Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-18 / 266. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 18. Kultúra RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 46. számában feltett kérdésre Királyhelmecen a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Sztraka Erzsébet dereski, Fe- renczi Brigitta lakszakállasi és Szabó Mária madari olvasónk nyerte. Gratulálunk! Szenczi Molnár Albert Napok Szene. A Szenczi Molnár Albert Napok keretében holnap 14 óra­kor a Magyar zubbon köntöskébe öltöztetett psalmusok címmel tu­dományos tanácskozást tartanak a művelődési házban. Vajda János, az ekecsi és apácaszakáUasi református gyülekezet kántora A zsoltá­rok mai helyzete a református gyülekezetekben címmel, Édes Árpád, az alistáli református gyülekezet lelkipásztora A Szenczi-zsoltárok előtti zsoltárok és egyházi énekeink címmel, Somogyi Alfréd, az apácaszakáUasi református gyülekezet lelkipásztora pedig Énekes­könyvben a Bibüa címmel tart előadást. A tanácskozás után kerül sor a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola aulájá­ban a XXXVI. Szenczi Molnár Albert Napok záróműsorára és Szenczi Molnár Albert domborművének megkoszorúzására, (ú) Francia folyóirat József Attila kötetét méltatja Meteor az irodalom egén MTI-TUDÓSÍTAS Hl Az év legjelentősebb verskötete­ként mutatja be József Attila Aimez-moi (Szeressetek engem) cí­mű franciául megjelent összes ver­sét a ĽExpress című folyóirat leg­frissebb számában. Kassai György és Jean-Pierre Sicre szerkesztésé­ben a Phébus Kiadó gondozásában október 15-től kapható a francia könyvesboltokban a 704-oldalas kötet, amelynek borítóján Korda Vince a költőről 1927-ben rajzolt portréja látható. OUvier Le Naire József Attila-idé- zetekkel Ulusztrált írásában a ma­gyar Rimbaud-ként mutatja be a „meteort, aki a múlt század elején bevilágította a magyar irodalom egét”. A cikkíró hangsúlyozza, hogy bár József Attilának jelentek meg versei franciául, és jelentős francia írók és költők - köztük Cocteau, Eluard, GuiUevic, Vercors, Seghers, Cayrol - voltak csodálói, a francia nagyközönség számára mindmáig ismeretlen maradt mű­vészete. „A világ igazságtalansága és aljasságai eüen áUandóan lázadó nagy költő megható, spontán és na­gyon önéletrajzi munkásságának” megértéséhez az elemző elenged­hetetlennek tartja József Attila éle­tének megismerését, amely Jean Rousselot 1957-ben írt ötvenolda- las tanulmányával egyetemben részletesen olvasható a kötetben. Ebből a folyóirat József Attila több­szöri öngyilkossági kísérleteit emeU ki. A kritikus megemlíti, hogy a „Rimbaud-hoz hasonlóan provoka­tív, gúnyolódó, sértődékeny, kora­érett és túlérzékeny” József Attila már 17 évesen feltűnt a Szépség koldusa című baudelaire-i hatáso­kat mutató első kötetével, és Vülon csodálójaként elátkozott léleknek tartotta magát, korai halálról álmo­dozott. Bécsi és párizsi tartózkodá­sa után Magyarországra hazatérve ,flörtölt a politikával, a pszicho­analízissel és a nőkkel, de mindez ahelyett, hogy meggyógyította vol­na, inkább csak súlyosbította lelki áüapotát” - úja Le Naire. A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok Wm MŰSORAJÁNLÓ ■■ Szombaton reggel 7 órától a Hét­ről hétre dmű pubheisztikai maga­zinban felidézzük az elmúlt hét bel­politikai eseményeit. Közvéle­mény-kutatás szerint a lakosság­nak csupán 21 százaléka tartja úgy, hogy 1989 óta javult az életszínvo­nala. Az ismert és kevésbé ismert okokról beszélget a szerkesztő, Hominda Katalin stúdiónk vendé­gével, Neszméri Sándor publicistá­val. Két és fél éves szünet után ked­den újra ülésezett a szlovák-ma­gyar kisebbségi vegyes bizottság. A tapasztalatokról Szigeti László ok­tatásügyi államtitkárt kérdezzük. Milyen hatással lesz a pénztárcánk­ra az euro bevezetése, erről a gaz­dasági szakértőt kérdezzük. Nyit- rageszte Zoboralja legkisebb közsé­ge szigorúan tartja magát hagyo­mányaihoz: ápolja és élteti az utó­kor számára. Ezt Gál Erzsébet pol­gármester mondja el. 11 óra 30 perctől a DéUdő vendége lesz Pász­tor István, a Tornaijai Városi Hiva­tal vezetője. 