Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-17 / 240. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 17. 10 Riport - hirdetés Max Planck 1900-ban ismerte fel: a fényforrás úgy viselkedik, mintha adagokban történne a sugárzás. Ezzel elindította a kvantumelmélet napjainkig tartó diadalútját. Az örök kérdés kutatói, a fizikusok ROY GLAUBER Kíváncsian váijuk minden év októberében, vajon kik és miért kapják meg a világ legrangosabb tudományos elismeréseit, a Nobel-díja- kat. Az atombomba feltalálása óta a közvélemény is tudatosítja, a fizika az első számú természettudomány, amely döntően befolyásolja mindennapi életünket, és amelynek képviselőit általában a legnagyobb, csodálattal vegyes érdeklődés övezi. OZOGÁNY ERNŐ Legtöbben lúdbőrös háttal emlékezünk vissza a félelmetes fizikaórák nyomasztó légkörére. így nehéz megérteni, milyen önsanyargató érzések tartják fogságban a tudósokat, hogy évtizedeket áldozzanak életükből a fizikára. A megismerés, a felfedezés gyönyörűségének érzése csak ritkán jut eszünkbe. Mint például, ha olyan ősi kérdésről esik szó, hogy mi is tulajdonképpen a fény. A fizika több évezredes fejlődése során állandóan vissza-visszatért a fény jellegének, tulajdonságainak meghatározása - erre alapozva a különféle műszerek, berendezések megszerkesztését. Az ókori görögök meglepően korszerű módon úgy képzelték, hogy a fényforrásból apró részecskék válnak le, és ezek jutnak el a megfigyelő szemébe. Elméletüket a klasszikus fizika megalapítója, Isaac Newton fejlesztette tovább. Szemben vele két kortársa, Thomas Young és Christian Huygens váltig állította, a fény valójában hullámzás. Csakhogy Newton fogas kérdésére, hogyha ez így van, akkor hogyan jut el a szemünkbe a Nap fénye a világűrön keresztül, meglehetősen nya- katekert választ adtak: a teljesen ádátszó, rendkívül kemény, a bolygók közötti teret kitöltő éter segítségével, ennek hullámzása továbbítja ugyanis hozzánk a napsugarakat. A későbbi századokban a fénykeveredés, -sarkítás, résen áthaladó fény révén bizonyították, hogy igenis sugárzásról van szó, a műszeres mérések pedig kimutatták, az éter nem létezik. Az ellentmondást Albert Einstein oldotta fel, aki kimutatta a fény kettős jellegét: apró részecskékből, fotonokból áll, amelyek meghatározott rajok, hullámfelületek alakjában sugároznak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy szerkeszthető olyan fényforrás, amely csupán egyeden hullámhosszon teljesen egyszínű, szigorúan meghatározott rajokban kilökött (szakmai nyelven koherens) fényt sugároz ki. Az ő nyomdokain haladt Gábor Dénes, aki a múlt század negyvenes éveinek végén kidolgozta az általa holográfiának nevezett elméletet, amiért 1971-ben Nobel-díjjal jutalmazták. A gyakorlati áttörést csak a hatvanas évek hozták el, amikor sikerült megszerkeszteni az Ernstem által beharangozott fényforrást, a lézert. Az új berendezés amerikai bemutatóján a tudósok tapsviharban és lelkes ovációban törtek ki, amikor a néhány milliméternyi, vászonra kivetített piros fénypontról elárulták a szerzők, hogy két kilométernyi távolságról sugároz. Pontosan tudták ugyanis, mekkora csoda szemtanúi: korábban soha senkinek nem sikerült ilyen összetartó fénynyalábot szerkesztenie. Aligha JOHN HALL A fénysugarak színképelemzéséhez használt lézeralapú precíziós spektroszkóp kifejlesztésében játszott szerepéért jutalmazták John Hallt. Tüdományos alapigazság, hogy ideális állapot a természetben nem fordul elő. így a lézer halálpontos rezgésszáma is külső tényezők hatására ingadozik. A mindennapi gyakorlatban ennek nincs jelentősége, viszont a nagy pontosságú méréseket már nagyban befolyásolhatja. (Reuters-felvétel) csodálkozhatunk rajta, hogy 1964- ben Nyikolaj Gennagyijevics Ba- szov, Alekszandr Mihajlovics Prohorov és Charles Hard Townes, a lézer három feltalálója átvehette a fizikai Nobel-díjat. Az elmúlt évtizedekben több díjat is kiosztottak az optika területén végzett eredményes kutatásokért. A lézeralapú berendezések mindennapi életünk részévé váltak; a modern lemezjátszók leolvasójában és a számítógépek CD-ROM-jaiban is alkalmazzák. A hetvenes évek folyamán merült fel először, hogy a hagyományos, villamos árammal működő számítógépek egy idő után túl lassúk lesznek, sokkal gyorsabb optikai alapon is működhetnek. Ez elindította az optoelektronikai fejlesztéseket; városainkat és falva- inkat mára optikai kábelek kötik össze, a gyors adatforgalom a világ minden részén ezeken keresztül bonyolódik le. Glauber nevéhez fűződik a lézerek koherenciával kapcsolatos elméletének továbbfejlesztése és a fotonok kirajzásának elméleti leírása. Kutatásaival megnyitotta az utat a maiaknál sokkal nagyobb sebességű és nagyobb kapacitású kvantumszámítógépek kifejlesztéséhez. A világ minden kvantumoptikai szakkönyve az ő köpönyegéből bújt ki. Több száz olyan publikáció található a világhálón, amelyben az ő munkásságára hivatkoznak. Minden bizonnyal ez volt a fő oka, hogy a Nobel-díjért járó 10 millió svéd korona felét a tudományág nagy öregjének ítélték. ( ČTK/AP-felvétel) A kvantumoptika triumvirátusa Érdekes csapatot alkot a három tudós: a triumvirátus legidősebb tagja, Roy Glauber 80, John Hall 71, Theodor Hánsch 63 éves. Nem véletlen a köztük fennálló életkori különbség: mindhárman más-más THEODOR HANSCH Hánsch legfőbb érdeme egy mérési eljárás kidolgozása, amely döntő mértékben befolyá- solhatja a jövő navigációját. A lézerek nagyrészt a látható fény, illetve az ultraibolya tartományban sugároznak. Ezeken a hullámhosszokon viszont a színkép- elemzés mindössze 10-12 tizedes pontossággal valósítható meg. Ennél akár tízezerszer nagyobb pontosság érhető el a mikrohullámú tartományban. Hánsch a lézerfényt ebbe a sávba tette át. (Reuters-felvétel) időpontban járultak hozzá a lézer- technika fejlődéséhez, a tudományág egy-egy részterületén jutva el korszakos felfedezéseikhez. Ráadásul egymástól meglehetősen távol kutatnak: Glauber a Harvard Egyetemen, Hall Coloradóban, míg Hánsch a müncheni Max Planck Optikai Kutatóintézetben. Bár a lézer megszerkesztése óriási huszárvágást jelentett a műszertechnika területén, a fény keletkezésének elméleti kérdéseit hosszú időn keresztül nem sikerült tisztázni. Azt már a kezdetektől tudták, hogy geijesztett sugárzásról van szó, amely néhány milliomod másodpercenként szakaszosan löki ki a fénynyalábot - eredetileg pirosat, ugyanis az első kvantumforrások rubinkristállyal működtek. A későbbiekben sikerült folyékony és gázlézereket is kifejleszteni, amelyek meghatározott rajokban szigorúan egyszínű, egy hullámhosszú fényt sugároznak ki. A Szlovák Rádió nemzetiségi adása a SZNT 1991. május 24-én elfogadott törvénye alapján működik. A törvény 5. paragrafusának 2. bekezdése kimondja: A Szlovák Rádió az anyanyelven sugárzott rádióadás által biztosítja a Szlovák Köztársaságban éló' nemzetiségek és etnikai csoportok érdekeinek érvényesülését. A Patria Rádió céljai, feladatai és mú'sorelvei azonosak a Szlovák Rádió többi adófószerkesztóségéivel, de műsorai elsősorban a Szlovák Köztársaságban élő nemzetiségeknek és etnikai kisebbségeknek készülnek. Modrý Kameň 103,1 MHz Nové Zámky 94,6 MHz Trebišov 99,7 MHz Košice 927 kHz Nitra 927 kHz Rimavská Sobota 1017 kHz Bratislava 1017 kHz BP-5-14343
