Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-28 / 250. szám, péntek
16 Téma: megyei választások ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 28. Szigeti László a partnerkapcsolatok és a kommunikáció hiányát tartja a legnagyobb hibának a Nyitra megyei képviselő-testületben a szlovák és a magyar fél közt Az eredményeinkkel fogunk kampányolni Nyitra megyében az MKP Szigeti Lászlót indítja elnökjelöltként - nyilván abban is bízva, hogy több esélye van a sikerre, mivel a helyi vitáknak eddig nem volt részese. A kampány már elkezdődött, a többi elnökjelölt néhol burkoltan, néhol nyíltan támadja egymást, mert a szlovák pártok csak a magyarellenes koalíciókban tudtak megegyezni, a közös elnökjelöltben nem. VRABEC MÁRIA Szigeti Lászlóval arról beszélgettünk, hogyan látja most még kívülállóként Nyitra megye elmúlt négy évét, és a tapasztalatokból kiindulva mire alapozza saját kampányát. Sokakat meglepett a jelölése, mit gondol, melyek voltak azok az érvek és indokok, amelyek miatt önre esett a választás? A politikai taktika és stratégia része volt az, hogy az MKP kivárt a lehetséges legvégső időpontig, és csak akkor jelentette be az elnökjelölt személyét. Úgy gondoltuk, ebben az időszakban olyan tapasztalt személyre van szükség, aki több éve részt vesz a politikában, és a megyében is ismert. Hosszas tárgyalások után eljutottunk odáig, hogy a járási elnökség javaslatára engem jelölt a kerületi tanács. Talán az is közrejátszott a döntésben, hogy politikus kollégáim nyugodt vérmérsékletű embernek ismernek, aki mindig csak alapos megfontolás után hozza meg a döntéseit. Vagyis fontos volt az, hogy ne egy konfrontativ személyiség legyen az elnök, akihez esedeg múltbeli viták köthetők? Igen, ez így van. Sokáig töprengett, amíg elfogadta a jelölést? Mint olyasvalaki, aki tizenkét éve szereplője a nagypolitikának, felelősséggel tartozom nemcsak az ország, hanem a szűkebb régióm polgárainak is. Ezt végiggondolva arra a következtetésre jutottam, hogy most valóban segítő kezet kell nyújtanom a Nyitra megyei magyaroknak. Bár a választások után új korszak kezdődik, azért a múlt viselt dolgai a kampányban, sőt még évek múlva is előkerülhetnek. Mennyire figyelte a megyei közgyűlés történéseit? Igyekeztem nyomon követni az eseményeket, és a párt kerületi elnökségének tagjaként is első kézből szerezhettem információkat. Voltak olyan döntések, amelyekkel én sem értettem teljes mértékben egyet, de ezek meghozatala a képviselők hatásköre és felelőssége volt. Egy kívülálló sokszor tisztábban látja a történéseket, mint az, aki szereplője. Mit gondol, mi volt az oka, hogy Nyitra megyében ennyire elmérgesedtek a viszonyok az MKP és a szlovák pártok között? Nem volt szerencsém átélni a megyei közgyűléseket, de a kollégáimtól tudom, hogy az utóbbi hónapokban már nagyon feszült volt a légkör. Én a partneri kapcsolatok és a kommunikáció hiányát tartom a legnagyobb hibának a szlovák és a magyar oldal között. Ha ez jobban működött volna, sok konfliktust és vitát meg lehetett volna előzni. Az is igaz viszont, hogy ez mindkét félen múlik, és a szlovák ellenzék részéről egyáltalán nem volt készség arra, hogy leüljenek, s megtárgyalják a dolgokat. Ugyanez a kommunikációhiány viszont az MKP-frakción belül is megmutatkozott... Való igaz, a magyar frakció sem volt teljesen egységes. Idestova egy évvel ezelőtt olyan homokszemek kerültek a fogaskerekek közé, amelyek az egész gépezet működését nehezítették. Ez egyértelműen ártott ennek a csapatnak, és úgy gondolom, óriási hiba volt, amikor egyfajta belső nyomás próbálta szétfeszíteni. A jövőben nem szabad rögtön kivinni a problémákat a sajtó és a nyilvánosság elé, hanem házon belül kell megtalálni a megoldást. A különböző kis és nagy szlovák koalícióknak és elnökjelölteknek egy közös vonásuk és céljuk van: a magyarok legyőzése. Nem fordulhat elő, hogy a kampányban szinte kizárólag védekező álláspontra kényszerítik az MKP-t és önt is? Ezt nem fogjuk megengedni; elsősorban azért nem, mert az elmúlt négy évben az MKP nem másodrangú szerepet töltött be a megyében. Konstruktív politikát folytatott, komoly eredményeket ért el, és ezekről be is fogunk számolni a választóknak. Ami a támadásokat illeti, csak egy nagyon lényeges dologra hívnám fel a figyelmet: a megyei ellenzék mintha szándékosan megfeledkezett volna arról, hogy a demokrácia a többség akaratának érvényesítéséről szól. A választások eredménye olyan helyzetbe hozta az MKP-t, hogy megkerülésével nem lehetett lényegi dolgokban döntést hozni. Ez kikezdhetetlen tény, amelyet mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az eredmények bemutatása mellett azonban válaszolni kell majd a támadásokra is. El fogjuk mondani, hogy nagyon fontosnak tartjuk a regionális politizálást, és jó, hogy négy éve elindult ez a folyamat; még akkor is, ha esetenként meg kellett fizetnünk a tandíjat. Természetesen válaszolni fogunk a támadásokra is, főleg ha ellenfeleink hazugságokkal próbálják megkérdőjelezni a négy év munkáját és eredményeit. Riválisai egyelőre nem önt, hanem egymást támadják, de lehet, hogy ez csak a bemelegítés a nagy össztűz előtt. Felkészült belőlük? Igyekszem felkészülni. Néhá- nyukat jól ismerem, mások csak most fognak bemutatkozni, majd meglátom, milyen hangnemet választanak. Nem szeretném, ha személyeskedésig fajulna a kampány, de biztosan eljön az ideje annak is, amikor a felém dobott kesztyűt fel fogom venni. Elemzők szerint a túlságosan is tarka szlovák koah'ciók nyíltan vállalt magyarellenessége az MKP malmára hajtja a vizet. Egyetért velük? Minden rosszban van valami jó. A bennünket érő támadások nagyobb arányú részvételre, összefogásra ösztönözhetik a magyar választópolgárokat, sőt esetleg azokat a szlovákokat is, akik választási programként nem érik be a magyarellenességgel. Ebben az erőben látom annak a lehetőségét, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló eredményt éljünk el. Ön nagyon jó eséllyel bekerülhet a második fordulóba. Az MKP-t megkeresték már a többi, kevésbé esélyes jelölt mögött álló pártok, hogy az esetleges támogatás feltételeiről tárgyaljanak? Korai még erről beszélni. Most legfeljebb tapogatózások folynak, a mérvadó tárgyalásokat csak az első forduló eredményeinek ismeretében lehet majd elkezdem. Az elképzelhető, hogy ön lépne vissza, ha egy viszonylag elfogadható szlovák jelölt lenne a riválisa? A politikában minden elképzelhető. Még az is, hogy ön legyen a kerületi önkormányzat következő elnöke. A kétfordulós választásokról szóló törvényt már eleve azzal a szándékkal fogalmazták, hogy egyáltalán ne vagy csak nagyon nehezen lehessen valamelyik megyében magyar az elnök. Én komoly sikerként fogom elkönyvelni, ha bekerülök a második fordulóba, mert ez az MKP számára komoly tárgyalási pozíciót jelentene. Már csak hat jelölt van versenyben Ivan Chrenko, a Szlovák Munkásszövetség (ZSS) jelöltje visszalépett, Jozef Rocskar, a Borbarátok Pártjának jelöltje pedig Szigeti László javára lemondott, így Nyitra megye elnöki tisztségének megszerzésében már csak hatan érdekeltek. Öt személy - Jozef Valach (Smer), Ján Greššo (SDKÚ/DS), Müan Belica (HZDS/KSS/Balolda- li Blokk/Vidéki Agrárpárt/PSNS/ZSNS), Eva Antošová (ANO/HZD /SF) és Szigeti László (MKP) - az egyes pártok és koah'ciók jelöltjeként, Jozef Jobbágy függetlenként száll versenybe, (s, t) Néhányan már nem akarnak megyei képviselők lenni, néhányan csendben tudomásul vették a döntést, néhányan pedig szabálysértésről beszélnek Az MKP-frakció tíz tagja nem indul újra a megyei választásokon ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Nyitra megyei képviselő-testület MKP-frakciójának 31 jelenlegi tagja közül tízen nem indulnak újra az önkormányzati választásokon. A komáromi választókörzetben Szabó Olga, Bölcs József és Sebők Zoltán, Léván Dolník Erzsébet és Zachar Pál, az Érsekújvári járásban Hóka László, Nagy Imre és Száraz József, a vágsellyei képviselők közül Bukovszky János és Szarka László neve nem szerepel a jelöltlistán. Gyurovszky László helyét miniszteri kinevezése óta a HZDS jelöltje tölti be. A déli járásokban teljes listát indít a párt, vagyis a komáromi választókörzetben nyolc, az érsekújváriban tizenegy, a lévaiban kilenc, a vágsellyei- ben pedig négy személy száll ring- be a választók bizalmáért. Az elmúlt választási időszakban az említett járásokban a magyar jelöltek minden képviselői helyet megszereztek - csupán a Lévai járás volt kivétel, ahol bejutott egy HZDS-es képviselő is. Nyitrán négy évvel ezelőtt két magyar jelölt indult, egyikük sem jutott be, ezért most ott csak egy jelöltje van az MKP-nak. Megszólítottunk néhány személyt azok közül, akik négy évig dolgoztak a megyei képviselő- testületben, és hangadói voltak a gyűléseknek. Megkérdeztük tőlük, saját döntésük volt-e, hogy nem indulnak újra, vagy akaratuk ellenére alakult így a helyzet. Dolník Erzsébet saját maga utasította vissza a jelölést, mert az elkövetkező időszakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani. Hóka László ugyancsak személyes okokra hivatkozott, de elárulta: a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy elment a kedve a politizálástól. „Az elmúlt időszak történései alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ez már nem az, amiért én a politikai pályára léptem” - mondta Hóka, aki most már teljes egészében kürti polgármesteri teendőinek szentelheti idejét. Száraz József önként mondott le a jelöltségről. „Csemadok-el- nökként azt is végiggondoltam, szerencsésebb, ha nem vállalok politikai szerepet. Ezt a négy évet tisztességgel végigcsináltam, most már jöjjenek a fiatalabbak” - nyilatkozta. A jelöltállításnak a legnagyobb visszhangja Komáromban volt, ahol Szabó Olga és Bölcs József - állításuk szerint igazságtalanul - maradt le a listáról. Úgy vélik: a történések a párt alapszabályzatával ellentétben állnak, mert a járási jelölőgyűléseken elegendő szavazatot kaptak. Szabó Olga lapunknak elmondta, a járási konferencián a hetedüt lett a nyolc jelölt közül, a kerületi tanács mégis Basternák Lászlót tette a helyére. „A tanácsnak nincs joga felülbírálni a járási küldöttek döntését, az alapszabály szerint a járási konferenciák javaslatai alapján véglegesíti ajelöltek névsorát. Véglegesíthet, ám nem módosíthat. Másutt nem is változtattak a járási listákon, csak Komárom esetében. Talán azért, mert semmiképpen nem tudtam támogatni, hogy a komáromi kórház ingatlanjait előre meghatározott személyeknek, előre meghatározott áron adják el, és egy, a párton belüli érdekcsoport elherdálja a megyei közvagyont. így lettem tagja a petíciós bizottságnak, amely Fehér Miklós és Kráľ Katalin leváltását szerette volna elérni. Ezt a petíciót mintegy nyolcezren támogatták, de a képviselő-testület programra sem tűzte. Annak, hogy ragaszkodtam a törvények és az erkölcsi normák betartásához, az lett a következménye, hogy nem kívánatos személlyé váltam a párton belül. Némi öröm az ürömben, hogy tudtomon kívül összeszedték számomra a szükséges aláírásokat, hogy függetlenként indulhassak. Nem tettem, mert nem az MKP- val van problémám, hanem azokkal, akik tisztségüket nem a köz javára, hanem saját céljaik elérésére használják.” Bölcs Józsefnek szintén meggyőződése, hogy azért maradt le a listáról, mert szembeszegült az árral. , A járási jelölőgyűlésen Hortai Évával együtt a legtöbb szavazatot kaptam, a kerületi tanács mégis azt az Angyal Bélát tette helyettem az első helyre, akinek majdnem a legkevesebb szavazat jutott. Tudom, hogy ez bosszú azért, amiért a megyei képviselő-testület ülésén indítványoztam Fehér Miklós alelnök leváltását, még ha ezt nem is mondják ki nyüvánosan. Fehér nem fordult az etikai bizottsághoz, hiszen az alapszabály sehol nem szól arról, hogy MKP-tag nem kezdeményezheti egy másik tag leváltását a posztjáról, úgyhogy semmilyen vétséget nem követtem el, mégis bűnhődöm. De nem csüggedek, engem üyen morálisan lezül- lött emberek ítélete nem hoz ki a sodromból. Máris megkerestek olyan személyek, akik egyetértenek velem, és a szükségesnél másfélszer több aláírást gyűjtöttek ösz- sze, hogy függetlenként indulhassak. Eldöntöttem, hogy nem teszem, de az is biztos, hogy a megyei közgyűlésben eluralkodott módszerek elleni harcot nem adom fel” - közölte Bölcs. A komáromi jelöltek kiválasztásával kapcsolatban Farkas Ivánt, az MKP Nyitrai Kerületi Tanácsának elnökét is megkérdeztük, aki a következőket nyilatkozta: „Az MKP Alapszabályának értelmében a megyei képviselőjelölteket a járási konferenciák javasolják, és a kerületi tanács véglegesíti. Hangsúlyozom, nem tudomásul veszi, hanem véglegesíti. A járási konferenciák ugyanis póttagokat is megjelöltek azért, hogy a véglegesítés folyamán módosíthassanak. Ezt a tényt alátámasztotta az MKP Alapszabály-felügyelő Bizottságának véleménye is. Hasonló módon zajlik tehát a jelölés, mint a parlamenti választások esetében. Ott a járások javaslatai alapján az elfogadott módosításokat követően az MKP Országos Tanácsa véglegesíti a választási listát. Az MKP Nyitrai Kerületi Tanácsa a megyei képviselőjelöltek esetében minden javaslatot a párt alapszabályával összhangban, szavazással, demokratikus módon fogadott el.” (vm) (Képarchívum)
