Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-09 / 259. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 9. Kusztos Tibor és felesége, Ildikó A bánffyhunyadi lelkész házaspárt látták vendégül a galántai klubesten Kalotaszegi kézimunkák Galánta. Kalotaszeg egy tájegység Kolozsvár és a Királyhágó között, a Sebes-Körös mentén. Ezen belül is három kisebb térségre osztódik: Alszeg, Felszeg és Nádasmente. GAÁL LÁSZLÓ A térség településnevei pedig azt bizonyítják, a honfoglalás idején székely magyarok telepedtek le ezen a vidéken. Mindezt Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkésztől tudtam meg október 27-én, csütörtökön este a Gazdaudvar vendéglőben, ahol feleségével, Ildikóval együtt az egy hónapja újraindított Csemadok- klubest vendégei voltak. A házaspár 11 esztendeje került Bánffy- hunyadra, a Kaloteszeg „fővárosának” tartott városkába, és azóta lelkesen foglalkoznak a térség történetével. Kusztos Tibor a hagyományokat, az építészeti és kézműves értékeket kutatja, neje a csodálatos és méltán világhírű kalotaszegi kézimunkával, varrottassal foglalkozik. Amikor Munkácsy Mihály Erdélyben járt, megkérte vendéglátóit, vigyék el őt Kalotaszegre, hogy ott helyben ismerkedhessen meg a híres kézimunkával. Azt ajánlották neki, Bánffyhunyadra Néha már túlzásba is viszik a viselet díszítését (Szőcs Hajnalka felvételei) menjen. Rengetek művészien kivarrott dolgot vásárolt, amivel a párizsi műtermét díszítette, felesége pedig kivarrott ruháival a párizsi szalonokban népszerűsítette a kalotaszegiek mesterségét. Kusztos Tibor galántai előadásából azt is megtudtuk, Kalotaszeg vidéke sosem volt növénytermesztésre, gazdálkodásra alkalmas, még az állatok közül is csak a bivaly tudott itt jól megélni, ezért az itteni emberek vagy más vidékre jártak munkát keresni, vagy a kézművességből igyekeztek megélni. A férfiak bútorkészítéssel és -festéssel, a nők főleg kézimunkával, kivarrással foglalkoztak. Erről a kézimunkáról tartott szinte tudományos előadást Kusztos Ildikó. Sajnos eredetiben csak az általa viselt kalotaszegi kivarrott ruhát tudta bemutatni, több kézimunkát nem mertek magukkal hozni, nehogy a határon esetleg probléma adódjon, ha megtalálnák a poggyászba az értékes népművészeti darabokat. így aztán csak fényképekről ismerkedhetett a közönség a híres motívumokkal. Ildikó elárulta, ami növénymotívumnak tűnik, az valójában „álcázott” ősi állati motívum, az ősvallásból, a sámánvílág- ból származó jelképek, például a kígyó vagy a bivalyszarv, esedeg a szárnyas nap, amit több mint ezer évvel ezelőtt használtak, de miután szent István fővesztés terhe alatt megtiltotta a pogány jelképek alkalmazását, a leleményes székelyek nem hagyták el az ősi motívumokat, csak éppen álcázták azokat. A két egymással szembe állított szarv egyszeriben tulipánnak tűnt, a tollas kígyóból leveles növényszár lett stb. Ám ha lefejtjük a „cicomákat”, az ősi motívumok maradnak meg. Sőt olyan elmélet is létezik, hogy ezek a motívumok tulajdonképpen egyfajta képírás írásjelei, amelyek üzenetet továbbítottak, csak éppen ezeket még nem sikerült megfejteni. Ildikó beavatott többféle technika, az „írásos”, a „vagdalásos”, a „szedettes” készítésének titkaiba, és a népviseleti ruhákból is mutatott példát a saját öltözékén és fotókon. Azt is megtudhattuk, hogy a kalotaszegi kézimunka hírnevét egy 18. századi úriasszonynak, Gyarmathy Zsi- gáné Hóry Etelkának köszönheti. A negyvennyolcas tiszt felesége az 1892-es budapesti világkiállításon egy, a ládafiából előszedett százkétszáz éves kivarrottasokkal teli kalotaszegi szobát rendezett be, amelynek olyan sikere volt, hogy utána Londonba, Párizsba, Brüsz- szelbe, sőt a tengerentúlra is hívták kiállításokra. Ezután indult be igazán Kalotaszegen a háziipari kézimunkázás, hiszen királyi udvarokból is érkeztek megrendelések kalotaszegi varrottasokra. Két egyházi méltóságot és Szabó Imre orgonaművészt is díszpolgárrá avatták Érsekúj várott újabb emléktáblákat helyeznek el Jozef Slamka római katolikus plébános, egykori érsekújvári káplán hitéből és elhivatottságából a múlt rendszerben sok hívő merített erőt a mindennapokhoz (Csuport István felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A képviselő-testület vasárnap esti ünnepélyes ülésén átadták az idei Pro Űrbe - Városért díjakat, és díszpolgárrá avatták Jozef Slamka és Mons. Imrich Polák római katolikus lelkészt, továbbá Szabó Imre orgonaművészt. A két egyházi személyiség a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején káplánként tevékenykedett Érsekújvárott, mindketten igyekeztek a hívők körében elhinteni a II. Vatikáni Zsinatba foglaltakat. Gejza Pi- schinger polgármester külön örömmel köszöntötte az érsekújvári születésű Szabó Imre orgonaművészt, aki rendszeresen fellép a város jótékonysági hangversenyein. A képviselők két In me- moriam-emléktábla elhelyezését hagyták jóvá, egyiket az öt évvel ezelőtt elhunyt Imrich Hlavička tiszteletére, aki az érsekújvári kórház nőgyógyászati osztályának főorvosaként és városi tanácstagként jelentős eredményeket ért el; a másikat Ignác Ottava egyetemi professzor tiszteletére. A Pro Űrbe 2005 díj várományosainak egyike Mária Malperová, a Matica slovenská érsekújvári alapszervezetének elnöke, a Nyit- ra-parti Alapiskola igazgatónője. Kiváló sporteredményeiért jutalmazták Peter Stráňovskýt. Szabó Eleonóra, a Pavol Blaho utcai magyar és szlovák óvoda igazgatónője azért kapta az elismerést, mert pedagógusként és intézményvezetőként évek óta sikeresen hangolja össze a többségi, ü- letve a kisebbségi nyelvet beszélő gyermekek foglalkozásait, együttélését. A következő díjazott Szabó László, a budapesti Képző- művészeti Főiskola neveltje, gyé- mántdiploma-tulajdonos, aki magyar állampolgárként is Érsekújvár szerelmese maradt. Ezt a városról készült, ötezer fotót tartalmazó gyűjteménye és hat albuma bizonyítja. Nagy tapssal fogadta a közönség a város vezetése részéről elismerésben részesített Klein Ottokár operaénekest, aki idén nyáron több jeles hazai és magyarországi kollégájával együtt jótékonysági hangversennyel nyitotta meg a felújított szabadtéri színpadot. A díjazottak között volt František Krommel érsekújvári biokémikus, akinek világhírűvé vált a fokhagymakivonatból készült, herpesz elleni oldata. Érsekújvár oszmán uralom alóli felszabadításának 320. évfordulója alkalmából rendezett augusztus 21-i emlékünnepségen már polgármesteri díjat kapott Csáky Pál miniszterelnökhelyettes, a város társadalmi életének a felvirágoztatásáért. Ugyanebben az elismerésben részesült akkor Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. Széchényi György esztergomi érsek 1691. október 29-én városi kiváltságokat adományozott Érsekújvárnak. Az önkormányzat és a civil szervezetek képviselői rótták le tiszteletüket a Ferenc-rendi kolostor falán elhelyezett emléktáblánál. Kovalcsik Cirill ferences atya ünnepi beszédében az érsek történelmi nagyságát méltatta. (Csuport István-felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-maü: regio@ujszo.com
