Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-19 / 242. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 19. PÉNZVILÁG V * Uniós csatlakozásunk előtt sokan arra számítottak, hogy a belépést követően megugranak a lakásárak A bérlakásoknál már estek az árak Pozsonyban a lakótelepi lakásokhoz néhány helyen akár 5-10 százalékkal olcsóbban juthatunk hozzá, mint egy évvel korábban (Ján Krošlák felvétele) Mi minden kell az építkezési engedély kiadásához? Az elmúlt időszak egyik legnagyobb változása a hazai ingatlanpiacon, hogy egyre több új lakás épül, amit a mind nagyobb érdeklődés éltet. Ezzel párhuzamosan az öregebb lakások iránti kereslet megcsappant. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt időszak egyik legna­gyobb változása a hazai ingat­lanpiacon, hogy egyre több új la­kás épül, amit az egyre nagyobb érdeklődés éltet. Mindez jelen­tős hatással van a régi lakások árára is, hiszen ha valakinek döntenie kell egy új és egy régi lakás között, inkább az újat vá­lasztja. így ha az öregebb lakáso­kon is szeretnének túladni, ala­csonyabb összeget kell értük kér­ni, mint az újakért. Uniós csatla­kozásunkat megelőzően az in­gatlantulajdonosok arra számí­tottak, hogy a belépést követően jelentősen megugranak a laká­sok és egyéb ingatlanok árai, ezért nem szívesen váltak meg a tulajdonuktól. Elvárásaik azon­ban nem teljesültek. így már ta­valy kiderült, hogy aki meg sze­retne válni a lakásától, annak engednie kell a csillagos egekig felsrófolt árból. Ennek köszön­hetően néhány régióban akár az ötödével is visszaestek a lakás­árak. Az áresés a legjobban Po­zsonyban érezhető, ahol a lakó­telepi lakásokhoz néhány helyen akár 5-10 százalékkal olcsóbban juthatunk hozzá az egy évvel ko­rábbihoz képest. Egy egyszobás ligetfalui lakáshoz, amelyért egy évvel ezelőtt másfélmilliót kérte, ma már kétszázezer koronával olcsóbban is hozzájuthatunk. Persze ilyen áron csak olyan la­káshoz juthatunk hozzá, amely nincs átépítve. Az átépített laká­sokat a tulajdonosaik továbbra is drágábban kínálják. Ez persze nem minden esetben jön be, hi­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában 1989-ben buk­kantak fel az első pénzkiadó au­tomaták és a bankkártyák. Viha­ros felfutásuk eredményeként 2000-ben 1,72 millió, 2003-ban 3,02 millió, 2004 végén pedig már 3,63 millió plasztikkártya volt forgalomban. A pénzkiadó automaták száma 2000-ben 1084-re, 2004-ben már több mint 1500-ra, 2005 derekán pedig 1800-ra rúgott, s becslések sze­rint országszerte mintegy 14 ezer üzletben, vendéglátóhelyen lehet szén a vásárlók többsége olyan lakásokat keres, amelyek még nem voltak átépítve. Tovább es­tek az árak az idei év elején, ami­kor megszüntették az ingatlan­átruházási adót. Továbbra is érvényes, hogy a legdrágább lakásokat Pozsony­ban kínálják. Ez érvényes ugyan­úgy az új, mint a régi lakásokra is. Továbbra is érvényes, hogy alig- van különbség a garzonlakások és az egyszobás lakások ára kö­zött. Aki megteheti, annak érde­mes kétszobás lakást vásárolnia, hiszen az előbbiekhez képest ez csak átlagosan százezer koroná­val drágább. Ha új lakásra vágyunk, akkor fel kell készülnünk rá, hogy en­nek ára az elmúlt egy évben nem nagyon változott. Szlovákia egé­szét tekintve egy négyzetméter átlagos ára 32 ezer korona körül mozog, ami azonban még nem tartalmazza a hozzáadottérték- adót. Pozsonyban természetesen magasabbak az árak, ott egy négyzetméterért több mint 60 kártyával fizetni. A kártyahasz­nálati