Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-19 / 242. szám, szerda

14 Tudomány - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 19. Egyes mitokondriális gének betegséget okoznak A hosszú lét genetikai titka A legszegényebb rétegek számára egyszerre jelenti a megélhetési forrást és a lassú, de biztos halált A jövő veszélye: az e-hulladék Az e-hulladék mint a 21. század egyik legfőbb problémája (Reuters-felvétel) MTI-HÍR Az emberré válást genetikai szempontból a sejtek energiaellátá­sát biztosító mitokondrium génál­lományának egyszerűsödése segí­tette elő - vélik amerikai tudósok. Az optimalizálódásnak is tekint­hető folyamat kapcsolatba hozható az emberi életkor és az intelligencia korlátáinak kitolódásával. Joao Pedro de Magalhaes, a bostoni Har­vard Egyetem kutatója a Journal of Molecular Evolution című folyói­ratban fejtette ki elméletét. Esze­rint a kutatók egy sor főemlős mito­INFORMÁCIÓ A Latin-Amerikában élő méhra­jok céltudatosan választják ki a begyűjtendő virágport, hogy annak illatkombinációjával magukhoz vonzzák nőstény fajtársaikat. A hím egyedek több mint 50 külön­böző orchideafajt keresnek fel, hogy a róluk gyűjtött virágpor se­gítségével olyan illatfelhőt árassza­nak, amely odacsalogatja a nőstény méheket. A Panamában honos Euglossa fajok mindegyike saját fajra szabott illatfelhőt áraszt. Ez meglepően magas intelligen­ciát feltételez a fémesen csillogó színű rovaroktól: a méhecskének ugyanis fejben kell tartania, hogy mely orchideafajokról gyűjtött már pollent, melyek azok, amelyeket még föl kell keresnie a kellő illat­kombináció érdekében, illetve me­lyek azok, amelyeket el kell kerül­kondriális génjét hasonlították össze, és úgy találták, több olyan is van, amely az egyes állatoknál szo­kásos alapváltozatnak számít, em­berben viszont betegséget okoz. Főleg különféle ritka szindrómák­ról van szó, de üyen genetikai elté­rés okozza a Parkmson-kórt is. Az általában időskori betegségek nem okoznak bajt az állatoknál, mert azok általában az embernél rövi- debb ideig élnek. Náluk a termé­szetes szelekció során nem tűntek el, az emberből viszont „kimosód­tak” az öregkori betegségeket oko­zó génváltozatok - vélik a kutatók. nie, mivel azok illata nem passzol a spektrumhoz. A pompás méhek improvizálni is képesek: ha egy adott aroma önmagában nem áll rendelkezésre, akkor más orchide­ák virágporát összekeverve „állítják elő”. Ha ez megvan, akkor egy helyben lebegve várják, hogy a kö­zelben felbukkanjon egy nőstény. Az udvarlóhelyeken a hím ve- télytársak ádáz versenyt vívnak a nőstények kegyeinek elnyeréséért. Az orchideaméhek esetében azon­ban nem az lesz a nyerő, aki erősebb, hanem az, aki ügyeseb­ben, hatékonyabban képes elárasz­tani ihatfelhőjével a közeledő nőstényt. A német kutatóknak sike­rült nagy sebességű filmfelvevővel megörökíteni a lényeget: a hímek kefe alakú hátsó lábaikkal porolják le magukról a begyűjtött virágport, majd azt szárnyaik heves mozgatá­sával a nőstény felé terelik, (mtv) Gyakran lehet hallani arról, hogy India az információs technológiának köszön­hetően milyen sikereket ér el, ám ugyanezen iparág hátulütőiről kevés szó esik. Pedig az indiai Szüícium- völgyben élő szegények a környezetre és emberre is veszélyes e-hulladékból ka­parják össze mindennapi megélhetésüket. NG-JELENTÉS A tendencia ismert: egyre több számítógép kerül forgalomba vi­lágszerte, és ezzel párhuzamosan egyre több régi gépet kell kivonni a forgalomból. Az újonnan munkába állított eszközök java részének az élettartama - elsősorban a techno­lógia igen gyors fejlődésének kö­szönhetően - radikálisan lecsök­kent. A vüág szerencsésebbik fele mellett, amely évente cserélheti számítástechnikai eszköztárát, nemsokára a szegényebb országok legszegényebbjei is bekapcsolód­hatnak az információs társadalom­ba. Több országban ugyanis már fejlesztik a „százdolláros” laptopo­kat, amelyek szinte mindenki szá­mára elérhetőek lesznek. Csakhogy a százdolláros olcsó laptopnak a ta­gadhatatlanul pozitív társadalmi hatásai mellett sokszor figyelmen kívül hagyott negatívumai is van­nak. így ugyanis immár nemcsak a fejlett országok termelnek majd minden valószínűség szerint hihe­tetlen mennyiségű elektronikus hulladékot, hanem a fejledenebbek is. Hogy az e-hulladéknak mi lesz a sorsa, arra egyelőre igen kevés or­szág gondol. Márpedig könnyen le­het, hogy az energiaválság mellett a 21. század egyik legfőbb problé­mája lesz. Szakértők szerint alap­vetően nem az e-hulladék létével van a probléma, mivel annak sem­legesítésére már megfelelő techno­lógiával rendelkezik az emberiség. Elsősorban újrahasznosítás révén jelentősen csökkenthető lenne a mérgező anyagokat nagy mennyi­ségben tartalmazó, használt számí­tógépek veszélyessége. Csakhogy néhány európai államon kívül (az éllovas Svájc és a skandináv orszá­gok) nem igazán veszik komolyan ezt a problémát. A legfejlettebb ál­lamok java része egyszerű megol­dást választ: harmadik vüágbeli or­szágba exportálja környezetre veszélyes elektronikus hulladékát, ahol aztán a legszegényebb rétegek számára egyszerre jelenti a megél­hetési forrást és a lassú, de biztos halált. Míg az Egyesült Államokban egy használt számítógép újrafel­használásához 20 dollár befekte­tésre van szükség, addig mindez Indiában pontosan az egytizede. Két dollár befektetés révén ugyanis a nyomornegyedek „elitje”, a hasz­nált számítógépek szétbontásával foglalkozó amatőrök újrahaszno- síthatóvá teszik elsősorban az al­katrész vagy a kinyert fémek révén a régi számítógépeket. India - Pakisztán, Kína és Bang­lades mellett - a világ egyik legna­gyobb e-hulladék importőrének számít. Csak az indiai Szüícium- völgy központjában, Bangalore- ban hozzávetőleg 1000 tonna kör­nyezetre veszélyes műanyag, 300 tonna ólom, 0,2 tonna higany, 43 tonna nikkel és 350 tonna réz „ke­rül utcára”. És ez még csak a hely­ben „előállított” e-hulladék, en­nek többszöröse érkezik az or­szágba import útján. Hozzá­vetőleg ezerféle veszélyes kémiai anyaggal találkozhat az, aki szét­szerel és újrahasznosít Indiában egy használt számítógépet. A használhatatlan részeket pedig elégetik, anélkül, hogy tudatában lennének: közvetlen és tágabb környezetükben ezzel hihetetlen mennyiségű szennyező vegyületet juttatnak. Persze a sorsuk nem feltétlenül az ő hibájuk: India sze­gényei között nem ritka, hogy a vérben található ólom mennyisé­ge tízszerese a még elfogadható értéknek. Az elektronikus hulla­dékhegyeken felnövő gyerekek in­telligenciahányadosa pedig kimu­tathatóan jóval alacsonyabb a jó­módban élő társaikénál. Egyes fajok tudatosan választják ki a virágport Intelligens orchideaméhek Rádio PATRIA Slovenský Rozhlas 5 A Szlovák Rádió nemzetiségi adása a SZNT 1991. május 24-én elfogadott törvénye alapján működik. A törvény 5. paragrafusának 2. bekezdése kimondja: A Szlovák Rádió az anyanyelven sugárzott rádióadás által biztosítja a Szlovák Köztársaságban élő nemzetiségek és etnikai csoportok érdekeinek érvényesülését. A Patria Rádió céljai, feladatai és műsorelvei azonosak a Szlovák Rádió többi adófőszerkesztőségéivel, de műsorai elsősorban a Szlovák Köztársaságban élő nemzetiségeknek és etnikai kisebbségeknek készülnek. Modrý Kameň 103,1 MHz Nové Zámky 94,6 MHzTrebišov 99,7 MHz Košice 927 kHz Nitra 927 kHz Rimavská Sobota 1017 kHz Bratislava 1017 kHz ■F-514343

Next

/
Oldalképek
Tartalom