Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-01 / 227. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 1. Egészségünkre 27 Tudatosítanunk kell, hogy betegünk nem szándékosan dühít minket... Elmezavar az élet alkonyán... A 20. században az átlagos életkor csaknem a kétszeresére nőtt. A keleti társadalmakban, pl. Kínában a bölcs öregeket nagy tisztelet övezi. Sajnos ez Európára nem igen jellemző. DR.PÓCZIK GÁBOR A fejlett Svédországban az idősek több mint 90%-a szociális intézményben vagy betegotthonban hal meg. Az átlagéletkor megnövekedése igazi érték azonban csak akkor lesz, ha a betegségektől mentes szakasz hosszabbodik meg. Maga az öregedés nem betegség. Az általános teljesítmény lassú, fokozatos csökkenése jellemzi. A szellemi ha- nyadás minden esetben bekövetkezik, de nem minden esetben vezet szellemi leépüléshez. Emiatt gyakori az a nézet, hogy az idős kor „második gyerekkor’. Jellegzetes időskori panasz: „nem tudok semmit se megjegyezni, minden kiesik a fejemből”, illetve „nem fog az agyam, semmire sem emlékszem”. Ezt az állapotot a szakirodalom korfüggő feledé- kenységként ismeri, melynek fő jellemzője, hogy 50 éves kor felett alakul ki, nem jár egyéb betegségekkel és persze intellektushanyatlással sem. Fő oka az agyműködés lelassulása, főként az emlékképek felidézése válik lassúbbá. Ezeket a panaszokat a beteg bőséges élettapasztalataival ellensúlyozni tudja. A szellemi hanyadás azonban olyan nagymértékű is lehet, hogy időskori elbutuláshoz - demen- ciához vezet. Ezeknek a panaszoknak sokféle oka lehet. Legjellemzőbb a manapság oly sokat emlegetett Alzheimer-kór, valamint az agyi érelmeszesedés miatt bekövetkező elbutulás. Az el- butulás a legtöbb esetben lassan kezdődik, és fokozatosan rosszabbodik. Kezdetben az új dolgok megjegyzése válik egyre nehezebbé, míg a régi dolgokra jól emlékszik. Ennek a leggyakoribb példája az, hogy a beteg képes elmondani pl. ifjúkori háborús élményeit, gyermekkorának fontos eseményeit stb., de azt már képtelen megmondani, mit ebédelt előző nap. A betegség előrehaladtával egyre több dolgot felejt el, a betegség akár odáig fajulhat, hogy az illető már a családtagjait sem ismeri fel. Sajnos nemcsak súlyos memóriazavarok jellemzik az el- butulást, hanem különböző sú- lyosságú pszichés zavarok is. A leggyakoribb pszichés zavarok: Paranoid téveszmék ♦ Meglopásos téveszme: A beteg úgy elteszi pénzét, értékeit, hogy később képtelen megtalálni. Az a téveszme alakul ki nála, hogy betörtek hozzá és kirabolták őt. ♦ „A házam nem a saját otthonom” téveszme: A beteg gyakran kéri, hogy vigyék haza, miközben otthon van. Más esetben családtagjait utasítja ki, hogy menjenek haza. ♦ „Elhagyatás” téveszméje: A beteg meg van róla győződve, hogy hozzátartozói intézetbe, illetve kórházba akatják őt vinni. ♦ Egyéb paranoid ödetek: pl. idegenek laknak a lakásban, meghalt családtagok élnek, idegenek akarnak ártani a betegnek stb. Hallucinációk ♦ gyakran a beteg a lakásban betolakodókat, meghalt rokonokat lát, ♦ más esetben különféle szagokat, illatokat érez, pl. gázszag hal- lucinációja, befújtak valamit a lakásába stb. Aktivitászavarok ♦ Elkóborlás: a beteg kimegy a lakásból, és céltalanul kóborolni kezd az utcán. Természetesen eltéved, nem talál haza. Télen ez azért veszélyes, mert megfagyhat az utcán. ♦ Céltalan aktivitás, mely nagyon sokféle lehet. Gyakran a beteg céltalanul pakolászik szekrényében, fiókjában, hozzátartozóját követi a lakásban. Végezhet bármilyen céltalan tevékenységet is: gyűjtögethet különféle dolgokat, de akár szemetet is. Ez főleg egyedül élő embereknél okoz nagy gondot, mivel a felhalmozott szemét miatt a lakásban különféle élősködők, rágcsálók jelenhetnek meg, melyek a szomszédok életét is pokollá tehetik. Az alvás-ébrenlét zavarai Érelmeszesedéses embereknél gyakori panasz, hogy napközben szunyókálnak, míg éjjel ébren vannak. Gyakran a különféle téveszmék és hallucinációik miatt nem hagyják aludni hozzátartozóikat. Agresszivitás A tünetek jelentkezhetnek enyhébb formában is, pl. a beteg dobog a lábával, nem tud nyugodtan ülni, állandóan izeg-mozog. Sajnos gyakran a helyzet rosszabbodik, a beteg sikoltozni, kiabálni kezd, drasztikusan szidalmazhatja környezetét. Akár tettlegességig fajulhat a dolog: a beteg üt, rúg, karmol, harap, köpköd, de az is előfordulhat, hogy különféle tárgyakat hajít a körülötte levőkhöz. Az időskori elbutulás mellett a másik, nem kevésbé ritka betegség időskorban a depresszió. A szakirodalom szerint az idős emberek 10%-a szenved depresszióban. Kialakulásának gyakori oka lehet a családtag elvesztése, krónikus, illetve súlyos betegségek megjelenése, máskor viszont az váltja ki a depressziós panaszokat, hogy a nyugdíjba menéskor megváltozik az idős ember élete: nem találja a helyét, hiányzik az eddig végzett munkája, a munkatársak stb. Rádöbben arra, hogy barátai sorban meghaltak. Az agyi érelmeszesedés szintén oka lehet az időskori depresszió megjelenésének. Sokszor a beteg fel sem tételezi, hogy depressziós, mivel sok esetben hiányzik a depressziós hangulat, a szo- morkodás. Ilyenkor a depresszió fáradékonysággal, memóriazavarokkal, különféle testi panaszokkal jelentkezik. Fokozott az öngyilkos- sági hajlam is, főként az egyedül élő idős embereknél, illetve a súlyos betegeknél. Fontos, hogy a beteg felkeresse orvosát, akinek ma már igen sokféle gyógyszer áll rendelkezésére. Komoly támaszt jelenthet a jó családi háttér, bár a hozzátartozók részéről nem kis önuralmat igényel egy üyen beteg ápolása. Tüdatosítanunk kell azonban, hogy idős betegünk nem szándékosan dühít műiket, még akkor sem, ha egyértelműen rosszindulatújátéknak tűnik a viselkedése. Türelmünkkel sokat segíthetünk betegünk állapotán. A szerző ideggyógyász Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Nyerjen vérnyomásmérőt! Ha magas, nemcsak a genetikai tényező az oka, hanem a túlsúly, az egészségtelen életmód, a mozgáshiány, a rossz táplálkozás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. Szlovákiában hozzávetőleg 800 ezer embernek magas a vérnyomása. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell. A Hartmann társaság két vérnyomásmérőt ajánlott fel azoknak, akik jövő héten bekapcsolódnak versenyünkbe. Férfiak - változó korban A középkorú férfiaknál sokkal nagyobb mértékben jelentkeznek a hormonális eredetű elváltozások, mint ahogyan azt eddig feltételezték. A „dimakterium viril” a férfiak változó korát jelölő orvosi kifejezés. Sok férfi szenved hormonhiányban anélkül, hogy tudna róla. A hormonhiány kisebb vagy nagyobb mértékben a közérzetre is hatással van: fáradékonysággal, ingerlékenységgel, alvászavarral, feledékenységgel, s nem utolsó sorban a libidó és a nemi potencia zavaraival járhat. TUDAKOZÓ 1. A haj kialakulása A haj a születés előtt, és még néhány héttel a születés után egyformán nő, de rövid időn belül a haj hullani kezd. Néha ez olyan gyorsan zajlik le, hogy az állatok vedléséhez hasonlít. Mikor kezdődik a hajhagymák kifejlődése? a) a szülés után egy hónappal b) a terhesség 8. hónapjában c) a terhesség 3. hónapjában 2. A férfiak betegsége Ez a betegség tízszer annyi férfit érint, mint nőt. Egy ízület erős fájdalmával jelentkezik, leggyakrabban a láb nagyujján, de lehet a térben, a bokában, a tenyérben. Az érintett rész piros, duzzadt és nagyon érzékeny. Milyen betegségről van szó? a) szkoliózisról b) oszteoporózisról c) köszvényről 3. Szemünk részei A szaruhártya olyan, mint erős szemlencse szilárd központtal. A szem középső részében csak fél mm vastag, de ott, ahol a szemfehérjéhez kapcsolódik, már 1 mm. Hány rétegből áll a szaruréteg? a) három rétegből b) két rétegből c) öt rétegből 4. Testünk hőmérséklete Az ember testhőmérséklete ingadozik, s elsősorban a szervezet hormonális állapota befolyásolja. Jelentős mértékben hat rá a testi és érzelmi terhelés is. Nagy fizikai megterheléskor ugyanis emelkedik a hőmérséklet. Hány fokkal? a) 2-3 fokkal b) 1 fokkal ej 4-5 fokkal 5. Erősítés vagy zsírégetés? Az aerob mozgást aszerint választhatunk, hogy fogyni akarunk-e, vagy csak formálni a testet. Néhány gyakorlat ugyanis kimondottan a zsírégetésre, néhány pedig az erőnövelést, és az izomtömeg növelését célozza. Az erősítő gyakorlatok a női test spedális, sok gondot okozó részeire irányulnak: a hasra, fenékre, combokra. Hogy hívják az alakformálásra összpontosító gyakorlatokat? a) fun aerobic b) bodytoning c) fat burner 7. A rost jelentősége A gabona héja gazdag rostforrás. Valószínűleg csökkenti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. Ráadásul a gabonahéj vízben oldódó rostot tartalmaz, amely csökkenti a kolesz- terinszintet. Miben segít a rost? a) megszünteti a székrekedést b) az ízületek fájdalmát ej a fogínyvérzést B9 ‘qs ‘bf ‘d£ ‘oz ‘oi :s3)fajSai/\!