szokások szintén változ­nak: míg 2002-ben a pénzkiadó automata használata és a vásár­láskor történő használat között 4 az "1-hez volt az arány, addig 2003-ban már csak 3 az 1-hez. Csak összehasonlításul: 2003- ban a szlovákiai üzletek összesí­tett forgalma 323,7 milliárd koro­nára rúgott, a bankautomatákból kivett pénz volumene 156,6 milli­árd korona, a plasztiklappal tör­ténő fizetés nagysága pedig 23,2 milliárd korona volt. 2005 első felében már a teljes kiskereske­ezer koronát is kifizethetünk. Az ingatlanpiaci elemzők azonban megegyeznek abban, hogy ezek az árak továbbra is túlértékeltek, hiszen a vásárlók többsége nem hajlandó 40 ezer koronánál töb­bet kifizetni egy négyzetméter­ért. Az olyan fővárosi lakásokat, amelyek négyzetméterét 50-70 ezer koronáért kínálják, többnyi­re csak a külföldi cégek enged­hetik meg maguknak. Az előre­jelzések szerint idén az új laká­sok árnövekedése is megállhat, arra azonban nem számítha­tunk, hogy csökkennének az árak. Az áraktól függetlenül el­mondható, hogy az új lakások iránt hatalmas az igény. Többsé­güket már azelőtt sikerül eladni, hogy egyáltalán befejezték volna az építésüket. Mindezt elősegítik az egyre olcsóbb lakáshitelek, és persze az is, hogy a lakásokat felkínáló cégek lehetővé teszik a későbbi fizetést. Az elmúlt egy évben csökkent a lakásbérlés ára is. Az öregebb lakásokat idén két-három ezer delmi forgalom 15,6 százalékát bonyolították le az egyre többet tudó plasztiklapocskák segítségé­vel, pénzkiadó automatákból pe­dig közel 100 milliárd koronát vettek ki általuk.­A legnagyobb hazai kártyakibo­csátónak a Szlovák Takarékpénz­tár minősül, közel 1,1 millióval, míg a második helyre feljött az Ál­talános Hitelbank, a harmadik helyre szorítva a Tatra bankát. Ami a nemzetközi kártyatársasá­gok plasztikpénzeit illeti, Miroslav Kozler, a Visa Internati­onal regionális igazgatója közöl­te: a közép-európai térségben 2003-ban Szlovákiában nőtt a leginkább a Visával lebonyolított tranzakciók száma. Adatai szerint 2003-ban az éves növekmény 80 százalékot tett ki, míg az idevágó cseh mutató 74 százalék, a ma­gyar 46 százalék, a szlovén 41 százalék és a lengyel 23 százalék volt. Tavaly 1,2 millió Visa-kártya volt forgalomban, a MasterCard esetében 1,76 mülió kártyát tar­tottak nyilván. A bankkártyák elterjedése nem véletlen, hiszen mindenki, aki legalább folyószámlát nyit egy bankban, hozzájut a plasztikla­pocskához. Napjainkban a pénz­koronával olcsóbban bérelhet­jük, mint tavaly. Mindezt az in­gatlanpiaci elemzők azzal ma­gyarázzák, hogy a bérlés iránt ki­sebb az igény, hiszen az emberek többsége inkább megvásárolná a lakást. Mára egyes esetekben ugyanis a jelzáloghitel havi tör­lesztése olcsóbb, mint ha bérletet fizetnénk. Ráadásul a lakás a mi­énk, míg a bérleti díjként kifize­tett összegből csak a bérbeadó­nak van haszna. Jelenleg így a bérbeadásra fel­kínált lakások száma jelentős mértékben meghaladja a keresle­tet, ami természetesen az árak csökkenéséhez vezet. A legmaga­sabb árakat továbbra is a nagyvá­rosok központjaiban kínálják. Po­zsonyban például egy belvárosi és egy külvárosi lakásbérlés között akár több 10 ezer korona különb­ség is lehet. Míg egy háromszobás lakás bérléséért Pozsony köz­pontjában havonta akár 25 ezer koronát is kifizethetünk, Ligetfa­lun a felső határ 15 ezer korona körül mozog, (mi) intézetek szinte automatikusan nemzetközi használatra szánt bankkártyát kínálnak az ügyfe­lüknek. Ám nem elég a pénztár­cánkban őrizni a mind divatosabb kártyát, ildomos azt helyesen is használni. Vajon melyek a leg­gyakrabban elkövetett hibák? „A leggyakoribb hibának a következő fogyasztói magatartás számít: a pénzautomatából sokszor és ki­sebb tételben veszik ki a pénzt, majd az ügyfelek az üzletekben készpénzzel fizetnek. Ez még egy régebbi időszak reflexe, amikor a pénzkiadó automaták használata díjmentes volt, viszont az üzletek­ben nem lehetett az elektronikus fizetőeszközt használni. Mára vi­szont gyökeresen megváltozott a helyzet” - közölte Marta Krejcar- ová, a ČSOB szóvivője. „Az ügy­félnek végig kell gondolnia, hogy havi átlagban hányszor szeretné használni a bankkártyát, s ennek ismeretében érdemes bankjában a megfelelő szolgáltatói, pénzügyi csomagot kiválasztani” - árnyalja a képet Kollár Andrea, a HVB bank sajtóképviselője. Ez azért fontos tudnivaló, mert napjainkban a pénzintézetek zöme a bankauto­maták használatának díjmentes­ségét eltörölte. (P, shz) Egy hónapig ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha már megvettük a telket és kiválasztottuk, milyen házat is fogunk építeni, a legfontosabb, hogy elintézzük az építési enge­délyt. Az építkezéshez ugyanis csak ennek a kiadását követően kezdhetünk hozzá. Ha ezt elmu­lasztjuk, és e nélkül kezdünk el építkezni, az építkezési hivatal elrendelheti a lebontását. Az építkezési engedély kiadásához a kérvényt a lakóhelyünkön illeté­kes építkezési hivatalban adhat­juk be, ahol az ehhez szükséges űrlapot is beszerezhetjük. Kérvé­nyünkben, a ház alapvető para­méterei mellett fel kell tüntet­nünk, hogy mikor kezdünk hozzá az építkezéshez, mikor fejezzük és persze azt is, hogy milyen módszerrel fogunk építkezni. Ha ezt önerőből tesszük, akkor szük­ségünk lesz egy olyan „építkezési felügyelőre”, aki az egész folya­matot szemmel kíséri. A kérvényhez ennek a sze­mélynek szakmai hozzáértéséről szóló dokumentumot is csatol­nunk kell. Mivel a teleknek, ahol 'építkezni fogunk, a saját tulajdo­nunkban kell lennie, ezért az er­ről szóló igazolást is csatolnunk kell a kérvényhez. Ez valójában a nevünkre szóló tulajdonlap és a ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt években látva a ri­asztóan magas hitelkamatokat, a polgárok csak akkor vettek fel kölcsönt a bankoktól, ha nagyon nagy szükségük volt rá. Napja­inkban azonban megváltozott a helyzet, s bár a kamatok még most sem nevezhetők vonzónak, mégsem kell olyan nagy bátorság a kölcsönért folyamodáshoz. Rá­adásul a pénzintézetek végre rá­jöttek, nemcsak a vállalatokkal, nagy társaságokkal érdemes fog­lalkozni, hanem a polgárok ki­sebb volumenű igényeivel is. En­nek következtében látványosan megnőtt a kínálat, egyre több, egyre inkább testre szabottabb kölcsönből lehet válogatni. A szemléletváltásnak meg is lett az eredménye, hiszen idén a lakos­ság eladósodottsága még a tava­lyi ütemhez képest is gyorsult. 2005 június végén a bankok 20 százalékkal több lakossági kölcsönt tartottak nyilván, mint egy évvel korábban. Összességé­ben a bankok hitelállománya a vizsgált időszakban 455 milliárd koronára rúgott, ami 50 milli- árddal több, mint fél évvel ko­rábban. A dinamizmus egyre in­kább a lakossági kölcsönöknek köszönhető, ugyanis a jelzett 50 milliárdos növekedésből 20 mil­liárd a polgárok bátrabb költeke­zésének számlájára írható. Ez nem csupán a jelzáloghitelek fel­futásának köszönhető, hanem a mindinkább előretörő fogyasztói vagy nem célirányos kölcsönök­nek. A lakossági