Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-26 / 248. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 26. Kultúra 9 Danny Cannon rendező sportfilmjében egy fiatal srác futballkarrierjét mutatja be a műfaj ismerős fordulataival Góóól! - Santiago nagy rúgása Santiago Munez (Kuno Becker) a zöld gyep ünnepeltje (Képarchívum) A Tökéletes mozdulatok volt az első sportfilm, s benne Tom Cruise nagy focicsatája, amelyre felfigyeltem. Aztán - ha a memóriám nem csal - Rob Lowe-val volt egy másik (a címe kipárolgott), amelyben egy hokistát alakít. Mindkét mozi ugyanarra a sémára épül. TALLÓSI BÉLA Fiatal srác valahonnan a világ végéről elindul szerencsét próbálni, hogy a sport területén érjen el sikereket, építsen karriert. Erről szól a Góóól! című amerikai sportfilm is, amelynek fiatal hőse, Santiago Munez nagyon messziről indul. Valahonnan Mexikó sűrűjéből menekül a családjával Amerikába. Ekkor még csak tízéves, de már az első - hogy a sportnál maradjak - rúgások, vagyis képsorok sejtetik, ennek a fiúnak egyszer aranyba ön- tik még a stoplis cipőjét vagy a lábát. Az életét kell menteni a határon, de neki a labdája a fontosabb, és a határ szögesdrótja alól miért is ne gurulna vissza a labda a szülőföldre... Hogy aztán e labdás intermezzo ellenére miként jutnak át a határon, nem tudjuk meg, mert egy hirtelen vágással nagyot ugrunk térben és időben. Los Angelesben vagyunk, vagyis - ahogy Santiago mondja - LA mexikói negyedében. A kiskölyök közben rokonszenves, nagyon érzékeny kamaszemberkévé cseperedett. Olyan kis cukorsi- hederré, akit mindenki szeret és segít saját környezetében. Rúgja a bőrt cefetül a helyi csapatban, ő a legjobb, rá építenek. Közben meg alkalmi munkákkal próbál javítani anyagi helyzetén. S ha a melóból éjszaka megérkezik, a nagyszekrényből előbányássza hosszúszárú cipőjét, és belegyűri a bankókat. Na, nem azért, hogy ha majd elég lesz belőle, valamilyen vállalkozásba fektesse, mivel ő csak a zöld gyepen tudja elképzelni a jövőjét. A már nem is olyan kicsi Santiago Munez nagyon tündi gyerek, amolyan mintasrác, elkényeztetett nagymama kedvence - mivel természetesen nem hiányozhat a filmből a nagymama: ő irányítja az eseményeket a háttérből. És persze egy nagykamasz sikersztorijára építő kalandban hogy is ne lenne helye egy kisöcsinek, aki a rajongásig imádja a bátyját. De a szeretet kölcsönös, finoman idilli: az éjszaka hazaérkező báty betakargatja a szunyáié öcsikét. Na, de azért focizzunk is egy sportfilmben! Ahogy az már lenni szokott, az aranylábú focistapalántát felfedezi egy exfutballista, akinek valamiért el kellett hagynia a pályát, és Santiagói beprotezsál- ja a Newcastle United csapatába. De az odajutásig még vannak gubancok, mert a cipőből eltűnik a pénz, az apa az általa oly nagyon áhított családi vállalkozást finanszírozza belőle. Oda a pénz a repülőjegyre. Ettől Santi fejéből kifut a vér, ő viszont majdnem a világból fut ki, hiszen úgy érzi, vége a karrierjének. De itt van kéznél a mozgatórugó nagyi, aki valami családi ékszert, ereklye vagy mi a fenét pénzzé tesz, és Santi repülhet Londonba. A komor angol főváros már egy külön fejezet. Innen kezdődik inkább csak a sportfilm. Jönnek a bevett fogások: a próbajátékra miért is ne zuhogó esőben kerülne sor, olyan latyakban, hogy Santi csetlik, botlik, csúszik, mászik, semmit se bizonyít, ezért csalódottan dől a tusoló falának. Miért ne derülne ki róla, hogy asztmás, miért ne lennének riválisai, miért ne akasztanának be neki úton-útfélen? Kellenek a látványos, hatásos buktatók a csattanóhoz, na, meg ahhoz, hogy Sántít a szívünkbe zárjuk. Innentől én csak ámulok és bámulok, mert beindul a meccs, s nekem annyi a foci. Csakhogy egy idő után engem is felperget a stadion morajlása, és teljes erőmből szurkolok Santinak. Biztos másként figyeli a zöld gyep paripáját, Santiago Munezt egy focirajongó, egy szakember meg hajaj!... de ez csak egy film, Santi meg egy színész, úgy hívják, Kuno Becker - igazi trendi szappanoperás csávó, akitől ne várjuk, hogy bravúrral ollózzon. Focistának ott van Beckham - mivelhogy ő is megjelenik a filmben. Amitől ne többet, csak könnyed szórakozást, kikapcsolódást, izgu- lást, elérzékenyülést várjunk, mert ezt mind megkapjuk. Azért se érdemes kihagyni, mert ígérnek folytatást. „Londonban népszerűsítettük a műfajt, utcazenéltünk, és az élményre építettem ezt a lemezt” - nyilatkozta Dés László: Utcazene - Street Music viselő instrumentális anyag a Makk Károly által rendezett Egy hét Pesten és Budán című film zenéjéből készült. A film két idős ember drámája, megterhelve a múlt bűneivel, árulásaival és a mai Magyarországra jellemző zavaros, a szocializmusból araszoló korai kapitalista viszonyokkal. Fiatalon egymásba szeretnek, aztán a férfi Londonba költözik, évtizedekig nem találkoznak, és csak akkor jön vissza, amikor egykori szerelme már haldoklik. Megtudja tőle, hogy van egy közös harmincéves lányuk, akivel illendő volna kialakítani valamiféle kapcsolatot. Az egyik oldalon ott van az elhamvadt szerelem, meg a múlt mindenféle rémségei, a másikon pedig az a tapogatózás, ahogy apa és lánya megtalálják egymáshoz az utat. Sok finoman árnyalt, érzékeny jelenetből áll össze a történet. A zenének ezt kellett követni, segíteni, ellenpontozni. Dés a filmzene egy részét otthon másodpercre kidolgozta, de bizonyos jelenetekhez csak a témákat, motívumokat írta meg laza szerkezettel, és a stúdióban a zenésztársaival „képre zenélve” vette fel. Sok és sokféle zene szerepel a filmben, de a mozi természetéből adódóan többnyire rövid részletekben. Ezért zenésztársaival PUHA JÓZSEF Néhány hete az egyik magyarországi rádióállomás megkérdezte hallgatóit, ki Dés László. A gyors közvélemény-kutatás siralmas végeredménnyel zárult: a nagyérdemű ismeri őt, de valójában semmit sem tud róla. Addig jutottak el, hogy zenész, és ezzel nagyjából ki is merültek az ismereteik. Körülbelül minden tizedik tudta csak, hogy a Sose halunk meg című film nagy sikerű betétdalát, a Nagy utazást ő szerezte. így aztán a rádiósok azt már nem is feszegették, milyen stílusokban alkot. Ezek után biztos vagyok abban, egy kis teremben elférnénk, akik ismerjük Dés életútját, teljes repertoárját. Ki tehet róla? Talán senki, ez a háttérben alkotó zeneszerzők sorsa, fogjuk rá erre. Pedig jobban belegondolva, Désre ez nem igazán vonatkozik, ő folyamatosan jelen van a reflektorfényben is. Számomra fájdalmas, hogy a zene egyik hungaricuma ennyire ismeretlen. Aki ilyen kiválóan és köny- nyedén lavírozik a különböző műfajok, mint például a dzsessz (számos dzsesszzenekar alapítója), a musical (Dzsungel könyve), a po- pos filmzene (Szerelem első vérig, A miniszter félrelép) és az átlagos popprodukcióktól merőben eltérő popprodukció (a Geszti Péterrel létrehozott Jazz+Az) között. És ez csak néhány a sok közül, egész oldalon sorolhatnánk, mennyi, sokunk által látott film és egyéb mű zeneszerzője. Azt hiszem, ha valaki, ő igazán sztár. Szerencsére nem a szó mai értelmében. Az Utcazene Dés előző lemezének a folytatása. A Metszetek címet úgy döntött, hogy a rövid variációk után önálló darabként is rögzítik a témákat. így született meg a Metszetek. Dés 2004 tavaszán a zenekarával Londonban vendégszerepeit az anyaggal. Négy napig játszottak egy patinás piactéren, a Covent Gardenen, a brit főváros kellős közepén. Utcazenéltek. Olyan jól érezte magát, hogy erre az élményre új lemezt épített, az ugyancsak instrumentális Utcazenét, amely kicsit bohókás, játékos és zenei humorban gazdag, kicsit szokatlan, de mégis megragadó. Kifejezetten vásári hangulatú motívumok, tánczenei témák is hallhatók rajta, amelyek borotvaélen táncolnak, már-már hajlanak a giccs felé, ám a játékmód, az irónia és a dzsesszes lüktetés végül megmenti attól, hogy átbillenjenek. Vannak a lemezen bonyolultabb szerkezetű, nagy ívű kompozíciók is, balladák. Igazi örömzenét hallhattunk Dés László (szaxofon), Fekete-Kovács Kornél (trombita), Juhász Gábor (gitár), Balázs József (billentyűs hangszerek), Glaser Péter (nagybőgő), Dés András (ütőhangszerek) és Balázs Elemér (dob) előadásában. Igazi örömzenét, amely bárhol, bármikor meghallgatható. Ha kell, teljes hangerővel, ha kell, szép halkan. Olykor elszomorít, máskor felpörget. Én a szobám magányában éltem át igazán. Úgyhogy megyek, bezárom magam mögött az ajtót, és újra meghallgatom. Aztán újra. RÖVIDEN Válogatás magyar filmekből Cottbusban Az elmúlt tizenöt év magyar filmterméséből mutat be válogatást Fókusz programjában a november 8-án kezdődő Cottbusi Filmfesztivál. A program középpontjában az 1989-es Fábri-tanítványok, valamint a 2000-es Simó-osztály markáns egyéniségei állnak. A több mint negyven film között Enyedi Ildikó, Can Togay, Janisch Attila, Szász János és Monory Mész András, valamint Pálfi György, Török Ferenc, Miklauzic Bence és Mundtuczó Kornél alkotásait láthatja a németországi közönség. A két „markáns generáció” első játékfilmjei mellett rövidfilmeket, az 1989-es határnyitást feldolgozó dokumentumfilmeket és Bódy Gábor Psychéjét is műsorra tűzik Cottbusban. Az 1991-es alapítású mustra a kezdetektől rendkívüli figyelmet fordít a magyar filmre: az elmúlt tizenöt évben csaknem száz magyar alkotást vetítettek, amit huszonegy cottbusi díj „koronáz”. A zsűribe Gryllus Dorka kapott meghívást. (MTI) A ház kulcsai A film különleges módon mutat be egy megható történetet Gianniról, aki megpróbál közel kerülni tizenéves, mozgássérült fiához, akit még sosem látott. A fiúnak speciális kezelésre kell utaznia egy berlini kórházba, ahová apja kíséri el, remélve, hogy szorosabb viszonyba kerülhet vele. Gianni az út folyamán megismerkedik Nicole-lal, aki egész életét lánya ápolásának szenteli. Beszélgetéseik során Nicole segít Gianninak elfelejteni bűntudatát, amit fia cserbenha- gyása miatt érez. Rendezte: Gianni Amelio (Olasz-francia) A Spinal Tap a legjobb rockfilm? Minden idők legjobb rockfilmje az 1984-ben készült „áldokumentumfilm”, a This Is Spútal Tap - legalábbis az amerikai Blender magazin olvasó-szavazói szerint. A film, amely egy képzeletbeli brit heavy metal bandáról szól, a második helyezett Szombat esti lázat előzte meg. Harmadik lett a Metallica Some Kind of Monsteije, a 4. Prince Purple Rainje. Az ismertebbek közül 6. a Blues Brothers, 9. a The Band búcsúkoncertjének fümje, az Utolsó valcer. 14. lett Eminem Nyolc mérföldje, a Rocky Horror Picture Show pedig csak a harmincadik. (MTI) Egy cipőben Maggie a középiskola óta nem sok sikert ért el az életben: partikra jár, sűrűn váltogatja munkahelyeit, és egyetlen értékének a férfiakra gyakorolt vonzerejét tartja. Testvére, Rose mindenben az ellentéte: a Princeton Egyetemen végzett, egy menő jogi cégnél dolgozik Philadelphiában, és szülte minden idejét a munkája köti le. A nővérek egy veszekedést követően felkeresik régóta nem látott, már számon sem tartott nagyanyjukat. A találkozás mindannyiuk életében döntő változást hoz, és megtanulják, hogyan éljenek békében önmagukkal és egymással. Rendezte: Curtis Hanson (Amerikai) A Maggie-t alakító Cameron Diaz Hany Abu-Asszad filmje két fiatal palesztin merénylőről Paradicsom most MTl-HÍR Kényes témáról készített filmet Hany Abu-Asszad rendező, aki a Paradicsom most című mozgóképében az öngyilkos merénylők közösségét mutatja be. A film két palesztin fiatal - Khaled és Szaid - történetét meséli el. A gyerekkori jó barátok autószerelőként dolgoznak Nabluszban. Egyik percről a másikra kapják a megbízatást, hogy hajtsanak végre öngyilkos merényletet Tel-Avivban. Egy éjszakát tölthetnek még együtt családjukkal, de feladatukról senkinek sem szólhatnak, így elbúcsúzni sem tudnak szeretteiktől. Másnap felkészítik őket az akcióra. Hajukat leborotválják, testüket megmossák, tiszta inget, fekete öltönyt kapnak, így mennek a határhoz. Tervükbe azonban hiba csúszik, elszakadnak egymástól, és egyedül kell szembenézniük végzetükkel, saját meggyőződésükkel. A fűmet a helyszínen, Ciszjordá- niában, Nablusz városban forgatták- nehéz körülmények között. A rendező a The Guardian című brit lapnak adott interjúban elmondta: egyetlen nap sem telt el, hogy lövöldözések miatt ne kellett volna abbahagyniuk a forgatást. Hat technikus hagyta ott a stábot. Amikor pedig az előző napi felvétel helyszínén robbantás történt, és három ember életét vesztette - nem a stábból -, mindenki összepakolt, mert úgy érezte, nincs más választás, el kell hagyni a várost. A filmet Izraelben, Názáretben fejezték be. A Hollandiában élő rendező célja az volt, hogy megmutassa, müyen egyedi, emberi történet rejlik egy öngyilkos merényletre készülő palesztin döntése mögött. Gianni szerepében Kim Ross, Stuart
