Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-15 / 264. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2005. november 15., kedd 9. évfolyam 11. szám Az OECD a termeléshez kötött agrártámogatások leépítését szorgalmazza - a termeléshez kötött kifizetéseket felváltja az ún. farmokra vonatkoztatott kifizetés Egységes területalapú támogatás alkalmazása a cél (Illusztrációs felvétel) A termeléshez kötött agrár- támogatások minél nagyobb mértékű leépítését és a referenciós értékek alapján megszabott egységes területalapú támogatások nagyobb mértékű alkalmazását javasolja az OECD agrár- támogatásokat elemző tanulmánya. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Ennek eredményeiről és az alkalmazás fontosságáról, hatékonyságáról nemrégiben Pozsonyban is igyekeztek meggyőzni a hazai agrárszakembereket a nemzetközi közgazdasági intézmény képviselői. A cél egyértelmű, a a termelés támogatásának leépítésével az unió versenyképességének javítását és a nemzetközi kereskedelemben egyre inkább érvényesülő li- berahzáció támogatását kívánják ezzel elérni, ugyanakkor az átalakított támogatási rendszer nagy hangsúlyt helyez arra, hogy az embereket az adott régióban megtartsa. A Közös Agrárpolitika Reformja keretében megvalósítandó támogatási szerkezetváltás a közös piacszabályozási elvek módosításával számol, a legnagyobb változást azonban az jelenti, hogy az unióban eddig alkalmazott termék- vagy terményelőállításhoz kötött kifizetéseket felváltja az ún. egységes területalapú (farmokra) vonatkoztatott kifizetés (SFP - Single Farm Payment), amelyet a 2000-2002 közötti referenciaidőszak alapján megszabott értékek szerint határoznak meg az egyes gazdálkodók számára. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a farmerek az általuk művelt területeken maguk választják meg, hogy milyen terményeket termesztenek. A támogatás feltétele, hogy az adott területet a mezőgazdaság és a környezetvédelem követelményeinek megfelelő állapotban tartsák. Az unió 15 régi tagállama számára ez a rendszer 2005-től kerül bevezetésre, de legkésőbb 2007-ig az összes tagállamnak át kell állnia erre a támogatási formára. Természetesen az egységes területalapú támogatási rendszer mellett fennmaradnak még különböző speciális kifizetések, mint például a fehéijetartalmú növények termesztésére vonatkozó kifizetések, a keményítő gyártására termesztett burgonya 60 %-os támogatása, a rizstermesztés 42 %-os támogatása, az energetikai növények támogatása, az ún. kemény búza minőségi prémiuma, a dió termesztésére vonatkozó hektár alapú támogatás stb. Az ún. decoupling rendszer minimális és maximális értékekben határozza meg azokat a kifizetési arányokat, amelyeket az egyes specifikus termények esetében alkalmazni lehet. A reform másik sarkallatos pontja a a vidékfejlesztés támogatása, ennek a területnek kiemelt fontosságot tulajdonítanak, és a források meghatározó részét is erre a célra folyósítják majd. Fontos, hogy a környezetvédelmi, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági feladatok megoldására bővített támogatási eszközrendszer áll majd a gazdálkodók rendelkezésére. A környezetvédelmi intézkedések megvalósítására az eddigi 75 százalékról 85 százalékra emelkedik az uniós forrásokból támogatott projektekben a közösségi szerep- vállalás. Az egyéb tervezetekben az eddigi 50 százalékról 60 százalékra növekszik a közösségi támogatás. Az uniós tagországok számára lehetővé válik, hogy a nemzeti vidék- fejlesztési programjukba az elismert támogatási sémák szerint soroljanak be feladatokat (a termékek minőségének javítása, az új szabályoknak, követelményeknek való megfelelés támogatása, tanácsadási szolgáltatások, állatjóléti intézkedések, fiatal farmerek beruházási támogatása stb.). E feladatok finanszírozása érdekébenaz 5 ezer eurónál magasabb támogatást élvező farmok számára a közvetlen kifizetések 2005-től 2007-ig évente 3-4-5 %-kal csökkennek. A pénzügyi fegyelem megtartása érdekében a közös piaci szabályozásra fordított kiadások összegét a 2007-2013-as időszakra a 25 tagállam számára évi 1%-os nominális növekedési rátában maximalizálták. A reform végrehajtásának eredményeként a tagországok agrár- gazdaságaiban a legtöbb termék- csoportban várhatóan némileg visszaesik a termelés egyúttal az agrártermékek kivitele is csökkenni fog. Az elemzés a szántóterületek csökkenésével és a legelők növekedésével számol. A termelés területén jelentős mértékben az ex- tenzív forma jut előtérbe, amely elsősorban az egy hektárra jutó szarvasmarha létszámának csökkenésében nyilvánul majd meg. Ugyanakkor a gabonafélék kezdeti árcsökkenése után a búza ára visszatér a 2002-es kiindulási szintre és a többi gabonaféle árszintje is emelkedni fog. A szarvasmarha-állomány jelentősen csökken, amelynek eredményeként a termelői árak is alacsony szintre kerülnek, az elemzés alapján azonban 2008 végére növekedésnek indulnak. A tejpiacon kevés változás várható, a kvóták továbbra is érvényben maradnak. A támogatások szintje alapjában véve nem változik, ugyanakkor a kifizetések szerkezete jelentősen módosul. A támogatások elkülönítésének következményeit a termeléstől két forgatókönyv szerint vizsgálták az elemzők: minimális és maximális elkülönítés (decoupling). Mindkét változat alapján a termelési támogatások szintje mintegy 2 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a 2002-es kiindulási szint, (sz) A vidékfejlesztés kiemelt támogatást kap. Gondja van a nagy széltippannal, a pipitérekkel a ragadós galajjal és egyéb gyomokkal? Ha csomagban vásárol akár 1300/“ Sk-t is megtakarít vagyis a gabonafélékben jelentős gyomok (nagy széltippan, parlagi pipitér, ragadós galaj, veronikafélék, árvacsalánfélék) elleni alapvető kezelés költségeiből akár 15%-ot Őszi repce utánkelés? Lentipur 500 FW + Granstar 75 WG* 1,51 + 15 g/ha * - védjegy Í0|Ö®> F&N Agro Slovensko, s.r.o Rožňavská 34, 821 04 Bratislava Tel.: 02/43 42 99 03 Fax: 02/43 42 99 36 http://www.fnagro.sk A Közös Agrárpolitika reformjának következményei az új tagállamokra A támogatás elkülönül a termeléstől ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az OECD elemzése alapján a Közös Agrárpolitka (KAP) reformjának alkalmazásából levont következtések eredetileg az unió régi 15 tagállamára vonatkoztak (lásd fentebb), mivel még a 2003- as esztendő adataiból indultak ki. Az Európai Bizottság elemzése és a dán agrárgazdasági kutatóintézet felmérése azonban már az unió 10 új tagállamára vonatkozó hatásokat is. felmérte, így ezek alapján megállapítható, hogy a Közös Agrár- politika reformja az új tagországokban ugyan mérsékeltebb formában mazása esetén. A dán elemzők adatai alapján mind a régi, mind pedig az új tagországokban hasonló folyamatok várhatók az egyes termékpályákon, mint ahogyan azt a programok előre jelezték. A KAP reformja és az Agenda 2000 alkalmazásának következményeit összevetve az új és a régi tagországokban is várható az agrárgazdaságok jövedelmezőségének javulása. A régi 15 tagország A támogatások elkülönítése javítja a gazdasági hatékonyságot. hoz változásokat, de nem változtatja meg a reform nyomán az egész közösségben várható folyamatokat. így például az eddigi előrejelzések alapján várható a gabona- termelés és a marhahústermelés növekedése, noha kisebb mértékben, mint az Agenda 2000 alkalagrárágazatainak feltételezett 4 milliárd eurós vesztesége a reform végrehajtása, főleg a kifizetések termékektől való elkülönítése nyomán, az elképzelések szerint 1,3 milliárdos nyereséget eredményezhet. Az EB elemzése szerint a kibővített taglétszámú közösségben a növénytermesztés területén az olaj növények, a lágy búza és az árpa termelésének növekedése várható, amelyeknél javulnak a piaci feltételek. Az új tagállamok belépésével a tervezettnél némileg kisebb mértékben növekszik majd a marhahús termelése, ugyanakkor a támogatások elkülönítése a termeléstől javítja majd az egyes termelések gazdasági hatékonyságát. Az elemzések szerint az unió bővítése nyomán az EU-10-ek fogyasztóinak jövedelme növekedni fog. A régi és az új tagországok közötti jövedelem-kiegyenlítődés a közös piacok előnyeire és a kereskedelem bővölésére épül. Az új tagországok agrárbevételei a 2002-es eredményekhez viszonyítva 2010-ig mintegy 35 százalékkal növekednek majd, míg 2010 után a régi tagországok bevételei is nagyobb arányban növekednek majd, mmt ha a KAP reformja nem valósult volna meg. (sz) Az idei agrártámogatások igénylésének fontos követelményei Az állatok haszonértékének mutatói ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A szaktárca honlapján megjelent tájékoztató alapján ismertetjük a gazdasági állatok haszonértékének azon mutatóit, amelyeket a 2005- ben benyújtott állami támogatások megítélésekor vesznek figyelembe. Ennek alapján a szarvasmarhák esetében az átlagos napi tömeggyarapodás mértéke 2004-ben a hízómarhák esetében legalább 0,735 kg, a felnevelt növendékborjúk száma 100 tehénre viszonyítva 80,3 darab. A hízósertéseknél a 2004-es átlagos napi tömeggyarapodás 0,526 kg, a leválasztott malacok száma kocánként minimálisan 15,83db. A baromfitenyésztés gazdasági mutatói közül a hústípusú tojóktól származó kikelt csibék száma a legutolsó három tenyészidőszakban turnusonként legalább 115 db. A nőnemű kikelt csirkék száma a tojástermelésre beállított állományokban a legutóbbi három időszak adatait figyelembe véve turnusonként 57 db. Pulykáknál a kikelt állatok száma az utolsó három turnusban legalább 90 db turnusonként. A juhoknál legalább 20%-os állományátvitel a bárányok közé, a hús típusú állatok esetében 100 állatra legalább 97 felnevelt bárány, a tej típusú állományokban egy laktáci- ós időszakban legalább 82 literes tejhozam. A kecskék esetében a tejhozam laktációs időszakonként 307 liter. (forrás: www.mpsr ) BP-5-10519
