Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-26 / 248. szám, szerda
Azok az emberek, akiket egyből észrevesznek, ha belépnek valahová, magabiztosak a fellépésüket illetően Nem csak az idősebbeket éri el a megkülönböztetés Tíz színpadi titok a munkahelyre Színház az egész világ, nem csoda, hogy a színészi tehetséggel megáldott emberek a világot jelentő deszkákon kívül is jól kamatoztathatják ezen erősségeiket, elég csak a politikusokra, vagy marketingesekre gondolni. IHHII tanács Az Egyesült Államokban sok fiatal pályakezdő színészeti órákat vesz, hogy nagyobb önbizalomra tegyen szert, s elsajátítson egy-két trükköt, amelyek segítségével jó benyomást tehet tárgyalópartnereire. Az alábbiakban lerántjuk a leplet ezekről az állásinteijún is jól kamatoztatható fogásokról. Legyen ön a közönség! Ha éppen belép az inteijúra, feláll, hogy prezentáljon egy megbeszélésen, vagy egy nagyobb hallgatóság előtt, ne gondoljon magára, s a félelmeire. Ehelyett fókuszáljon a külvilágra. Képzelje el magát, mint a közönség egyik tagját, aki arra vár, hogy meghallgassa az előadást. Ettől nemcsak nyugodtabb lesz, de könnyebben lép majd kapcsolatba a közönséggel is. Lélegezzen! Amikor az ember ideges valami miatt, kisebbeket lélegzik, így kevesebb oxigén jut az agyába. Vegyen legalább egy mély lélegzetet az orrán keresztül, hogy megtöltse a tüdejét friss levegővel, majd a száján át fújja ki azt. Ettől valamelyest enyhül majd az idegessége. Legyen érezhető a jelenléte! Ezt legegyszerűbben úgy érheti el, ha ügyel a tartására. Azok az emberek, akiket egyből észrevesznek, ha belépnek valahová, magabiztosak a fellépésüket illetően. Azonban, ha belül nem érez így, néhány optikai trükk segítségével mégis azt a látszatot tudja kelteni, hogy tökéletesen ura a helyzetnek. Álló helyzetben: a testsúlya egyenlően legyen elosztva a talpain, így szilárdan áll, ugyanakkor könnyen tud mozogni. A mellkasát nyomja előre, s feszítse be a hasizmait. Ülve: a mellkasát tolja előre, s a törzsét kissé döntse előre. Ha egy tárgyalóasztalnál ül, az alkarját támassza meg a könyöke és a csuklója között az asztallapon. A kezeivel ne piszkálja a tollat, s az egyéb, az asztalon lévő tárgyakat. Ügyeljen a hanghordozásra! Megfelelő rezonanciát kölcsönözhet a hangjának, ha megfeszíti a hasizmait, s rekeszizomból beszél. A nazális hanghordozást korrigálhatja, ha az egyik kezét a hasizmaira, a másikat a mellkasára helyezi. Ha érzi a vibrálást a szegycsontban, megfelelően beszél. Ügyeljen a hangsúlyozásra. Beszéljen természetesen, s a mondatai végén mindig vigye le a hangsúlyt. Ha felveszi a telefont, ne kérdően mondja a „hal- ló”-t, hanem itt is zárja le a mondatot. A vonal másik végén lévő ember érezni fogja, hogy jó kezekben van. Becsülje a csendet! Ne kezdjen el feszengeni, ha pár másodperc szünet áll be a társalgásban. Ne vágjon mások szavába, s ne is kezdjen el kényszeredetten beszélni, hogy betöltse a párbeszéd során felbukkanó szüneteket. A szünet, úgyis mint hatásszünet megerősíti az üzenetét, s jelzi, hogy bízik önmagában, s a mondanivalójában. Használjon szemkontaktust! Ha lesüti a szemeit, senkinek sem kelti fel a figyelmét. Ha egy csoporthoz beszél, ne kövesse el azt a gyakori