Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-13 / 237. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2005. október 13., csütörtök 3. évfolyam 31. szám Tanulási és tanítási problémák kezelése Pedagógiai napok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Gúta. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a helyi Iskola utcai magyar alapiskolában ma és holnap tartja a Regionális Pedagógiai Napokat, melynek keretében Héczné Tóth Mária, a mosonszentmiklósi alapiskola pedagógusa tart előadást. A szakmai napokon szó lesz a tanulási és tanítási problémákról, azok leküzdéséről, a tanuláshoz való viszonyról, és a tanulási képességek fejlesztésének lehetőségeiről, a tanulási módszerek és technikák elsajátításáról, valamint a gyakorlatba történő átültetésükről. A pedagógusok értékes információkat kaphatnak a tanulási zavarokkal küszködő diákok fejlesztéséről, a tanulási szokásokról, s eszközrendszerének alkalmazásáról. A második nap végén a szakmai napok résztvevői tanúsítványt kapnak, (borka) Gyurovszky László miniszter vágta át az EU-s szalagot Kazánházat építtettek, ablakokat cseréltek JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. . Hatmillió nyolcszázezer koronát nyert és használt fel iskola-felújításra a Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola. Gyurovszky László építészeti és régiófejlesztési miniszter is a meghívott vendégek között volt, melyen felavatták az új kazánházat és megünnepelték, hogy az iskola egy része új ablakokat és radiátorokat kapott. „Ezzel függetlenítettük magunkat a hőszolgáltatótól, és a megtakarított pénzt további fejlesztésekre fordíthatjuk” - mondta beszédében Fibi Sándor iskolaigazgató. A felújítási projekt 5%-os önrészét a Közép-Európai Alapítvány finanszírozta, kuratóriumi elnökét, Világi Oszkárt is külön köszöntötték az iskola halijában tartott összejövetelen. Elsőként Gyurovszky László kívánt sok sikert az iskolának, és elmondta, 2007-től újabb pályázati lehetőségek és pénzösszegek lesznek. „Az iskolák felújítása után reméljük, hogy a fenntartók és a pedagógusok az oktatás színvonalának növelésére fordíthatják iskoláik költségvetésének nagyobb részét” - mondta Gyurovszky László. Pázmány Péter polgármester az MKP eddigi érdemeit sorolta fel, köztük azt, hogy az oktatásügy az önkormányzatok hatáskörébe került, és az ország sikeresen belépett az unióba. Végezetül Fibi Sándor a további tervekről szólt, és elmondta, további tízmillió koronából fel lehetne újítani a 440 diákot oktató iskola egész épületét. Biztosította a jelenlévőket, hogy további pályázatokon is részt kívánnak venni, és köszönetét mondott a támogatóknak, az iskolatanács és szülői szövetség tagjainak, valamint minden pedagógusnak. Norvégiában fel lehetne számolni az iskolákat? Felesleges időpocsékolás? ma.hu % Ha a diákok véleménye számítana a kérdésben, Norvégiában megszüntethetnék az iskolai képzést. Ezzel a megdöbbentő véleménnyel kellett szembesülnie a norvég oktatási tárcának. Gimnazisták bevonásával végzett felmérésük során a diákok fele, mintegy 400 ezer tanuló gondolta úgy, hogy az iskolába járás felesleges időpocsékolás. Tudásukat ugyanis nem a meglehetősen gyengének minősített tanároktól szerzik, és nem is a korlátozott számban választható képzési programok során. Többségük az internetre támaszkodik, ha információkhoz szeretne jutni. A tanárokhoz fűződő viszonyt a diákok 80 százaléka tartja rossznak: a tanárok nem értenek a diákokhoz. Miután a diáktársakhoz fűződő kapcsolatokat az osztálytermen kívül is fenn lehet tartani, nincs miért az iskolákat látogatni - vonják le a végkövetkeztetést a megkérdezett diákok. Többségük az internetre támaszkodik, ha információhoz szeretne jutni (Képarchívum) Nagyon hasonlóak a diákok, a szülők és a tanárok gimnáziummal szembeni elvárásai Egy felmérés első tanulságai A diákok 66 százaléka két vagy több órát tölt felkészüléssel, ami arra utal, hogy nagyon leterheltek a tanulók (Somogyi Tibor felvétele) Komárom. Az elmúlt tanév folyamán - a tanárok, diákok és a szülők bevonásával - helyzetelemző felmérést végeztek a Selye János Gimnáziumban. V. KRASZNICA MELITTA A kérdőíveket magyarországi mintára a Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intézetének igazgatója, Fodor Attila dolgozta ki, mégpedig külön-külön mindhárom célcsoport számára. Mára elkészült a kiértékelés első része. „A szülői szövetséggel közösen azért kezdeményeztünk ezt a felmérést, hogy lássuk: miként látja a gimnáziumunkban folyó munkát a diák, a szülő, valamint a tanár, milyenek az elvárásai, mely területeken kell továbbfejlődnie az intézménynek, hogy versenyképesek maradjunk az egyre erősödő konkurenciaharcban” - mondta An- druskó Imre iskolaigazgató. Aki örömmel nyugtázta, hogy a szülőknek kiosztott közel 700 kérdőívből 600 visszaérkezett, és a kérdőívet kitöltő szülők háromnegyede hasznosnak tartotta ezt a felmérést. Kreativitás, fejlesztés „Rendkívül tanulságos számunkra, hogy az iskola legfontosabb céljainak megjelölésekor mindhárom célcsoport első helyen a továbbtanulásra való felkészítést jelölte meg - avatott be a részletekbe az igazgató. - A második helyen a diákok és a pedagógusok is a kreativitás, valamint gondolkodás fejlesztését, a harmadik-negyedik helyen pedig az idegen nyelvek elsajátítását jelölték meg. Vagyis a prioritások szinte teljesen azonosak, ami elengedhetetlen feltétele a sikeres munkának.” A felmérésből kiderült az is, hogy a diákok 66 százaléka - a szülők meglátása szerint - két vagy több órát tölt felkészüléssel, ami arra utal, hogy nagyon leterheltek a tanulók. A komáromi gimnazisták jónak tartják a tanárok szakmai fel- készültségét, de a diákokhoz való viszonyukat már kevésbé; azaz a pedagógusok még műidig túl távol- ságtartóak és tekintélyelvűek a tanulókkal szemben. Hiányos felszereltség A szülők hiányosnak tartották az iskola felszereltségét, ám ezen a téren - az új padlástér átadásával - javult a helyzet. Az új épületrészben ugyanis több számítógépes és nyelvi laboratórium, valamint könyvtár is helyet kapott. „Természetesen tovább folyik a kérdőívek feldolgozása, hiszen óriási adat- mennyiségről van szó. A kérdések egy részében ugyanis nemcsak a megadott lehetőségek közül kellett választaniuk a válaszadóknak, hanem saját észrevételeiket kellett megfogalmazniuk - mondta An- druskó. - Műiden bizonnyal még sok érdekes tanulsággal szolgál a felmérés, ami nagyban segíti majd további munkánkat.” Az igazgató azt javasolja más középiskolák vezetőinek is, hogy végezzenek hasonló, ha nem is minden egyes diákra és szülőre kiterjedő, de legalább reprezentatív felmérést. A komáromi gimnáziumban két-háromévente meg szeretnék ezt ismételni, hogy le tudják mérni az időközbeni változásokat, a remélhetőleges javulás mértékét. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Dr. Hadas Katalin pszichológus Miért pánikol a lányom? A kislányom most jár első osztályba. Ügyes gyerek, de minden reggel sírógörcsöt kap, amikor az iskolába viszem. Kérdeztem már tőle, mi az oka annak, hogy ennyire fél az iskolától, de ne tudott konkrét választ adni. Miért fél? Jelige: Pánik. Sok oka lehet annak, hogy fél a gyerek az iskolától. Lehet, azt hiszi, olyanok a család elvárásai vele szemben, hogy mindent felső fokon teljesítsen. És most rádöbbent arra, hogy azért nem mindenben a legjobb. Ennek nem kellett feltétlenül olyan megjegyzésnek lenni, hogy neki azt mondták, tőled ezt és ezt várjuk el, de lehetett például, hogy hallott olyan beszélgetést a szülők és nagyszülők között, amikor arról beszélgettek, ügyes kislány, és reméljük, az iskolában se lesz vele semmi gond. Mivel a gyerek meg akar felelni a szülők elvárásainak, ezért természetesen úgy gondolja, hogy neki nem szabad hibáznia, ő csak dicsérettel és jó jegyekkel mehet haza nap mint nap. Ez egy óriási teher a gyerek vállán, s ezért nem csoda, ha reggelenként elsírja magát. Következő ok az lehet, hogy nem érzi jól magát az iskolában. Nem akadt még olyan barátnője, akivel szünetekben megoszthatná az élményeit, az is lehet, egyes osztálytársak tettek valamüyen gúnyos megjegyzést vagy rá, vagy ruházatára, táskájára, vagy bármi másra, ami neki rosszul esett. Sőt, nem ártana utánanézni, hogy esetleg nem bántalmaz- zák-e, nagyobb gyerekek nem környékezték-e meg, nem veszik el dolgait stb. Az is lehet, hogy a tanító néni több gyereket megdicsért az osztályban valamiért, ő nem volt köztük, s ezt most tragédiaként éli meg. Fél, hogy kitudódik, s akkor mi lesz? Lehet, hogy nem ilyennek képzelte el az iskolát. Nem gondolta, hogy minden nap tanulni kellesz, akkor is, ha nincs hozzá kedve, akkor is, ha egy kicsit fáradt, s akkor is, ha a kistestvére, aki még óvodás, vidáman játszik a sarokban. Más az mások elbeszéléseiből képet alkotni az iskoláról, és más naponta megélni. Most már látja, hogy ez egy elvarázsolt kör, ebből nincs menekvés, nem lehet csak úgy otthagyni, ha nem nyerte el a tetszését. A felsoroltakon kívül természetesen még sok más oka is lehet a reggeli sírógörcsnek. Ha népi hajlandó beszélni a problémájáról, beszéljen a tanító nénijével, s kérdezze meg, ő hogyan látja a gyereket, hogy viselkedik egész nap az iskolában, mennyire fogékony, figyelmes, nem kell-e figyelmeztetni az órán, hogy most ezt csináljuk, ne foglalkozz mással stb. Arról is kérdezősködjön, hogy szünetekben kikkel szokott beszélgetni, fel tud-e oldódni testnevelésen, vagy más foglalkozáson. Ha napközibe is jár, ott szintén érdeklődjön utána, hogy sok segítséget igényel-e, vagy önerőből is győzi a munkát. Sokszor egy fél mondat is segít rátapintani a baj okára, s a probléma gyorsan megoldódhat. Otthon se kell felhagyni a baj okának felderítésével, aminek nem feltétlenül úgy kell lezajlania, hogy: „No, mondd már meg, hogy mi bajod?”, hanem például üljenek le rajzolni vagy gyurmázni. Rajzoljon le vagy formázzon meg egy olyan kislányt, aki nem szeret iskolába járni. Élje bele magát annak a lerajzolt vagy gyurmából megformált kislány helyébe, és beszéljen helyette. Nagy a valószínűsége, hogy más „bőrébe bújva” elmondja majd, mi a baja. Vagy ha szeret bábozni, akkor játszanak el különféle iskolai jeleneteket, ez is sokat segíthet. Ha azonban így sem lenne hajlandó semmit közölni a kislánya, s ráadásul tovább sírna reggelente, akkor feltétlenül vigye el pszichológushoz. Előtte készítse fel a kislányát, mondja meg neki, hogy azért mennek pszichológushoz, mert ennyi idő után már nem szoktak sírni reggelente a gyerekek, ha iskolába kell menniük, s mivel ő nem hajlandó elárulni az okát, hogy miért sír, hát szakemberhez mennek. Nem jó az, ha minden reggel sír, ezt is gyógyítani kell, mint a betegségeket, mert komoly baj is származhat belőle. Egy biztos, tenni kell valamit, azért, hogy kislánya legyőzze a félelmét, s felszabadultan, boldogan menjen reggelente iskolába. Érezze, hogy törődnek vele, odafigyelnek rá, sikereit és kudarcait egyaránt elfogadják, segítenek legyőzni félelmeit, szorongásait, s ha segítségre van szüksége, mindig ott vannak mellette. Ha a bizalom légköre fogja körülvenni, nagyobb gondjait, problémáit is hajlandó lesz majd megosztani önökkel.
