Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-14 / 238. szám, péntek
ÚJ SZŐ 2005. OKTÓBER 14. VÉLEMÉNY ÉS .HÁTTÉR 7-Az újságírói kacsa is lehet madárinfluenzás? (Peter Gossányi rajza) A haderő lemaradása a NATO életképességét is veszélybe sodorhatja Európa nem tudja megvédeni magát TALLÓZÓ LIBÉRATION Őrizetbe vették Jean-Ber- nard Mérimée-t, Franciaország volt ENSZ-nagykövetét az iraki „olajat élelmiszerért” nevű ENSZ-programot övező korrupciós botrányban való érintettség gyanújával és már vádat is emeltek ellene „befolyással való üzérkedés”, valamint „egy külföldi köztisztviselő aktív korrumpálása” címén. A francia kormány teljes együttműködést ígért a korrupciós ügy feltárásához. A 68 éves magas rangú diplomata 1991 és 1995 között képviselte hazáját a Biztonsági Tanácsban, azt követően pedig római nagykövet volt három évig. 1996 és 2003 között részesült Szaddám Husszein olajának viszonteladási jogából. Mérimée a hatodik abból a tizenegy politikai és közéleti személyiségből, akik ellen eljárás indul Franciaországban az iraki rendszer támogatásáért élvezett - az ENSZ által 10 milliárd euróra becsült - korrupciós olajüzletben való részvétel miatt. A volt nagykövet 150 ezer euró óvadék ellenében szabadlábon, de rendőrségi felügyelet mellett védekezhet a vádak ellen. A korrupciós olajüzlet két szálon futott. Az egyik a Total vállalat köré szerveződött, amely hivatalosan is kereskedett Irakkal, de feltételezhető, hogy más cégeket is felhasznált közvetítőként, hogy még több iraki olajhoz jusson. Ehhez Irak csak a juttatásokból való részesedésért cserébe járult hozzá. A Total ellen 2002-ben a francia pénzügyminisztérium pénzmosás elleni osztálya indított eljárást, mert a cég csaknem ötmillió euró korrupciós pénzt állo- másoztatott a svájci Telliac nevű társaság számláján, s ebből az összegből jutalmazta az iraki piacon dolgozó közvetítőit. A másik szálon a bagdadi rezsim közvetlenül juttatta barátait és támogatóit több millió hordó olajának kereskedési jogához. Az érintett személyek azután magas árréssel adták el az iraki olajat nagyvállalatoknak. Az „Irak barátainak” megszabott ár és a későbbi eladási ár különbségéből befolyó nyereség egy része visszakerült az iraki vezetők zsebébe. Az 1996 és 2003 között érvényben lévő „olajat élelmiszerért” ENSZ- program célja az volt, hogy segítsen túlélni Iraknak azokat a nemzetközi szankciókat, amelyekkel Szaddám rezsimjét Ku- vait 1990-es lerohanása után sújtották. Figyelmeztetést intézett az európai országokhoz a NATO két korábbi vezető tisztségviselője. Leszögezték, a kontinens országainak végre nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük haderőik fejlesztésére, máskülönben nem lesznek képesek megvédeni saját érdekeiket, megőrizni a komoly partneri kapcsolatot az Egyesült Államokkal és a NATO életképességét is veszélybe sodorhatják. MTI-HÁTTÉR Joseph Ralston amerikai tábornok, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka és Klaus Naumann német tábornok, a szövetség katonai bizottságának volt elnöke ahhoz a tanulmányhoz írt előszót, amelyet egy washingtoni kutatóintézet készített az európai védelmi integrációról. A katonai körökben mind a mai napig rendkívül befolyásos két egykori főtiszt rámutatott: ugyan Európa most - történelme során mindeddig példa nélküli - békében és stabilitásban él, de továbbra is komoly biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie. A tábornokok szerint a „lator államok” okozta fenyegetés, a határokon is átnyúló bűnözés, a regionális konfliktusok veszélyeztetik a kontinens államainak érdekeit, s mind Európának, mind Észak-Amerikának meg kell küzdenie az új típusú terrorizmussal, valamint a tömegpusztító fegyverek terjedése által okozott kockázatokkal. Mindezek az új biztonsági kihívások, valamint az Európai Unió politikai jellegű fejlődése miatt logikus lépés lenne a védelmi téren való további integráció - ám ehhez az európai politikai vezetőknek nagyobb konszenzusra kellene jutniuk haderőik jövőbeni szerepéről. Amit a két főtiszt így körülírt, azt a 97 oldalas, az internetre is feltett ( http://www.forum-euro- pe.com/NDA/index.html ) tanulmány szerzői nyíltan kimondják: eszerint az európai vezetőkből általában hiányzik a politikai akarat országaik védelmi erőinek hatékonyabbá tételéhez, a stratégiai célok és a képességek közötti szakadék csökkentéséhez, s habár Európa katonai képességeinek javítását mind az EU, mind a NATO prioritásnak mondja, az előrehaladás lassú és egyenlőtlen. A tanulmány felhánytorgatja, hogy Európa nem rendelkezik elegendő szállítógéppel, különleges kommandós alakulattal és megfelelő parancsnoki, irányítási rendszerekkel. Azt javasolják, hogy a védelmi költségvetések egynegyedét az országok ezentúl kutatás- fejlesztésre és új fegyverek beszerzésére fordítsák, a személyi kiadásokra legfeljebb 40 százalékot költsenek, a kis államok pedig ne minden területen fejlesszék haderejüket, hanem specializáló^ anak. A tanulmány kapcsán Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben úgy vélekedett: a leírtak erős jelzést adnak arra, hogy folytami kell a NATO már elkezdett reformját. „Ha át akarjuk alakítani a fegyveres erőket, ha új megközelítésre törekszünk a védelmi politika területén, akkor megfelelő költségvetési erőforrásokkal kell rendelkezni, s ma nem ez a helyzet” - ismerte el a főtitkár, hozzátéve: szerinte a politikai akarat megvan a változtatáshoz, de az kétségtelen, hogy a haderők átalakításához pénz is kell. Az Európai Unió országainak egyesített katonai költségvetése a második legnagyobb a világon - természetesen az Egyesült Államok mögött - de a mintegy 200 milliárd eurós összeg fele a bérekre megy el. S eközben az Egyesült Államok például ötször annyit költ védelmi kutatásokra, mint az EU-országok együttesen. KOMMENTÁR Jirko rálép a gáz(ár)ra SIDÓ H. ZOLTÁN Egy volt Minardi-pilóta tudja mi az, hogy repülőrajt. Jirko Mal- chárek, az egykori Forma-l-es tesztversenyző még alig helyezkedett el a gazdasági minisztérium bársonyszékében, ami ugyan nem testreszabott, mint a gyorsasági autós világbajnokságban, és máris a gázpedált padlóig nyomva rohant neki a tárcájára váró feladatoknak. Bemelegítő ujjgyakorlatként még a múlt héten leváltotta a Zsolna melletti KIÁ autógyár projektumának kivitelezéséért felelős minisztériumi főmenedzsert, majd tegnap frontális támadást jelentett be: megküzd a Transpetrol orosz kézbe került részvénycsomagjának visszaszerzéséért, versenypályázatot ír ki a monopolhelyzetben lévő, még állami társaságok csúcsvezetői posztjaira, állítólag 200 millió koronát lefarag a KLA beruházásnak odaítélt állami keretből, s végül megpróbálja 6-8 százalékkal csökkenteni a lakossági vezetékes földgáz árát. Joggal állítható, ilyen, száguldó cirkuszba illő kezdettel kevesen számoltak. Ha a felsorolt feladatok javát szerencsésen leve- zényli, s közben mindvégig megőrzi az ország gazdaságpolitikája tényleges irányítójának, Ivan Miklós pénzügyminiszternek a szimpátiáját, akkor gyorsan megcáfolhatja a róla előzetesen kialakult negatív képet. Talán a leginkább hajmeresztő elképzelésének a gázárcsökkenés tűnik, hiszen a hozzáértők korábban ezer érvvel dúcolták alá az októbertől érvényes 20'3 százalékos áremelés indokoltságát. Most megjön Malchárek, aki máris megtalálta a megoldást. Mielőtt mindenki csak olcsó politikusi trükkre gondolt volna, tegnap délután az árszabályozási hivatal bejelentette: jövőre csökkentik a szállítási költségek tarifáit, vagyis ha a világpiaci árak nem kezdenek el újra vágtatni, akkor januártól 6-8 százalékkal mérséklődhet a földgáz ára. Lehet ennél jobb hírrel kezdeni a választási évet? Ám a következő kérdés is jogos: ha nem jön Malchárek, akkor vajon kiderült volna-e a gázárképzésben mutatkozó tartalék? JEGYZET Káosz a kozmoszban RÁCZ VINCE Nagy a jövés-menés az univerzumban, legalábbis a Föld körül, bár mostanság inkább csak afféle avatatlan űrturisták kívánkoznak a súlytalanság vágyától és a rakéták erejével hajtva orbitális pályára lépni. Hiába, már az űr sem a régi, csekélyke húszmillió dollárért bárkit az égbe repít az Orosz Űrhajózási Hivatal. Persze nem árt, ha az illetőnek nincs tériszonya. Míg egyesek az égboltban is hovatovább csak üzletet látnak, a megtisztelő űrklubtagságot a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat követően a világban harmadikként kivívó Kína továbbra is nemzeti presztízsként kezeli az űr meghódítását, az űrprogramot maga a győzedelmes kommunista párt felügyeli. A jelek szerint a kínaiak ugyancsak nekibátorodtak. Miután két éve Jang Li-vej, a kínai légierő akkor 38 éves alezredese, a világ első tajkonautája, értsd: Kína Gagarinja a Szent Csónak fedélzetén alig egy nap leforgása alatt sikerrel kerülte meg tizennégyszer a planétát, szerdán újabb űrszekeret lőttek ki, utasterében immár két űrhajóssal, akik a tervek