Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-16 / 265. szám, szerda
10 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 16. VUB, a Gruppo Banca Intesa tagja www.flexibiznisucet.sk • KONTAKT 0850 123 000 nyerjen több száz lehetőséget arra, hogyan állítsa össze flexibiznis számláját P 2 Ö i Fi L I B , X o D 2 E 1 B 4 E T I . Z N t O i V I s « M 2 Š K flexibiznis számla Állítsa össze flexibiznis számláját azokból termékeinkből és szolgáltatásainkból, amelyekre vállalkozásához valóban szüksége van. Legyen egyedülálló cégszámlája, amelyet Ön állít össze. • akár 50%-os engedményt kaphat a kiválasztott termékek és szolgáltatások banki illetékére • annyi tételt foglaljon flexibiznis számlájába, amennyit ki tud használni igazítsa számláját vállalata mindenkori szükségleteihez, mert a termékek és szolgáltatások mennyiségét bármikor csökkentheti vagy növelheti • ráadásul megengedett számlatúlmerítés formájában egyszerűen pénzhez juthat s máris kész a szükségleteinek megfelelő számla. • 09 0 9 banka BP-5-14699 Több tízezer évvel korábban érkeztek Ázsiába ( Indiában vagy Európában éltek előbb modern emberek? < ÖSSZEFOGLALÓ A modern emberek Afrikából vándoroltak Indiába, ráadásul sokkal korábban, mint azt eddig sokan hitték. Ezzel a legkorábbi indiai hominidákat kihalásra ítélték - mutatja egy új kutatás, amely szerint a modern emberek Indiába több tízezer évvel előbb érkeztek meg, mint Európába. Michael Petraglia és Hannah James cambridge-i kutatók új elméletet dolgoztak ki, miután megvizsgálták és kielemezték India több évtizedes kutatási eredményeit. A modern emberek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt érkeztek Európába; számos barlangrajzot, ékszert és olyan bizonyítékokat hagytak hátra, meg- erősítetve, hogy a Nean- der-völgyiek miattuk haltak ki. Petraglia és James egyetértenek azzal, hogy hasonló események zajlottak le Indiában is, ahová a modern emberek körülbelül 70 ezer évvel ezelőtt érkeztek meg. Az indiai szubkontinens valamikor a Homo heidelbergensis otthona volt. Ez egy olyan hominida faj, mely 800 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát. A kutatók rájöttek, hogy valószínűleg a modern emberek miatt halt ki a Homo heidelbergensis Indiában. Petraglia és James következtetéseiket számos fosszília, edénymaradvány és genetikai adatok vizsgálata után vonták le. Arra jutottak, hogy a korai ember 45-60 ezer évvel ezelőtt vándorolhatott a Közel-Keleten át Indiába és Ausztráliába. A nyolcvanas években végzett indiai ásatások során a faj csontmaradványai is előkerültek, más helyszíneken pedig mandula alakú szekercéket sikerült kiásni. Időközben Afrikában kifejlődött a modern ember - kb. 190 ezer évvel ezelőtt. Ezek az emberek szintén kőeszközöket készítettek. A szétszórt bizonyítékok - mint a vörös okker, melyet valószínűleg testfestéshez használtak - azt sugallják, hogy a korai afrikai emberek némileg már kreatív művészetekkel is foglalkoztak. Az új elmélet szerint 70 ezer évvel ezelőtt a modern emberek egy csoportja keletre vándorolt, megérkezett Indiába egy olyan technológiával, mely a Homo heidelbergensis által kifejlesztettél vetekedett. Az eszközök a vizsgálatok alapján nem tűntek nagyon különbözőnek. A technológia, mellyel a modern emberek rendelkeztek, így nem jelentett olyan nagy előnyt a másik fajjal szemben. A modern emberek mégis felülmúlták a bennszülötteket, és lassan a kihalás szélére sodorták őket. A történet I Petraglia szerint olyan, mint ( Nyugat-Európában, ahol a modern emberek a Neander-völgyi- ek eltűnését váltották ki. ( Az Indiát kolonizáló modern emberek lehettek felelősek az úgynevezett hobbitok kihalásáért is, melyeknek fosszilizálódott csontjait nemrégiben az indonéz Flores-szigeten találták meg. Petraglia és James eredményei bizonyítékot nyújtanak az indiai * ( kreatív kultúrára, mely kb. 45 ezer évvel ezelőtt kezdett kifejlődni. A kifinomult kőpengék je- ' leniek meg legelőször, majd ezt követték az alapvető kőeszközök. A gyöngyök, a festék, a kagylóhéj ékszerek és az isteneknek fenntartott erejdyék 28 ezer éve tűntek fel. Ezen lassú változás azonban homlokegyenest szembehelyezkedik a legtöbb kutató elméletével az európai betelepülésről. A modern emberek úgy zúdultak át a kontinensen 40 ezer évvel ezelőtt, mint egy vihar, a Ne- | ander-völgyiek pedig nagyon hamar eltűntek. A váltás nagyon gyorsan történt - ahogy a hirtelen feltünedező, kifinomult kő- , eszközök és barlangfestmények alátámasztják -, így az antropológusok csak emberi forradalomról beszélnek. Az indiai szubkontinens csak egyetlen Homo sapiens fosszíliát adott eddig a kutatóknak, melyet egy Srí Lanka-i barlangban találtak meg, és melynek kora körülbelül 36 ezer év. Ennek ellenére a kutatók azt remélik, elemzésük új fényt vet az indiai korai emberi történelemre. (mtv) Az indiai kreatív kultúra mintegy 45 ezer évvel ezelőtt fejlődött ki. Idén sokkal kevesebb hullócsillagot láthatunk az égen Jön a Leonida-meteorraj Az elkövetkező napokban derült idő esetén ismét látványos csillaghullásban lehet részünk: a Leonida- meteorraj kitörése várható. A csillaghullás egyebek mellett arról is híres a csillagászkörökben, hogy változó aktivitásával csalódást, illetve meglepetést is okozhat a szemlélőnek. MÉHES OTTÓ Mint minden meteorraj, a Leonida is egy nagyobb test, az úgynevezett 55P/Tempel-Tuttle üstökös „morzsái”; az üstökös 33 éves periódussal kering a Nap körül. Amikor az anyaüstökös közel jár a Naphoz, általában az aktivitás is nagyobb lesz az átlagosnál. Legutóbb 1998-ban járt napközeiben; aminek eredményeként az elmúlt években néhány váratlan meteorvihar villogtatta meg Földünk felső légkörét. Nem teljesen bizonyos, mi várható idén, mert a meteorfelhő alakja több anyag nyelvből áll. Tény, hogy a Tempel-Tutde üstökös most távolodóban van tőlünk, tehát valószínűleg sokkal kevesebb meteor lesz látható az égen. Ne feledjük azonban, meglepetések még üyenkor is érhetnek bennünket! Az aktivitás valószínűleg 20 meteor/óra között lesz. A Leonidák műidig tartogatnak meglepetéseket: egy-egy felvillanó bolida (tűzgömb) eléggé valószínű. A megfigyeléseket nehezíti majd a telihold fénye, amely kiszűri a gyengébb meteorokat. Mivel rajról van szó, tagjai a Nap körül párhuzamos pályákon keringenek, ezért a Leonida hüllócsillagokat mindig egy és ugyanazon pontba tudjuk visszavezetni az égen, amely az Oroszlán (Leó) csillagkép fejénél van, ezért nevezzük ezt a rajt Leonidáknak. Az előrejelzések szerint november 16-21-e közé esik a legnagyobb aktivitás, ezen belül holnap és hétfőn hajnalban várható nagyobb meteorlétszám. Megfigyeléskor keressük meg az Oroszlán csillagképet, hogy tudjuk merre van a radiáns, és lassan pásztázzuk a csillagos eget! A Leonidák mindig tartogatnak meglepetéseket. Százötven éve fedezte fel David Livingstone a Viktória-vízesést. A skót misszionárius a Zambézi folyón Maramba városa mellett található zuhatagot az akkori brit királynőről nevezte el. A vízeség magassága 61-108 méter, szélessége 1688 méter és öt nagyobb zuhatagból áll; kétszer magasabb és kétszer szélesebb, mint a Niagara. (Képarchívum)
