Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-15 / 239. szám, szombat

14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 15. Október MÁRAI SÁNDOR Emlékszem egy októberre, mi­kor a német erdőben éltem, tölgyek és vezérigazgatók között, egy szál­lodában, ahol mindent villanyos erő hajtott, vadásznak öltözött pin­cérek lesték a vendégek óhajait, s Rübezahl, mint régimódi házigaz­da, minden délután kilépett az er­dőből, megállt a szálloda bejáratá­val szemközt, a napsütötte tisztá­son, aggódó pillantással szemlét tartott a pázsit és a felhők között; majd komoran és .kissé nevetsége­sen eltűnt a szarvasetető irányá­ban. Ez az október minden más októ­bertől különbözött. Fiatal voltam és igényes. A szállodában már fű­töttek. Este a társalgó kandallója előtt ültem, szmokingban és escarpinben, könyvvel kezemben, s úgy éreztem magam, mint lord By­ron, mielőtt elment meghalni a gö­rög szabadságért. Abban az időben én is hajlandó lettem volna elindulni és meghalni, esetleg csak egyszerű levélbeli hí­vásra, valamilyen idegen ügyért, érthetetlen szabadságért. Sejtet­tem, hogy minden összetartozik. Minden reggel azzal az érzéssel léptem a szállodai szoba ablaká­hoz, hogy szerepem van a világ­ban, a feladatom feltűnés nélkül, tapintattal, de kegyetlen követke­zetességgel kell majd elvégeznem. Gyanítottam, hogy siemem kell, mert nem élek soká; de ezt a távoli, kissé bizonytalan időpontot min­denesetre száz éven túl képzeltem. Óriási fák között éltem, valószí­nűtlen hegyóriások között, valami­lyen sugárzó és illetlen fényűzés­ben, mely nem illett társadalmi helyzetemhez, nem illett anyagi vi­szonyaimhoz, de csodálatosan megfelelt igényemnek, mellyel az élet felé fordultam. Mindehhez október volt, kevés köd, kevés napsütés, az életnek az a meleg, kissé színházias félhomá­lya, mely múlhatadanul színészke­désre késztet fiatal embereket. Mi­re az ember hozzáöregszik az év­szakokhoz, mintegy kitanulja vilá­gításukat, esélyeiket, szépségüket és veszélyeiket, már nem érzi dísz­letnek a világot. A valóság érdekli, mely olyan más, olyan meglepő s oly függeden szándékainktól! Ifjúságom e pilla­nata számára az október egyeden naplemente volt, tele német iroda­lommal, általános szabadságvágy- gyal, öntudadan dandyzmussal, melyben oly nyugodtan és termé­szetesen mozogtam, mint egy szí­nész a színpadon, élete egyik jelen­tős szerepében. A szálloda nagyon finom volt, s természetesen a hozzávaló október is finom volt, mintha az igazgató­ság mindent elkövetne, hogy jó mi­nőségű évszakot nyújtson elké­nyeztetett vendégeinek. Időnként köd szitált, ahogy illik. A golfmező pázsitja halványsárga volt; de senki nem golfozott, mert a németek, s mi, többiek, közép-európai vendé­gek, nem tudunk golfozni. Ebéd után a szálló bejárata előtt hever­tünk, fekvőszékekbe, sportszerűen marcona, kötött ingekben, s arcun­kat a napfény felé fordítottuk, mely oly gyöngéd volt e hetekben, mint egy öregedő férfi érzése, mellyel egykori vetélytársaira és szerelme­seire gondol. Senki nem akart sem­mit. Az erdőnek olyan szaga volt, mint egy régi, nemes fából faragott ruhásszekrénynek. A tisztásra néha kilépett egy őz vagy egy öregedő moziszínésznő. Volt valami száza­don kívüli ez októberben. Soha nem éltem ilyen választékosán; az október sugártörésének oldatában lebegtünk, s csaknem jambusok- ban szóltunk a pincérhez. A világ elegáns volt és illatos. De néhány nappal később leesett az el­ső hó, és kitört a Spartacus-forra- dalom. Akkor mind hazautaztunk, őzek, vezérigazgatók, finom köl­tők; az ünnepélynek vége volt, új évszak kezdődött, Berlinbe érve, a gépkocsi ablakából láttam egy em­bert, amint a sárban feküdt, s nya­kából vér szivárgott. Erre az októberre emlékezem most. Soha többé nem éltem meg ilyen finom októbert. Mintha nép­szerűsítették volna e nemes hóna­pot. Magamra öltöm puha anya­gát, mint valamilyen átmeneti konfekcióöltönyt, várakozás nél­kül szemlélem a táj tárlatát, közö­nyösen járok színes kopott díszle­tei között. Az emberről lassan lekopik min­den hazugság, így a világfájdalom is. Marad a fájdalom és a világ. „Hideggel ijesztő Mindszent hava, te mint borzasztód és búsítod szívünket...” A legrégebbi kalendáriumok jellemezték így októbert, amelynek persze inkább csak az utolsó harmada szokta meghozni a deres, fagyos hajnalokat. Tulajdonképpen ez, a lombhullást is fel­gyorsító, késő őszies időszak késztette a hajdani névmagyarítókat, hogy a tizedik hónapunkat, az elmúlást jelképező, november eleji halottas ünnepünkről, mindenszentekről ne­vezzék el. A népi jövendölés szerint •S* Ha októberben a hó­nap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz. ❖ Az októberi zivatar szeszélyes telet jelent. ❖ Sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél. •fr Ha októberben fagy és szél van, január hó­napja enyhe lesz. •S* Október és március rendesen egyforma. 4* Ha meleg október hónapja, hideg lesz a február! A Nestlé társaság idén ismét rajzversenyt szervez az iskolásoknak Gyújtsátok meg a karácsony csillagát! A karácsonyvárás időszakában nemcsak a gyermekotthonokban élőket ajándékozza meg a Nestlé, hanem már negyedik alkalommal gyermekrajzversenyt is szervez. A cég képviselője kifejtette, azt sze­retnék, ha az iskolások önzetlenül, csak azért készítenék és küldenék el 2005. november 15-ig címükre rajzaikat (Nestlé Slovensko s.r.o. Košovská cesta 11, 971 27 Prie­vidza), mert örömet akarnak sze­rezni kicsiknek, nagyoknak egy­aránt, és mert segíteni óhajtják a gyermekotthonokban élő társaikat is. Az idén az alkotások témája: Ka­rácsonyi hangulat - gyújtsátok meg a karácsony csillagát. Mint minden évben, a beérkező rajzok közül a legjobb ötből most is százezer ké­peslapot készíttetnek, az eladásuk­ból származó anyagiak pedig a gyermekotthonokat támogató Mo­soly mint ajándék polgári társulást segítik. Mindenki, aki ilyen képes­lapon kíván kellemes ünnepeket barátainak, szeretteinek, hozzájá­rul a kezdeményezés sikeréhez. December 12-től 2006. január 6-ig a beérkezett gyermekrajzokból ki­állítást rendeznek az Aupark bevá­sárlóközpontban, de megtekinthe­tők lesznek a www.nestle.sk . hon­lapon is. (erf) CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak fi­gyelmesen elolvasni hétvégi ma­gazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne fe­ledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szeren­csével a Nap Kiadó ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: október 19. 1. Hány fogyatékos személyt alkalmaz az Efekt védett mű­hely? a) 12 b) 10 c) 6 2. Mi a diszgráfia? a) olvasászavar b) rajzóra c) írászavar Óvodásból Iskolás 3. Hol szerezte a jö frizurát Molnár Miriam? a) Nagymegyeren b) Párizsban c) New Yorkban 4. Mi lett a rakott karfiol sor­sa? a) megették b) kidobták c) odaégett 5. Hány képeslapot készíttet a Nestlé a legjobb öt gyermek­rajzból? a) tízezer b) ötvenezer c) százezer Október 8-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2a, 3a, 4a, 5a. Az AB-ART ajándékát Ferenczi Éva, somoijai kedves olvasónk nyerte. KI A NYERŐ A múlt heti nyertesek: Török Aurélia, Pozsony Szitás Anna, Sárosfá Pálkovács Attila, Rimajánosi Az ajándékot a Henkel küldi el. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469 Radnóti Miklós Október Hűvösaranyszél lobog, leiÉtéli áyándorok. Káinra mélyén egér rág, aránylik fenn afa^: Minden aranysárgám:, ■ ■ í. / ' 1 *4, 1941. február 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom