Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-12 / 262. szám, szombat
10 Kópé ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 12. Mese Kópé és Füles barátságáról Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy erdőszéli házikó. Benne egy népes család lakott sok-sok gyerekkel. Közülük a legkisebb a Kópé nevet kapta. Ahogy cseperedett, nagyon megszerette a természetet, az állatokat, gyakran tett sétát az erdőben. Volt egy érdekes tulajdonsága - értett az állatok nyelvén. Egy erdei séta alkalmával sírásra lett figyelmes. Elbújt egy bokor mögé, onnan nézte, hogy mi történik. Nyulakat látott, ahogy csúfolják a legkisebbet hatalmas fülei miatt, aki nagyon süt. Kópé kilépett a bokor mögül és így szólt hozzájuk:- Én a helyetekben büszke lennék rá, sőt örülnék, hogy akad nagy fülű nyúl is az erdőben. Mennyivel hamarabb meghallja a vadász közeledtét, mint ti! A nyulak elfutottak, otthagyták hosszú fülű társukat. Füles és Kópé kezet ráztak, Füles örömében bukfencet vetett, és sírig tartó barátságot kötöttek. Nagyon örült, hogy Kópé megvédte őt társai előtt. így találtak egymásra, lettek jó barátok, és azóta is gyakran találkoznak. Barátságukról költöttek egy versikét is. „Kópé s Füles jó barátok, azóta is gyakran látom: együtt járnak napsütésben, őszi szélben, hóesésben. Nem számít a kinézetük, mosolygósa tekintetük. Éppen ezért azt ajánlom, Ne csúfolódj kis pajtásom. ” Ha Fülesnek nagy fülei nem lettek volna, az én mesém is tovább tartott volna. Vankó Zsófia, 9 éves, Fülekkovácsi Kópé Meseországban Kópé egyszer elment Meseországba. Találkozott egy királlyal. A király megparancsolta Kópénak, hirdesse ki, hogy a lánya férjhez megy. Kópénak nem volt más választása, meg kellett tennie. Aztán ment tovább Meseországban. Kópé azt mondta magában: éhes és szomjas vagyok! De amikor kimondta, ott termett előtte egy gyümölcsfa. Kópé nagyon boldog lett és leszakított egy almát. Amikor leszakította, megjelent egy gyönyörű tündér, és azt mondata neki: - Egyél, amennyit akarsz, de aztán menj haza! Kópé jóllakott, hazament és boldogan él azóta is. Lévai Eszter, 9 éves, Alis tál KÓPÉSKODJ! Nagymegyerról Dunasxerdahelyre 21 km a távolság. Félútban van Alistál. Nagymegyerról elindul reggel 8 árakor egy biciklis Dunaszerdahely felé. 10 perccel később elindul Dunaszerdahelyről egy autás Nagymegyer felé. Az autó sokkal gyorsabban halad, mint a bicikli. Ki lesz közülük közelebb Alistálhoz, amikor találkoznak, az autós vagy a biciklis? A madi Karika Éva feladványa Hány falevél hullott le a fáról? A nagymegyeri Bott Barnabás újabb furfangos feladványa Az október 29-ei megfejtések: Magyarország, Franciaország, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Olaszország, Japán. A Lilium Aurum és az Új Szó ajándékát nyerte: Varga Attila, Nagymegyer, Páldi Dóra, Ebed. FIGYELEM, FIGYELEM! Közhírré tétetik Kópé vagyok, csak kuktaruhában, mégpedig réges-régi barátom, a budaházi Jáger Csilla egykori rajzán. Ezzel szeretném felhívni minden szakácskodó, cukrászkodó, torkos- kodni kedvelő kis barátom figyelmét, hogy november 18-án, azaz a jövő pénteki Új Szó ízvilág mellékletében ismét jelentkezik Bence kukta rovata, mégpedig az első olvasói gyermekrecept részletes bemutatásával. Már most szóljatok szüléiteknek, hogy ne feledjék el bebiztosítani a pénteki Új Szót! Kulcsár Veronika, Fél Csicsay Barbara, 10 éves, Pódafa Egri Emese, 10 éves, Hodos Rásó Szimonetta, 9 éves, Alistál Halasi Dominika, 7 éves, Ekecs Bognár Máté, 4 éves, Csicsó Megály Dávid, 12 éves, Csicsó Kópé és Huncutka iskolába megy Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis házikó. Ott élt szüleivel és húgával egy kisfiú. Úgy hívták, hogy Kópé. A húgát pedig Huncutkának. Szeptember első napján Kópé és húga, Huncutka iskolába mentek. A tanító néni kedves volt. Úgy hívták, hogy Bíró Ildikó. Az első nap megbeszélték, ki kivel szeretne ülni. Telt múlt az idő, végül már Kópé és Huncutka ott tartott, hogy ideje munkát keresni. Csak egy baj volt. A két testvér együtt akart dolgozni. Végül az újságírás mellett döntöttek. Az Új Szó Kópé oldalán találkozhatunk velük. Folyamatosan vátja a rajzokat, és amit tud, meg is jelentet. A szerencsések még könyvet is kapnak. De nem csak rajzokat vár. Lehet neki rejtvényeket is küldeni. Vannak még versenyek, felhívások a gyerekeknek A szüleik nagyon örültek, hogy ezt a szakmát választották, mert ha nem ezt választották volna, most nem lenne az Új Szóban Kópé rovat. Aki nem hiszi, járjon utána. Itt a vége a mesének. Lubinszky Anna, 9 éves, Mad Kópé három kívánsága Kópé egy szép napon kiment az erdőbe sétálni. Amikor már fordult volna vissza, megpillantotta, hogy egy tündér segítségért kiabál. Odaszaladt hozzá, és megkérdezte tőle:- Miért kiabálsz? Mi a baj?- A baj az, hogy a méhek észrevették, mikor mézet akartam vinni a beteg testvéremnek.- Majd én segítek, ne aggódj! Gyere, menjünk mézért! Miközben a méhek a tündért keresték, a tündér és Kópé mézet vittek a beteg tündértestvérnek.- Nagyon szépen köszönöm, hogy segítettél. Ezért teljesítem három kívánságod.- Az első kívánságom az, hogy a testvéred gyógyuljon meg. Második pedig, hogy az életben azért még találkozzunk. Harmadszor, hogy találjak haza. Kópé elindult hazafelé, de egy pillanat alatt otthon is termett. Az anyukája már nagyon várta őt. Ezzel vége is lett a mesének. Kovács Adrienn, 10 éves, Alistál Árpádtól Kópénak Fitus Eszter, 6 éves, Pered Pelle Mátyás, 7 éves, Rimaszombat