Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-26 / 248. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 26. Szülőföldünk M Idén másodszor is elvégeztették a vízminőség-ellenőrzést Kifogástalan a vágsellyei artézi kutak vize Vágsellye. A vágsellyei artézi kutak minősége kifogástalan, a vizet fogyasztás előtt nem szükséges felforralni. GAÁL LÁSZLÓ Egyebek mellett ez áll abban a tájékoztatóban, amelyet nemrég a városi hivatal környezetvédelmi osztálya tett közzé. A szakosztály illetékese, Katarína Minárechová lapunknak elmondta, az artézi kutak vizét a törvényből kifolyólag évente vizsgáltatják, és amikor idén tavasszal a szokásos vízvizsgálatot elvégeztették, az egyik laboratóriumi eredmény a megengedettnél valamivel több baktériumot mutatott ki a vízben. Még tavasszal ismételt ellenőrzéseket végeztettek, és azok már jó eredményeket mutattak. „Mivel tudjuk, hogy városunk lakói szívükön viselik az artézi kutak sorsát, habár nem volt kötelességünk, szeptemberben újabb vízvizsgálatot végeztettünk a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Társaság szakembereivel. A legújabb eredmények is megerősítették, hogy a sellyei artézi víz közveden fogyasztásra alkalmas” - tájékoztatta lapunkat Minárechová. A városban jelenleg öt artézi kút működik, néhány évvel ezelőtt - egy régi hagyományt felújítva - a kutak mindegyikének nevet adtak. A Homá utcai alapiskola melletti kútnak van az egész városban a legjobb vize - állítja a közelben lakó Mária Homáková. Ó is megerősítette, hogy néhány hónappal ezelőtt valami gond lehetett vele, mert a kúton egy hivatalos közlemény volt kiragasztva, amely arra figyelmeztette a lakosokat, hogy a viz közvetlen emberi fogyasztásra nem alkalmas. ,Abban az időben csak öntözésre hordtuk a vizet, de egyszer az akváriumot is ezzel töltöttük fel, és a halaknak semmi bajuk nem lett. Pedig azok nagyon érzékenyek a vízminőségre, ezért gondolom, hogy akkor sem volt semmi baja ennek a víznek.” A hölgy azt is elmondta, amikor ő 1952-ben Vágsellyére került, ez a kút már akkor is működött, igaz, húsz-harminc méterrel arrébb volt a kivezetése. A mostam helyére a hatvanas évek végén, a bérházak építése miatt helyezték át. Azt is elmondta, tudomása szerint az ötvenes években még majdnem húsz artézi kút működött Vágsellyén. Ezt az állítást a városi hivatalban nem tudták megerősítem. Mária Horňáková szerint a Homá utcai kútnak van a legjobb vize (Szőcs Hajnalka felvétele) Speciális szemétkosarak Kutyagumit a kukába Vágsellye. Újabb tíz speciális, a kutyaürülék begyűjtésére szolgáló kukát helyeztek el a város közterületein. Az illetékesek elsősorban azokon a helyeken helyeztettek el ilyen edényeket, ahol a lakosok panaszai szerint leginkább zavarja a járókelőket, és az ott játszadozó gyerekeket a kutyaürülék. A kukákat hetente ürítik, és műiden alkalommal új zacskókat helyeznek a tartóba, habár a tapasztalatok szerint a polgárok még nem igazán tudatosították a dolog lényegét. Sőt, a Vág menti töltés mellet lévő „kutya- futtató” területen a nyáron több kukát el is loptak. A környezetvédelmi osztály illetékesei ennek ellenére bíznak benne, hogy a lakosok megtanulnak élni ezzel a lehetőséggel, és a járókelőket bosszantó kutyagumi eltűnik a járdákról, terekről. A helyi lapokban felhívással fordultak a lakosokhoz, tegyenek javaslatokat, hol lenne legcélszerűbb további kukákat elhelyezni, (gl) A zsérei katolikus templomban október 16-án a Keresztény Ifjúsági Találkozó alkalmából egyházi hangversenyt rendeztek. Fellépett a zsérei Szent Miklós Ifiúsági Csoport, a negyedi Egyházi Női Kar, a köbölkúti Cantate Domino Egyházi Énekkar, valamint a zsérei Zoboralja Női Kar. A karnagyoknak Simek Viktor, a Magyar Kultúra Lovagja gratulált. (Szárazná Manczal Erzsébet felvétele) A szeminárium célja a szakmai útmutatás, a régióban működő tájházak segítése Hagyományok és értékek JUHASZ GYULA A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság és a Párkányi Városi Művelődési Központ szervezésében került sor a Hagyományok és értékek III. elnevezésű regionális fórumra. A párkányi művelődési ház előadótermében október 13-án megtartott szeminárium elsődleges célja az volt, hogy szakmai útmutatást nyújtson a régióban működő műgyűjtemények (tájházak, néprajzi szobák, múzeumok) kezelőinek, ül. szakmai hátteret biztosítson azok létrehozásához. A bevezetőben Halasi Tibor, a művelődési ház igazgatója köszöntötte az öt járásból összesereglett résztvevőket, majd Juhász Gyula, a Párkányi Városi Múzeum vezetője számolt be a közel másfél éve megalakult múzeum létrejöttének körülményeiről, tevékenységéről és gyűjteményeiről, felvázolva terveiket is. A szakmai szeminárium résztvevői ezután a szálkái tájház létrehozásáról, működtetéséről és tevékenységéről hallgathattak meg egy színes, vetítéssel egybekötött beszámolót, melyet Dikácz Zsu-. zsanna tájházvezető tartott. Danter Izabella, a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság elnöke a dél-szlovákiai magyar vonatkozású tájházak, helytörténeti és néprajzi kiállítások helyzetéről beszélt, részletesen felvázolva létrehozásuk körülményeit, megmaradásuk feltételeit és betöltendő szerepüket a jövőre nézve. A társaság immár hat éve igyekszik szakmai tanácsadással ellátni a javarészt nyüvántartás nélkül működő helyi műgyűjtemények gondozóit, valamint feltérképezni, rendszerezni és szakmaüag irányítani a magyarlakta területeken működő tájházakat, helytörténeti gyűjteményeket. A szemináriumon jelen volt a Magyarországi Tájházak Szövetségének elnöke, Szablyár Péter, aki hangsúlyozta, a szövetség törekvései közt fontos szerepet játszik a külhoni magyarság szakmai segítése, az e téren megszerzett tapasztalatok átadása is. A résztvevőket ezután a Párkányi Városi Galéria Régi moziplakátok c. kiállításán Bajtai György galériavezető kalauzolta végig, ismertetve a városi galéria működésének történetét. A második és egyben utolsó megállója ennek a sétának a városi múzemban volt, ahol az állandó tárlatok megtekintése után a párkányi Lenk János mutatta be a magángyűjteményéből rendezett Úti okmányokból a monarchia korától c. időszaki kiállítást. Hét országból ötvenhat régész vett részt a szakmai tanácskozáson. A legfrissebb és az évek óta publikálásra váró eredményeket egyaránt megosztották egymással. XIX. Kora Bronzkor Szimpózium. Huszonöt előadás, neves előadók. FORGÁCS MIKLÓS Léva. A kora bronzkorral foglalkozó szimpóziumot tartottak október 4-e és 7-e között a Barsi Múzeumban, melyen hét ország ötvenhat szakembere vett részt. A rendezvény főszervezője Jozef Bátora, a Szlovák Túdományos Akadémia Nyitrán székelő Archeológiái Intézetének munkatársa és a brünni T. G. Masaryk Egyetem professzora volt. Bátora elmondta, az idei szakmai tanácskozás volt a tizenkilencedik a mai Csehország és Szlovákia területén végzett ásatások eredményeit összegző szimpóziumok sorában. „1984-ben nyolc kollégámmal találkoztunk először Dolné Vestonicében, s ettől fogva először évente, majd kétévente jöttünk össze, váltogatva a csehországi, morvaországi és szlovákiai helyszíneket, hogy kiértékeljük a kora bronzkorkutatás legújabb elméleti és gyakorlati eredményeit. Idén a Frankfurti Archeológiái Intézet is társ- szervezője volt a szimpóziumnak. A frankfurti Rossmann kollégámmal már 2000-től intenzíven foglalkozunk az Alsó-Garam és Ipoly mentével. Ez a régió - a Szlovák Kaputól egészen a Garant dunai torkolatáig - fontos átmenetet képez a Tiszántúl és a Dunántúl kultúrái között. Két vüág találkozik ezeken a területeken. A kora bronzkor szempontjából egész Szlovákiában a legfontosabb régészeti lelőhelyek közé tartozik. Azért is Léván rendeztük meg ezt a szakmai találkozót, mert a városhoz közeli Garamszőlősön (Rybník) 2004 óta folynak ásatások. A Barsi Múzeum igazgatója, Ján Dano és régész kollégám, a múzeum munkatársa, Pölhös Margaréta kitűnő hátteret biztosított a szimpóziumhoz, Léva nagyon jó helyszínnek bizonyulti’ - mondta Jozef Bátora. Három nap alatt huszonöt előadást hallhattak németül, angolul, csehül, szlovákul és lengyelül a résztvevők, akik Szlovákián kívül Csehországból, Németországból, Magyarországról, Ausztriából, Lengyelországból és Szlovéniából érkeztek. Kedden délután Jozef A városhoz közeli Garamszőlősön 2004 óta folynak ásatások. Bátora tartotta a nyitó előadást, melyben a legfontosabb kora bronzkori leleteket elemezte. Ezután két budapesti előadó következett, Reményi László a Budapest- Kőérbereken talált kőplasztikát mutatta be, Kiss Viktória pedig a délnyugat-szlovákiai és a nyugatmagyarországi területek kora bronzkori kulturális kapcsolatairól beszélt. Ezen a napon tizenhét előadás hangzott el, zömében a cseh és morva leletekkel foglalkoztak az előadók. Településfejlődésről és -struktúráról, fémművességről, adatrendszerezésről, pattintott kőeszközökről, a sírokban talált fegyverekről, halomsírokról, az uné- ticei kultúráról, a garamszőlősi ásatásokról és még sok más témáról szó esett. Ellátogattak a garamszőlősi ásatások helyszínére és az időszakosan berendezett honismereti szobába, majd Bénybe, Kiskeszire, Százdra, Szántóra és Borfőre mentek a vendégek. Bény- ben a külföldi vendégeknek nem sikerült megnézni a Garamvidék egyik legszebb történelmi emlékét, mert az előzetes egyeztetés ellenére senkit sem találtak, aki kinyitotta volna a román kori templomot. Százdon a még tudományosan alig kutatott freskókat nézte meg a csapat, Szántóra pedig azért kellett elmenni, mert a község régi nevéről, Magyaradról nevezték el a kora bronzkor egyik kultúráját magyaradi kultúrának. Borfőn pedig a Barsi Múzeum kihelyezett részlegét, a híres barlanglakásokat tekinthették meg a hét ország régészei. Az utolsó napon hat előadás hangzott el a legkülönbözőbb témákat érintve, mint a jelšovcei település populációjának egészségi állapota a csontvázak vizsgálata alapján, vagy egy agyagkorongon talált írásimitáció. Jozef Bátora szerint nagyon jó, hogy egyre több ezeken a szakmai találkozókon a fiatal, hiszen fontos a folyamatosság, a tudás átadása. „Ezeken a rendezvényeken a legfrissebb eredményeket és az évek óta publikálásra váró eredményeket egyaránt megosztjuk egymással. Lényeges a tapasztalatcsere, de a kapcsolatokat is ápolni kell. Magyar kollégáimmal egy közös projektről beszéltünk. Jó dolog az internet, de a személyes találkozást semmi sem helyettesíti” - vélekedett a szimpózium főszervezője. Zömében a cseh és morva leletekkel foglalkoztak az előadók (A szerző felvétele)
