Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
2005-11-09 / 259. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 9. Kultúra 9 Ma kezdődik Pozsonyban az Egyazon világ dokumentumfilm-fesztivál; más városokban is lesznek vetítések Képek bajbajutott emberekről Hat évvel ezelőtt azért indították az Egyazon világ című nemzetközi fesztivált, hogy dokumentumfilmek segítségével behatóbban ismerhessük meg a világnak azokat a közelebbitávolabbi helyeit, ahol va- lamüyen konfliktushelyzet zavarja az élet rendjét. TALLÓSI BÉLA Az ilyen eseményekről ugyanis legtöbbször mindössze rövidhírek, tudósítások szintjén értesülünk a médiából, mi több, esetenként azok elferdített vagy felszínes információkat közölnek, a háttérvalóságot nem mutatják be. A dokumentumfilmesek viszont, akik sokszor titokban, testi épségüket kockáztatva járják a veszélyes helyszí- neket-térségeket, emberközelből és az emberekre figyelve igyekeznek kamerájukkal felmérni a kialakult konfliktusos helyzetet, és mélyrehatóbban mutatnak rá a problémákra. A fesztivál célja nemcsak az volt akkor és az ma is, hogy átha- tóbban megismerjük a világban zajló eseményeket, hanem az is, hogy tudatosítsuk, nem lehetnek közömbösek számunkra a még oly távolban történő dolgok sem. Nem szabad azt hinnünk, hogy bennünket a világban zajló ellentétek nem érintenek. A szemle azt sugallja, hogy valamilyen szinten a mi problémánk is minden konfliktus, hiszen - ahogy a fesztivál címe is mondja - egyazon vüágban élünk. Elsősorban a fentiekben leírtakra épül a Hogy többet tudjunk szekció, amely emberi sorsokat közvetít a konfliktusos területekről. Az e kategóriába besorolt filmek között van olyan, amelyik a bosznia-her- cegovinai eseményekről emlékezik meg, a KOKA: A csecsen galamb a csecsen konfliktusról mutat be az országból kicsempészett, titokban felvett képeket, a Beszlám gyermekei a gyerekek szemével láttatja a rémséges túszdrámát. Ezenkívül néhány dokumentum Afrikába (Ruandába, Szudánba, Libériába) kalauzol el, s néhány az izraeli és palesztin eseményekre világít rá. Az Örök időkre? szekcióba besorolt opusok rendezői olyan országokba vezetnek el bennünket kamerájukkal, ahol még mindig csak álom a demokratikus rendszer; például Észak-Koreába. Új szekciót is besoroltak idén a hagyományosok közé: AIDS - általános felhívás címmel. Az e betegségben szenvedő oroszországi fiatalokról, egy thaiföldi kolostorban haldokló prostituáltról, szüleiket ápoló délafrikai gyerekekről mutatnak megrázó képsorokat az e kategória kínálatában megtalálható dokumentumfilmek. Ennek a szekciónak a valóságát erősíti a Jan Šibík fotográfiáiból összeállított Még élni akarok című kiállítás. A cseh fotográfus egy évig tartózkodott Odesz- szában, fényképezőgépével azt örökítette meg, milyen kegyetlen körülmények között sínylődnek ott a HIV-fertőzöttek. A Középpontban: Irak című szekcióról túl sokat nem is kell mondani; annyit azonban érdemes megemlíteni, hogy két dokumentumfilm is azzal foglalkozik, mit, mennyit és hogyan közvetít a média az iraki eseményekről. A 13-áig tartó pozsonyi szemle vetítéseit három helyszínen tartják. A Nők a mai világban kategória filmjeiből olyan sorsokat ismerhetünk meg, amelyekből az derül ki, hogy vannak olyan helyei a világnak, ahol a lányok-asszonyok még mindig távol élnek a huszonegyedik századi civilizációtól. Említsünk csak egyetlen filmcímet: Menyasszonyszöktetések Kirgizisz- tánban. Csupán jelszavakban néhány további területről, amelyekről az Egyazon világ filmszemle képet ad: különböző kultúrák találkozása, együttélése; a migráció, a menekülthelyzet; az észak és dél között még ma is létező fejlettségi különbség. A gyerekek szemével is betekinthetünk a vüág problémáiba: két szekció filmjeinek is gyerekek a főszereplői. A 13-áig tartó Egyazon világ vetítéseit három helyszínen tartják: a Charlie centrum filmklubban, az egykori V klubban, vagyis az A4 - nultý priestor klubban, valamint a Színművészeti Főiskola Televíziós és Filmművészeti Karán. A fesztivált a Veszélyeztetett Ember Polgári Társulás szervezi. A hagyománynak megfelelően az Egyazon világ kínálatából - későbbi időpontokban - idén is mutatnak be válogatást Szlovákia más városaiban is: az előzetes tervek szerint Kassán november 14. és 16. között, Besztercebányán 2006. március 1. és 6. között, Somoiján, a Fórum Intézetben 2006. február 8. és 10. között. BRATISLAVA 6th Intorkat JEDEN tfonal Documentary Festival ONE WORLD (Képarchívum) „Célom, hogy dalaimmal boldogságot vigyek az emberek mindennapjaiba” - nyilatkozta a fiatal énekesnő Rony: Almok és Vágyak - slágerek új köntösben PUHA JÓZSEF Miután végérvényesen bebizonyosodott, hogy manapság a zenei sikerek felé vezető út a tehetségkutató versenyeken keresztül vezet, és a média támogatása nélkül egy kezdő előadó képtelen befutni, jött egy fiatal, 20 éves lány, és alaposan rácáfolt ezekre. De az is lehet, ő a kivétel, aki erősíti a szabályt... Erdélyi Veronikának hívják, és a Rony művésznevet választotta magának. Ráadásul a néhány száz lelket számláló Zala megyei faluból, Sárhidáról származik, ami „normális esetben” szintén hátráltató tényező az ismertté válásban, ugyanis a magyar popzene szigorúan Budapest-központú, a szakma a vidékieket nem váija tárt karokkal. Rony bemutatkozó albuma fél éve tanyázik az eladási lista első negyvenes mezőnyében, az előkelő negyedik helyen is szerepelt, pedig dalait egyetlen nagyobb kereskedelmi rádió sem játssza. Adódik a kérdés: mégis miért», ilyen kelendő? Két dolognak köszönhetően. Az énekesnő a magyar popzene hőskorának slágereit dolgozta át, aminek hallatán még mindig sokan automatikusan a pénztárcájukhoz nyúlnak. Persze, a nagy sikerhez ez önmagában édeskevés. Már nem a kilencvenes évek közepén járunk, amikor a magyar piac hemzsegett az átdolgozás-albumoktól, és többségük - minőségtől függetlenül - irigylésre méltó példányszámot produkált. A siker ezúttal legnagyobb részben a profi munka eredménye: Rony albumán a remek tánc- parkettbarát hangzás szívből jövő énekkel párosul. Még mielőtt rátérnénk a lemezre, szögezzünk le egy fontos tényt: átdolgozást nem érdemes az eredetijével összehasonlítani, mert pillanatok alatt úrrá lesz rajtunk az elfogultság, s nem tudjuk magunkat átadni a zene élvezetének. Ha sikerül elvonatkoztatnunk az alapdaltól, és az új verziókat különálló szerzeményként kezeljük, akár értékeket is lelhetünk bennük. A Rony albumára felkerült felvételek szerencsére nem követik az eredeti változatokat, hanem új hangszerelésben kerültek rögzítésre. A zene jórészt a jelenleg divatos dancefloor: a megszokott dobhangzások egyszerű szintetizátormelódiákkal társulnak. A lassúbb dalok esetében az elektronikus hangzásvilágba latinos gitárok illeszkednek. Az i-re a pontot az énekesnő teszi fel, hatalmas átéléssel adja elő a felvételeket. Két különböző zenei világ találkozik a lemezen, és jól kiegészítik egymást. A hangszerelésből kiindulva a dalok diszkókban, házibulikon tökéletes alapanyagként szolgálnak, itt nyilván a táncosabb oldal domborodik ki, otthon hallgatva viszont az éneklős részre érdemes jobban odafigyelni. A korongot Cserháti Zsuzsa örökzöld, Árva fiú című slágerének átdolgozása harangozta be, másodikként pedig a Még sohasem című jelent meg róla maxi cédén. Ezenkívül olyan legendás slágerek kaptak új köntöst, mint a Csülag vagy nékem, a Félig sem szerelem, az Indián nyár, a Most élsz, a Rumeláj vagy a Volt egy lány. Rony debütálása tehát fantasztikusan sikerült. A neheze azonban csak most következik, hősnőnknek be kellene bizonyítania, hogy saját dalokkal is megállja a helyét. Igaz, van jó néhány hasonló sláger, amelyeket át lehet dolgozni egy következő lemezen, a sikere is garantálva lenne, de valószínűleg Rony többre vágyik ennél. Remélhetőleg vannak újabb álmai és vágyai. A hangja alapján jogosan. Ha nemcsak ismertté, hanem elismertté is szeretne válni, ahhoz feltétlenül vadonatúj dalok szükségeltetnek. RÖVIDEN Magyar kisfilmek sikere külföldön Két nemzetközi filmfesztiválon is magyar siker született: Kardos Sándor Résfilmje a legjobb operatőr díjával tért haza Marosvásárhelyről; Gayer Zoltán és Molnár Ferenc A Karusszel rítus című műve a TSR televízió díját nyerte el Genfben. Kardos Sándor különleges technikával készített munkájáért az Alter-Native fesztiválon kapott elismerést. Gayer Zoltán és Molnár Péter rövidfilmje, A Karusszel rítus Genfben, a Cinema Tout Écran filmfesztiválon nyert díjat. A svájci televízió által felajánlott elismerésnek köszönhetően a rövidfilm hamarosan látható lesz Svájcban a tv-képernyőkön. (MTI) Daniel Radcliffe és Rupert Grint a díszbemutató előtt (TASR/EPA-felvételek) Bemutatták Londonban az új Harry Potter-filmet A „legzordabb” epizód MTI-TUDÓSÍTÁS London. Több ezer rajongó gyűlt össze vasárnap este London központjának híres mozinégyszö- gében, a nagy premiermozikkal övezett Leicester Square-en a legújabb Harry Potter-film világbemutatójára. Az Odeon mozi előtt sokan már szombat óta táboroztak a szakadó esőben, hogy élőben láthassák a Harry Potter és a Tűz serlege című, sorrendben negyedik Potter-film főszereplőit. A brit mozikban november 18-án kezdik vetítem az új filmet, vasárnap este csak a díszbemutató volt. Akik már látták, egyöntetűen azt vallják, hogy a Harry Potter és a Tűz serlege az eddigi „legzordabb” Potter-film, amelyből nem hiányoznak bizonyos horrorelemek sem. Ezt a véleményt osztotta a jelek szerint a brit filmminősítő hatóság (BBFO) is, amely - a sorozat történetében most először - „korhatáro- sította” a filmet: a 12A jelzést adta ki rá, amely azt jelenti, hogy 12 éven aluliak is megnézhetik ugyan, de csak felnőtt kíséretében. Daniel Radcliffe, a Potter-filmek címszereplője vasárnap este, a londoni premierre érkezve az új filmről nem sokat szólt, inkább arról beszélt, hogy mennyire izgalmasnak találja a rajongók több ezres tömegének felé áradó szeretetét. A filmipar kettővel van lemaradva Joanne K. Rowling, a regényfolyam szerzője mögött, aki nyáron adta ki a sorozat hatodik könyvét, a Harry Potter és a Félvér herceg címűt. Rowling ígérete szerint még ezzel sem kell búcsúzni a varázsló- tanonctól, hiszen a sorozat hét kötetből áll majd. Az eddigi epizódokat több mint 300 millió példányban adták el világszerte. A somorjai Uránia Filmklubban (Bordó Kávézó) ma 18 órakor Szabó István Csodálatos Júlia, holnap 18 órakor pedig Bernardo Bertolucci Álmodozók című filmjét mutatják be. A vetítések ingyenesek. Felvételünkön az Álmodozók édes hármasa: Éva Green, Louis Garrel és Michael Pitt (Képarchívum)
