Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-19 / 267. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 19. 2 Közélü_ RÖVIDEN Rusko újabb feljelentést tett Pozsony. Még egy feljelentést tett a Korrupcióellenes Hivatalnál Pavol Rusko egy parlamenti képviselő megvesztegetése ügyében. A nyilvánosságra hozott információk alapján az ANO elnöke ezút­tal volt pártkollégáját, Jozef Elsnert vádolja korrupcióval, állítólag 20 millió koronát kínáltak neki. Elsner feljelenteni Ruskót, ha az nyilvánosságra hoz bármilyen vele kapcsolatos felvételt. Rusko ko­rábban egy rejetett kamerával készített videofilm alapján Iveta Henzélyovát gyanúsította meg üzleteléssel. (TASR) Újabb korrupt polgármester Csaca. Kenőpénz átvétele közben érték tetten a város polgár- mesterét. Jozef P. 1,5 millió koronát kért egy vállalattól azért, hogy a város gyorsított eljárásban fizesse ki a céggel szembeni tartozá­sait. A polgármestert Zsolnán tartóztatták le a Korrupcióellenes Hivatal emberei, ahol a pénz átadására került volna sor. Amennyi­ben Jozef P. bűnössége beigazolódik, háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. (TASR) Patasy és Havasi gyilkosai szabadlábon Pozsony. Csaknem kilenc hónap után kiszabadult az előzetes le­tartóztatásból Patrik V. és Marián G., akiket idősebb Karol Patasy és Peter Havasi meggyilkolásával gyanúsítanak. A rendőrség sze­rint mindketten a fővárosi Takáč bandához tartoznak. A felügyelő ügyész szerint mivel a nyomozás már véget ért, a gyanúsítottak nem befolyásolhatják a tanúkat, így további fogvatatásuk nem in­dokolt. A döntéssel egyes információk szerint Jaroslav Spišiak, az országos rendőrfőkapitány első helyettese, illetve a belügyminisz­ter is elégedetlen. Az ügyiratot ezért még Dušan Kováčik speciális bíró is ellenőrizni akarja. A gyanúsítottak csak abban az esetben kerülhetnének ismét fogságba, ha a rendőrség új bizonyítékokhoz jutna, esetleg felmerülne, hogy el akarnak szökni az országból, (s) „Én szkinhed vagyok, te cigány” Privigye. Ittas állapotban, késsel a kezében látogatta meg szom­szédját egy munkásszállóban egy 48 éves férfi. „Én szkinhed va­gyok, te pedig cigány, így meg kell, hogy öljelek” - állította az illető és bizonyságképp néhányszor meglengette a kést. Az eset egyik ta­núja ártalmatlanná tette a férfit, aki ellen minden bizonnyal eljárás indul majd. (SITA) Baseballütővel verték a 13 éves lányt Késmárk. Rendőri kézre került négy késmárki fiatal, aki az elmúlt hónapban folyamatosan terrorizálta a környék romáit. A vádlottak maszkban, baseballütőkkel és könnygázzal felfegyverkezve járták a város utcát. A fiatáok csütörtök délután egy 13 éves roma lányt és két testvérét vették üldözőbe. A két fiúnak sikerült elmenekülnie, de a lányt az erőszakoskodók utolérték és megverték, a szemébe pedig könnygázt fújtak. Az elkövetők közül hárman egy nappal korábban betörtek egy főtéri házba, és kiverték az épület ablakait, (ú) Nem nyílik az uniós munkapiac Brüsszel. Az európá munkaerőpiac inkább befogadja a harmadik országból érkezőket, mint az új uniós tagállamok polgáát, véli Bauer Edit európai parlamenti képviselő. Szerinte az EP októberben rendkívül rossz döntést hozott, amikor nem fogadta el a gazdasági migráció menedzseléséről szóló jelentéshez benyújtott módosító in­dítványt. Bauer a héten arra figyelmeztette az Európai Bizottság el­nökét, hogy a döntés tovább fokozza az új tagországok hátrányos megkülönböztetését. „Az elutasított indítvány szerint nem lehetne a gazdasági migrációvá kapcsolatban intézkedéseket foganatosítani, amíg a szabad munkaerő-áamlés terén az unióban mindenki számá­ra nem garantálnak egyforma jogokat” - tájékoztatta lapunkat Agár­di Attila, az Európá Néppárt sajtótanácsosa. Bauer Edit szerint az EP döntése az új tagállamokban negatív visszhangot vátott ki. „Az ösz- szes elemzés arról szól, hogy az új tagok lakosá nem lepték el a mun­kaerőpiacot, noha e migráció gazdasági szempontból előnyös” - véli a képviselő. Nyugtáanítónak tartja, hogy az átmeneti időszakok lerö­vidítése helyett az EP tovább mélyíti a diszkriminációt, (sza) Ivan Gašparovič tegnap az Alacsony-Tátrában érdeklődött az egy éve pusztító szélvészben keletkezett károk felszámolásáról. A rönkeltakarítás itt is hasonló ütemben folyik, mint a Magas-Tát- rában. Az államfő ezután megtekintett egy kolompmúzeumot, megszólaltatott egy fajarát, és szétnézett Breznóbányán, ahol András-napi vásárt tartanak. (TASR-felvétel) Az alkotmány szerint a mentelmi jog nem vonatkozik az ittas vezetésre, gyorshajtásra, tilosban parkolásra Büntethető a képviselői kihágás Pozsony. Nincs szükség a képviselői mentelmi jog fel­oldására abban az esetben, ha a honatya részegen ve­zet - most is felelősségre le­hetne vonni, az alkotmány­ba foglalt mentelmi jog ugyanis nem vonatkozik a kihágásokra. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az alaptörvény 78. cikke szerint a képviselők ellen a parlament be­leegyezése nélkül nem lehet bünte­tő eljárást indítani vagy vizsgáati fogságba helyezni őket, a kihágási eljárást azonban egy szóvá sem említi. A részegen okozott közúti báeset, a gyorshajtás, a tilosban parkolás nem bűncselekmény, csak kihágás, amiért elméletileg már most is felelősségre vonhatóak a politikusok, nincs szükség a beha­rangozott törvénymódosításra. Minderre augusztusban Dániel Lipšic igazságügyi miniszter is utát egy tévéműsorban, és Ladislav Orosz alkotmányjogász is osztja ezt a véleményt. „Ugyanakkor a kihá­gásokról szóló törvényben van egy rész, mely lehetővé teszi, hogy a honatyákra kihágás esetén is vonat­kozzon a mentelmi jog. Szerintem ez a paragrafus nincs összhangban az alkotmánnyá, akárcsak a rend­őrségnek az a belső rendelete, mely áapján a közlekedési kihágások el- bíráásakor a képviselők mentelmi jogot élveznek. A rendeletet végre­hajtójárőrök parancsot teljesítenek, s amíg nem vonják vissza, vagy amíg az alkotmánybíróság nem mondja ki az alkotmányellenessé­get, addig érvényes az alkotmá­nyosság vélelme. Mindenesetre fur­csa helyzet állt elő” - magyarázta lapunknak Orosz. Szerinte itt az ideje, hogy az alkotmánybíróság foglalkozzon a kérdéssel. De mivel az ezzel kapcsolatos beadvány elbí­rálása sokág tarthat, gyorsabb megoldás a kihágási törvényből ki­emelni az említett részt - főleg hogy a törvényt a belügyminisztérium egyébként is módosítani akaija, s a törvényhozásban lévő tervezetben egy apró képviselői indítvánnyá ez a probléma is kezelhető. Orosz úgy véli, ez jáhatóbb út az alkotmány- módosításná. Ján Cuper báesete után ugyanis a kormánykoáíció azt szorgámazza. „Szlováldai speciali­tás lenne, ha a mentelmi jogot úgy korlátoznák, hogy csak az ittas ve­zetésre nem vonatkozna, s ez az á- kotmányba is bekerülne. Remélem, erre nem kerül sor, hanem az ész­szerűbb és egyszerűbb megoldást váasztják” - tette hozzá a jogász. Bádos Gyula, a parlamenti mentelmi jogi bizottság áelnöke szerint a legjobb az lenne, ha a kép­viselők kizáólag a parlamentben tett kijelentésekkel kapcsolatban élveznének védelmet. Mivel ehhez hiányzik a politikai akarat, pozití­van értékeli, hogy Ján Cuper esete nyomán legáább egy kis előrelé­pésre hajlandó a parlament. „Nem tudom, a rendőrségen belül létezik- e váamilyen csendes megegyezés, mindenestre meglep, hogy állító­lag a kihágások miatt aká má most lehetne büntetni a képviselő­ket. Akik ezt állítják, hol voltak ed­dig? Miért csak most derül ez ki? Ha nem csináunk semmit, az a baj, ha viszont megpróbáunk váamit javítani a helyzeten, az is baj. Az­zá, amiben a Koáíciós Tanács megegyezett, egyértelművé pró­bájuk tenni a helyzetet, s úgy tű­nik, az ellenzék is hajlandó támo­gatni” - mondta lapunknak Bá­dos. A mentelmi jog korlátozását célzó javaslatot a parlamenti testü­let fogja kidolgozni, (sza) Oremus a Komáromi Lapok cikkére hivatkozva vádol - a lap főszerkesztője szerint ilyesmi nem jelent meg náluk Azt ígérik, nem vesznek revánsot a magyarokon ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. A titkosszolgáattal váó együttműködéssel vádolja a nyitrai nagy szlovák koáíciót (HZDS-SDKÚ-Smer-KDH-SNS) az MKP - állítja Peter Oremus megyei képviselőjelölt, a Smer kerületi el­nöke. Bejelentését egy, állítólag a Komáromi Lapok legutóbbi szá­mában megjelent cikkre alapozta, amelyet szlovák nyelvre fordítta- tott, és amelyben az áll, hogy „a helyzetet újabb megvilágításba helyezi Bugá Béla pátelnök kije­lentése, miszerint a szlovák titkos- szolgáat jelentéseire alapozva szerveztek lejáató kampányt az MKP ellen.” Oremus szerint a cikk főleg azért felháborító, mert a sú­lyos vádat az MKP megyei képvi­selőjelöltje, Sáközy János fogal­mazta meg. „Ez is csak arról ta­núskodik, hogy nem mi játsszunk a magyar kártyává, hanem az MKP próbálja lejáratni a szlovák koáíciót, miközben maguk a meg- mentők szerepében tetszelegnek” - véli Oremus. A szóban forgó írásról a Komá­romi Lapok főszerkesztőjénél, ifj. Batta Györgynél érdeldődtünk, aki elmondta, sem a lap előző, sem a héten megjelent számában nem közöltek írást Sáközy János­tól, és más szerző sem foglákozott a témává. Sárközy János megke­resésünkre annyit mondott: nem ő, hanem Peter Oremus vádasko­dik áaptáaná, de mivel ezt az egészet kampányfogásnak tartja, nem is kíván foglalkozni vele. A nyitrai nagy szlovák koáíció jelöltjei egyébként elégedettek az eddigi a kampánnyá - amint teg­napi sajtótájékoztatójukon el­mondták, mindenhol érdeklődő és a vátozást tőlük váó emberek vátják őket. „Gyakran ismétlődik az összejöveteleken az a kérdés, hogy győzelmünk esetén viszonoz­zuk-e a magyaroknak, hogy négy évig hátrányt szenvedtek miattuk a megye szlovák többségű járásai - mondta el az egyik képviselőjelölt. „Azt feleljük, mi nem a bosszúállók gyülekezete vagyunk, nem ve­szünk revánsot. Csak a javak igaz­ságos elosztását akatjuk, és azt, hogy végre döntőképes helyzetben lehessünk saját régiónkban”. A vá­lasztások lehetséges eredményét illetően a nagykoalíció képviselői nem voltak hajlandóak találgatá- sokba bocsátkozni, csak annyit árultak el, hogy tartanak az ala­csony részvételtől, mert az a ma­gyaroknak kedvezhet, (vm) Törvényt dolgozott ki az egészségügyi tárca egy világméretű járvány kitörésének esetére Szükségállapotot hirdethet a pandémiabizottság ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az egészségügyi mi­nisztérium törvényben akaija sza- báyozni a központi államigazgatá­si szervek feladatát világjárvány kiáakulása esetén. „Egy esetleges új influenzavírus miatt kiáakuló pandémia komolyan veszélyeztet­né az ország, az állami szervek mű­ködőképességét, ezért van szükség a törvényre - indokolta lapunknak a szaktárca javaslatát Karol Far­kašovský, a minisztérium szóvivő­je. - A normát a má elfogadott nemzeti pandémiás terv áapján dolgoztuk ki, szeretnénk, ha még ebben az évben elfogadná a parla­ment.” A jogszabáy pontosan meg- hatáozza a pandémiabizottság összetételét, feladatát és hatáskö­reit. A testület akár szükségállapot elrendelését is javasolhatná, me­lyet a kormánynak kellene jóvá­hagyni. A törvény meghatáozza az egyes minisztériumok feladatát is a vüágjárvány kitörése után. Az egészségügyi minisztérium felada­ta lesz példád az oltóanyag és az oltás elvégzésének biztosítása azok számára, akik a járvány áatt bizto­sítják az egészségügyi és a bizton­sági szervek működését. Megszab­ja a természetes személyek és a cé­gek jogát és kötelességeit is. A kör­zeti hivatáok hatáozata áapján kötelesek lesznek példád elszállá­sold az egészségügyi ellátást bizto­sító személyeket, a fegyveres testü­letek tagjait, a tűzoltókat és a men­tőszolgálat alkalmazottait. Szál- lást kell majd add szükség esetén a betegeknek is, ha már nem lehet őket elhelyezd a kórházakban és a szanatóriumokban. A körzeti hiva- tá munkaszolgáatra rendelheti be a lakosságot. A törvény elfoga­dásává egy időben módosítad kell szükségállapot elrendeléséről szóló alkotmánytörvényt is, mely­nek módosítását szintén elkészítet­te a szaktárca, (lpj) Már elkészült az a módosítás, amely kiigazítja az apró hiányosságot, de a törvényről újra szavazni kell Gašparovič megvétózta az infotörvényt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra is eltitkol­hatják a polgármesterek és a me­gyei képviselők fizetését, hacsak a parlament nem töri meg az el­nöki vétót. Ivan Gašparovič ugyanis nem írta alá a közérdekű adatok közzétételéről szóló tör­vény módosító tervezetét, mely értelmében nyilvánosságra kelle­ne hozni az álamigazgatásban és az önkormányzatoknál dolgo­zók bérét. Az államfő állítja: a jogszabályt azért tárgyátatja újra, mert az információk megtagadását kihá­gásnak minősíti, amiért aká 50 ezer koronás bírság is kiszabható. Ugyanez szerepel a kihágásokról szóló hatáyos normában is, s Gašparovič szerint megengedhe­tetlen, hogy ugyanazon szabály­talanságért két törvény alapján is felelősségre lehessen vonni. Sze­rinte ez megrendíti a polgárok jogtudatát, gyengíti a jogbizton­ságot, s fennáll a veszély, hogy valakit egyazon tettért kétszer büntetnének meg. Értesdések szerint a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) is lob­bizott az államfőnél, hogy ne írja alá az infotörvényt. A szervezet kezdettől fogva ellenezte a módo­sítást, mert nem helyeslik a fize­tések közzétételét. A rendelkezés ugyanis nemcsak a tisztségvise­lőkre, hanem az egyszerű alkal­mazottakra is vonatkozna. A hon­atyák tisztában voltak azzal, hogy a jogszabáyra hivatkozva az egyszerű takarítónők, sofőrök és pedagógusok béréről is lehet majd adatokat kérni, ám úgy vél­ték, akinek nincs rejtegetnivaló- ja, annak nincs mitől félnie, s a parlament jelentős többséggel rá­bólintott az igazságügyi miniszté­rium műhelyéből származó el­képzelésre. Marek Trubač állam­fői szóvivő lapunknak leszögezte: főnöke egyetért a törvény szelle­mével, ám nem volt más választá­sa, vissza kellett adnia azt. A par­lamentnek jogában áll megtörni a vétót. A belügyminisztérium egyébként már elkészítette a ki­hágási törvény módosítását, mely az információk megtagadásával kapcsolatos 42 cikkelyt már nem tartalmazza, de a javaslat csak 2006. március 1-jei hatályosság­gal számol. „Rokonszenves, hogy az illetékesek is rájöttek, valami nincs rendben, s igyekeznek a ki­hágási törvényt módosítani, vi­szont ha az államfő aláírta volna, hozzájárult volna ahhoz, hogy akárcsak egy rövid ideig, de még­iscsak egyszerre két törvényben is szerepelne ugyanaz a kihágás, ami elfogadhatatlan” - magya­rázta érdeklődésünkre Trubač. Arra a kérdésre, Gašparovič vajon nem a ZMOS lobbijának enge- dett-e, a szóvivő leszögezte: „Mindenki lobbizik, aki teheti, ám az államfő mindig saját belá­tása szerint dönt.” Az infotörvényt két héttel ez­előtt a jelenlévő 123 képviselőből 102 támogatta, s újbóli elfogadá­sához 76 voks kell. (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom