Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-27 / 249. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 27. RÖVIDEN Mečiar figyelteti Kölesért Pozsony. Már három hete figyelik és lejárató kampányt tervez­nek ellene, ami mandátumától való megfosztásához is vezethet, mindennek a hátterében pedig Vladimír Mečiar pártvezér áll - nyi­latkozta Eduard Kolesár volt HZDS-képviselő. Állítása szerint az információi hitelesek, volt pártja vezető köreiből származnak. A kormánykoalíciót támogató, jelenleg Lintner-párti képviselő aggó­dik saját és családja biztonságáért. (TASR) Nem drágulnak a személyautó-matricák Pozsony. Akár húsz százalékkal is drágulhat az autópálya-mat­rica, derül ki a közlekedési minisztérium tervezetéből. Viszont a jövő évre tervezett áremelés nem vonatkozik minden gépjárműre, csak a 3,5 tonnánál nehezebb gépkocsikat érintené, mert ezek ve­szik leginkább igénybe az utakat. A kamionok esetében tervezett egynapos matrica ára az egyik változat szerint 310, a másik javas­lat szerint 800 korona volna. (SITA) A múlt évben meghaladta az egymilliárd koronát Alapítványok bevétele ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A hazai alapítványok bevétele a múlt évben meghalad­ta az egymilliárd koronát, és mintegy 600 milliót osztottak szét pályázati rendszerben. A működésük hozzávetőleg 400 milliót emésztett fel. A támogatá­sok durván háromnegyedét a tíz legnagyobb alapítvány folyósí­totta, derül ki a nonprofit szerve­zetek működéséről készített je­lentésből. Az összesített adatok tanúsága szerint tavaly a galántai székhe­lyű Pázmány Péter Alapítvány fo­lyósított aránylag a legnagyobb tételben pályázati támogatást, együttvéve csaknem 192,5 millió koronát osztott szét. Működésére és saját programjaira durván nyolcmilliót fordított. A komáro­mi Selye János Egyetemért Ala­pítvány sorrendben másodikként 49 milliót osztott szét, saját tevé­kenysége 65,7 millió koronát igé­nyelt. Az alapítványok fő bevételi forrását a természetes és a jogi személyek 2%-os adófelajánlásai jelentik. A cégek alapítványai fő­ként az alapító vállalattól kapnak anyagi segítséget. A közhasznú­ságijelentés és az éves beszámo­ló elkészítésével a törvényből adódó kötelezettségének tavaly az alapítványok 86%-a tett ele­get. A jelentésből kiderül továb­bá, hogy az elmúlt három évben lényegesen több alapítványt je­gyeztek be, mint a megelőző, 1990-től számított időszakban. Lenka Ifanovská gyermekala­pítványi képviselő tájékoztatása szerint a hazai 294 bejegyzett alapítvány közül 150 a Pozsonyi kerületben található; 50 százalé­kuk nem fejt ki semmilyen tevé­kenységet. Aránylag a legkeve­sebb alapítvány (15-16) a Zsol­nai, a Trencséni és az Eperjesi ke­rületben működik, (-cz-e) Vladimír Palkó szerint a szakszervezet nem partner Félrevezetett rendőrök ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Nem maradt vissz­hang nélkül a rendőrök keddi tüntetése: Vladimír Palkó belügy­miniszter tegnap azonnali hatály- lyal leváltotta a tudományos-mű­szaki osztály vezetőjét, Miroslav Litvát, a rendőrszakszervezet el­nökét. A tárcavezető szerint Litva a tüntetésen hazudott, s nemcsak a közvéleményt, hanem a rend­őröket is félrevezette. A leváltott rendőr azonban ennek ellenkező­jét gondolja. „Litva azt állította, hogy a rendőr kezdő fizetése bruttó 9000 korona. A bérük azonban minimálisan 11 400 ko­rona, és ebbe még nem számítot­tam bele a 13. és 14. fizetést - je­lentette ki Palkó. - A szakszerve­zet vezetőjének ilyen magatartá­sát nem tűrhetem.” Tájékoztatása szerint Litva fizetése ugyan meg­haladta a 28 ezer koronát, a tün­tetésen azonban ezt a tényt is el­hallgatta. „Palkó hazudik. Levál­tásommal nem értek egyet, mivel rendőr vagyok, csak parancsot teljesítek. Hangoztatja, hogy jö­vőre emelik a rendőrök fizetését, de ezt nem fogja tudni miből kifi­zetni” - reagált érdeklődésünkre Litva. (D. P.) Alkalomhoz a viselet. A portugáliai látogatáson tartózkodó Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök tegnap borünnepségen vett részt Portóban. (TASR/EPA-felvétel) Készül a Smer bizalmatlansági indítványa Simon Zsolt miniszter ellen Fico tovább kérdezget Pozsony. Már csak idő kér­dése, mikor készül el a bi­zalmatlansági indítvány Si­mon Zsolt földművelésügyi miniszter ellen - tájékozta­tott Robert Fico. ÖSSZEFOGLALÓ A Smer elnöke rámutatott: Si­mon saját cégét, az Agrotrade-et a Barvik vállalatnak adta el, melynek meghatalmazott képviselője Polóni Péter, a miniszter unokatestvére. „Egyértelmű, hogy Simon a céget közeli rokonának adta el. Feltéte­lezhetjük tehát, hogy a magántulaj­don csupán formális átadásáról volt szó, és a miniszter unokatest­vérén keresztül tovább irányítja” - tette hozzá Fico. A Smer elnöke úgy tudja, a Barvik vállalat nemrég csaknem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jelenleg több önkor­mányzat és központi hivatal titkol­ja a fontosabb beosztású személyek fizetését, mondván: az személyes adat. Dániel Lipšic igazságügyi mi­niszter megpróbálja feloldani e túl­zott védelmet a közérdekű adatok nyüvánosságra hozataláról szóló norma módosításával. A parlament az októberi ülésszakon dönt róla, ám kérdéses, akad-e kellő számú igen szavazat, ugyanis a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása inten­zív lobbizásba fogott. A szervezet levelet küldött az összes honatyának, s felszólították őket a javaslat elutasítására. Oľga Gáfriková szóvivő szerint nincs ok nyilvánosságra hozni a községi és önkormányzati alkalmazottak bé­rét. Csaknem 12 ezer emberről - nevelőkről, tanítókról, szociális in­tézményekben, művelődési házak­ban, az egészségügyben dolgozók­ról - van szó, akik nem politikai képviselői a településeknek. A tár­sulás szerint a fizetés kényes téma, ráadásul nincs társadalmi igény a törvény módosítására, az embere­ket pedig nem érdekli, ki mennyit keres. „Főleg az egyszerű alkalma­zottak esetében érvényes a magán­élethez és az adatvédelemhez való jog. Az igazságügyi miniszter elő­2000 hektárnyi vadászterülethez is hozzájutott Rimaszombat mellett. „A föld korábban az ugyancsak Si­mon igazgatása alá tartozó Szlovák Földalap és az Állami Erdők tulaj­donában volt. A kérdés tehát egy­szerű: vajon ki kapta meg a vadász- területet, ha a Barvik cégről van szó, amelynek meghatalmazott képviselője Polóni, aki tulajdon­szeretettel hangoztatja, hogy a nor­ma csak a magas beosztásúakra és a politikai posztokra vonatkozna, csakhogy az előterjesztett szöveg bárkire vonatkoztatható” - magya­rázta lapunknak Gáfriková. Peter Wilfling, a Polgár és Demokrácia Alapítvány jogásza szerint ez nem igaz, s a társulás mindent elkövet a javaslat megbuktatása érdekében. Gál Gábor, a parlamenti alkot­mányjogi bizottság tagja elismerte, a tárcavezető műhelyéből szárma­zó tervezet valóban túl általánosan fogalmaz. Elvben egyetért azzal, hogy a vezető tisztségviselők és közszereplők bére legyen nyilvá­nos, ám azokét a nem választott és kinevezett tisztségekben lévő alkal­mazottakét nem indokolt nagy dobra verni, akikre a különböző törvényekből kifolyó bértarifa-táb­lázatok vonatkoznak. Akit érdekel, megnézheti az adott törvényben. „A képviselők viszont saját maguk szavazzák meg a fizetésüket, noha a regionális parlamentek ezt közzé­teszik. De vajon mennyit kaphat egy minisztériumi tanácsos? Erre magam is kíváncsi lennék. Csak­hogy jelenleg két véglet van: a tár­sulás teljesen ellenzi a törvénymó­dosítást, Lipšic pedig mindenkire vonatkoztatná. Félő, ugyanaz is­métlődik meg, mint a kandi kame­rákra vonatkozó Btk.-cikkellyel: képpen Simon cégének is tulajdo­nosa?” -jegyezte meg Fico. A Smer továbbra is követeli Simon leváltá­sát. „Itt az ideje, hogy az MKP elnö­ke és a kormányfő úgy viszonyuljon a korrupcióhoz és a hatalmi jogkör­rel való visszaéléshez, ahogy azt hangoztatja” - tette hozzá Fico. A szaktárca vezetője továbbra is élve­zi Bugár Béla bizalmát, (dp, t) vagy úgy fogadjuk el, ahogyan a miniszter előterjesztette, vagy a parlament lesöpri az asztalról. Pe­dig létezhet arany középút is, csak­hogy Lipšic ezt nem keresi” - ma­gyarázta lapunknak Gál. Gáfriková szerint a társulás haj­lik a kompromisszumra: például megelégedne azzal, ha az infotör­vény tételesen felsorolná, mely tisztségviselők fizetését kell köz­zétenni. Egyébként pedig az ön- kormányzati ülések nyilvánosak, úgyhogy akit érdekel a képviselők fizetése, az infotörvény nélkül is megtudhatja, tette hozzá Gáfri­ková. Sárközy Klára esete azon­ban azt mutatja, a gyakorlatban még a képviselők sem mindig tud­hatják, főnökük mekkora jutal­mat kap. Korábban három megbí­zatási időszakon keresztül helyi képviselő volt Nagymegyeren, s támogatja az infotörvény módosí­tását. „Ha a legmagasabb tisztség- viselők - miniszterek, képviselők és az államfő - fizetése nyilvános, miért lenne kivétel az önkor­mányzat? Őszintén szólva nekem ezzel helyi szinten mindig is gon­dom volt, ugyanis a költségvetés megszavazásakor rendszeresen igyekeztem megtudni, pontosan mennyi a polgármester fizetése, ám egyszer sem sikerült” - jegyez­te meg a közelmúltban, (sza) Radičová a nyugdíjakról Hiba volt a gyorsaság Pozsony. Hiba volt a gyors, szin­te átmeneti időszak nélküli válto­zás bevezetése a nyugdíjak kiszá­mításában, véli Iveta Radičová. „A hiba következtében jelentős kü­lönbségek keletkeztek a 2003 végé­ig és a 2004 elejétől megítélt jára­dékok között” - mondta az új mun­ka-, szociális és családügyi minisz­ter. Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy egyes nyugdíjasok, akik a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgoztak, magasabb nyugdíjat kapnak, mint amekkora a fizetésük volt a nyugdíjaztatásuk előtt. „A nyugdíjrendszer a nyugdíjaztatás után is növeli a szociális különbsé­geket az egyes nyugdíjasok között” -véli Radičová. Szerinte a rendszer alapelvei jók, de a legkirívóbb ese­teket orvosolni kell. Megoldásnak azt tartja, hogy a nyugdíj felső hatá­rát a nyugdíjaztatás előtti fizetés összegéhez igazítanák. „A nyugdíj­nak tükröznie kell a nyugdíjaztatás előtti fizetéskülönbséget, de ennek a különbségnek a nyugdíjaztatás után nem szabad emelkednie” - je­lentette ki a miniszter. A parlament jelenleg tárgyalja a szociális biztosí­tásról szóló törvény módosítását, de ez csak a valorizáció módosítá­sával mérsékelné a járadékok közti különbséget. Az átlagbér 70 száza­lékánál alacsonyabb nyugdíjak ugyanis évente nagyobb mérték­ben emelkednek majd, mint a ma­gasabbak. A változások várhatóan már csak jövőre kerülhetnek bele a törvénybe. (1-p-j) Szigorúbb normákat Malchárekkel a multikról Pozsony. Tárgyalóasztalhoz ült Simon Zsolt és Jirko Malchárek a hónap közepén tartott ellenőrzés során több üzlethálózatnál is ész­lelt, lejárt szavatosságú húskészít­mények miatt. A mezőgazdasági miniszter úgy véti, elengedhetetlen a multicégekre vonatkozó jogsza­bályok szigorítása, javaslatot tett 50 milliós pénzbüntetés bevezeté­sére, és hogy többrendbeli szabály- sértés esetén akár bezárással is le­hessen súlytani a vétkeseket. A ked­di híreket cáfolandó a Billa üzlethá­lózat közleményben tájékoztatta vásárlóit, hogy az ellenőrök az áru­készlet átvizsgálása során nem ta­lálhattak lejárt szavatosságú termé­keket, mert nem voltak. (SITA) REAGÁLÁSOK FICO SZAVAIRA ♦ „Természetesen tudatosítom, hogy vadászni fognak a miniszter­re, de ennek nap mint nap tanúi lehetünk. Amíg nem lesznek olyan információink, melyek alapján megváltoztatnánk eddigi állásfoglalá­sunkat, addig nem is fogunk foglalkozni az üggyel” - zárta le az MKP elnöke. ♦ Az agrártárca nem kommentálja a Smer által közölt információ­kat. „Ahogy már az számtalanszor elhangzott, Simon Zsolt földműve­lésügy miniszternek nincs köze az említett vállalathoz. Sajnálatra méltó, hogy a Smer közvetlenül a választások előtt üyen módszerek­hez folyamodik” - áll a szaktárca nyüatkozatában. (dem, t) Lipšic feloldaná a védelmet a közérdekű adatokról szóló norma módosításával Lobbizás a fizetés titkolása mellett Nem járt sikerrel a parlamentben az igazságügyi miniszter, aki megpróbálta törölni a vitatott cikkelyt a Btk.-ból Rács mögé dugják a kukucskáló riportereket? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Akár öt évre is rács mö­gé kerülhet az az újságíró, aki kandi kamerát használ vagy titokban vesz fel beszélgetést, s az így szerzett in­formációkat közzéteszi. Az igazság­ügyi miniszter megpróbálta törölni az erről szóló cikkelyt, ám a parla­mentben nem járt sikerrel. Az új büntető törvénykönyv 2006. január 1-jén lép hatályba, s a szóbeli megnyüvánulás bizalmassá­gáról szóló rész néhány hónapja Roman Vavrík és kollégáinak képvi­selői indítványaként került a jog­szabályba. Dániel Lipšic tárcaveze­tő azonnal jelezte: a paragrafussal gondok lesznek, főleg az újságírók munkáját fogja nehezítem, sőt saj­tóperek fenyegetnek. ígéretéhez hí­ven még az új Btk. életbelépése előtt megpróbálta eltörölni, ám kezdeményezését a parlament lesö­pörte az asztalról. Miroslav Abe- lovský javasolta, a honatyák ne fog­lalkozzanak az első olvasató terve­zettel, s a többség egyetértett vele. A független honatya szerint a kér­dést nem úgy kell megoldani, aho­gyan Lipšic előteijesztette, vala­mint emlékeztetett: az új Btk. bo­nyolult kompromisszumok ered­ménye, s egyesek a vitatott paragra­fus elfogadásához kötötték az egész törvény megszavazását. A szakmi­niszter eredetileg két alternatívát dolgozott ki: vagy teljesen eltörlik, vagy ha marad a cikkely, akkor a média kivételt képezhetne. Kérdé­ses, ez utóbbi megoldásra rábólin- tanának-e a politikusok. Köteles László, a lehallgatásokat ellenőrző bizottság tagja, a kandi kamerát til­tó rész egyik kidolgozója lapunk­nak többször leszögezte: a dolog­nak etikai vonatkozása van. „A bi­zalmas beszélgetések rögzítése mi­kortól beavatkozás a magánéletbe, s mikor szolgál közérdeket? Szerin­tem az újságírókkal sem kell kivéte­lezni, hiszen a média jobban vissza tud élni az információkkal” - jegyez­te meg néhány hete. A paragrafus védelmezői azzal is érvelnek: a cél az illegális lehallgatások visszaszorí­tása. Ha pedig valaki megörökít va­lamilyen törvénysértést, s ezt vala­milyen módon - akár az esti híradón keresztül, akár egy újság hasábjain - a hatóságok tudtára adja, azért nem zárnak senkit börtönbe, (sza-) KANDI KAMERA ♦ Olykor sikerül elcsípni olyan magánbeszélgetést is, mely nem derít fényt törvénysértésre, ám sokat elárulhat az egyes közszereplők jelleméről, a politikai viszonyokról. Ilyen volt például, amikor Pavol Rusko ANO-elnök illetlenül beszélt Pavol Hrušovský házelnökről és fordítva; vagy amikor az egyik tévé bejátszotta Monika Murová okta­tási szóvivő sértő megjegyzését a diákokról. ♦ Elméletileg biintetőjogüag is felelősségre vonhatták volna azt az adót, amelyik riport-összeállításában felhasználta a korrupt rend- fenntartókról rejtett kamerával készített felvételeit. Ugyancsak egy oknyomozó riporter rejtett felvételei alapján irányult a figyelem arra a fogorvosra, aki szexuálisan zaklatta pácienseit, (-sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom