Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-19 / 242. szám, szerda

16 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 19. Teljes hangsúlyváltást kellene végrehajtani Nem működik az unió szociális modellje? Minden tagállam vállalta, hogy társadalmi vitákat szervez Európa jövőjéről Megkezdődött a D-terv Margot Wallström: a D-terv hosszú távú program, a folyamat vé­gigkíséri a Barroso-féle EB hivatali idejét (Képarchívum) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Működésképtelennek nevezte az európai szociális és gazdasági modellt műit heti cik­kében Gordon Brown. Az unió so­ros elnöki tisztét betöltő Nagy-Bri- tannia pénzügyminisztere - neki kellene átvennie a kormányfői posztot Tony Blairtől - szerint a globalizáció által teremtett hely­zetben már az európai szintű in­tegráció is kevés. Brown, aki a jövő csütörtökön esedékes londoni EU-csúcshoz in­tézte figyelmeztetését a Financial Timesban, azt írta: az a modell, amelyben az unió 20 miihó polgára munkanélküli, közülük 10 millióan több mint egy éve nem lelnek ál­lást, nem működik. Ezért teljes hangsúlyváltást kell végrehajtani, a merev munkapiaci előírások eltá­volításával és új, munkavállalási kötelezettséggel kombinált ösz­tönzőkkel munkához segítve az embereket. „Most, hogy az uniós szintű munkanélküliségi átíag kö­zelít a 10 százalékhoz, lejárt az eu­rópai gazdasági reformról folyó vi­ták ideje, most már lépni kell” - fo­galmazott, nem titkolva, az új né­met kormánytól vár segítséget. Brown szerint az, hogy az uniós gazdaság az idén mindössze 1,2 százalékos növekedést produkál, olyan figyelmeztetés, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az EU növekedése az elmúlt tíz évben a kínai és az indiai ütemnek a ne­gyede, az amerikainak pedig a fele volt. Kína és India nemcsak az ala­csony költséggel előállított termé­kek és szolgáltatások terén vezeti a versenyt, hanem abban is, hogy évente 4 millió diplomást képez. A miniszter szerint az EU alap- gondolata évtizedekig az volt, hogy az európai prosperitást a nemzeti szintű integráció helyett az európai szintű integráció, a határokon be­lüli tőkeáramlás helyett az európai tőkeáramlás, nemzeti vállalatok és márkák helyett európai vállalatok és márkák biztosítják. A globalizá­ció azonban olyan kihívást terem­tett, amelyet az unió alapítói sem láthattak előre: ma már nem euró­pai, hanem globális vállalatok, nem európai, hanem globális már­kanevek uralják a piacot, az áruk és szolgáltatások termelésének, vala­mint a tőke áramlásának globálissá válása vezérli a változásokat. Brown úgy véli, ebben a helyzet­ben az EU-nak a külső versenyre kell összpontosítania. Teljes körű gazdasági reformot kell végrehajta­ni ahhoz, hogy Európa a leglénye­gesebb területeken fel tudja venni a versenyt. A pénzügy- és a költség- vetési politika hatékonysága a régi, merev szabályok helyett azt követe­li meg, hogy e két politika a teljes gazdasági ciklusban együttműköd­jön, és ismét meg kellene fontolni az euróövezeti szimmetrikus inflá: ciós célsáv meghonosítását. Brown szerint Európának lelkesen kell vá­laszolnia az exporttámogatások és a vámok csökkentésére tett ameri­kaijavaslatra. Brüsszel. Az Európai Bi­zottság ma egy hete indí­totta el D tervét (Demokrá­cia, Dialógus és Vita - De­mocracy, Dialogue, Deba­te). A terv jelentheti az alapkövét az elkövetkező hónapok mélyreható vitái­nak Európa jövőjéről. ÖSSZEFOGLALÓ A franciák és a hollandok alkot­mányt elutasító álláspontja arra kényszerítette az EU kormányfőit, hogy elmélkedési időt hagyjanak a széles körű vitákra. A D-terv keret- program, célja olyan új politikai konszenzust teremteni, amelynek irányelvei alkalmassá teszik Euró­pát arra, hogy megfeleljen a 21. század kihívásainak. A tervet Mar­gót Wallström intézményi kapcso­latokért és kommunikációs straté­giáért felelős alelnök indította el. Szerinte az emberek kemény kér­déseket tesznek fel életkörülmé­nyeikről, munkahelyük biztonsá­gáról, a nyugdíjakról, a bevándor­lásról. Európának úgy kell meg­újulnia, hogy az részben választ ad­jon ezekre a kérdésekre. A vitafolyamatot a nemzeti kor­mányok feladata életre hívni. A D- terv kulcsfontosságú elemei közé tartozik a vita stimulálása. Minden tagállam vállalta, hogy társadalmi vitákat szervez az EU jövőjéről. A fő szerep tehát a nemzeti kormá­nyoknak jut, az EB csak segédke­zik, témákat ajánlva. 2006 májusá­ban pedig konferenciát szerveznek Európa jövőjéről, ekkor beszélik meg a viták tapasztalatait, ame­lyekről az EB jelentést készít. Ezt a dokumentumot az osztrák EU-el- nökség alatt mutatják majd be. A program célközönsége a civü társadalom, a szociális partnerek, a nemzeti parlamentek, a politikai pártok, a fiatalok és a kisebbségek. A vitafolyamat Brüsszel szerint csak akkor lehet sikeres, ha a tö­megkommunikáció, elsősorban a televízió is helyt ad neki. Ugyanígy az internetet is kiemelt fontosságú­nak tartják a vitára hangolásban. A program lebonyolításához pénz­ügyi segítségre is szükség van. 2005 elején 9 millió eurót különí­tettek el a vitára, ebből közel 6 mü- liót már az alkotmány ratifikációs folyamatában szétosztottak a tag­államok között. Az EB egyetért az Európai Parlament szándékával, hogy a 2006. évi költségvetésben további 6 millió eurót biztosítsanak erre a célra. A kezdeményezés kiterjed arra is, hogy az EU-biztosok gyakrab­ban látogassanak el a tagországok­ba, támogassák a polgárok projekt­jeit. Tervezik az európai jószolgá­lati nagykövetek hálózatának meg­teremtését: ennek keretében is­mert művészek, sportolók, üzlet­emberek szólítják majd meg az uniós polgárokat, (eurohirek.hu) Uniós állások Rengeteg volt a pályázó Brüsszel. Rengetegen szeretné­nek uniós alkalmazottá válni. Erre adott újabb bizonyítékot egy brüsszeli közlemény, amely sze­rint az Európai Bizottság által kiírt legutóbbi pályázaton 750 állás­helyre 52 ezren jelentkeztek, köz­tük 467-en Szlovákiából. A hatal­mas érdeklődésnek persze számos oka van: a szerencsés felvettek jó fizetést kapnak, miközben az át­lagnál alacsonyabb adókat kell fi­zetniük, diplomata rendszámmal közlekedhetnek, az EU támogatja egészségügyi ellátásukat, gyereke­ik oktatását. Ami a legfőbb, az így megszerzett munka élethosszig (pontosabban a nyugdíjkorhatár eléréséig) tart, nem nagyon kell el­bocsátástól tartaniuk. Az 52 ezer pályázóra hosszas kiválasztási fo­lyamat vár: szakmai tudásuk mel­lett például nyelvismeretükről is számot kell adniuk. A nagy számú jelentkező miatt már a tesztek megszervezése is időbe telik, s ezért az első erőpróbákra csak a jövő év elején kerül majd sor. Az EU-bizottság 2003 óta most először tette lehetővé, hogy a régi EU-tagállamok állampolgárai is pályázzanak, az elmúlt két évben meghirdetett álláshelyek ugyanis alapvetően a 2004-ben belépett 10 új tagállam lakosainak szóltak. A legtöbben most Olaszországból pályáztak (több mint 10 ezren), őket pedig a franciák, a belgák és a spanyolok követik. Érdekes, hogy az EU legnépesebb államából, Né­metországból mindössze 4479-en pályáztak. (TASR, MTI) NYUGDIJTANACSADO Spórolhatnak a vállalkozók is? A kétpilléres rendszert termé­szetesen választhatják az egyéni vállalkozók - például a kisiparo­sok, magánorvosok vagy az ügy­védek - is. Rájuk is a 2006. júni­us 30-i határidő vonatkozik, akár csak az alkalmazottként dolgozókra. Legkésőbb eddig a határidőig kell aláírniuk a szerződést a kiválasztott magán­nyugdíjpénztárral. Nem kötelező azonban min­den magánvállalkozó számára a nyugdíjbiztosítási rendszer. Nyugdíjjárulék-fizetési kötele­zettségük csak azoknak van, akik bevétele az előző évben meghaladta a minimálbér 12- szerest, vagyis jelenleg a 78 ezer koronát. Akinek ennél alacso­nyabb volt a bevétele önkénte­sen járulékfizetővé válhat. Az egyéni vállalkozók eseté­ben a kivetési alap az előző éves adóalap 1/12-ed része. Az alsó határ a minimálbér, mely jelen­leg 6900 korona, a kivetési alap felső határa az ádagbér három­szorosa, mely július elsejétől 47 475 korona. A vállalkozók eseté­ben is érvényes, hogy a magán­nyugdíjszámlájukra a kivetési alap 9 százaléka kerül, mely, ha a kivetési alap alsó határát, vagyis a 6900 koronát vesszük figyelembe, akkor 621 korona. Az a vállalkozó, akinek tavalyi bevétele alacsonyabb volt 78 ezer koronánál, választhatja az önkéntes nyugdíjbiztosítást. Elsőként a Szociális Biztosítóval kell megkötnie az önkéntes biz­tosításra vonatkozó szerződést, majd - a többi vállalkozóhoz és alkalmazotthoz hasonlóan - szerződést köthet valamelyik magánnyugdíjpénztárral. A ki­vetési alap alsó határa a mini­málbér - 6900 korona - felső ha­tára az átlagkereset háromszo­rosa - jelenleg 47 475 korona. Az önkéntes biztosítottak ma­guk állapíthatják meg a kivetési alapot az előbbi határok között. Válaszolt JUDr. Igor Hvoj- ník, a VÚB Generali Magán­nyugdíjpénztár szakértője Az idei ellenőrzések során 4500 illegálisan alkalmazott külföldit fedeztek fel Keményebben a feketemunka ellen ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Ausztriában 2007. január 1-jétől azonnal be kell majd jelen­teni a foglalkoztatottakat a területi­leg illetékes betegbiztosítóknál, hogy ezzel is szűkítsék az illegális munkavállalás lehetőségét. Az osztrák munkaadóknak eddig - a munkavállaló első munkanapjától számítva - 7 nap állt a rendelkezé­sükre a betegbiztosítói regisztráció­hoz. Az azonnali bejelentésről már tavaly megszületett a döntés, alkal­mazását azonban csak 2007 ele­jétől teszik kötelezővé, ezt me­gelőzően azonban Burgenlandban fél éves kísérleti időszakban vizs­gálják az intézkedés hatásait. A Der Standard szerint az idei év első 9 hónapjában a Külföldiek Ille­gális Foglalkoztatását Ellenőrző (KIAB) hivatal 13 600 ausztriai munkahelyen több mint 50 ezer foglalkoztatottat ellenőrzött, és 4500 illegálisan alkalmazott kül­földit fedezett fel. A vendéglátói­parban 3500 munkahelyet el­lenőriztek, és 1400 illegálisan al­kalmazott külföldit lepleztek le. Az építőiparban 4500 ellenőrzést haj­tottak végre, és közel ezer olyan külföldire bukkantak, akiket illegá­lisan alkalmaztak. A foglalkoztatá­si ágazatok szabálytalansági listá­ján a mező- és erdőgazdaság, a háztartások, majd a kereskedelem és a javítóipar következik. Ausztria nem nyitotta meg mun- kaerőüiacát a tavalv csatlakozott új EU-tagországok előtt, így ezekből az országokból csak kvó­ták alapján meghatározott szám­ban vállalhatnak munkát az alpesi országban idénymunkások, ingá­zók és gyakornokok. (A vállalko­zók korlátozás nélkül tevékeny­kedhetnek.) Az Osztrák parlament főbizottsága dönt minden évben arról, hogy hány külföldi érkezhet az országba letelepedésre, illetve munkavállalásra. Az első alkalom­mal munkát vállalóknak 12 hónap­ra érvényes foglalkoztatási enge­déllyel kell rendelkezniük, amelyet a munkaadó a területileg illetékes munkaerő-piaci szolgálatnál sze­rezhet be abban az esetben, ha az adott munkahelyre nincs osztrák jelentkező, (m, ú) * az alap nettó havi vagyonából számítva, f ■, <­forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2005. október 14-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékelt Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239-, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd. Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap * Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEG0N Magánnyugdíjpénztár 1,0259 Sk 12 536 681,53 Sk 0,00% 1,0265 Sk 67 196 577,52 Sk 0,00% 1,0268 Sk 147 911 394,25 Sk 0,00% Allianz-Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,0239 Sk 84 763 491,22 Sk 0,07% 1,0244 Sk 474 388 544,43 Sk 0,07% 1,0248 Sk 902 530 385,13 Sk 0,07% CREDIT SUISSE LIFE & PENSIONS Magánnyugdíjpénztár 1,0239 Sk 57 798 546,18 Sk 0,08% 1,0237 Sk 447 875 598,61 Sk 0,08% 1,0237 Sk 1 125 513 539,18 Sk 0,08% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0180 Sk 11 174 450,58 Sk 0,00% 1,0233 Sk 100 045 745,28 Sk 0,00% 1,0228 Sk 209 272 703,70 Sk 0,00% Első Magánnyugdíjpénztár** 1,0235 Sk 4 598 769,96 Sk 0,08% 1,0225 Sk 59 325 051,48 Sk 0,08% 1,0205 Sk 148 099 233,53 Sk 0,08% ING Magánnyugdíjpénztár 1,0132 Sk 8 517 885,38 Sk 0,08% 1,0229 Sk 137 082 465,74 Sk 0,08% 1,0237 Sk 333 104 415,50 Sk 0,08% Sympatia - Pohoda Magánnyugdíjpénztár 1,0204 Sk 14 558 494,43 Sk 0,00% 1,0212 Sk 66 818 510,51 Sk 0,08% 1,0216 Sk 122 660 926,45 Sk 0,08% VÚB Generáli Magánnyugdíjpénztár 1,0247 Sk 53 655 792,51 Sk 0,08% 1,0242 Sk 361 186 761,91 Sk 0,08% 1,0240 Sk 530 865 888,41 Sk 0,08%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom