Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-09 / 259. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 9. „Légy elég könnyű, hogy szórakoztass és elég mély, hogy komolyan vegyenek!” Kistehén, Szia Zoli!, Szájbergyerek Nem akarunk „megélhetési zenekarrá” válni - állítják a Kistehén együttes tagjai (Szabó Bernadett felvétele) A szénraktár helyén tornatermet alakítanak ki Hamarosan elkészül a tető A Kistehén Tánczenekar a Bodrogközi Kulturális Fesztiválon lépett fel, Ki- rályhelmecen. A koncert után Kollár-Klemencz Lászlóval, az együttes vezetőjével és Nádasdi Jánossal, a zenekar Király- helmecről származó tagjával beszélgettünk. LECZO ZOLTÁN A zenekar 2002-ben, illetve 2004-ben alakult. Hogy is van ez? K.-K. L.: Három évvel ezelőtt, miután megjelent a jól ismert A kiste- hén című film, egy kiadó megkeresett azzal, hogy szeretne egy olyan nagylemezt megjelentetni, amelyen a filmben elhangzott dalhoz hasonló számok lennének. Mivel én már korábban is zenéltem, a feladat nem volt számomra idegen. A számokat rövid idő alatt megírtam, a stúdiómunkához pedig vendég- zenészeket hívtam. A kistehén film kifejezetten a Szigetre készült? K.-K. L.: Nem. Van egy filmstúdióm, ahol az egyik barátommal olyan kétperces filmeket készítettünk akkor, amelyeket a mozikban a nagyjátékfilmek előtt vetíthettek. A kistehén is így született. Hatalmas siker lett, erre csapott le az akkori Sziget rendezősége. Az első lemezen játszó zenészek a jelenlegi zenekar tagjai? K.-K. L.: Többnyire igen. Vannak azonban új tagok, de Lehoczki Karcsival például már nagyon régen jó barátok vagyunk, és korábban is zenéltünk együtt. Profi zenészek vannak az együttesben? K.-K. L: Farkas Harcsa Robi az egyetlen profi, ha a profizmus alatt azt értjük, hogy ő ezzel keresi a kenyerét. A többiek a zenélésen kívül mással is foglalkoznak. A 2002-es lemeznek milyen volt a fogadtatása? K.-K. L.: Nagyon nagy siker volt, ez persze főleg a Szigetnek volt köszönhető. Leginkább A kistehén dalt szerették az emberek, de a többi is sikeres lett. A Szia Zoli! például népszerű mobilcsengőhang. A lemez 10 ezer példányban fogyott el, annak ellenére, hogy azt a kiadó sem nagyon hangoztatta, hogy a produkció mögött egy egész zenekar áll. Akkoriban nem koncerteztünk, de együtt maradtunk, és hébe-hóba próbálgattunk. Mi változott meg 2004-ben? K.-K. L.: Akkor egy újabb lemez készült. Én biztos voltam abban, hogy ez a második album bennünket igazi zenekarrá fog kovácsolni. Korábban számomra ez az egész inkább csak hobbi volt. Az új magyar zenekarok többsége arra panaszkodik, hogy nem kap elég lehetőséget. Nektek is voltak ilyen problémáitok? K.-K. L.: Filmesként tudtam, hogy egy jó klippel és az internet segítségével viszonylag nagy ismertségre lehet szert tenni. Ha a hálón jól helyezel el valamit, az a dolog el fog jutni az emberekhez, akik aztán teijeszteni is fogják egymás közt. A kistehén film is így terjedt el. A Szájbergyerekkel ugyanez volt a tervem. Már a lemez megírásakor tudtam, hogy ez a szám ütős lesz. A belőle készített klipet a múlt év karácsonyán tettük fel az internetre, és viharos gyorsasággal elterjedt. A Viva kezdetben hezitált, hogy bemutassa-e, ám miután naponta többször lejátszották, az egész ország megismerte a dalt. A lemez kiadása után kezdetben úgy tűnt, ez az egész vállalkozás veszteséges lesz. Mára az album aranylemez lett... János, te hogy lettél a Kistehén Tánczenekar tagja? N. J.: A zenekar egyik gitárosát személyesen ismertem. Egyszer elhívott a koncertjükre, s mivel nagyon megtetszett a zene, rendszeresen járni kezdtem a fellépéseikre. Azt pedig Laci ajánlotta fel, hogy csadakozzam hozzájuk. Régebben, amikor Angliában éltem, két évig én is játszottam egy zenekarban. K.-K. L.: Jancsi általában késve érkezett a koncertekre, de amikor megjött, valami mindig megváltozott. Tapsolt, szájbőgőzött, fütyült, táncolt - egyszer még nekem is beszólt, hogy hamisan - s ez a közönséget meg a zenekart is nagyon feldobta. Egy idő után egyértelművé vált, hogy ennek a fiúnak nem lent kellene állnia, hanem velünk együtt a színpadon zenélnie. Meg lehet határozni, hogy milyen zenét játszik a Kistehén? K.-K. L.: Olyan zenei világból táplálkozunk, amelynek a végeredményeként valami olyasmi jön létre, ami egyszerre tud annyüa köny- nyű lenni, hogy szórakoztasson, és annyira mély, hogy komolyan vegyék. Mi azokból a stílusokból építkezünk, amelyeket hallgatunk: a skából, a reggae-ből, a sramliból és az autentikus cigányzenéből. Ami pedig a szövegeket illeti, én nagyon szeretek ebből az ún. abszurd vüág- ból merítem, és ezen keresztül kommunikálni, azaz fontos és mély dolgokat az abszurd nyelvén elmondani. A dalok hangszerelése zenekari munka. A dallam és a szöveg kitalálása azonban az én dolgom. A zenekar tagjaival persze hatunk egymásra. Mint mondod, a zenélésen kívül mindenki valami mással is foglalkozik. Hogyan tudjátok a civil életeteket a zenéléssel összhangba hozni? N. J.: Az elmúlt öt hónap nagyon fárasztó volt. Egy kiadóban dolgozom, és sokszor előfordult, hogy heti 3^1 vidéki fellépésünk is volt. Hajnali háromkor értem haza Budapestre, reggel pedig mennem kellett dolgozni. Ezért aztán cikiztek a többiek, hogy ahogy beülök az autóbuszba, már alszom is. K.-K. L: Én szinte minden koncert előtt bosszankodom, mert alig tudom emiatt elvégezni a munkámat. Számokat írni viszont nagyon jó, lemezt csinálni is, és ha ott vagyunk a koncerten, akkor azt már szintén élvezem. Különben filmekkel foglalkozom, az valamivel jobban érdekel, mint a zenélés. Szerintem ez a mostani állapot időleges. Hogy meddig fog tartani, nem tudom. Lemezeket viszont szeretnék még csinálni, olyanokat, amelyek az előzőekre épülnek, ám újat mondanak. Szeretném, ha ez az egész fejlődne, és nagyon hosszú ideig működne még. A Kistehén zenekar jelenleg sikeres együttesnek számít Magyarországon. Meg tudtok élni a zenélésből? K.-K. L.: Nem. Részben ezért is dolgozik mindenki. Mi azonban egyébként sem akarunk „megélhetési zenekarrá” válni, mert ezzel nagyon megkötnénk a kezünket, így szabadok vagyunk, és azt csináljuk, amit szeretünk. PUSKO GÁBOR Tornaija. A végéhez közelednek azok a munkálatok, amelyek során a Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola lapos tetejű épületére tetőszerkezetet építenek. Erre azért van szükség, mert az 1989-ben átadott épületen az elmúlt években a beázások komoly károkat okoztak. A mennyezet és a falak több helyen is megrepedtek, a beázás következtében a tornaterem padlózata tönkrement, s az utóbbi időben a villany- vezetékekre ráfolyó esővíz már balesetveszélyt jelentett. Az épületegyüttes egyes részeire már korábban sikerült tetőt építeni, s a maradék részre most kapott támogatást az iskola, illetve a fenntartó. „A Besztercebányai Kerületi Tanügyi Hivatallal együttműködve sikerült a fenntartónak megpályázni a szükséges összeget, ami meghaladja a kétmillió koronát. Mi természetesen ennek is naemlékeztek SZÁSZI ZOLTÁN Losonc. A 18. századi Nógrád egyik legkiemelkedőbb személyiségére, Perliczi János Dániel egykori megyei körorvosra emlékeztek születésének 300. évfordulóján. Október 27-én a losonci Vigadóban megrendezett nemzetközi konferencián részt vevő csaknem száz tudóst, érdeklődőt Csúsz Péter körzeti elöljáró köszöntötte. Perliczi János Dániel elévülhetetlen érdemeket szerzett a korabeli egészségügyi szolgáltatások megszervezésében, ő alapította Nógrád első gyógyszertárát is Losoncon 1732-ben, az itteniek mint a gyón örülünk, ahhoz azonban, hogy a beépített tetőteret megfelelően ki is tudjuk használni, illetve egy gazdasági részleget tudjunk kialakítani, további, mintegy 10 milliós támogatásra lenne szükségünk” - tájékoztatott Petrik Gusztáv igazgató. Elmondta továbbá, hogy szeretnék az iskola mellett álló kazánház egyik részét tornateremmé átalakítani. A meglévő tornaterem ugyanis a csaknem 800 tanulónak kevés, így azonban enyhíteni lehetne a felmerülő gondokon. Ugyanakkor - tekintettel arra, hogy különálló épületről van szó - a tanításon kívüli időszakban is látogathatnák gyerekek, felnőttek egyaránt. „Ez ügyben pályázatok kidolgozása mellett meg kívánjuk szólítani a helyi lakosokat, vállalkozókat is, s bízom benne, belátható időn belül összegyűlik a szükséges anyagi fedezeti’ - mondta a Kazinczy Ferenc Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója, Petrik Gusztáv. megye jótevőjét tartják számon. A szimpóziumon küenc előadás hangzott el az orvoslástörténet tárgyköréből. A szlovákiai előadók - Böszörményi István, Pun- tigán József és Jozef Drenko - mutatták be Nógrád közegészség- ügyi viszonyainak fejlődését az első, Perliczki által alapított intézmények létrejötte óta egészen napjainkig. Az esemény záróaktusaként megkoszorúzták a losonci Kubinyi téren lévő Fekete Sas gyógyszer- tár falán Perliczki János Dániel emléktábláját, amelyet 1998-ban a Szlovák Gyógyszerészkamara állíttatott. A legenda szerint honfoglaló magyarok itt ültek gyászos tort elesett harcostársaik fölött A munkálatok nemsokára befejeződnek (P. Bodnár Enikő felvétele) Háromszáz évvel ezelőtt született Perliczi János Dániel Az első megyei orvosra Helységnevek a történelemben - Szomotor BOGOLY JÁNOS Annak ellenére, hogy a régészeti kutatások tanúbizonysága szerint Szomotor vidékünk egyik legrégebben lakott területe, nevének írott formájával csak egy 1263-ban keltezett királyi ajándékozó levélben találkozunk: „terrum Zomothor”, azaz „Szomotor földje”, ami azt is jelenti, hogy akkor még lakatlan volt. Ez az állapot nem tartott sokáig, mert az 1332 és 1337 között Bodrogközt is bejáró pápai tizedsze- dők vatikáni jegyzékében többször is megtaláljuk a Zumutur, Zomathov, Zamathor, Somotor névalakokat. A Zomothort még számos további 15. századbeli okirat is rögzítette, és az egri püspökség eklézsiáinak leírásában (1549) is ekként olvashatjuk a község nevét. A mai magyar névalak - Szomotor - lényegében a 18. század végén állandósult, és ettől kezdve már így szerepel a térképeken és a hivatalos helységnév- tárakban. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulásának idején még egy darabig megmaradt a magyar névalak is a hivatalos használatban, és csak 1927- ben vezették be a ma is érvényes szlovák megnevezést: Somotor. A község nevének eredetére kétféle magyarázat létezik. Az egyik egy általánosan elterjedt romantikus magyarázat, amely szerint Szomotor tulajdonképpen „szomorú tor”, mert állítólag a honfoglaló magyarok itt ültek gyászos tort elesett harcostársaik fölött. Ez a magyarázat a múlt század végén született, amikor általános jelenség volt a millenniumi felbuzdulás és a magyar eredet keresése. Bár ezt a véleményt még századunk második felében is osztja némely történész, a nyelvészek többsége megalapozottabbnak tartja azt a megoldást, hogy a hév keleti szláv eredetű, mégpedig a szmotr - nézni (cmotr) igéből ered, amit a mássalhangzók halmozását nem nagyon kedvelő magyarok alakítottak Szomotorrá. A második véleményt az is alátámasztja, hogy a 19. század végéig az állítólagos torról senki sem tudott, csak ekkor alkották ezt a kissé délibábos magyarázatot. Csaknem száz tudós, érdeklődő vett részt a konferencián (Szekeres Éva felvétele)
