Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-20 / 243. szám, csütörtök
r ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 20. Iskola utca 17 Szakmai szeminárium óvónőknek: nem fontos, hogy a témát a nevelő találja ki, ajánlhatják azt a kicsik is Az életre kell nevelni a gyerekeket Szabó Edit, a Selye János Egyetem oktatója kreativitásra buzdítja az óvónőket (Szőcs Hajnalka felvétele) Deáki. Projektmódszer használata az óvodákban címmel tartottak szakmai szemináriumot óvónőknek a helyi óvodában. GAÁL LÁSZLÓ A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Óvópedagógiai Szekciója szervezésében megvalósult fórumon a szekció vezetője, Vankó Terézia, a helyi óvoda igazgatója és a szenei Szabó Edit, a Selye János Egyetem óvópedagógiai szakelőadója mutatták be a projektmódszer óvodai használatának lehetőségeit és lényegét a környékbeli óvónőknek. A módszer lényege, hogy egy- egy óvoda pedagógusai egymás közt, a saját helyi viszonyaiknak megfelelően, projektszerűén megtervezik a gyerekekkel való foglalkozást. Akár egy-két hetes projekteket is tervezhetnek egy-egy témára, ugyanakkor olyan rugalmas legyen ez a terv, hogy a gyerekek igényeinek megfelelően tudják változtatni. Például a „gyümölcsprojekt” keretében nem úgy kell megismertetni a gyerekkel a gyümölcsöt, hogy benn az osztályban ücsörögve egy mágneses táblára alma-, körte- stb. képet erősítünk, és azt mondjuk a gyereknek: így néz ki az alma, hanem vigyük ki a gyerekeket egy kertbe, ott maguk szedjenek almát, maguk vigyék az óvodába, segítsenek megmosni, sőt felszeletelni is. Gyakorlati ismeretek Ezzel egyben a kés használatát is megtanulják, persze az óvónő felügyelete mellett, aztán osszák szét az almát, adjanak azoknak is, akik nem voltak ott a begyűjtésnél. Közben nemcsak a színekkel, az illatokkal lehet ismerkedni, hanem a szeletelés, a szétosztás közben ma- tematikázni is lehet: hány darabra szeltük az almát, mennyi maradt a kosárban stb. Lehet a kisebb-nagyobb, kevesebb-több fogalmakat gyakorolni stb. Mindezt néhány almával, a „gyümölcsprojekt” vagy „az ősz kincsei” projekt keretében. Lehet ugyanezt mese formájában játszani. Eljátszhatjuk, hogy ez az alma lesz a király ebédje, és lehet vásárt rendezni, ahová a király szakácsnője megy almát vásárolni, de azt nem pénzért veszi, hanem egy találós kérdést kell érte kitalálnia stb. De lehet a projekt témája például a tűz, az időjárás, a háziállatok vagy bármi más. Nem fontos, hogy a témát az óvónő találja ki, kitalálhatják a gyerekek is. Például ha egy gyerek megkérdezi: „hogyan lesz a tűz?”, ez ötletet adhat az óvónőnek, és akár kéthetes projektet is készíthet a tűz témájára. Ebbe belefér az is, hogy tüzet, lángnyelveket rajzolnak a gyerekek, a tűzről beszélgetnek, hogyan lesz, mire használható, miért kell tőle tartani, de belefér a tervbe az is, hogy az óvodaudvaron tábortüzet raknak. Melyik apuka hoz tűzifát? Ebbe már a szülőket is bele lehet vonni, megbeszélni, melyik apuka hoz tűzifát, ki tud nyársakat hozni, hogy szalonnát is sütögethessenek, közben a tábortűz mellett mindenféle játékokat lehet játszani. (Egy ilyen, nagyon jó hangulatú „tüzes” délután nemrég volt is a deáki óvodában, gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel.) Szabó Edit egy magyarországi óvópedagógusnak, Hortobágyi Katalinnak a meghatározását idézve mondta el pontosan, mi is a szóban forgó projekt: „A projekt egy sajátos tanulási egység (nevelési egység), amelynek középpontjában egy probléma áh. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásának és összefüggésének a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.” Vankó Terézia arra mutatott rá, hogy úgy, ahogyan az iskolai oktatásban rájöttek a szakemberek, hogy nem lexikális tudást kell adni a gyereknek - hiszen annak 75 százalékát úgyis elfelejtem -, hanem használható tudással kell felvértezni, ugyanúgy az óvodában életrevalóságra kell nevelni a gyereket. És éppen ez a célja a projektmódszernek. Mindkét előadó arra figyelmeztette az óvónőket, nem kell attól tartaniuk, hogy a tanfelügyelők majd belekötnek, miért projektmódszerrel nevelnek, és nem a hivatalos tanmenet szerint, mert amit a projekten belül csinálnak, az mind megtalálható a minisztérium által kiadott útmutatóban is. A lényeg az, hogy nem kell pontosan, dátum szerint előre meghatározni, melyik napra mit tervezünk, és nem igaz, hogy ha keddre rajzot írunk be, szerdára tornát, csütörtökre meg verstanulást, akkor aznap semmi mást nem lehet csinálni. A projektben 10-15-féle foglalkozást is be lehet tervezni egy vagy két hétre, és mindig azt lehet tenni, amihez a gyerekeknek is éppen a legnagyobb kedvük van. Az osztálykönyvbe pedig utólag is be lehet írni, hogy melyik nap mit csináltak. Mert nem az a fontos, mi van a papírra leírva, hanem az, hogy mit tanultak meg a gyerekek. Az esztétika arra irányul, hogy alkalmassá tegye a fiatalokat az alkotások tudatos élvezésére Művészi élmény és a nevelés fontossága Pedagógiai szempontból egyaránt fontos, hogy a gyerekek élvezettel olvassák a jó regényt, szavalják a verset (Somogyi Tibor felvétele) SZEBERÉNYI Z. JUDIT Aligha találkozhatunk olyan jelentősnek mondható nevelési rendszerrel a legrégibb időktől napjainkig, amely ne utalna a művészeti, az esztétikai nevelés fontosságára. Értelmezésében ugyan vannak eltérések, lényege azonban alig változik, mert a művészeti nevelés mindig arra irányult és irányul ma is, hogy alkalmassá tegye a gyermeket és az ifjakat a művészeti alkotások tudatos élvezésére, a bennük való gyönyörködésre. Az esztétikum, a művészet által formálódik a gyermek olyan személyiségvonása, mint az alkotókészség, a jó ízlés, de bölcsője minden pozitív erkölcsi tulajdonság fejlesztésének is, hiszen ahogy már Diderot kétszáz évvel ezelőtt mondta: ami szép, ami jó, ami igaz, az egymással fölöttébb szorosan összefügg. Érzelmi azonosulás Pedagógiai szempontból egyaránt fontos, hogy a gyerekek élvezettel olvassák a jó regényt, szavalják a verset, gyönyörködjenek a szobrokban, rajzokban, festményekben, zenében, élvezzék a színdarabokat, filmeket stb. Irodalmi, képző- és filmművészeti, zenei élmény nélkül az ember élete, személyisége lényegesen szegényebb, csonka lenne. Miért hangsúlyozzuk újra és újra mindezt? Azért, mert zaklatott életünk, rohanó korunk és maga a család is a tudnivalókat, a megtanulni- valót hangsúlyozza, a konkrét teljesítményt véli elsődleges értéknek. Tudni és élményt szerezni valamiről azonban nem ugyanaz. Tudást szerezhetünk a világról úgy is, hogy csak az értelmünk fogadja be az ismereteket, de bensőnket nem járja át, nem éljük át a történést, a folyamatokat, csak egyszerűen tudomásul vesszük. Nézetek, vélemények és főként az ember magatartását irányító meggyőződések pedig nem alakulnak ki csupán az ismeretek evidenciája, igaz volta alapján, mert ehhez érzelmi azonosulás is szükséges. Kezdet, amely folytatást kíván A pedagógus munkája akkor teljesedik igazi neveléssé, ha eléri, hogy a növendékek számára egyéni esztétikai élvezetet jelent - már az iskoláskorban, a tanítási órán - a számára szervezett esztétikai befogadó és cselekvő tevékenység (az olvasás, az éneklés, a rajz stb.). Az iskolában sokszor olyan irodalmi, zenei stb. művek esztétikai átélését kérjük a tanulóktól, amelyek tulajdonképpen csak a teljes szellemi érettségre jutott felnőtt ember számára felfoghatók. A korai találkozás, az elsajátítás tökéletlensége vajon nem távolítja inkább el a serdülőket az igaz művészettől? A tapasztalatok szerint az esztétikum, a művek elsajátítása többrétegű, s a gyermek értelmi, érzelmi fejődésével, élményvilágának gazdagodásával párhuzamosan egyre nagyobb mélységekbe hatol. A gyermek nagy művészeti alkotásokkal kapcsolatos első élménye az esetek túlnyomó többségében csak megsejtés jellegű, halk rezonálás, mégis ez a kezdet, amely folytatást kíván. A megízlelt élmények hihetetlenül nagy lendítő erővel rendelkeznek. Hiányuk viszont nem kívánt közömbösséghez vezet. A szerző nyugalmazott főiskolai tanár. A Móricz Gimnázium tanári karajárt Komáromban Tartalmi reform V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium vezetése és csaknem 60 fős tanári kara járt a napokban a Selye János Gimnáziumban. A találkozót a budapesti iskola kezdeményezte; dr. Tihanyi Katalin igazgatónő több felvidéki magyar gimnáziumot is megszólított, ám Andruskó Imre, a Selye Gimnázium igazgatójának szavai szerint egyedül a komáromiaktól kaptak pozitív visszajelzést. „Mi örömmel fogadtuk a magyarországi kollégákat, akik óralátogatásokon vettek részt, majd módszertani kérdésekről, a két iskolarendszer közti különbségekről és hasonlóságokról folytattak eszmecserét az itteni tanárokkal” - árulta el Andruskó. Aki azért is tartja fontosnak az üyen jellegű tapasztalatcseréket, mivel Magyarország Szlovákiához képest sokkal előbbre tart az oktatásügy tartalmi reformjának megvalósításában. „Előbb-utóbb azonban nálunk is le kell zajlania ennek a folyamatnak, hiszen az oktatásügyi minisztérium mellett már dolgozik a tartalmi reformot előkészítő munkacsoport. A várható változásokra pedig idejében fel kell készülni - mondta. - Nálunk is, ahogyan Magyar- országon, bizonyára meghatározzák majd a nemzeti alaptantervet, amely kijelöli a törzsanyagot, de ezenfelül minden oktatási intézménynek ki kell majd dolgoznia a saját pedagógiai programját. Ebben nagy segítségünkre lehetnek magyar kollégáink tapasztalatai, amelyek ismeretében kiszűrhetjük az esetleges buktatókat.” A komáromi gimnázium egyébként egy másik nagy hírű budapesti iskolával, mégpedig a Szent István Gimnáziummal is szorosan együttműködik, sőt, velük testvériskolai szerződésük is van. Ez a kapcsolat sem formális, ez év folyamán például fokozatosan valamennyi tanár saját tantárgyának megfelelő szakmai napon vesz majd részt Budapesten. „Mindezen lépéseink azt a cél szolgálják, hogy iskolánk verseny- képes legyen a piacon, megfeleljen a diákok, szüleik, de a kor követelményeinek is, és használható tudással vértezzük fel tanulóinkat” - tette hozzá Andruskó. A komáromi gimnáziumban egyébként minden évben négy szakosító osztály közül választhatnak a diákok: van nyelvi, matematika-fizikai, informatikai, valamint alternatív osztály. Ez utóbbi azt jelenti, hogy negyedikben - a tartalmi reform bevezetését követően pedig előreláthatólag már harmadikban is - a kötelező óraszám mintegy felét kitevő nagyságrendben a diákok választhatják meg, mely tantárgyakat és müyen óraszámban szeretnék látogatni. ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést október 26-ig beküldik, megnyerhetik az Új Szó ajándékát, egy CD-tartót. 1. Légrádi Tibor, a KELLŐ kontrolling és gazdasági... lapunknak elmondta, a társaság csupán az igénylők nevét és a magyar-, illetve pedagógusigazolvány számát tartja nyilván. a. igazgatója b. igazgatóhelyettese c. vezetője 2. Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért (SZKC) hivatalvezetője tájékoztatott, jelenleg mintegy kétezer hazai magyar tanító rendelkezik érvényes pedagógusigazolvánnyal, és hozzávetőleg ... egyetemi tanár oktatói kártyával. a. hatvan b. ötven c. száz 3. Melyek a képességfejlesztés új útjai, kilábalhat-e a válságból a hazai anyanyelvi nevelés, korai volt-e a kétszintű érettségi vizsgák idei bevezetése, megtudhatják a... legfrissebb számából. a. Pedagógusfórum b. Új Szó c. Katedra 4. Hecht Anna a Klebelsberg ... Szabadegyetemen járt Lakitelken, élményeit megosztja az olvasókkal. a. Kunó b. Brúnó c. Tádé Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mail- ben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2c, 3a. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a dunaszer- dahelyi Tóth Lászlónak kedvezett a szerencse, az Új Szó ajándékát küldjük neki. (Somogyi Tibor felvétele) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