kölcsönök dön­tő többsége három bankra esik, a Szlovák Takarékpénztárra (2005 júniusában az általa nyújtott fo­gyasztói kölcsönök elérték a 17,5 milliárd koronát), az Általá­nos Hitelbankra (8,96 milliárd korona), végezetül a Tatra ban­kára (5,5 milliárd korona). A többiek csak tisztes távolságból követik a vezető triót, azonban érdemes megjegyezni, hogy a la­is elbírálnak kataszteri térkép fénymásolata, ahol bejelöljük a házunk elhe­lyezkedését. Ha telek még mező- gazdasági földterületnek számít, akkor a földhivatalt fel kell kér­nünk az átminősítésére. Kérvényünkhöz természete­sen csatolnunk kell a terveket is, amelyeknek a statikai tanul­mánytól kezdve a fűtésen ke­resztül egészen a csatornázásig, mindent tartalmazniuk kell. Ez azonban még nem minden, hi­szen ahhoz, hogy megkapjuk az engedélyt, a tűzoltóság, esetleg az Állami Egészségügyi Intézet engedélyére is szükségünk lehet. Ki kell kérnünk a véleményüket azonban a legközelebbi szom­szédoknak és a városi vagy köz­ségi hivatalnak is. Mindezek egy külön fejezetet alkotnak a kérvé­nyünkben. Ha a kérvényt beadtuk, az építkezési hivatalnak 30 napja van az elbírálására. Ha mindent rendben találnak, kiadják az en­gedélyt, amely a kiadás után 15 nap múlva lép érvénybe. Ez alatt a két hét alatt még az összes fél kifejtheti véleményét az építke­zéssel kapcsolatban, amit az építkezési hivatal feltüntet az engedélyben. Ezek alapján kezd­hetünk majd neki a házunk épí­tésének. (mi) ban súlyánál nagyobb szerepet kap az összesített listán ötödik helyen álló OTP Bank (1,2 milli­árd koronával), valamint a Dexia (788 millió koronával). Termé­szetesen a fogyasztói kölcsönök volumene még nem érte el a la­kás, ház vásárlása, építése céljá­ból felvett kölcsönök nagyságát. Annak dacára, hogy az állam már egyáltalán nem támogatja a jelzáloghiteleket, nincs bonusz, kamattámogatás, idén még na­gyobb az érdeklődés irántuk, mint tavaly. A lakosság bátrabb költekezése egyben a bankok nyereségét is megdobja. Annak dacára, hogy ha lassan is, de csökkennek a hi­telkamatok, a pénzintézetek nye­reségének nagysága ezt nem sínyli meg, ami nem csupán a ke­zelési költségek emelkedésével hozható összefüggésbe. Összes­ségében a hazai bankszektor nye­reséges, ami jó hír. Az év első hat hónapjában a bankok összesített adózás előtti profitja 10,6 milli­árd koronára rúgott, ami közel 7 százalékkal több, mint 2004 ha­sonló időszakában, az adózás utáni nyereség pedig 7,6 milliárd koronát tett ki. (só, T) Lakossági kölcsönök nagysága Szlovák Takarékpénztár 17,75 Általános Hitelbank 8,96 Tatra banka 5,51 ČS0B 2,07 OTP Bank 1,19 Ľudová banka 0,82 Dexia 0,78 HVB Bank 0,74 Citibank 0,51 Postabank 0,33 UniBanka 0,20 Az adatok milliárd koronában értendők és 2005 júniusára vonatkoznak (Forrás:T) Kibocsátott bankkártyák és pénzautomaták száma Bank bankkártya pénzautomata Szlovák Takarékpénztár 1 088 200 493 Általános Hitelbank 963 400 447 Tatra banka 926 170 233 UniBanka 203 900 78 ČS0B 122 000 113 Ľudová banka 55 000 58 OTP Bank 103 200 107 Dexia banka 59 700 60 Postabank 117 850 58 HVB banka 22 600 50 A táblázat a 2005 júniusi helyzetet rögzíti (Forrás: T) Bankkártyánkat ne jelentéktelen összegek fizetésekor használjuk, a pénzautomatával pedig csínján bánjunk Egyre nagyobb forgalom a plasztiklappal Nem csupán a lakásvásárlás játszik szerepet Tavaly óta jóval bátrabban fordulunk a bankokhoz kossági kölcsönök kategóriájá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom