Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-15 / 239. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 15. Fókuszban: a földbérlet 3 A termőföld-tulajdonosok többsége képtelen maga művelni földjét, vagy eladni azt Csak öt évnél hosszabb földbérlet esetén lehet EU-s pénzre pályázni A mezőgazdasági termelők többsége bérelt földet művel. Vállal­kozásukat csak akkor tudják fejleszteni, ha hosszabb lejáratú bérleti szerződéseket sikerül kötniük. (TASR-felvétel) Pozsony. A termőföld ko­moly értéket képvisel. An­nak ellenére, hogy térsé­günkben még nincs igazi piaca, s a többszörösen hátrányos helyzetű régiók­ban gyakran értékén alul cserél gazdát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A termőföld piaci és hivatalos ára nem mindig egyezik. Amíg az előbbit általában a kereslet-kí­nálat határozza meg, addig az utóbbit a föld minőségi paramé­terei (bonitás szerinti besorolá­sa) alapján számítják ki és hagy­ják központilag jóvá. A hivatalos ügyletek során, így például a földadó vagy a bérleti díj meghatározásakor, a termő­föld hivatalos ára a mérvadó (lásd táblázatunkat). Minimum egy százalék A termőföld-tulajdonosok többsége képtelen maga művelni földjét, vagy eladni azt, főleg ha zsebkendőnyi területekről vagy nadrágszíjparcellákról van szó, ezért bérbe adja azt a helyi vagy közeli mezőgazdasági üzemek­nek, magángazdáknak. A bérbeadás feltételeit az 504/2003 Tt. számú törvény rögzíti. Ez a jogszabály mondja ki például, hogy a bérleti díj összege a föld hivatalos árának minimum 1 százaléka. Néhány csallóközi gazdálko­dótól azonban megtudtuk, ők in­kább a másfél százalékot is meg­adják, s a földadó befizetését is vállalták annak érdekében, hogy vállalkozásukat fenntarthassák, azaz a földtulajdonosok „ne akarják a területet átpasszolni messziről jött gazdag idegennek, aki nem biztos, hogy a helyi la­kosságot foglalkoztatja” vagy olyan vállalkozónak, aki lakópar­kot épít majd az értékes telke­ken. Az utóbbi gyakorlat főleg a főváros, valamint a nagyobb vá­rosok vonzáskörzetében dívik. . Bérleti díj általában októberben Az említett jogszabály rendel­kezik arról is, hogy a bérlő éven­te egyszer, visszamenőleg, álta­lában október elsején fizeti a bér­leti díjat, ha erről a felek szerződésben másként nem ren­delkeztek. A jogszabály a termelőt is védi abban az esetben, ha rendkívüli, előre nem látható, kivédhetetlen események miatt (ilyenek példá­ul természeti csapások) nem tud termést betakarítani, amelyet ér­tékesítene. A mezőgazdasági termelők többsége bérelt földet művel. Vál­lalkozásukat csak akkor tudják fej­leszteni, ha hosszabb lejáratú bér­leti szerződéseket sikerül kötniük. Az uniós strukturális alapokból is csak abban az esetben tudnak pénzt lehívni, ha fel tudják mu­tatni: a művelt terület legalább 80 százalékán 5 évnél hosszabb ideig gazdálkodhatnak - erősítet­te meg a dunaszerdahelyi Regio­nális Agrárkamara munkatársa. Rámutatott viszont arra, hogy az alanyi jogon járó területalapú támogatásokat minden regiszt­rált gazdálkodó megkapja, tehát az is, aki öt évnél rövidebb időre bérli a termőföldet. A kormány által idén augusz­tusban elfogadottak értelmében viszont maradéktalanul be kell tartania a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” alapelveit. Ez pedig na­gyon szigorú növényvédelmi, kör­nyezetvédelmi stb. szabályokat rögzít. Az 504/2003 Tt. számú jogszabály egyébkén részletesen taglalja, hogy egyes termények esetében (gyümölcsös, szőlő, fais­kola, spárga vagy bogyósgyü- mölcs-termesztő terület, komlóül­tetvény, erdőterület stb.) milyen hosszú időtartamra lehet bérleti szerződést kötni, illetve miként le­het a megállapodást felbontani. Ha egy évvel a szerződés lejár­ta előtt a bérlő vagy a bérbeadó írásban nem értesíti a másik felet arról, hogy a területet visszave- szi/visszaadja, úgy a földbérlet automatikusan meghatározott időre meghosszabbodik. írásos megállapodás A földtulajdonosnak és a - bérlőnek írásos szerződést kell kötnie. A felek ebben állapodnak meg arról is, hogy pénzben vagy terményben történik a bérleti díj kifizetése. Ajánlatos a szerződést alapo­san elolvasni, esetleg értelmez- tetni jogásszal. A múltban ugyanis voltak ese­tek, amikor a bérlő - spekulatív szándékból - aránytalanul ma­gas bérleti díjat kínált szerződés- tervezetében, csak azt „felejtette ki” a szövegből, hogy hány évre fizeti a' csillagászatinak tűnő összeget. Ha a bérlő időben és rendesen teljesíti a szerződésből adódó kötelezettségeit, elsőbbséget él­vez az új bérleti szerződés meg­kötésére. A kivételek között sorolja a jogszabály azt az esetet, ha a földtulajdonos időközben mező- gazdasági vállalkozásba kezdett, vagy az új bérlő hozzá közel álló személy vagy olyan jogi személy, amelyben a tulajdonos tag vagy társtulajdonos, (gy) MIT TARTALMAZZON A SZERZŐDÉS? ♦ A bérlő és a bérbeadó pontos nevét, üzleti megnevezését, címét ♦ A bérlet tárgyát és célját ♦ A szerződésnek tartalmaznia kell a bérbe adott földterület pontos leírását, a tulajdonos adatait, és a kataszteri bejegyzést ♦ A szerződés tartalmazhat olyan kitételt, mely megtiltja, hogy a földterületet bérbe adják egy harmadik természetes vagy jogi személynek ♦ A bérlet időtartamát ♦ A felmondás feltételeit A hatályos törvények értelmében a földbérleti szerződést csak írásban lehet felmondani. Ha a szerződés meghatározott időre szól, a lejárat előtt egy évvel kell felmondani, egyébként automatikusan meghosszabbodik. ♦ A bérleti díj összegét A bérleti díjat vagy koronában vagy terményben kell megadni. A fizetési feltételeknek pontosan benne kell foglaltatniuk a szerződésben. A legcélravezetőbb a pontos összeget vagy terménymennyiséget feltüntetni. A bérleti díj hektáronként és évenként értendő, általában a föld hivatalos árának 1 százaléka, (s) Bérleti díj természetbeni juttatásban Bevett gyakorlat, hogy a bérlő nem készpénzben, hanem termé­szetben fizet a földhasználatért. A termőföldet bérbe vevő szövet­kezetek akkor választják ezt a megoldást, ha nincs elég pénzük a bérleti díj kifizetésére. A természetbeni juttatásnak különböző formái lehetnek. A ser­tés- és baromfitenyésztőknek jól jön, ha a bérleti díjat gabona for­májában kapják meg. A bérleti díj érkezhet takarmány, haszonál­lat vagy más mezőgazdasági termék formájában is. A tulajdonos ragaszkodjon ahhoz, hogy a természetben kapott termékek ára és mennyisége megfeleljen a piaci áraknak, és ter­mészetesen a bérleti szerződésben foglaltaknak. A földadót az fizeti, aki használja a földet, azaz a bérlő. Ennek összegét a községi hivatal állapítja meg, de általában a föld árának egy százaléka körül mozog, (s) A hegyvidéki földeknek lényegesen alacsonyabb az áruk (Képarchívum) A MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEK HIVATALOS ÁRA JÁRÁSONKÉNT Járás földár (Sk/mj Járás földár (Sk/m2) Járás földár (Sk/m2) Járás földár (Sk/m2) Járás földár (Sk/m2) Járás földár (Sk/m2) Pozsony II. 8,39 Nagyszombat 7,40 Érsekújvár 7,87 Turdossin 0,95 Zsarnóca 1,32 Felsővízköz 1,69 Pozsony III. 4,80 Bánóc 3,81 Vágselye 7,84 Zsolna 1,30 Garamszentkereszt 1,54 Varannó 2,62 Pozsony IV. 4,58 Illává 2,56 Nagyfa polcsány 5,85 Besztercebánya 1,13 Bártfa 1,44 Gölnicbánya 0,71 Pozsony V. 7,85 Miava 1,80 Aranyosmarót 4,48 Selmecbánya 1,03 Homonna 1,90 Kassa I. 2,36 Malacka 4,29 Vágújhely 3,8 Nagybiccse 1,465 Breznóbánya 0,84 Késmárk 1,26 Kassa II. 3,35 Bazin 5,44 Simony 5,51 Csaca 0,74 Gyetva 1,25 Lőcse 1,29 Kassa in. 2,45 Szene 8,05 Vágbeszterce 1,25 Alsókubin 0,83 Korpona 2,20 Mezőlaborc 1,20 Kassa IV. 3,74 Dunaszerdahely 9,10 Pri vigye 2,17 Kiszucújhely 1,12 Losonc 2,56 Poprád 1,22 Kassa-vidék 2,81 Galánta 8,96 Puhó 1,75 Liptószentmiklós 1,19 Poltár 2,10 Eperjes 1,93 NagymiháLy 3,46 Galgóc 5,78 Trencsén 2,70 Turócszentmárton 1,67 Nagyrőce 2,15 Kisszeben 1,55 Rozsnyó 1,56 Pöstyén 6,69 Komárom 7,59 Námesztó 1,01 Rimaszombat 2,58 Szín na 1,42 Szobránc 2,68 Szenic 4,20 Léva 6,09 Rózsahegy v 0,95 Nagykürtös 3,06 Ólubló 0,97 lg ló 1,51 Szakolca 5,30 Nyitra 6,75 Stubnyafürdő 1,89 Zólyom 1,78 Sztropkó 1,53 Tőketerebes 3,62 VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÉKONY IDŐ; 10-15 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 07.11-kor- nyugszik 18.04-kor A Hold kel 17.02-kor - nyugszik 02.48-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, változatlan Medve: 200, árad; Komárom: 175, apad; Párkány: 105, apad. Tipikusan őszi­esen, kiszámítha­tatlanul fog ala­kulni az időjárás a mai napon, gya­kori felhőátvonulásokkal, napos órákkal, helyenként csapadékkal számolhatunk. Feltétlenül óvatos­ságra lesz szükségünk a kora reg­geli órákban, mivel az utak síkos­sága és a kialakuló ködfoltokkal megnő a balesetveszély. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között várható. Estére meg­erősödő, északi és északnyugati irányú szélre számíthatunk. Az időjárás ha­tására leginkább a mozgásszervi megbetegedés­ben szenvedők fájdalmai újulhatnak ki, de inten­zívebben léphetnek fel a reumati­kus jellegű ízületi panaszok, vala­mint a fantomfájdalmak. Szív- és érrendszeri betegségekben szen­vedők legyenek óvatosak, kerüljék a stresszhelyzeteket. A szellemi teljesítőképesség csökkenésével, nagyobb fáradékonysággal és le­vertséggel is számolhatunk. Meg­növekszik a balesetveszély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom