Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-11 / 235. szám, kedd
16 Agrárkörkép - hirdetés ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 11. Idén több mint 10 ezer hektárt szóját vetettek nálunk, a gazdag fehérjeforrást biztosító növény vetésterülete 5 éven belül 30-35 ezer hektárra emelkedhet A szója nemcsak fehérjeforrás, a talajt is javítja Rácz József szerint a 4 tonna feletti hozamok sem számítanak különlegességnek (A szerző felvétele) A világon több mint 90 millió hektáron termesztik a szóját, amely 42-45 százalékos fehérjetartalmával gyakorlatilag az összes esszenciális aminosavat képes biztosítani mind az állati, mind pedig az emberi szervezet számára. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Mivel az állati eredetű fehérjék, főleg a csontlisztek takarmányozásra való kihasználását az utóbbi években fellépő különböző veszélyes állati megbetegedések (BSE stb.) miatt nálunk is leállították, a takarmánykeverékekben is egyre jelentősebb szerepet kap. Szlovákiában a termesztés az előző időszakban főleg a kelet-szlovákiai síkságra korlátozódott, újabban azonban már az ország egyéb termesztő körzeteiben is meghonosodni látszik. Idén például már több mint 10 ezer hektárt vetettek belőle. Ebben vélhetően nagy szerepe van a szó- jatermesztők, -feldolgozók és - értékesítők szlovákiai szövetségének, valamint a lévai székhelyű Interagros Kft.-nek is, amelyek szervezésében szeptemberben a Kamocsai Mezőgazdasági Szövetkezet 60 hektáros parcelláján mutatták be az érdeklődőknek a hazai termesztésre ajánlott ismert és legújabb szójafajtákat. A szójatermesztők szövetsége nevében Radoslav Kantorák bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a szervezetük arra törekszik, hogy a hazai termelők számára lehetőséget, technológiát és fajtákat biztosítsanak ahhoz, hogy a drága szója- behozatalt saját termésből helyettesíthessék. A szója 10-12 ezer korona közötti tonnánkénti behozatali ára ugyanis mindenképpen elgondolkodásra kell késztesse a termelőket, annál is inkább, mivel az utóbbi években kinemesített fajták már lehetővé teszik, hogy a mi környezeti feltételeink között is megfelelő hozamot és minőséget érjünk el. Szavait megerősítette Plauter László a kamocsai szövetkezet elnöke, aki a tavaly 3,6 tonnás átlag- tól némileg alacsonyabb hozamokat - 3,3-3,5 t/ha - várt az idén, de a termény állattenyésztésben kiváltott kedvező hatását valóban elismerésre méltónak tartotta. Jozef Palacka az Interagros Kft. képviselője, a termesztés jelenlegi helyzetét elemezve elmondta, hogy a 22,5 tonnás hozamok felett a szója termesztése már rentábilis, a kanadai Hyland Seeds általuk forgalmazott fajtái pedig ettől már jóval magasabb terméspotenciállal rendelkeznek. A szójatermesztés fejlesztésének hazai lehetőségeit három fő problémakörre bontva elemezte Ján Fecenko, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem professzora. S noha a hazai termelők körében még mindig vita tárgya, hogy a szójaszükségle- tet behozatalból vagy hazai termesztésből fedezzük, napjainkban az új fajták tulajdonságai révén már nálunk is elfogadható hatékonysággal termeszthető ez a fontos növény, s ezért nem lehet kérdés, hogy főleg az állattenyésztéssel rendelkező gazdaságokban foglalkozzanak vele. A gabonapiaci értékesítési nehézségek miatt akár a termékszerkezet váltásában is gondolkodhatnak a gazdák, nevezetesen, hogy a gabonafélék mellett a szója termesztésére téljenek át. A professzor felvetette, hogy nohaaa szója a genetikailag módosított termények közé tartozik, az utóbbi 10 év alatt hivatalos formában semmiféle adat nem jelent meg arról, hogy netán valamilyen betegséget okozott volna. Kanadában például a fajták 90 százalékát már ilyen GMO-változatban termesztik. Természetesen a megfelelő hozamokhoz megfelelő tápanyagellátás kell, ezért fontos, hogy a növényállomány megkapja az igényelt nitrogén- és egyéb tápanyag-mennyiséget. A kamocsai szabadföldi kísérletekben szintén ún. azobaktériumokat alkalmaztak a növényállomány tápanyagszükségletének kielégítésére. A talajvizsgálati minták eredményei alapján például ezeken a parcellákon ősszel semmilyen műtrágyát nem adagoltak, s tavasszal is csupán az Azohyz nevű Azobacter Chloocumot tartalmazó készítményt dolgozták be a talajba. A szakmai bemutatón 12 fajtával (Emerson, Enterprise, Casde, Crystal, Belmont, Gentry, Darcy, Kent, London, Dorata, Dolores, Merlin) ismerkedhettek meg az érdeklődők. Rácz József, az Interagros szakembere tájékoztatójában kiemelte az a fajták hozamképességét, amely a mi feltételeink között is jelentősen meghaladja a 3 t/ha, sőt, optimális feltételek között a 4 tonna feletti hozamok sem számítanak különlegességnek. Az Emerson és az Enterprise például már a közös uniós fajtajegyzékben is szerepel, tehát nálunk is termeszthető, átla- gosan 3,5 tonnás hozamot adott, de volt olyan év, amikor a 4,29 t/ha-t értek el belőle. A Crystal 3 éve szerepel a fajtakísérletekben kései fajta, október elején érik, szintén szép hozamokat ad, akárcsak a Belmont. A Merlin és a Dolores pedig kifejezetten nagyon korai fajtának számít. A Gentry determinált fajta jellegzetessége, hogy az első kalászokat nagyon alacsonyan képezi a száron, ezt különböző megfontolásból érdemes lehet figyelembe venni. Rácz József tájékoztatása szerint a hazai termesztők immár négy éve ismerik ezeket a fajtákat. A termesztés folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, s az előzetes felmérések alapján a vetésterület országos szinten 5 éven belül a jelenlegi 10 ezerről akár 30-35 ezer hektárra emelkedhet. „A biztonságos termelés alapja a bevált és nyilvántartott fajták termesztése”, hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezeket a szójafajtákat jelenleg mintegy 260 hektáron vetőmagnak továbbsza- porításra is termesztik annak érdekében, hogy a hazai piac igényeit el tudják látni. Mivel ezeket a kanadai fajtákat eredetileg a magasabban fekvő földrajzi szélességű térségek feltételei között nemesítették, az itteni kedvezőbb feltételek között képesek termelési potenciáljuk kiteljesedésére. A fajták bemutatása mellett ezeken a rendezvényeken a látogatók áttekintést kapnak az alkalmazott termesztéstechnológiáról, ismertetik és összehasonlítják az egyes növényvédelmi készítmények és technológiák hatékonyságát a gyomirtásban valamint a növényállomány egészségi állapotának megőrzésében. A szabadföldi kísérletekben részt vállaló növényvédelmi cégek (FN Agro, Arysta, BASF, Du Pont) képviselői alapvetően elégedetten állapíthatták meg, hogy a szója védelmében az alkalmazott készítményeik megfelelő hatékonysággal érvényesültek, s ez a növényállományok állapotán is látszott. Ráadásul a szója a búzával ellentétben nem különösebben igényes a növényvédelemre, így ha a gabonapiacon uralkodó értékesítési gondokra növényváltással reagálnának a termelők, az új termesztéstechnológiára való áttérés nem jelenthetne különösebb gondot számukra. Mikié Tibor a Saatbau Linz kereskedelmi képviselője szerint ráadásul a szója nemcsak kiváló fehérjeforrás, hanem a vetésforgóban is komoly szerepet játszhat a talaj szervesanyag-tartalmának javításában, a nitrogén megkötésében. A szója gyökerei akár 1,3 m mélyre lejutva lazítják a talajt, s megfelelő vetésforgóban hektáronként 80-100 kg nitrogént képesek megkötni. A korai fajták bevezetésével a hazai feltételek között is megfelelő terméshozamok érhetők el, s mivel az utóbbi időben a szója feldolgozásában nálunk is történt előrelépés (pörkölés, szójaliszt-ké- szítés, olajkinyerés), ez az ágazat további hazai fejlesztését is elősegítheti. (szil) Gondja van a nagy széltippannal, a pipitérekkel a ragadós galajjal és egyéb gyomokkal? Lentipur 500 FW 201 + Aurora 50 WG 0,3 kg (10 ha kezelésére) Ha csomagban vásárol akár 1300,B Sk-t is megtakarít vagyis a gabonafélékben jelentős gyomok (nagy széltippan, parlagi pipitér, ragadós galaj, veronikafélék, árvacsalánfélék) elleni alapvető kezelés költségeiből akár 15%-ot Őszi repce utánkelés? Lentipur 500 FW + Granstar 75 WG* 1,5 I + 15 g/ha * - védjegy <üWWt> Tel.: 02/43 42 99 03 Fax: 02/43 42 99 36 http://www.fnagro.sk F&N Agro Slovensko, s.r.o Rožňavská 34, 821 04 Bratislava Az optimális tápanyagellátás megköveteli a mikroelemek kijuttatását is Műtrágyák nyomelemekkel ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A növénytermesztés sikerességében meghatározó szerepe van a tápanyag-ellátásnak. Ugyanakkor az adott növényállomány optimális tápanyagellátásához megfelelő technológiát csak pontos talajvizsgálati eredmények alapján lehet kidolgozni. Mindenesetre a jelenlegi piaci kínálatban az „egyszerű” N-P-K” típusú műtrágyák mellett egyre inkább terjedőben varrnak a különböző mikroelemekkel kiegészített, dúsított tápanyagok is, amelyek nemcsak a növény legalapvetőbb tápanyagigényét szolgálják ki, hanem a fejlődés egyes fázisaiban az tápanyagok felvételét segítve olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlenek, illetve némely esetben a talajból közvetlenül nehezen vehetők fel. Ilyen elemeket tartalmaznak a finn KemiraGrowHow műtrágyák, közöttük a szántóföldi növények termesztéséhez ajánlott POWER termékcsalád műtrágyái, amelyek a speciális gyártási eljárásnak köszönhetően, a gyökérzónába bedolgozva, megfelelő talajnedvesség esetén folyamatosan szolgáltatják a növények számára szükséges tápanyagokat. Az azonnal meginduló és folyamatos feltáró- dás lehetővé teszi a vetéssel egymenetben (starter) és a fejtrágyaként való kijuttatást is. A harmonikus tápelem-ellátással elkerüljük a tápanyagok valós vagy relatív hiányából eredő károsodásokat, és zavartalan fejlődést biztosítunk a növényeknek. Az újdonságok közül említést érdemel a POWER 0-10-28 összetételű, mikroelemeket is tartalmazó műtrágya. Használata különösen ajánlott, ha ősszel nem kell, vagy nem szabad nitrogént kijuttatni. A POWER 16-27-7 szintén újdonságként a foszforral közepesen és káliummal jól ellátott talajokon, az őszi gabona félék alaptrágyázásához a legjobb megoldás, hiszen magas nitrogén tartalma miatt kiegészítő nitrogénre nincs szükség. Ezek a műtrágyák a makró- elemeken kívül egyéb, a növények számára nélkülözhetetlen mikroelemeket is tartalmaznak. Ezek a tápelemek rendkívül fontosak, részleges hiányuk esetén ugyanis a növényekben lejátszódó biokémiai folyamatok megváltozhatnak, ami minőségromlást és terméscsökkenést eredményez. A gyártási technológiának köszönhetően a szemcsék minden tápanyagot ugyan olyan arányban tartalmaznak (makro-, mező- és mikroelemet), így a növények táp- elem-felvétele növekszik. A harmonikus tápanyagellátás következtében a, jól táplált növény” sokkal el- lenállóbb a kedvezőtlen időjárási tényezőkkel, a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, és fokozódik a növények stressztűrő-képessége, javul a fajlagos vízfelhasználás. Ez azt eredményezi, hogy javul a termés biztonsága, magasabb lesz a minőség és a terméshozam is. A magasabb hatóanyag-tartalmú termékek a műtrágyázás költségeit is csökkentik. A harmonikus tápelem-ellátottság azt eredményezi, hogy a kiadott műtrágya jobban hasznosul. A növények a folyamatosan és könnyen felvehető tápanyagformákból csak annyit és csak akkor vesznek fel, amikor arra szükségük van. A harmonikus tápanyagellátás fokozza a műtrágyázás hatékonyságát, így kisebb kijuttatott műtrágyamennyiséggel is megfelelő minőséget, és hozamot érünk el, ezáltal csökkentjük a költségeket és kíméljük környezetünket. (sz) (Illusztrációs felvétel) BP-5-10519