hibát, hogy folyamatosan járatja a tekintetét a csapat egyik végétől a másikig. Ehelyett szemeljen ki egy-egy embert, s az egyes gondolatmeneteket rá nézve mondja el. Ha egyedül van beszélgetőpartnerével, egyik szeméből a másikba nézzen beszélgetés közben. Azonban ügyeljen, hogy ne egy ingaóra frekvenciájával váltogassa a pillantásokat, hanem itt is gondolatonként kell váltani, mintha minden egyes üzenetet csak az egyik szemének mondaná el. Ettől a hallgatósága úgy érzi, hogy különösen közel kerül önhöz a beszélgetés során. Sose tűnjön elkeseredettnek! Ha túlzottan igyekszik, hogy jó benyomást kelten, ez akár a visz- szájára is fordulhat, s partnerei egy idő után kényelmetlenül érezhetik magukat ebben a helyzetben. Bízzon magában, s az értékeiben. Minél inkább szeretne megszerezni egy állást, igyekezzen, hogy ez annál kevésbé játszódjon, mintha csak útbaigazítás kérne. Lelkesedjen! Amikor belép a szobába, sugározzon önről az energia, s az elszántság. A Nobel-díjas színdarabíró, David Mamet szerint: „úgy kell színpadra lépni, mintha egy randevúra mennénk, nem pedig úgy, mintha véradásra.” Távozzon stílusosan! Ha azt szeretné, hogy „visszatapsolja” önt a hallgatósága, úgy kell kilépni az ajtón, hogy a beszélgetőpartnerei még többet akarjanak. Bajban a negyven felettiek MUNKAPIAC Ha valaki képes elvégezni egy munkát, mit számít a kor? Ezt a kérdést joggal tehetjük fel. A Chartered Management Institute and the Chartered Institute of Personnel and Development elemzése szerint a megkérdezettek 22 százaléka elismerte, hogy az életkor alapú diszkrimináció valóban létezik. A megkérdezett 2682 menedzser és HR szakember 48 százaléka már találkozott is ezzel a jelenséggel a saját szakmai múltjában, állásjelentkezés esetén. A munkahelyi tapasztalataik egészére vonatkozóan a kérdezettek 59 százaléka állította, érezhetően tekintetbe vették az életkorát bizonyos helyzetekben. Nem csak az idősebbeket éri el a munkahelyi kor szerinti megkülönböztetés. A menedzserek 25 százaléka esett már el lehetőségtől, mert túl idős, és 23 százalékuk, mert túl fiatal. Tíz évvel ezelőtt sokkal kedvezőtlenebb adatokat mutattak ki a kutatások: 44 százalék vallotta, került már hátrányos helyzetbe, mert a kora meghaladta a munkáltatók szerint ideálisát. 2006 októberétől az EU-ban olyan rendelkezések lépnek életbe, melyek hatásosabban kívánják meggátolni a kor szerinti megkülönböztetést. A toborzás, a tréningezés és az előrejutás során is megpróbálják kiküszöbölni a diszkriminációt. Semmilyen kor szerinti behatárolás nem alkalmazható például álláshirdetéseknél jövő év őszétől, derül ki a BBC Online tudósításából. Itthon is jellemző, hogy negatívan esik a latba az életkor. A 45 éven felüliekkel szemben egyfajta idegenkedés tapasztalható, és egy felmérés szerint csupán minden harmadik cég alkalmazná fenntartás nélkül őket. A magasan képzett 45 év felettiek viszonylag jobb helyzetben vannak, az iskolázottság ugyanis elősegíti az elhelyezkedést. A humán szakemberek körében ismert jelenség, hogy a legkomolyabb pozíciók esetében a 35 - 40 éves korosztályba tartozók a legkelendőbbek. Minden kor szerinti behatárolás tilos az álláshirdetéseknél jövő év őszétől Érdemes odafigyelni az aprócska mozdulatokra, ugyanis sokszor pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a lábunkat Testbeszédszótár állásinterjúra - ezer szó, egy mozdulat MUNKAPIAC Mindenkinek megvannak a saját magára jellemző mozdulatai, gesztusai, arcmimikája. Aki megtanulja kontrollálni ezeket a sokszor tudatalatti rezdüléseket, szabályozhatja, hogy mit közvetít magáról például egy állásinterjú során, illetve fontos többletinformációhoz juthat, hogy az asztal túlsó oldalán ülők mit gondolnak az addigi teljesítményéről. Érdemes odafigyelni az aprócska mozdulatokra, ugyanis sokszor pótcselekvésként emeljük a kezünket az arcunkhoz, vagy tesszük keresztbe a lábunkat. Az árulkodó jelek többsége pedig általában negatív dolgokat közvetít, ritkábbak a figyelmet, vagy az érdeklődést kifejező gesztusok. Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb mozdulatok jelentéseit. A fürge, merev járás az önbizalom jele, amely gyakran a tettre- kész, agresszív menedzserek sajátja. Ha az illető, aki úgy sétál, hogy látszólag egy betonfal sem állíthatná meg, megáll, s csípőre teszi a kezét, agressziót, illetve készenléti állapotot közvetít. Ezzel szemben ha azt látjuk, hogy valaki keresztbe tett lábbal üldögél, s a lábfeje enyhén ringatózik, tudhatjuk, hogy az illető unja magát, ezért ha ezzel a mozdulattal találkozunk állásinteijún, érdemes az inteijúzta- tót valamilyen módon felvillanyozni a siker érdekében. Például semmiképpen se üljünk karba tett kézzel, ez ugyanis a védekezés első számú jele. Az inteijú helyszínéül szolgáló szobába se zsebre tett kézzel, görnyedt háttal lépjünk be, ez ugyanis a csüggedtség jele. A tenyérben támaszkodó áll az értékelés, gondolkodás jelképe, ha tehát ezt látod az inteijúztatón egy fontos kérdést követően, valószínűleg nem a legtökéletesebb választ adtad. Az orr érintése elutasításról, kétségről árulkodik, esetleg arról, hogy a beszélgetőpartner nem mond igazat. A szemek dörzsölése fáradtságra, kétkedésre és hitedenkedésre utal. A hát mögött összekulcsolt kéz lehet a harag, frusztráció, aggodalom és a nyugtalanság jele, de jelenthet megalázkodást, alárendeltséget is. A lesütött szemek, illetve a tenyérbe temetett arc lehet a meg- hunyászkodás, a frusztráció, illetve az unalom jele, míg a kezét dörzsölő ember jó előérzettel eltelve vátja, hogy valami bekövetkezzen. A keresztbe tett lábbal, a tarkóján összekulcsolt kézzel ülő inteijúz- tató fenyegető látvány, önbizalmat és felsőbbrendűséget sugároz, ha üyennel találkozol, készülj fel, hogy nem lesz egyszerű az elkövetkezendő fél óra. A nyitott tenyerek ezzel szemben nyitottságot, őszinteséget, esedeg ártadan- ságot jelentenek, üyen esetben nincs mitől tartani. Ha az interjú végén a beszélgetőpartnered az orrnyergét dörzsöli, ráadásul a szemét is becsukja, ez negatív véleményt jelképez. Ha ezt látod, ne kezdd el piszkálni a hajadat, ez ugyanis a bizonytalanság, önbizalomhiány jele. Ilyen esetben inkább picit döntsd oldalra a fejedet, amellyel tudathatod érdeklődésedet. Ügyelj a nem verbális kommunikáció ezen apró jeleire, legalább annyira, mint amennyire a szavaidat megválogatod. A rossz testbeszéd ugyanis megnehezítheti, hogy pozitív első benyomás alakuljon ki rólad az interjú során.
