Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-12 / 262. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 12. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 FIGYELŐ ROMÁN SAJTÓ Nem hivatalosan megkezdték a tárgyalásokat a román kormány illetékesei a román királyi családdal, hogy közösen próbáljanak megoldást találni Mihály király javainak visszaszolgáltatása ügyében. A kormány kitart ugyanis amellett, hogy a Peles-kastélynak mindenképp állami tulajdonban kell maradnia az ingatlanban működő múzeum miatt. A román alkotmánybíróság a minap úgy döntött, sérti az alaptörvény előírásait az a jogszabály, amely a királyi család javai visszaszolgáltatásának körülményeiről rendelkezik. A ki- . rályi család hajlandóságot mutat arra, hogy a kastély a turisztikai körforgásban maradjon. HÉTVÉG(R)E Manapság mindenki a máséval- Szeretlek, Márta! - mondta a sokak által tisztelt férfi a barna hajú nőnek. - És köszönöm, hogy mellettem állsz a nehéz (földrajzi) helyzetekben. KOCUR LÁSZLÓ- Én is szeredek, Iván, de nem Mártának, hanem Süviának hívnak! - válaszolta a gondterhelt köz- társasági elnöknek a felesége. - Még jó, hogy nem mondtad annak a Traian nevű csávónak, aki a héten itt járt, hogy Bulgária köztársasági elnöke. A Stipével is hogy jártál a múltkor...- Hagyjuk ezt most, sajtótájékoztatót kell tartanom, Pal’óval és Mikivel egyetemben, arról, hogy jól működik-e a titkosszolgálat. Ez is a magyarok miatt van. S miközben az ország első embere az ország második és harmadik emberével karöltve megtartotta a hét a legunalmasabb sajtótájékoztatóját - álmaimban egy nagyon elcseszett, három tenor koncertjeként tér vissza -, a parlament hölgytagjai, később az oda akkreditált újságíró hölgyek, s nyomukban Szlovákia minden asszonya azon kezdett izgulni, Viliam Soboňa megmutatja-e. Nemrég a HZDS másik erős embere, aki szintén Viliam, de Veteš- ka, azt mondta, hogy prostituáltak is vannak a parlamentben. Erre fel - ha már az antidiszkriminációs törvény ugrott, hát legalább a gesztuspolitizálás jegyében - létrehoztak egy peep show-t is, hölgyek részére. Ez ugyan még nem teljes esélyegyenlőség, mert itt csak nézni lehet, de a kereszténydemokrata házelnöknél elég nehéz volt ezt is átverni. Itt kellett volna ország-világ színe előtt megmutatni Viliam So- boňának.- Meg fogom mutatni! - jelentette bejó előre, már a múlt hét végén a HZDS besztercebányai kerületi megyefőnökjelöltje. Csütörtökön Szlovákia minden, magára valamit is adó sajtótermékének munkatársa ott tolongott a t. Házban, a hölgyek voltak többségben. Ám csalódniuk kellett: Viliam Soboňa nem mutatta meg. Azt mondta, nincs is neki. Mármint bizonyítéka arra nézve, hogy a titkosszolgálat megfigyelte volna Simon Zsoltot. Ján Slotának szintén nem voltak bizonyítékai, de ez őt sosem izgatta. A héten újfent ércnél maradandóbb igazságot mondott. Szerinte ez az egész felhajtás a titkosszolgálat körül a magyarok miatt van. Ők rejtették a poloskát is a saját konzulátusuk falába, Simon meg egyenesen megkérte az Agrotrade két legrosszabb arcú állatgondozóját, hogy kövessék őt. így akarják lejáratni az országot. Úgy látszik, a nemzetiek vezére még a hozzá képest pofátlanul fiatal felesége mellett is folyton a magyarokra gondol. Hiába, ha valaki szeret valamit, attól nehezen tud elszakadni. Pavol Rusko is így van a tévézéssel. Bár Rusko újságíró, Soboňa pedig orvos, úgy látszik, ugyanazon a marketing-gyorstalpalón szereztek másoddiplomát, ugyanis a pártpreferencia-csökkentés hazai aranyérmese a héten azzal sokkolta a közvéleményt, hogy be fogja mutatni egy home videóját, melyen Iveta Henzélyovával látható, az elhagyott ANO-székházban. Ám Soboňával szemben ő tényleg megmutatta. A minősége ugyan nem volt a legjobb, de hát Rusko nem Rocco Siffredi, Henzélyová sem egy Maya Gold. Ha már ez embernek nincs egy saját tévéje, akkor mindent meg kell tenni, hogy tartsa a kapcsolatot a választókkal. Éppen ezért a jövőben a csallóközi tékákban is kölcsönözhető lesz a DVD, magyar dubbinggal. Fiatal felesége' mellett is folyton a magyarokra gondol. A megfelelő javaslatot az évvégéig kell a cseh kormány elé terjesztenie az illetékes miniszterelnök-helyettesnek Prágai humanitárius gesztus magyaroknak is? KOKES JÁNOS A cseh kormány mérlegelte, hogy a magyarokra is vonatkozhatna az a tervezett humanitárius gesztus, amelyben megkövetné azokat az aktív német antifasisztákat, valamint nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket, akiket a II. világháború után nemzetiségük miatt jogtalanságok értek a mai Cseh Köztársaság területén. A megfelelő javaslatot az év végéig kell a cseh kormány elé terjesztenie az illetékes miniszterelnök-helyettesnek - olvasható a csehországi nemzeti kisebbségek 2004- es évi helyzetéről készült jelentésben, amelyet júniusban fogadott el a Jin Paroubek vezette cseh koalíciós kormány, s amelyet a napokban hoztak teljes terjedelmében nyilvánosságra. A problémát először a Cseh- és Morvaországi, valamint Szüéziai Németek Szövetsége vetette fel, amely 2001 júliusában petíciót intézett a kormányhoz, és kérte az országban maradt, a háború után jogsértéseket szenvedett németek kárpótlását. Hasonló beadvánnyal fordult a cseh kormányzathoz a Horvát Nemzetiségű Polgárok Szövetsége is. A kormány 2003 augusztusában a beadványokat hivatalosan elfogadta, és megbízta az akkori illetékes miniszterelnök-helyettest, Petr Marešt, dolgozza ki a szükséges javaslatot a probléma megoldására. A kormány kisebbségi tanácsával együttműködve elkészített és „humanitárius gesztusként” ismertté vált elképzelés 2004 februárjában aztán már egy magasabb kormányzati előkészítő szakaszba jutott, s ennek keretében a pénzügyminisztérium megerősítette, az ügy rendezésére az államkasszából 60 millió koronát különítenek el. Az érintettek kárpótlása egyszeri politikai aktus lenne. A részletes javaslat azonban az érintett időszakban felgyorsult zavaros belpolitikai fejlemények következtében már nem került a kormány elé, s az előterjesztés új határideje 2005. december 31. A most nyüvánosságra hozott jelentésből kiderül, a humanitárius gesztus elsősorban azokhoz szólna, akik a nemzeti szocialista rendszer aktív ellenzői voltak, bizonyították a Csehszlovák Köztársaság iránti hűségüket, üldözve voltak a náci rendszer alatt, a II. világháború után a mai Cseh Köztársaság területén az úgynevezett ellenséges lakosság elleni intézkedések nyomán elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, bizonyíthatóan újra üldözésnek voltak kitéve, tartós egészségkárosodást szenvedtek, s mindezekért a mai napig semmiféle vagy csak elhanyagolható kárpótlásban részesültek. A második célcsoportot a Cseh Köztársaságban élő nemzeti kisebbségek tagjai, tehát a németek, a horvátok, a lengyelek, a magyarok, valamint más nemzetiségűek alkotják, akiket a II. világháború után a már említett állami intézkedések az aktív antifasisztákhoz hasonló módon negatívan érintettek. A kormányzati elképzelés szerint az lenne jogosult a kárpótlásra, aki bizonyítani tudná, hogy a háború után valóban az említett intézkedések következtében szenvedett jogsértést, mégpedig a Cseh Köztársaság területén. A németek és horvátok esetében egyértelmű, viszont a magyarok esetében valószínűleg jóval bonyolultabb a helyzet. A ki nem telepített és Csehországban maradt németeket a háború után egyebek között munkatáborokba kényszerítették, visszatartották bérük egy részét, bezárták iskoláikat, és más módon is diszkriminálták őket. A dél-morvaországi horvátokat pedig a sztálini Moszkva és a titóista Jugoszlávia szakítása következtében mint megbízhatatlan elemeket egyszerűen szétszórták az ország területén. A magyarokat ugyanakkor az akkori Csehszlovákia keleti feléből, Szlovákiából szállították Csehországba kényszermunkára. Kérdéses, hogy Szlovákia vagy Csehország területén érte-e őket jogsértés. A német és a horvát kisebbség vezetői azóta már több ízben sürgették a kormányt, rendezze a problémát. Az egy tömbben élő, s a legnépesebb, klasszikus kisebbségnek számító lengyelek szintén igénylik, követelik a kérdés rendezését. Legutóbb idén májusban hozták ezt szóba a németek és a lengyelek, amikor a képviselőház petíciós bizottságának kisebbségi albizottsága rendezett Prágában tanácskozást a kisebbségi problémákról. Kérdéses, hogy Szlovákia vagy Csehország területén érte-e őket jogsértés. KOMMENTÁR Filléres harc a bankokkal WHtRHHRHHKKk molnár iván fHHHHHHHHI Végre a pénzügyminisztérium is felfigyelt arra, amit a hazai pénzintézetek ügyfelei már rég tudnak: a lakosság bankban elhelyezett megtakarításaira egyre alacsonyabb kamatot nyújtanak, viszont az ügyfelektől beszedett illetékek egyre magasabbak. Csak az első félévben 6,2 milliárd koronát zsebeltek be a pénzintézetek illeték, kezelési költség formájában, 1,1 milliárddal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A pénzügy most arra készül, hogy a banktörvény módosításával átláthatóbbá teszi az ügyfelek számára az illetékek rendszerét. Egyrészt a bankoknak a szerződések megkötésénél az ügyfél által fizetett összes illetéket ismertetniük kellene, vagyis a magyarországi bankreklámokból ismert teljes hiteldíjmutató feltüntetésére nálunk is nagyobb figyelmet fordítanának, másrészt ha a bankok díjat emelnek, akkor ezt 15 nappal előtte közzé kellene tenniük az internetes öldalaikon. A minisztérium szerint sokat segítene az is, ha az egyes bankok illetékeit az ügyfelek össze tudnák hasonlítani. Ha a terv valóra válik, akkor a jövő év folyamán a jegybank honlapján már ezt is közzétennék. A minisztérium ettől a pénzintézetek közötti konkurenciaharc erősödését váija, ami végső soron az illetékek csökkenésével járhatna. Nos, valóban csak járhatna, hiszen néhány bank már most jelezte, a pénzügy módosítása miatt át kell majd állítaniuk az informatikai rendszereiket, ami többletkiadásokkal jár. Ezeket viszont csak az illetékek növelésével fedezhetik. Nem számíthatunk a bankok szerint a szaktárca által emlegetett konkurenciaharc további éleződésére sem, hiszen ez a pénzintézetek szerint már most is elég nagy. Ennél lényegesen nagyobb problémája azonban a minisztériumjavaslatának, hogy csak a bankokra érvényes, vagyis újabb előnyökhöz jutnának a gyorskölcsönöket folyósító nem banki intézmények. Mindezt figyelembe véve úgy tűnik, lassan a pénzügyminisztérium is a jövő évi választásokra készülődik, és mindent megtesz azért, hogy az emberek lássák, olyan intézkedéseket is hoznak, amelyeknek köszönhetően több pénz marad a pénztárcáikban. Hogy a módosítások hatása szinte a nullával lesz egyenlő, az a minisztériumot már nem kell, hogy izgassa. JEGYZET Majdnem tiszta Amerika MISLAY EDIT Erős a gyanúm, hogy ha az oktatási intézmények haladni akarnak a korral, egy idő után kénytelenek lesznek eddig méltánytalanul háttérbe szorított tárgyakat vagy szakokat oktatni. A kereslet az új kor új hivatásai iránt ugyanis egyértelmű. E foglalkozásokból rengeteg van, helyszűke miatt nem is bocsátkozom olyan lehetetlen vállalkozásba, hogy valamennyit felsoroljam. Illusztrációképpen, mondjuk, a „profi pártszimpatizáns tüntetőket” említeném. Nem kell hozzá szinte semmi, még az adott párt iránti szimpátia sem. Ezt abból lehet sejteni, hogy •amikor a közelmúltban egy üyen „profi tüntetőcsoportot” arról faggattak, ki miatt is vonultak fel, voltak, akik azzal sem voltak teljesen tisztában, kit is támogatnak, és ki ellen emelik fel szavukat. Szóval tényleg nem agyigényes elfoglaltság, csak egy kis szabad idő hozzá. Aki ezzel rendelkezik, abból nemcsak profi tüntető, hanem akár profi sorban álló is lehet. Példának okáért a közelgő Davis-kupadöntő iránt akkora az érdeklődés, hogy a teniszőrültek nem voltak restek már egy nappal a jegyárusítás előtt sorba állni. Na, nem ők azok a „profik”, akikre céloztam. De azonnal lerántom a rejtélyről a leplet: mivel a korlátolt számban rendelkezésre álló belépőkből egy ember legfeljebb csak négy darabot vehetett, egyes cégek pedig több munkatársukat is szerették volna megörvendeztetni a döntőre szóló belépővel, így profi sorban állókat szerződtettek, akik több órás sorban állással, nyolcórás műszakokban váltva egymást szerezték meg a cégnek az áhítottjegyeket. Nem azt mondom, hogy nagyon izgalmas elfoglaltság nyolc órán keresztül sorakozni, de ha az időjárás elég kedvező, s az ember nem egyedül megy, akkor beszélgetéssel, zenehallgatással agyon lehet csapni az időt. Főleg, ha még órabért is fizetnek a sora- kozásért. Ha így folytatjuk, hamarosan elmondhatjuk, hogy ez itt már majdnem tiszta Amerika: a korlátlan (munka) lehetőségek országa. Ahol már szinte mindenre kapható ember... TALLÓZÓ FRANCIA SAJTÓ Nem az életkörülmények miatti általános elégedetlenség, hanem Nicolas Sarkozy belügyminiszter gyűlölettel teli meg- nyüatkozásai váltották ki a franciaországi zavargásokat - véli Mathieu Kassovitz filmrendező. A külvárosok problémáiról tíz évvel ezelőtt forgatott, A gyűlölet című kultuszfilm rendezője szerint a francia belügyminiszter által a külvárosokkal szemben korábban meghirdetett „zéró tolerancia” ezúttal két irányban működik, és a kijelentésre az utcán látható a válasz. A magyar származású művész kifejti: a belügyminiszter megszólalásai nem egyszerűen csak emberi és politikai tapasztalatlanságára világítanak rá, hanem egy „kis Napóleon tisztán demagóg és egocentrikus oldalát is megmutatják”. (Peter Gossányi rajza)- Vigyen el valahová, ahol nem ismerik a valóságshow-kat...