13 órától irodalmi ma­gazinunkat, a Tékát hallgathatják Lacza Éva szerkesztésében. A mű­sorban magyar írók az elmúlásról elmélkednek. 15 órától Gál Sándor Tél volt című rádiójátékát haUgat­hatják. Vasárnap 7 órakor hírekkel indít­juk közvetítésünket. FeUapozzuk az évfordulónaptárt, majd visszaté­rünk a hét poUtikai eseményeihez. A nyolc órai hírek után az Egy hét Londonban jelentkezik. A 9 órai hí­rek után a Vüágosság katolikus ki­adásában Benkocs Gábor balonyi plébános szól a haUgatókhoz, be­számolunk a szenei római katoli- kus templomban történt szentsír- oltár felújításáról. Ennek kapcsán nyüatkozik Orosch János segéd­püspök és Csáky Pál kormányalel- nök. 9 óra 40 perctől Beethoven FideUo dmű operáját ismertetjük annak kapcsán, hogy a művet két­száz évvel ezelőtt mutatták be Bécsben. A10 órai hírek után Ran­devú Nyitrai Nórával. A 14 órai hí­rek után Lacza Tihamér műsorát, a Kaleidoszkópot közvetítjük, mely­ben szó lesz arról, hogy a Gömöri- Kishonti Múzeumi Egyesület négy érdekes kiadványt jelentet meg a közeljövőben. Minderről a szerve­zet elnöke, B. Kovács István régész- etnográfus nyilatkozik. Glatz Fe­renc történészt, az MTA volt elnö­két arról kérdezzük, mostanában miért olvas természettudományi témájú könyveket, majd mikrofon­hoz kérjük a 2. Kárpát-medencei Folklórfesztivál főszervezőjét, Ibo­lya Udikót és a rendezvény két köz­reműködőjét, Csörgő Zsuzsa ter­mészetfestőt és Huszár Kata gyöngyfűzőt. A 15 órakor kezdődő Segítsünkben Zonctoronyra a Ne­felejcsházba látogatunk, amely 10 éve nyújt komplex szodális szol­gáltatást súlyosan egészségkároso­dott gyermekeknek, (culka) Kassai találkozás Nádas Péterrel: úgy tud beszélni, hogy a hallgatóság percek alatt feltöltődik energiával A huszadik század magyar regénye A könyvbemutatóra Rimaszombatból Rozsnyóról Királyhelmercől sőt Pozsonyból is érkeztek érdek­lődők (A szerző felvétele) Túlzás nélkül állíthatom, hogy irodalomtörténeti pil­lanatot szalasztottak el mindazok, akik lustaság­ból, léhaságból, figyelmet­lenség vagy egyéb akadá­lyozó tényezők okán lema­radtak Nádas Péter kassai könyvbemutatójáról. JUHÁSZ KATALIN A könyv, amely bemutatásra ke­rült, alapjaiban forgathatja fel az irodalomról alkotott képünket, le­rombol minden gondolati és fogal­mi klisét, új nézőpontba helyezi mindazt, amit a huszadik század történéseiről eddig tudtunk vagy képzeltünk. Nádas Péter eddigi munkássá­gának elemzésétől most eltekinte­nék, legyen elég annyi, hogy a be­avatottak tudják, kiről próbálok beszélni, hogy Rozsnyóról, Királyhelmecről, sőt Pozsonyból is érkeztek Kassára „rajongók”, és hogy egyesek még aznap délután is hitetlenkedve kérdezgették a Magyar Köztársaság Kulturális In­tézetének munkatársaitól, vajon igaz-e a hír, hogy a nyüvánosság előtt oly ritkán szereplő Nádas Pé­ter Kassára látogat. A könyvről ugyanis két hete olyan áhítattal cikkeznek a magyarországi lapok, hogy mindenképp felértékelődik az a tény, hogy tíz nappal a pesti bemutatót követően az író Kassára látogatott. A hitetlenkedők számára íme, egy fotó, amely minden kétséget kizáróan bizonyítja Nádas jelenlét­ét a Thália Színház Márai Stúdiójá­ban. Az európai, sőt vüágirodalmi léptékű jelentőség pedig majd úgy ötven év múlva nyer bizonyítást, mivel avatott szakértők szerint a kritika legalább egy fél évszázadon át fogja elemezni, és emészteni ezt a monumentális regényfolyamot. A dolog komolyságát mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy Bozóki András magyar kultuszmi­niszter is felbukkant a kassai könyvbemutatón. A helyi beava­tottak mellett Rimaszombatból, Rozsnyóról, Királyhelmercől, sót Pozsonyból is érkeztek érdeklő­dők, és bár a magyartanárok ezút­tal is hiányoztak a közönség sorai­ból, nem kell attól tartani, hogy az irodalom iránt érdeklődő fiatalok nem szereznek tudomást erről a műről. Mert a regényt jóval meg­előzte a híre, sőt oly dolog történt, aminek hallatán a Harry Potter író­nője is elismerően csettintene: az internetre hetekkel a megjelenés előtt felkerült egy körülbelül öt­száz oldalas részlet. „Ez a szöveg nem azonos Nádas Péter Párhuza­mos történetek című háromköte­tes, 1520 oldalas regényével. A je­lek szerint az első kötet egy koráb­bi szövegváltozatának kalózmáso­latáról van szó, amelynek tartal­máért sem a szerzőnek, sem a ki­adónak nem áll módjában felelős­séget vállalni. Felhívjuk a Kedves Olvasó figyelmét, hogy ennek a szövegnek a letöltésével és tovább­adásával súlyosan sérti a szerző jo­gait, félrevezeti önmagát, és hoz­zájárul mások félrevezetéséhez. A mű hiteles és teljes szövege, jelen­tőségéhez méltó nyomdai kivitel­ben, november közepétől minden­ki számára hozzáférhető lesz” - áll a Jelenkor Kiadó közleményében. A kiadó igazgatója, Csordás Gábor szintén részt vett a kassai bemuta­tón, és az optimális eladott pél­dányszámra vonatkozó kérdésre rendkívül frappánsan azt válaszol­ta: nem magának, nem is Nádas Péternek, hanem az egész magyar társadalomnak kívánja, hogy ez a könyv siker legyen. Szerinte nagy szerencse, hogy tizennyolc évig tartott a három kötet megírása, mert tíz évvel ezelőtt sokkal készü- letlenebbül ért volna minket Ná­das kíméletlen humanizmusa. A másik „riporter”, Szigeti László az utolsó nagy, humanista európai írónak nevezte Nádast, aki még fe­lelősséget érez az emberért, akit az érdekel, hogy viselkedik az ember válságos élethelyzetekben. Az fró szerényen hárította el a Kalligram Kiadó igazgatójának bókjait, azt állítva, szó sincs itt humanizmus­ról, ó egyszerű megfigyelő, aki a maga kaotikusságában igyekszik láttatni egy korszakot, és azt vizs­gálja, milyen egymástól gyökere­sen különböző véleményük van az embereknek a rendről, hogyan kényszerülnek olyan döntésekre, amelyek következtében végül egye­dül maradnak a világban, és sajátjukon kívül legfeljebb szűkebb családjuk érdekeit képesek szem előtt tartam. Megszámlálhatatla­nul sok szereplő életébe pillantha­tunk bele. A „főszereplők” száma is meghaladja a negyvenet, a lezárat­lanság pedig fontos szerkezeti elem Nádasnál. A sorsok egymásba kap­csolódnak, vagy látszólag elhúznak egymás mellett, és bár a történetek a huszadik századnak csupán a kö­zépső harmadát ölelik fel, utalások szintjén egészen a mohácsi vészig jutunk. A „nagy könyv” emellett rendkívül olvasmányos, ha úgy tet­szik, olvastatja magát. „Ha vannak még az emberi emancipáció értelmében vett mo­dernizációnak erői ebben a félfeu­dális magyar társadalomban, ak­kor ez a regény olyasféle hatalmas megerősítés lehet számukra, mint például Ady költészete volt a múlt század elején. Szinte azt mondhat­nám, afféle próbakő ez a regény: fogadtatásán elég pontosan lemér­hetjük, mekkorák az esélyei egy emberibb világnak Magyarorszá­gon” - jellemezte egy inteijúban Csordás Gábor azt a könyvet, amelynek eddig csak páran jutot­tak a végére, ám amelyet máris for­dítanak német nyelvre, és ha Szige­ti Lászlón fog múlni a dolog, szlo­vákul is hozzáférhető lesz egyszer. A holokauszttól az ’56-os forra­dalmon át a demokrácia sarkala­tos kérdéseüg sok mindenről szó esett a kassai esten, ám reprodu­kálni az elhangzottakat vagy szó­ról szóra lenne érdemes, vagy se­hogy. Nádas ugyanis úgy tud be­szélni, hogy a hallgatóság percek alatt feltöltődik energiával, és szinte bármilyen témában olyan gondolatokat oszt meg velünk, hogy azokat bekeretezve kellene a falra függesztenünk. NÉZEM A DOBOZT Filmcsípés, korkérdés, könyvérzés Z.NÉMtEmmvAN Nézem a dobozt. A gumicsirkés fiatalember szerint a magyar egyre erősebb. Valószínűleg mégiscsak a hortobágyi halászlében lévő fűszer- paprikára gondolhat, mert a ma­gyar filmgyártás legutóbb tévében is bemutatott két darabja valahogy nem ezt igazolja. Pedig a néző való­színűleg nagy elvárásokkal ül le a képernyő elé, hiszen mind a Csuda­filmről, mind az Argóról igencsak szép kritikákat hallhatott, olvasha­tott. Míg az előbbinek „van egy kis pénzünk, csináljunk valami filmet az európai uniós népek barátságá­ról” íze volt, addig az utóbbiról ne­hezen lehet eldönteni, hogy mi akar lenni. Az Argó videoklipnek túl hosszú, vígjátéknak nem elég víg, akciófilmnek komolytalan, a jó kez­dés után egyre kuszább és zötyögő- sebb, ráadásul szinte az összes ötlet ismerős lehet más, külföldi filmek­ből. Az Argó ráadásul úgy lett beié­jezve, hogy bármikor kapásból foly­tatni lehessen. Remélhetőleg ez nem jut eszébe soha senkinek. Nézem a dobozt. Jövőre lesz ti­zenöt éve, hogy a Queen zenekar frontembere, Freddie Mercury no­vember 23-án bejelentette, hogy AIDS-es, másnap pedig bele is halt betegségébe. A média persze nem csak a kerek évfordulókon emléke­zik meg a legendás énekesről. Freddie utolsó kívánsága az volt, hogy két nagy slágerüket, a Bohemian Rhapsodyt és a Day of our Livest (1991) egy kislemezen adják ki, és a bevételt juttassák el a Terence Higgins Alapítványnak, a HIV-fertőzötteket és AIDS-betege- ket segítő jótékonysági szervezet­nek. Több mint egymillió angol font gyűlt össze. Három hónappal a ha­lála után Freddie Mercury posztu­muszdíjat kapott „a brit zenének tett kimagasló szolgálataiért”. A Wembley stadionban 1992 áprilisá­ban az emlékére megtartott koncer­tet több mint egymilliárd ember nézhette élő adásban, s az esemény az egész világot figyelmeztette az AIDS veszélyére. Az Egyesült Ki­rályságban a koncert bevételéből létrehozták a The Mercury Phoenix Trust Alapítványt Az USA-ban a koncert televíziós közvetítéséből származó bevétel nagy része a HIV- fertőzötteket támogató szerveze­teknek jutott, de tekintélyes össze­geket kaptak az európai és az afri­kai szervezetek is. És itt álljunk meg egy pillanatra. Rengeteg pénz, re­mény és jó szándék, tudósok ezrei - vajon haladt-e csak egy lépést is elő­re a tudomány az elmúlt tizenöt év­ben afelé, hogy legyőzze ezt a ször­nyű kórt? Hol vannak akár csak a részeredmények? Dobozolni ezüst, olvasni arany. Bár a könyvek nyugodt, elmélyült tanulmányozása a felpörgött világ által bepörgetett ember számára már-már a lehetetlen feladatok fo­galomkörébe helyeződik át, ha jól szervezi idejét, nincs szüksége hoz­zá sem száz év magányra, sem száz­holdas pagonyra. Ráadásul A Nagy Könyv Programiroda most multi­médiás pályázatot hirdetett: akinek van kedvence a 12 regény között, és érdekli a legjobbak csatája, esedeg véleménye is van róla, pályázhat. Annak sem kell elkeserednie, aki­nek nem megy jól a toliforgatás, hi­szen pályázhat képekkel, dallamok­kal, rajzokkal, fotókkal is. Fogad­nak saját zenét, naplórészletet, ver­set, animádÓL A pályázat célja a 10- 25 éves korosztály olvasásra, és A Nagy Könyv játékban való aktív részvételre buzdítása, az olvasás él­ményéhez kapcsolódó, egyéni lá­tásmód és véleményalkotás kiala­kulásának elősegítése, a multimédi­ás eszközök megismerésére és hasz­nálatára való ösztönzés. A részletek a www.anagykonyv.hu honlapon olvashatók. Hátha lesznek még csodák, leg­alább piapíron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom