- györgyön. „Az előző iskolaigazgatónak, aki párttag volt, nem hitték el az elvtársak, hogy csak azért kántorkodik, hogy jelenthesse, kik azok a tanárok, akik templomba járnak.” Akkoriban hívták színésznek is Komáromba, de „a család győzött” - mondta Újváry László, s hozzátette: „abban az időben én voltam a legfiatalabb iskolaigazgató a kerületben, aztán meg én lettem a járás legidősebb igazgatója”. Szerinte az ötvenes évek falusi magyar tanítói misszionárius életet éltek, elhivatottnak érezték magukat, szerették volna felrázni az embereket, kultúrát adni nekik. „Ezért hát ma sem szégyellem, hogy beléptem a pártba. Sok alja népség volt ott, de hittem abban, hogy a rendes emberek tehetnek valamit” - szögezte le. Miklósi Péter egy kulcsmondatra kérdezett rá, amely meghatározta vendége sorsának alakulását. Amikor a Csemadok egyik 1968-as területi választmányi ülésén felvetődött, hogy magyar emberek, sőt tanárok is szlovák iskolába íratják a gyereküket, Újváry megjegyezte: „Ha az én iskolám egyik tanítója szlovák iskolába íratná a gyerekét, azt mondanám neki: ha annyira nem bízol magadban, hogy a saját gyerekedet nem mered tanítani, mást se taníts”. Ez a mondat jegyzőkönyvbe került, de lényegesen leegyszerűsítve: „Újváry azt mondta, azt a tanárt, aki szlovák iskolába íratja a gyerekét, kirúgná”. Később, az úgynevezett átigazolásoknál előkerültek ezek a jegyzőkönyvek, és mivel Újváry nem volt hajlandó visszavonni ezt a mondatát, megfosztották párttagságától, igazgatói székétől, később pedig tanári állásától is, úgyhogy a kórház sofőrjeként kereste a kenyerét. ,Akkor húsz éve voltam már pedagógus, megszerettem a szakmámat, szív- vel-lélekkel tanítottam, tanévkezdéskor rettenetes érzés volt az autóból látni a sok vidám gyereket” - emlékezett a nyugdíjas pedagógus. Később nagy utánjárással, sőt protekcióval sikerült elérnie, hogy benzinkutas lehessen. Az est vendége volt Kabáth Gabriella, a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom meghatározó személyisége is, aki Újváryhoz hasonlóan többszöri hívás ellenére sem lett profi színész. Kabáth Gabriella régi sikerét, Gorkij Vassza Zseleznovájának címszerepét elevenítette föl partnerével, Józsa Józseffel. A nyolcvanas évekre visszaemlékezve a „lévai négyes fogat” is szóba került, amelynek Újváry mellett Dolník Erzsébet, Csáky Pál és a lassan tíz éve elhunyt Zoller Mihály voltak a tagjai, ,,’89-ben megegyeztünk, hogy Erzsébet az Együttélésbe lép be, Csáky lesz a keresztény- demokrata, Zoller Misi meg a liberális. Nekem mindenki azt mondta, te nem vagy politikus alkat, így hát a Csemadokban maradtam.” Miklósi Péter Zoller Mihály kapcsán megjegyezte, ha ő élne, még hangsúlyosabb lenne Léva szerepe a felvidéki magyar történésekben. Újváry hozzátette: „és a város magyarsága között sem lenne széthúzás”. Újváry László szót ejtett még az esten egy másik szenvedélyéről, a méhekről, arról, hogy csak a fájó dolgok dokumentumait őrzi meg - és sok más egyébről. Miklósi Péter zárómondata szerint: „ennyi volt egy és háromnegyed órában, majd’ hatvan ember előtt a Múzeumi Szalon Léván”. November 21-23-án Dióspatonyban, Galántán és Zselízen vendégszerepei a Honvéd Együttes Táncszínháza Színvonalas látnivalót ígér az Országalma TAKÁCS ANDRÁS November 21-13-án szlovákiai turnén vesz részt a Honvéd Együttes Táncszínháza, amely jelenleg a vüág egyik legjobb, legmagasabb színvonalon dolgozó hivatásos néptáncegyüttese, és hasonló színvonalú a közreműködő Hegedős népzenei együttes is. A három nap folyamán Dióspatonyban, Galántán és Zselízen lépnek fel. Az együttes két műsort hoz a tarsolyában: a diákok számára az Országalma, avagy Mátyás király és a cigánylány című, cigány népmesére épült táncjátékot, az idősebbeknek pedig egy kétrészes előadást, amely a Hegedős együttes koncertjéből és a Ki népei vagytok II. című néptáncszvitből áll. A Mátyás királyról és a cigánylányról szóló meséből a legfiatalabbak megtudhatják, hogy az igazságos Mátyás „hogyan keveredik el a csetlő-botló, mulatságos cigány ember, Csulánó faluszéli viskójába, hogyan szerelmeskedik össze annak világszép leányával, és a nagy csaták közt, egy röpke, boldog pihenőben, hogyan veszi feleségül a lányt”. A látványos előadáson a néző dagadtra tapsolja tenyerét, könnyesre kacagja magát. A táncosok élővé varázsolják a történést, hatalmas táncgazdagságot varázsolva a színpadra, amelyet előadásonként újra- és újrafogalmaznak. „Ez a kis történet - úják az alkotók - szívszorítóan jelenít meg egy régebbi álmot: a két nép, magyarok és cigányok összetartozását. A naiv mese természetesen elszakad a történelmi tényéktől. Ne keressük a valóságos reneszánsz király alakAz Országalma egyik jelenete ját. Itt a legendák örök hőse elevenedik meg, »Mátyás, az igazságos«, aki talán még ma is köztünk bolyong álruhában, és zsebében meg- csörren a mobütelefon”. Az esti előadás első része, a Hegedős együttes koncertje Demeter Erika közreműködésével, a magyar népdalkultúra legszebb darabjaiból nyújt válogatást. A második rész, a Ki népei vagytok II. című táncszvit Erdély tájainak jellegzetes népzenei és néptánckul(Képarchívum) túráját mutatja be, természetesen a teljesség igénye nélkül. A tételek, az Ifjúság sólyommadár, a Székelyföld színei, a Menyasszonykísérő, a Visai páros, a Jaj, de szép a hazai, a Karácsony Kalotaszegen az emberi kor életszakaszait, ünnepeit villantják fel néhány tánctípus és szokás színpadra állításával, különböző hangulatok kontrasztjával. Az összeállítás lehetőséget ad a táncosok karakterének, másmás temperamentumának kibontakozására, a szólisztikus és csoportos formák megjelenítésére, és a különlegesen szép viseletek felvonultatására. Az egyes helyszíneken a diákelőadások a délelőtti órákban, az esti előadások pedig 18 órakor kezdődnek. A Honvéd Együttes Táncszínháza a pozsonyi Posonium Polgári Társaság és a helyi rendezők, a dióspatonyi helyi önkormányzat, a Csemadok Galántai Területi Választmánya és a városi művelődési központ, valamint a zselízi városi művelődési központ meghívására érkezik Szlovákiába. Az előadásokra a rendezők szeretettel várják a környező települések iskoláit és lakosságát is.
