Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-11 / 261. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 11. RÖVIDEN EB-dicséret Belgrádnak Brüsszel. Határozottabb és jobban időzett hatósági fellépést tart szükségesnek az Európai Bizottság a vajdasági incidensek ügyében. Ugyanakkor a Szerbia-Montenegróról készített friss országértékelésében az EB azt is jelezte, csak szórványos kilengésekről van szó, amelyek semmiképp sem szándékos politika következményei. Olli Rehn bővítési biztos szerdán hozta nyüvá- nosságra az alapvetően pozitív hangú értékelést. (MTI) Újfasiszták támadása Belgrád. Vasrudakkal felfegyverzett neonáci fiatalok diákokkal és tanárokkal csaptak össze, miután náci köszöntéssel berontottak egy egyetemi szemináriumra a vajdasági Újvidéken. A Fasizmus fenyegetése napjainkban című szeminárium részvevői közül többet megütöttek, és szóban megfenyegették a rendezvény szervezőit. (MTI) Peresz helyett Perec Jeruzsálem. Amír Perecet választották meg az Izraeli Munkapárt elnökének - jelentették be hivatalosan tegnap hajnalban. A vesztes Simon Peresz azonban vitatja a szavazás érvényességét. A végeredmény szerint a szak- szervezeti vezér minimális győzelmet aratott Peresz miniszterelnök-helyettes fölött. Perec a szavazatok 42,35, Peresz pedig 39,96 százalékát kapta. Peresz jogi képviselője bejelentette: a miniszterelnök-helyettes fellebbezést nyújt be, mert szerinte szabálytalanságok történtek a voksolásnál. A marokkói születésű, 53 éves Perec, a Hisztadrut szakszervezeti szövetség vezetője, a 80-as években a dél-izraeli Szderót munkapárti polgármestere volt, majd 1988-ban bekerült a Kneszetbe. (MTI) Perec kivonná a Munkapártot a Sáron vezette nagykoalícióból (SITA/AP) Kwasniewski vállalná London. Kész elvállalni az ENSZ-főtitkári tisztséget a jövő hónapban leköszönő lengyel államfő. Londonban tegnap kijelentette: ha az ENSZ mélyreható reformokat akar, és inkább politikust szeretne a főtitkári posztra, semmint diplomatát, akkor lehet róla tárgyalni. „Ha azonban diplomatát akarnak, nem én vagyok a megfelelő ember, vannak nálam jobb diplomaták” - tette hozzá. (MTI) Az izraeli állampolgárokat egy különleges riadó alapján evakuálták a szállodákból Riadókészültségben a belga rendőrség Jordánia gyászba borult Ammán. A jordániai hatóságok tegnap letartóztatták az előző napi ammáni merényletek több gyanúsítottját. Gépkocsikat is lefoglaltak, amelyeknek közük lehetett az 56 halálos áldozatot követelő terrorakciókhoz. A közbiztonsági hivatal közölte, nem voltak előzetes értesüléseik arról, hogy merényleteket készítenek elő a három szálloda ellen. ÖSSZEFOGLALÓ Ammánban tegnap több százan tüntettek a merényleteket vállaló al-Kaida, és személy szerint Abu Muszab az-Zarkávi jordániai születésű terrorista vezér ellen. A feldühödött tömeg halált követelt Zarkávi fejére, aki az al-Kaida iraki szervezetét vezeti. Korábban a Hyatt szálloda egyik alkalmazottja azt vallotta, az önmagát felrobbantó merénylő iraki akcentussal beszélt. Ugyancsak az al-Kaidát tette felelőssé a merényletekért Hosjar Zebari iraki külügyminiszter, aki tegnap váradanul Ainmánba érkezett. A legfrissebb ammáni közlemény szerint a terrortámadásban 13 külföldi vesztette életét. Rendőrségi források közölték, a szerda esti robbantások előtt a főváros határában egy tartálykocsi gyulladt ki, a hatóságok szerint a tűzesetnek köze van a merényletekhez. Szakértők szerint a járművet készakarva gyújtották fel, hogy elvonják a szállodáktól a mentőket, tűzoltókat és rendőröket. A Háárec című izraeli lap internetes kiadása korábban tudni vélte, hogy az izraeli állampolgárokat egy különleges riadó alapján evakuálták a szállodákból, és az izraeli külügy is úgy nyilatkozott, nincsen izraeli áldozata a merényleteknek. A reggeli jelentések arról is beszámoltak, hogy meghalt két magas rangú palesztin biztonsági tiszt, a Hyatt elleni támadásban. A jordán fővárosban megerősítették a biztonsági rendszabályokat. Fémkorlátokat helyeztek el a merényletek célpontjaiul szolgált szállodák épülete előtt. A hadsereg különleges egységei ellenőrzik a hotelek bejáratát. Megerősítették a kormányépületek és a diplomáciai képviseletek védelmét. Valamennyi minisztérium, közintézmény és iskola zárva tartott tegnap a hatóságok által meghirdetett nemzeti gyász miatt. Szigorították az ellenőrzést Jordánia repülőterein, de forgalmuk továbbra is zavartalan. (MTI, TASR) Zarkávi, a legkeresettebb iraki terrorista (TASR/AFP) Öngyilkos merénylő robbantott egy bagdadi étteremben, 33-an haltak meg Újabb iraki vérfürdő Bagdad. Harminchárom halálos áldozatot követelt egy öngyilkos merénylet tegnap egy bagdadi étteremben. A helyi hatóságok szerint két kamikáze kabátba rejtett robbanószerkezetet léptetett működésbe az iraki főváros központjában lévő étterem előtt, ahová rendszeresen térnek be rendőrök reggelizni. A halálos áldozatok között hét rendőr és 26 civil volt. A terrorakcióban további 19-en megsebesültek. A Bagdadtól északra fekvő Tikrítben 5 halálos és 11 sebesült áldozatot követelt tegnap egy robbantás. Az öngyilkos merénylő egy katonai sorozóközpont előtt robbantotta fel magát. Az ösz- szes áldozat a katonai szolgálatra jelentkezők közül került ki. A Bagdadtól 175 kilométerre délre fekvő Kút közelében egy elhagyott területen 27 azonosítatlan holttestet találtak, valamennyiüket agyonlőtték. Az áldozatok kezét-lábát ösz- szekötözték, és mindannyian civil Amerikai katonák járőr őznek a felrobbantott étterem előtt ruhát viseltek. (MTI) (SITA/AP-f elvétel) Enyhült a feszültség ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel/Berlin. Továbbra is enyhülő tendenciát mutatott a feszültség Franciaországban a külvárosi zavargások 14. éjszakáján. A rendőrség tegnap reggeli jelentése szerint 394 gépkocsit gyújtottak fel és 169 személyt áhítottak elő. Egy nappal korábban, szerdán 558 kiégett gépjárműről és 204 őrizetbe vett személyről számoltak be a hatóságok. Párizs körzetében 79 gépkocsi vált a lángok martalékává, szemben a szerda hajnali 140-nel. Közben az észak-franciaországi Rubaix városának elit negyedében négyen meghaltak egy házban eddig ismeretlen okból kiütött tűzben. Lille főügyésze és a megyei prefektus, akik a helyszínre siettek, egyelőre nem voltak hajlandók a tűzesetet összefüggésbe hozni a zavargásokkal, bár nem is zárták ki egyértelműen ezt a feltételezést sem. Tegnapig 173 nagykorú személyt ítéltek börtönbüntetésre a zavargások október 27-i kezdete óta Franciaországban. Összesen 1462 személyt vettek őrizetbe, 329 nagykorút állítottak elő azonnali hatállyal, 48 további rendbontót későbbi időpontra idéztek be -a rendőrségre. Kettőszáznyolcvanegy fiatalkorút áhítottak fiatalkorúak bírósága elé, közülük ötvenhatot előzetes letartóztatásba helyeztek. Összesen 273 embert börtönöztek be: 217 felnőttet és 56 fiatalkorút. Brüsszel aggódik Brüsszelben ismeretlenek zavargásokra szólítottak fel. Az interneten tetjesztett üzenet megadja a pontos helyet és időt, ahol a fiataloknak gyülekezniük kell, hogy utána a környéken mindent felgyújtsanak és leromboljanak. A zavargások kezdési időpontja az üzenet szerint holnap lenne, s a hatóságok nagyon komolyan veszik az ügyet: a rendőrséget maximális riadókészültségbe helyezték. Az üzenet azt jelzi, valóban kezd átterjedni Belgiumra a szomszédos Franciaországban két hete kezdődött, s ott már csillapodóban lévő erőszakhullám. A tegnapra virradó éjszaka 15 gépkocsit gyújtottak fel különböző belga városokban. Bár a hatóságok továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy elszigetelt esetekről van szó, s egyik helyszínen sem voltak zavargások, az kétségtelen, hogy az akciók már napok óta tartanak, egyelőre a befejeződés reménye nélkül. Nem verik nagydobra A franciaországi zavargások nyomán német városok kevésbé módos kerületeiben is felgyújtottak már vagy két tucat autót, s ezekről az esetekről legkevesebbet a televíziós állomások fő műsoridőben sugárzott híradóiból lehet megtudni. A szerkesztők kevés nyilvánosságot biztosítanak a berlini, a brémai és a kölni tűzeseteknek, valószínűleg abból a megfontolásból kiindulva, hogy az utánzóknak fontos a nyilvánosság, már egy-egy újságbeszámoló, televíziós bejátszás is siker számukra. Elterjedt nézet, hogy az itteni gyújtogatásoknak nincs valós társadalmi hátterük, vagy nem annyira nyomasztó a társadalmi háttér, mint Franciaországban. (MTI, t, ú) A cseh alkotmánybíróság a restitúciókról Precedens értékű döntés KOKES JÁNOS Prága. Ezentúl kizárólag csak a restitúciós törvények alapján lehet Csehországban visszaigényelni azt a vagyont, amelyet 1948. február 25. előtt vett el akkori tulajdonosától a csehszlovák állam. Az alkotmánybíróság precedens értékű döntését tegnap hozta nyilvánosságra Michal Spáčil, a testület szóvivője. Az alkotmánybíróság döntése várhatóan meghiúsítja számos egykori cseh arisztokrata és vállalkozó, illetve leszármazottaik azon igyekezetét, hogy polgári per útján szerezzék vissza vagyonukat. A legismertebb František Oldrích Kinsky esete, aki egymaga 157 polgári pert indított az állam ellen, s mintegy 40 milliárd koronás családi vagyont követel vissza. Eddig öt pert megnyert, de még többet elveszített. A közvedenül a rendszer- váltás után, a kilencvenes évek elején elfogadott restitúciós törvények szerint a kárpótlás visszamenőleges határideje 1948. február 25., a kommunista hatalomátvétel napja. Ezt a dátumot azonban számos, főleg arisztokrata családnak sikerült áttörnie, s a polgári per- rendtartás alapján visszaszereznie államosított, illetve a Beneš-dek- rétumok alapján elkobzott vagyonát. Ez bizonyos politikai körökben nagy nyugtalanságot váltott ki, mert a hivatalos álláspont szerint a II. világháború után kialakult vagyonjogi helyzetet sértheteden- nek kell tekinteni. Szaddám Húszéin szabadon bocsátását követelik Bojkottot hirdető ügyvédek Elutasították a terrortörvény módosítását Nagy pofon Blairnek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Veszélyben érzik az életüket Szaddám Húszéin ügyvédei. Ezért közölték, megszüntetik az együttműködést a volt diktátor ügyét tárgyaló különleges törvényszékkel, ugyanis kedden a jogász- csapat egy újabb, immár második tagja vált gyilkosság áldozatává., A védők úgy döntöttek, semmisnek és törvénytelennek tekintik a következő meghallgatásra kijelölt november 28-i dátumod’ - jelentette ki Szaddám és hét vádlott-társa jogászainak nevében Halil ad- Dulaimi. Ő Szaddám vezető ügyvédje. A jogászok nem tudnak kapcsolatba lépni a tanúkkal, sem a feladatukat végezni, mert féltik az életüket. Dulaimi kijelentette, a második gyilkosságban felelősnek tartja az amerikai hadsereget és az iraki kormányt is. .Felhívjuk a nemzetközi közösséget, az USA-t és mindazokat, akik érintettek, tekintsék törvénytelennek, és vessék el a törvényszéket, valamint gyakoroljanak rá nyomást annak érdekében, hogy engedje szabadon Szaddám Húszéin elnököt és törvényes vezérkarát” - tette hozzá. Az exdiktátor és társai ügyében ítélkező bírák közölték: megvizsgálják, milyen kihatással van a perre az ügyvéd meggyilkolása és a védők frissen bejelentett bojkottja, s a következő napokban döntést hoznak. Ezt Rizkar Mohammed Amin bíró jelentette be, aki az első, október 19-i tárgyalási napon elnökölt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Alsóházi többsége ellenére, fennállása óta először komoly vereséget szenvedett szerda este a brit munkáspárti kormány a terrorellenes törvény módosításának tervezetével. Ennek fő eleme a terrorizmussal gyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetben tartási idejének kiterjesztése. Többen megkérdőjelezték Tony Blair miniszterelnök politikai jövőjét, Blair azonban késő este közölte, hogy nem mond le. A kormánypárti frakció lázadásának mértékét jelzi: jóllehet a Munkáspártnak 66 fős többsége van az alsóházban, a módosítás ellen voksolók 31 fős többségben voltak. A kabinet a július 7-ei, 56 emberéletet kioltó londoni merényletsorozat után terjesztette elő a szigorítási javaslatot, amely egyebek mellett a jelenlegi 14 napról 90 napra terjesztette volna ki a terrorkapcsolatok vádjával őrizetbe vettek vádemelés nélküli vizsgálati fogságban tartásának maximális idejét. Blair előre sejtette, hogy a tervezetet nem lesz könnyű elfogadtatni, ezért szerdán idő előtt hazarendelte két külföldön tartózkodó kabinetminiszterét, Jack Straw külügyminisztert Moszkvából és Gordon Brown pénzügyminisztert Izraelből. A szigorítást kezdettől súlyosan vitató kormánypárti frakció lázadása azonban olyan mértéket öltött, hogy ez messze nem volt elég a győzelemhez. Azerbajdzsán Összefogott az ellenzék Baku. Demokratikus Front néven koalícióra léptek tegnap Azerbajdzsánban a legfontosabb ellenzéki pártok és mozgalmak. Céljuk a vasárnapi parlamenti választások eredményének eltörlése és új választások kiírása. A frontot az Azadliq (Szabadság) párt, a Musavat (Muzulmán Demokrata Párt), a YES (Új Politika), a Nemzeti Egység Párt, a Liberális Párt, az Azerbajdzsáni Demokrata Párt és mintegy kétszáz képviselőjelölt alapította, akik szerint „a választások hivatalosan kihüdetett eredménye nem tükrözi az azerbajdzsáni nép akaratát”. Bejelentették, szombattól kezdve négy napon át tüntetéseket tartanak. (MTI)