szerint öt napon át tartózkodnak majd a kietlen égi sivatagban. A kínai kommunista párt két bátor high- tech hőse most még a figyelem középpontjában áll, de a későbbiekben majd bizonyára úgy járnak, mint az azóta nemzeti kinccsé avanzsált neves elődjük, akit visszatérése óta gondosan rejteget a kínai pártvezetés. Peking bálványa csak ritkán jelenhet meg a nyüvános- ság előtt. Távolmaradása a köz- szerepléstől űrutazása egyéni jellegének mérséklését szolgálja. Az egyéni érdekeket háttérbe szorító rendszer egész egyszerűen nem hagyhatja, hogy egy ember túlzott figyelmet kapjon, mivel a sikere mögött egy egész gárda és a rendszer állt. Kína Hosszú Menetelése az űrben, a dél-ázsiai ország űrsikerei kétségtelenül örömteljes ténynek bizonyulnak akkor, amikor a rizsföldek lakói közül - a legutóbbi, örvendetes hírek szerint - egyre többen használnak egy bizonyos nyugati civilizációs vívmányt, nevezetesen a vécé- papírt. A titkosszolgálat információi alapján tiltották le a kolozsvári főtéri gödrök betemetését Ásatással foglalkozik a román hírszerzés MTI-FIGYELÔ Állítólag a román hírszerzés figyelmeztette Traian Basescu államfőt, hogy Kolozsváron „lappangó etnikai feszültséget keltett” a főtéren tátongó gödör tervezett betömésének híre, Emil Boc polgármester erre alapozva tiltotta meg a betemetést - írta az Új Magyar Szó. A bukaresti napilap szerint Emil Boc kijelentette: a jövőben történészek, régészek, urbanisztikával foglalkozó szakemberek részvételével zajló nyilvános vita dönt a Kolozsvár főterén tátongó gödör betöméséről. A lap emlékeztet: a kincses város vezetője legutóbb az Egyesült Államokból tiltotta le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeit képviselő alpolgármester, Boros János kezdeményezését. a gödör betömését. „Nem keverjük bele a politikát, az etnikumot sem, a döntés a tudományra támaszkodik” - idézte Bo- cot a lap munkatársa, hozzáfűzve: a kolozsvári polgármester mégis belekeverte mind a politikai, mind az etnikai szempontot az ügybe. Boc ugyanis a gödörtömés halasztásáról nem szakértők véleményére támaszkodva, hanem a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) „riasztása” alapján döntött. A SRI jelentéséről Boros János alpolgármester számolt be a sajtónak, de a központi sajtó szerint az államelnöki hivatalon belüli források maguk is Borost igazolják. Szeptember végén a sajtó megszellőztette a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság nem éppen pozitív hangvételű jelentését. E jelentés szerint a hírszerzésből éppen a jól képzett titkos ügynökök hiányoznak a leginkább. Emiatt a SRI értesüléseinek alig fele származik „terepről”. Dániel Morar, a korrupcióellenes ügyészség frissen kinevezett vezetője azt mondta a nyilvánosság előtt: a SRI-től kapott tájékoztatások 80 százaléka mese, azaz, olyan információ- halmaz, amely a sajtóból táplálkozik. A kemény bírálatok után a SRI két ügyben hallatott magáról. Először, amikor beszámolt a sajtónak, hogyan lepleztek le egy al- Kaida-sejtet. Akkor két sms miatt meghatározatlan számú arab származású fiatalt kitoloncoltak az országból. Ezzel egy időben érzékelte a hírszerzés Kolozsvárott a „lappangó etnikai feszültséget”. Mindkét esetben olyan információkról van szó, amelyek „terepről”, azaz éppen a porig gyalázott ügynöki hálózat révén kerültek az ország elöljáróinak asztalára. FIGYELŐ „Kelet-Európa terméke” Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök párizsi látogatása alkalmából a Les Échos című francia gazdasági napilap az „offenzív és megújuló szociáldemokrácia képviselőjeként” mutatja be őt, aki a „90-es évek Kelet-Európájának terméke” egy olyan országban, amely reformjainak, a tabuk nélküli privatizációjának és munkaerőpiaca rugalmasságának köszönhetően jó eredményeket mutat fel. A lap szerint Gyurcsány pontosan tudja, miben rejlik Magyarország vonzereje a külföldi befektetők számára, amelyeket nyilván hangoztatni fog Párizsban is. Azzal a perspektívával érkezett Párizsba, hogy múlt heti washingtoni látogatása után Jacques Chirac elnöknél és Dominique de Villepin miniszterelnöknél is megerősítse nemzetközi státusát. Az újság hangsúlyozza, hogy Magyarország meghatározó szerepet játszik a Balkán határán, segítve szomszédait az Európai Unióhoz való csatlakozásban. Ennek jele az október 20-21-én esedékes magyar-román csúcstalálkozó a régi viták leküzdésére, amelyhez példaként szolgálhat a német-francia kapcsolat.
