Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-12 / 236. szám, szerda
10 Európai unió ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 12. Az Ankara által is elfogadott kompromisszum A tárgyalások főbb pontjai ISMERTETÉS Luxembourg. Az Európai Unió és Törökország a múlt keddre virradóra kezdték meg a csatlakozásról szóló tárgyalásokat. Az unió által elfogadott tárgyalási keret - lényegében erről folyt a kemény vita Ausztria és a többiek között - fő pontjai a következők: A TÁRGYALÁSOK CÉLJA A tárgyalások közös célja Törökország csatlakozása. A tárgyalások nyílt folyamat, eredményét nem lehet előre garantálni. Figyelembe véve az összes koppenhágai kritériumot, ha Törökország nem lesz képes teljesíteni minden, taggá válásához szükséges kötelezettségét, szavatolni kell, hogy biztosan beágyazódjon az európai struktúrákba a lehető legerősebb kapocs révén. Törökország csatlakozásának lehetnek alapvető pénzügyi következményei, a tárgyalásokat csak a pénzügyi perspektíváknak egy 2014-gyel kezdődő időszakra vonatkozó meghatározása (vagyis az EU-költségvetés) után lehet lezárni. A TÁRGYALÁSOK FELFÜGGESZTÉSE Abban az esetben, ha Törökország súlyosan és folyamatosan megsérti a szabadság, a demokrácia elveit, az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat, valamint a jogállamiságot, amelyeken az EU alapul, az Európai Bizottság javasolni fogja a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését. A (külügyminiszteri) Tanács minősített többséggel dönt az ajánlásról. A KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK ALKALMAZÁSA A csatlakozás magával vonja valamennyi olyan jog és kötelezettség elfogadását, amelyek az unió rendszeréhez és annak intézményi kereteihez kapcsolódnak, s amelyeket az unió vívmányainak neveznek. Ennek része a szerződések tartalma, elvei és politikai célkitűzései, a törvénykezés és az elfogadott döntések, az európai bíróság igazságszolgáltatása és a nemzetközi egyezmények. Az EU elfogadhatja Törökországnak bizonyos átmeneti intézkedésekre vonatkozó kérését azzal a feltétellel, hogy azok időben és jelentőségükben korlátozottak. BEFOGADÓKÉPESSÉG Az uniónak Törökország befogadására való képessége, fenntartva az integráció ritmusát. CIPRUS Az EU további erőfeszítéseket kér Törökországtól a ciprusi kérdés átfogó megoldásának kérdésében az ENSZ keretén belül, valamint előrehaladást a Törökország és valamennyi EU-tagállam közötti kétoldalú kapcsolatok normalizálásában, beleértve a Ciprusi Köztársaságot. Az EU azt kéri, hogy Törökország teljesítse a vámuniós megállapodással kapcsolatos kötelezettségeit és annak kiterjesztését az új tagállamokra. ELJÁRÁSI REND A tárgyalások kormányközi konferencia keretében zajlanak. A megbeszélések kezdete előtt a bizottság megkezdi az elért eredmények vizsgálatát, hogy felmérjék Törökország felkészültségi fokát e tárgyalásokra minden egyes területen, és egyben információkat kapjanak azokról a problémákról, amelyek felmerülhetnek a tárgyalásokon. Törökországnak a csatlakozás útján történt előrelépéseiről szóló rendszeres, az Európai Bizottság által készített jelentései alapján a (külügyminiszteri) Tanácsnak egyhangúlag kell szavaznia minden fejezet lezárásáról és megnyitásáról. (eurohirek.hu) Diszkriminációval vádolja Görögországot az AI Nem európai körülmények ÖSSZEFOGLALÓ London. Elmarasztalta Görögországot nemzetiségi politikája miatt az Amnesty International (Al). Az emberi jogi szervezet jelentése határ menti lövöldözésekről és fémkonténerekben fogva tartott menekültekről is említést tesz. Bár kevesen kérnek itt menedékjogot, Görögország ideális folyosó az Európai Unióba tartó üle- gális bevándorlók számára. A görög kormány azt állítja, hogy teljes mértékben elítéli az emberijo- gok megsértését, ám az Amnesty International A reflektorfényen kívül című jelentésében kimondja: a görög kormány képtelen hatékonyan fellépni a diszkrimináció ellen. A minden formában megnyilvánuló diszkrimináció az AI szerint leginkább a társadalom peremén élőket érinti - vagyis a menekülteket, a bevándorlókat, a romákat és más nemzeti kisebbségeket. A jogvédők szerint ez a diszkrimináció legtöbbször magától az államtól származik. A jelentés megállapítja ugyanis: a görög hatóságok nem alkalmazzák az emberi jogok védelmét biztosító nemzetközi törvényeket, sem pedig a menekültügyi folyamattal kapcsolatos rendelkezéseket. „Az albánok, afgánok, irakiak, pakisztániak ezrével érkeznek menekültként Görögországba. Néhányukat már a határon lelövik, másokat azonnal határsértéssel vádolnak és letartóztatnak, még mielőtt menedékjogot kérhetnének. A letartóztatás során biztosított körülmények az ország egyes részeiben nem európaiak” - állítja a jelentés, amely szerint már a migrációs törvények sem felelnek meg a kívánalmaknak. A felmérés a romák és más nemzeti kisebbségek helyzetét is taglalja, eközben olyan esetekről is beszámol, amikor bizonyos etnikai csoport tagjait erőszakkal elűzték lakóhelyükről. A bevándorlók pedig esetenként arra panaszkodtak, hogy a görög rendőrség fizikai erőszakot alkalmazott velük szemben. Az elmúlt években a görög hatóságok több alkalommal is elismerték, hogy nem voltak eléggé hatékonyak a bevándorlók és a kisebbségek jogvédelme ügyében. Ez az Amnesty International szerint önmagában kevés, sőt: ha minden marad a régben, akkor a beismerés hátrányosan érinti az általános társadalmi felfogást ezekkel a csoportokkal szemben, fajgyűlöletet és idegengyűlöletet eltűrő légkört teremt. (eurohirek.hu) A véleménynyilvánítás szabadsága alapvető érték az EU számára, ezt Ankara sem sértheti meg Szigorúan ellenőrzött törökök Egy török bíróság decemberben fog ítélkezni Pamuk perében. A neves író nemrég megkapta a német könyvszakma Békedíját és Darmstadt város Ricarda Huch-díját. A török nemzet becsmérlésével vádolják az örmények elleni népirtás kapcsán, egy külföldi lapnak adott interjú miatt. (STTA/AP-felvétel) Ankara/Brüsszel. Uniós berkekben továbbra is vezető téma a török csatlakozás, az indulatok a múlt hét keddje óta - amikor is megkezdődtek a hivatalos tárgyalások - sem csillapultak. Olli Rehn négy nap alatt kétszer figyelmeztette az ankarai vezetést az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságára. ÖSSZEFOGLALÓ Olli Rehn, az EU bővítési biztosa pár nappal az ominózus kedd hajnali szavazás után felkereste Ankarát, ahol hangsúlyozta: Törökországnak javulást kell elérnie az emberi jogok érvényesülése terén, és erősítenie kell a jogrendet a csatla- kozási tárgyalások megkezdésével párhuzamosan. A bővítési biztos Abdullah Gül török külügyminiszterrel tárgyalt, és a megbeszéléseket követő sajtóértekezleten hangsúlyozta: a csatiakozási tárgyalások megkezdése ellenére az uniós tagság előzetesen nem biztosított, és nem is automatikus. A tárgyalások várhatóan 10-15 évig elhúzódnak, sikerük mindenekelőtt attól függ, milyen mértékben teljesíti Törökország az EU feltételeit, és müyen mértékben képes arra, hogy a több műit 70 milliós, szegény, túlAbdullah Gül külügyminiszter a sajtókonferencián jóval visszafogottabban nyilatkozott, és mindössze azt hangoztatta: „Új folyamat kezdődött, és intenzív munka áll előttünk”. Rehn az elmúlt hétvégén Isztambulban is járt, itt találkozott a török hatóságok által üldözött Orhan Pamuk íróval, aki ellen büntetőeljárás folyik hazájában Törökország rágalmazása címén. A bővítési biztos a török íróval folytatott beszélgetés után ismét figyelmeztette Ankarát: a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető érték az EU számára, és minden csadakozni szándékozó országnak tiszteletben kell tartania ezt a szabadságjogot. Pamuk - akinek ügye nagy nemzetközi visszhangot váltott ki - egyébként azt állította, nem esett szó közte és Rehn között az ellene indított bűnvádi eljárásról. Beszélgetésük állítólag részben az irodalomról szólt, részben pedig a demokrácia és az emberi jogok török- országi helyzete körül forgott. Pamuk külön nyilatkozatban is üdvözölte, hogy az unió megkezdte tárgyalásait Ankarával a csatiako- zásról. (m, ek, ú) Rehn kategorikus volt, Gül tamáskodó (ČTK/AP-felvételek) nyomóan muzulmán nemzetet valóban európai szintre emelje. „Törökország minden korábbinál szigorúbb ellenőrzés alatt áll majd” - jelentette ki. A bővítési biztos elismerően szólt az eddig megvalósított reformokról, ugyanakkor hozzáfűzte, a csatíakozás érdekében ennél többre van szükség. Ennek kapcsán mindenekelőtt arra utalt: „A tárgyalások befejezése és a tagság elérése érdekében Törökországnak teljesítenie kell a politikai feltételeket, ami elsősorban az emberi jogok érvényesítését és a jogrend tiszteletben tartását jelenti.” Felsorolta a az Ankara előtt álló feladatokat, s hangsúlyozta, összhangba kell hoznia törvénykezését az EU jogrendjével, harmincöt területen eleget kell tennie az európai szabványoknak, az élelmiszerbiztonságtól kezdve egészen a kisebbségijogokig. Utalt arra is, hogy Törökországnak meg kell nyitnia kikötőit és repülőtereit a ciprusi görög hajók és utasszállító repülőgépek számára, ami az első lépést jelentheti Ciprus Törökország által történő elismerésének útján. Próbaidőre felfüggesztve Isztambul. Hathónapi szabadságvesztésre ítélték egy törökországi hetilap főszerkesztőjét, amiért állítólag becsmérelte a török nemzetet. Hrant Dink ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert bő másfél évvel ezelőtt az Agos című kétnyelvű (örmény és török) hetilapban megemlékezést írt az Oszmán Birodalom területén élő örmények körében elkövetett 1915. évi népirtásról. Cikkében felhívta az örményeket: vessék le a törökökkel szembeni ellenséges érzelmeiket, mert az „megmérgezi a vérüket”. A bíróság a fenti kitételt, illetve annak török nyelvű fordítását úgy értelmezte, hogy a török vér maga a méreg... Ez adott okot a becsmérlési vádpontra. Dink á tárgyaláson könnyek között tagadta a terhére rótt vádat. A büntetés végrehajtását a bíró próbaidőre felfüggesztette, mert a vádlott büntetlen előéletű. (MTI) Megszüntették a nők jogi megkülönböztetését, már a kurdokat sem hívják hegyi törököknek Ankara már egy sor reformot megvalósított ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Törökország az őt ért európai bírálatokra azt hozza fel, a csatiakozási tárgyalások megkezdése feltételemek teljesítése végett számos belpolitikai és jogi reformot hajtott végre az utóbbi években. Tény, olyan változtatásokat eszközölt a jelenlegi, úgynevezett mérsékelt iszlám kormányzat, amelyek nyolc-tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna. Az ankarai parlament eltörölte a halálbüntetést, miáltal az 1999- ben elfogott kurd lázadó vezér, Abdullah Öcalan halálbüntetését életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. Feloldották a kurd nyelvű rádió- és tv-műsorok tilalmát, majd tavaly nyáron az állami adók megkezdték rendszeres, bár ritka műsorok sugárzását a két fő kurd nyelvjárásban és számos más, Törökországban élő kisebbség nyelvén. Előzőleg Ankara évtizedeken át tagadta a kurd kisebbség létezését; a kurdokat csak „hegyi törökök” néven emlegette, holott a kurdok nyelve az indoeurópai családba tartozik, s nem áll rokonságban a török nyelvvel. Megszüntették Törökországban a nők jogi megkülönböztetését. Az új Btk. súlyosabb büntetési tételeket irányoz elő a nemi erőszakot, illetve „becsületbeli gyilkosságod’ elkövetők számára. Utóbbiak áldozatait sokszor saját családjuk férfi tagjai ölik meg, például azért, mert a lány házasságon kívül esik teherbe. A kormány arra ösztönzi a távoli, falusi régiókban élő családokat, hogy iskoláztassák lányaikat. Törvényen kívül helyezte a parlament a kínzás minden formáját, az elkövetőkre a súlyosbítás nyomán 3-tól 12 évig teijedő börtön- büntetés szabható ki. Emberjogi aktivisták szerint ennek dacára á kínzás továbbra is elterjedt valla- tási forma az országban; azonban a kormány ezt hevesen cáfolja. A nemzetbiztonsági tanácsot érintő reformok eredményeként némüeg veszített befolyásából a hadsereg, a testület ma már csak tanácsadó szervként működik. A hadsereg költségvetése a parlament hatáskörébe került. Egyébként a NATO-n belül Törökországé a második legnagyobb hadsereg. A kormány tavaly megszüntette az állambiztonsági bíróságokat, az 1980-as katonai államcsíny után szövegezett alkotmány egyik utolsó maradványát. E bíróságok elsősorban politikai és belbiztonsági bűntettekben hoztak ítéletet. Törökország enyhítette a nem iszlám vallási kisebbségeket sújtó bürokratikus korlátozásokat. Ugyanakkor egyes felekezetek - így az ortodox keresztények, élükön I. Bartolomaiosz pátriárkával - változatlanul felpanaszolják az „adminisztratív akadályokat”. A hírek szerint az Ecalan-kormány fontolóra vette az Isztambul közelében lévő - 1971-ben bezárt - ortodox papi szeminárium működésének engedélyezését. Ankara állítja: enyhített számos, a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságát korlátozó intézkedést; ennek ellenére egyes jogi aktivisták úgy vélik, az új Btk. még mindig számos joghézagot tartalmaz. Ezért eshet majd meg, hogy Orhan Pamuk írót akár háromévi szabadságvesztésre is ítélhetik. (eurohirek.hu) Kurdfalu (Képarchívum)
