Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-28 / 250. szám, péntek

Külföld ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 28. 6 RÖVIDEN Amerikai veszteségek Bagdad. Újabb amerikai ka­tonák iraki haláláról számolt be tegnap az amerikai hadse­reg. Az iraki főváros keleti ré­szén házilag készített pokolgé­pet robbantottak fel egy ame­rikai katonai konvoj útjában. A merényletben ketten életüket vesztették. Egy másik közle­mény szerint a fővárostól északra fekvő Asraf közelében robbanóeszközzel és automa­ta fegyverekkel intéztek táma­dást egy amerikai járőr elleti. Öt amerikai katona megsebe­sült, egyikük később belehalt sebeibe. Ezzel 2004-re nőtt az Irakban harcban vagy más erőszakos cselekményekben meghalt amerikai katonák száma az invázió 2003. márci­usi kezdete óta. (MTI) Cindy Sheehan ismét őrizetben Washington. A Fehér Ház előtt Cindy Sheehant és 25 tár­sát őrizetbe vették, mert enge­dély nélkül tüntettek az iraki háború ellen. Cindy Sheenan, egy Irakban meghalt amerikai katona édesanyja az amerikai békemozgalom ikonja lett a Bush elnök crawfordi birtoka előtti augusztusi táborozása óta. Az asszony még kedden polgári engedetlenségi akciók­ra szólított fel az amerikai csa­patok Irakból való kivonása ér­dekében. Bejelentése egybe­esett a 2000. Irakban elesett amerikai katona halálhírével. A tüntetők közölték: továbbra is a Fehér Ház elé fognak vo­nulni, hogy folyamatosan le­tartóztassák őket. Cindy Sheehant először szeptember 26-án vették őrizetbe. (MTI) Belgrád dühös Drnovsekre Belgrád. Janez Dmovsek szlovén elnök szerint az egész világ tudja: Koszovó független lesz, csak az képezi vita tár­gyát, hogy ez mikor történjék meg. Dmovsek már elkészítet­te saját tervét Koszovó fokoza­tos függedenné válásáról, és javaslatait a múlt héten meg­küldte a hathatalmi balkáni összekötőcsoporthoz, Brüsz- szelhez és Kofi Annan ENSZ- főtitkárhoz is. Ez elemi felhá­borodást váltott ki Belgrád- ban, Svetozar Marovics mon­tenegrói államfő lemondta no­vember 2-ra tervezett ljublja­nai látogatását. Dmovsek megkérdőjelezi, hogy Szerbiá­nak bármilyen érdeke fűződne Koszovóhoz az ott élő szerbek biztonságos életén kívül. Ezért mihamarabb elfogadható élet- körülményeket kell teremteni számukra - mondta a Vreme című belgrádi hetilapban teg­nap megjelent hatoldalas in- teíjújában. (MTI) Janez Dmovsek (Képarchívum) Vita az új globalizációs alapról - meglepő közeledés a brit és a francia elképzelésekben - a németek több terhet nem vállalnak Európa választ keres az új kihívásokra Blair, az örök optimista (SITA/AP-felvétel) Hampton Court. Az EU előtt álló egyik legnagyobb kihí­vásról, a globalizáció téma­köréről cseréltek véleményt tegnap a huszonöt tagállam vezetői - szlovák részről Mikulás Dzurinda kormány­fő - a London mellett lévő Hampton Court kastélyban. ÖSSZEFOGLALÓ Az egynapos informális tanács­kozást Tony Blair brit miniszterel­nök, az EU soros elnöke hívta ösz- sze. A csúcsot formabontó módon nem Brüsszelben, hanem az angli­kán egyház megalapításáról, és vé­res véget ért házasságairól ismert Vili. Henrik angol király egykori pa­lotájában tartották. A tanácskozás szünetében több kormányfő is tartott sajtótájékozta­tót. Mikuláš Dzurinda azt mondta, rendkívül csalódott, amiért a brit el­nökség nem dolgozott ki új költség- vetési javaslatot a 2007-2013 kö­zötti időszakra. Dzurindát az új globalizációs alap létrehozására vo­natkozó javaslat is aggasztotta. Eb­ből kompenzálnák a globalizáció, a vállalati szerkezetátalakítás szociá­lis következményeit. Dzurinda sze­rint ez utóbbit Szlovákia végrehaj­totta, s egyedül viselte a terheit Blair szóvivője a szünetben azt nyilatkozta, a brit kormányfő nem is kívánt a következő uniós költség- vetés részleteiről tárgyalni a tegna­pi csúcson. Visszautasította a váda­kat, hogy a soros brit elnökség sem­mit nem ért el a sarkalatos kérdé­sekben. Egyébként az uniós vezetők közül mások is bírálták a globali­zációs alappal kapcsolatos elképze­léseket. Ennek kapcsán a szóvivő aláhúzta: az EU-bizottság által java­solt globalizációs alapnak nem az a célja, hogy a globalizáció hatásaitól megvédje az európai vállalati szek­tort, hanem az, hogy elősegítse al­kalmazkodását. A globalizációs alkalmazkodás­sal kapcsolatos elképzelésekkel szemben' Gerhard Schröder lekö­szönő német kancellár a kiszivár­gott hírek szerint elvi és finanszíro­zási kifogásokat fogalmazott meg. Azt mondta: az uniós polgárok nem érzik kellően védve magukat a bel­ső piacon meghonosodó „zabolát­lan versenytől”. Németország még több kiadást már nem tud vállalni, hiszen már eddig is lehetőségei ha­táráig, „sőt kissé azon túl is teijesz- kedett”. Érezhető a nézetkülönbség a né­met és brit álláspont között. Blair még a csúcs előtt azt mondta az új­ságíróknak: az unió semmilyen módon nem tarthatja távol a feltö­rekvő ázsiai gazdaságok támasz­totta versenyt. Meg kell jegyezni, a tegnapi csúcsra az EU-bizottság készített egy tárgyalási alapként szolgáló munkadokumentumot. Ez tett ja­vaslatot a globalizációkiigazító alap létrehozására, amely például a gyárak olcsóbb országokba való áttelepítése miatt állásukat vesztő dolgozók helyzetén segítene az át­képzés, a munkahelykeresés finan­szírozásával. Az alap a 2007-2013 közötti keretköltségvetés idejére nagyjából 3,5 müliárd éuróval gazdálkodhatna. Jacques Chirac francia elnök teg­nap tízmilliárd eurós kutatási-fej­lesztési alap létrehozására tett hiva­talosan is javaslatot. Szerinte a ga­rantált alap társfinanszírozási von- zata az induló összeg háromszoro­sát tenné hozzáférhetővé az unió számára. Chirac, aki már a csúcsta­lálkozó előestéjén beharangozta a tervet, a huszonötök ülésén azt mondta: az alap kezelője az EU sa­ját bankja, az Európai Beruházási Bank lenne. Ha a köz- és magán­szféra remélt társfinanszírozásával, az uniós kezdeményezéshez kap­csolódva összeállna egy 30 milliárd eurós finanszírozási forrás, az csak­nem megkétszerezné az Európai Unió által jelenleg kutatási-fejlesz­tési tevékenységre fordított össze­get. A francia elnök előző nap, a londoni Financial Timesban megje­lent cikkében - meglepő egyetértés­ben a brit kormány által folyamato­san hangoztatott reformszándé- kokkal - azt írta: az EU-nak gyorsan kell lépnie, ha fenn akarja tartani nemzetközi versenyképességét, és ehhez elsősorban az innovációt és a kutatást kell erősíteni. Ezek az erő­feszítések azonban pódólagos fi­nanszírozást igényelnek, ezért java­solja Franciaország az Európai Be­ruházási Bank (EIB) mobilizálásá­val a közösségi kutatási kapacitások megkétszerezését. (MTI, TASR) Átlépték a bűvös határt Strasbourg. Jelentős módosításokkal szavazta meg tegnap az Európai Parlament első olvasatban az EU jövő évi költségvetését, amelynek összértéke csekély mértékben meghaladja az uniós össztermék - bűvös határnak tartott - egy százalékát. A büdzsé a tagországokat képviselő tanács által elfogadott 108,9 milliárd euróhoz képest 6 százalékkal nagyobb: 115,4 milliárd euró. Az EP- képviselők a büdzsében a tagországok által javasoltnál többet szánnak a kis- és középvállalatok segítésére, kutatási és oktatási programokra, illetve az elmaradottabb régiók gyorsabb felzárkó­zásának segítését is sürgetik. (MTI) Az EU vezetői elítélik az iráni elnök Izrael elpusztítására buzdító kijelentését Teherán a bírálatok kereszttüzében ÖSSZEFOGLALÓ Bizonytalan az új lengyel kormány összetétele Kwasniewski előrehozott választásokkal fenyeget Hampton Court. Az Európai Unió vezetői tegnapi rendkívüli csúcstalálkozójukon külön közle­ményben ítélték el Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izrael elpusztítására buzdító előző napi kijelentését. Leszögezték, egyet­len olyan ország sem tehet üyen kijelentést, amely a nemzetközi közösség felelős tagjának tartja magát. „Az erőszakra és bármely állam lerombolására való felhívás nyüvánvalóan ellentétes minden olyan állítással, hogy a felhívást intéző érett és felelős tagja a nem­zetközi közösségnek” - áll a doku­mentumban. Izrael Irán kizárását követelte az ENSZ-ből, miután az iráni elnök Izrael elpusztítását szorgalmazta. Izrael szerint az iráni felhívás el­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Hadera. A szerdai öngyilkos merénylet után az izraeli légierő támadásokat intézett a Gá­zai övezet ellen. Az izraeli gépek két ízben, először hajnalban, majd pedig a reggeli órákban hajtottak végre rakétatámadást a palesztin fegyveres szervezeteknek a Gázai övezet déli részében lévő állásai el­len. A bejelentés szerint így akar­ják elejét venni annak, hogy a te­rületről rakétatámadást intézze­nek Izrael ellen. Saul Mofaz védelmi miniszter tegnap zöld utat adott a likvidálá­lentmond az ENSZ alapokmányá­nak, és az emberiesség elleni bűn­tettel egyenlő. A legtöbb nyugati vezető már a tegnapi EU-állásfoglalás előtt is ke­ményen bírálta Teheránt. Ahmadi­nezsád A cionizmus nélküli vüág címmel rendezett konferencián szerdán kijelentette: ,Ahogy az imám (Khomeini) mondta, Izraelt le kell törölni a térképről. Az isz­lám világ nem engedheti meg, hogy történelmi ellenség létezzék a hátországában. Bizonyára egy újabb palesztin támadáshullám törli el ezt a szégyenfoltot az isz­lám vüágból.” Párizsban ez ügyben a külügy­minisztériumba kérették az iráni nagykövetet, hangsúlyozva: „Fran­ciaország számára Izrael létezése nem lehet kétséges”. London teg­nap hivatalos tiltakozást nyújtott soknak. Ezek célpontjai elsősorban az Iszlám Dzsihád aktivistái lesz­nek. Izrael október elején függesz­tette fel a célzott likvidálás gyakor­latát. A szerdai öngyilkos merény­letet Hadéra városban a Dzsihád egyik tagja, egy 20 éves fiatal férfi követte el, aki pár héttel korábban szabadult ki egy izraeli börtönből. Az öngyilkos merénylő - öt izraelit ölt meg és vagy harmincat megse­besített - családja izraeli megtor­lástól tartva tegnap kiürítette Kabatijében álló házukat. Ariel Sáron kormányfő tegnap nagyszabású és meghatározatlan ideig tartó terrorellenes hadjárat át Teherán nagy-britanniai képvi­selőjének. A brit külügyi szóvivő kijelentette: ,Ahmadinezsád kije­lentései nagyon aggasztóak és visszataszítóak. Az, hogy Irán le akarja törölni Izraelt a térképről, csak növeli az Irán nukleáris ambí­ciói miatti nyugtalanságot.” A wa­shingtoni nyilatkozatok szerint a Fehér Ház igazolva látja az iráni rendszer atomtörekvéseivel kap­csolatos amerikai aggodalmakat. Szergej Lavrov orosz külügymi­niszter is elítélte tegnap az iráni el­nök kijelentését. Lavrov, aki épp Jordániába érkezett, azt mondta, Mahmúd Ahmadinezsád újabb ér­vet szolgáltatott azoknak, akik az iráni nukleáris törekvések ügyét az ENSZ BT elé akaiják vinni. Majd közölte, minisztériuma Moszkvá­ban berendelte Irán nagykövetét Ahmadinezsád szavai miatt. (m, t) indítását jelentette be. Sáron Tel- Avivban - mielőtt tárgyaim kezdett Szergej Lavrov orosz külügymi­niszterrel - újságíróknak elmond­ta, a kampány „addig folytatódik, amíg meg nem állítjuk a terroriz­must. A Palesztin Hatóság nem hoz semmiféle komoly intézkedést a terrorizmus ellen, mi azonban semmüyen körülmények között nem vagyunk hajlandók elfogadni a terrorcselekmények folytatódá­sát” - szögezte le. A szerdai merényletet az Iszlám Dzsihád bosszúból követte el, mert Izrael a hét végén megölte a szerve­zet egyik katonai vezetőjét. ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Aleksander Kwasniews­ki leköszönő lengyel államfő teg­nap úgy vélte, a választásokon győztes két jobboldali párt kor­mánykoalíciós tárgyalásainak megszakadása előrehozott válasz­tásokhoz vezethet. Ez fenyegetést jelentene az országra nézve, „de a jelenlegi helyzetben reális lehető­ségnek kell tekinteni”. Hozzátet­te, szükség esetén január 15-re ír­hatná ki az új választások idő­pontját. Kwasniewski államfői megbízatása december 23-án jár le. Egyébként Kwasniewski maga is beismerte, azt reméli, szavai fő­leg a PiS-t fogják ösztönözni arra, hogy létrehozza a többségi koalí­ciót a PO-val. A szeptemberi választásokat megnyerő Jog és Igazságosság (PiS) pártja továbbra is közösen szeretne kormányozni a második helyen végzett Polgári Platform­mal (PO), jóllehet szerdán megre­kedtek a koalíciós tárgyalások. Ezt Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke mondta a Rzeczpospolitának. Le­szögezte: pártja nem zárja be az ajtót a további tárgyalások előtt, bár egyelőre nem tűzték ki a PiS és a PO küldöttségeinek újabb ta­nácskozását. Szerinte minden azon múlik, hajlandó-e a másik párt a koalíciós megbeszélések fel­újítására. A tárgyalások azután ju­tottak zsákutcába, hogy szerdán a varsói parlament a konzervatív PiS jelöltjét, Marek Jureket válasz­totta meg az alsóház (szejm) elnö­kének, nem a liberális PO képvise­lőjét, Bronislaw Komorowskit. An­nak ellenére, hogy a két párt kö­zötti szóbeli megállapodás értel­mében a házelnöki tisztség a PO- nak járt volna. Donald Tusk, a PO elnöke már nem hisz abban, hogy a szeptem­beri választások eredményeként jobbközép kormány alakulhat Varsóban. Tusk egy varsói rádió- állomásnak nyilatkozva tegnap kijelentette: nem tudja elképzel­ni, hogy pártja visszatérjen a tár­gyalóasztalhoz. Valószínű meg­oldásnak nevezte: a PiS kisebbsé­gi kormányt fog alakítani, ame­lyet kívülről támogatna a parla­mentben a radikális és populista Önvédelem agrárpárt. (A kisebb­ségi kormányzás lehetőségét Kaczynski sem zárta ki szerdán.) Marek Jurek, a PiS színeit kép­viselő, szerdán megválasztott ház­elnök tegnap bejelentette: hajlan­dó lemondani e tisztségről, ha lé­pésével elősegíti a jobboldali kor­mánykoalíció létrehozását. Kazimierz Marcinkiewicz kije­lölt kormányfő az elkövetkező két napban mindent meg akar tenni azért, hogy visszacsalogassa a PO-t a tárgyalóasztalhoz. Ennek érdekében olyan módosított gaz­dasági programot terjesztene a PO tárgyalóküldöttsége elé, amely - reményei szerint - elfo­gadhatóbb lenne a liberálisok számára. A politikai bizonytalanság hírére a lengyel valuta árfolyama nyolc hét óta nem tapasztalt mélypontra zuhant az euróval szemben, áttör­ve a 4 PZL/EUR határt. A BRE bank illetékese arról számolt be, hogy a befektetők nagy mennyi­ségben igyekeznek szabadulni a zlotytól. (MTI, TASR, SITA) Ariel Sáron nagyszabású terrorellenes hadjárat indítását jelentette be Ismét lesznek célzott likvidálások

Next

/
Oldalképek
Tartalom