Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-01 / 227. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 1. Fókuszban: az alternatív energiaforrások 3 A szomszédos Ausztriában az energiafogyasztás egynegyedét környezetbarát szélerőművek szolgáltatják Széllel, vízzel az olajárak ellen Kincses sziget (Képarchívum) A repceolajnak és a biogáznak is van jövője A parlagfű is energiaforrás ÖSSZEFOGLALÓNK Immár negyedfél évtizede annak, hogy Ježek professzor, a prágai Műegyetem tanára energiagazdálkodásról tartott előadásában kiemelte, hogy az erőművekben sokkal észszerűbb kőolaj helyett százdollárosokkal fűteni. OZOGÁNY ERNŐ Hiszen a papír alapanyaga folyamatosan megújul, ellentétben a fosszilis - őskövületekből származó - fűtőanyaggal. Ráadásul a fekete arany igazán rászolgál a nevére: a leguniverzáli- sabb és legértékesebb nyersanyag, amelyből használati tárgytól az épületelemekig bármit lehet gyártani, ráadásul élelmiszer, műtrágya és gyógyszer egyaránt készíthető belőle. Az egyre emelkedő olajárak mellett reális lehetőségként vetődik fel a kimeríthetetlen, alternatív energiahordozók (újra)alkalmazásá- nak lehetősége. Napjainkban ugyanis kevesen tudatosítják, hogy évezredeken keresztül az emberi és állati erő mellett csakis ezt - a víz- és a szélenergiát - használták termelésre. Az ipari forradalom ugyan kiszorította ezeket a mindennapi gyakorlatból, de a folyamat napjainkra egyre inkább megfordul. Ennek egyik oka, hogy egyre drágábbak, a másik, hogy belátható időn belül - néhány évtized múltán - kimerülhetnek. Ráadásul elégetésükkor nagy mennyiségű széndioxid kerül a levegőbe, amely komoly éghajlatváltozást idéz elő. Érdemes áttekinteni, milyen lehetőségek adódnak a légszennyező fűtőanyagok kiváltására? Annál is inkább, mivel egyrészt környezetkímélők, másrészt korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre. Aki szelet vet... ...energiát arat, mondhatjuk a népi bölcsesség parafrázisaként, annál is inkább, mivel emberemlékezet óta felhasználja az ember a szél energiáját. Kezdetben vitorlásokat hajtottak meg vele, majd különféle munkagépeket is. A nagyközönség számára a legismertebbek a szálmalmok voltak. Környezetvédők hatására a legutóbbi félszázadban komoly kísérletek eredményeként egyre inkább kezd tért hódítani a szélerőmű. Műszaki megoldásoknak köszönhetően sikerült biztosítani, hogy az általa termelt villamos áram feszültsége és rezgésszáma állandó legyen a legkisebb fuvallattól a legnagyobb viharig, így csupán magas telepítési költségei szabnak gátat tömeges elterjedésének. Százdolláros hordónkénti olajár mellett viszont már versenyképes, ami előre vetíti rohamos elterjedését. Világelsőnek a szomszédos Ausztria számít, ahol az energiafogyasztás egynegyedét szélerőművek szolgáltatják. Napjainkban szerte a világon nagyjából 40 000 MW energiát nyernek ezekkel az erőművekkel. Víz, víz, tiszta víz Ősidők óta a legjelentősebb energiaforrások egyike. Egykoron közvetlenül munkagépeket hajtottak meg vele, az áramfejlesztők feltalálása óta villamos energia termelésére használják. A szélenergiával ellentétben az iparosítás kezdetétől fogva nem vesztett jelentőségéből, sőt, szerepe folyamatosan nő. Csupán környezetvédelmi szempontok szabhatnak gátat további erőművek telepítésének. A nagy vízhozamú ázsiai, afrikai és dél-amerikai folyókra erőművek százai telepíthetőek. A villamos energia szállítása a legolcsóbb a világon: megfelelő nagyfeszültségre transzformálva - 1 100 kV körül - néhány százalékos veszteséggel tízezer kilométernyi távolságra továbbítható. Tehát műszaki akadálya nincs a vízenergia robbanásszerű felhasználásának. Ehhez viszont a nemzetközi gazdasági kapcsolatok gyökeres átalakítására van szükség, amelynek keretén belül a fejlődő államok a leszakadás helyett szintén részesülhetnek a fejlődés áldásaiból. Ebben az esetben egyrészt- újabb, környezetkímélő energiához juthatnak a gazdag államok lakói, a felzárkózás révén kikerülhetnek a gödörből a szegény országok polgárai. A leggazdagabb hőforrás Napunk igazán bőkezűen szórja ránk sugarait: évente 86 000 te- rawatt energiát pazarol földünkre, amely csaknem hétezerszerese a világ jelenlegi energiaszükségletének. Kétféleképpen hasznosítható: napkollektorok és napelemek által. Az előbbinél a napsugarakkal vizet melegítenek, amely kicsiben háztartásokban használható, nagyban pedig a forró vízzel áramot termelnek ugyanúgy, ahogyan a szén-, kőolaj- vagy gázfűtésű hőerőművekben teszik. Eddigi széles körű elterjedésének az szabott gátat, hogy a korábbi - harmincdolláros - kőolajár mellett tíz-tizenkét év volt a megtérülési ideje, ami szinte teljesen a padlóra küldte. A százdolláros ár viszont igencsak versenyképessé teszi. A napelemek az élet több területén nélkülözhetetlenek: az űrbe telepített berendezéseket látják el energiával. Ritkán gondolunk arra, hogy nemcsak az űrhajósok számára létfontosságú, de magunk is naponta élünk vele: egyetlen műholdadást sem nézhetnénk, világrészek közötti telefon- beszélgetést sem tudnánk lebonyolítani nélküle. Az életmentésben is fontos szerepet játszhat: a legtöbb országúti segélykérő telefon ugyancsak napelemekkel működik. A Földbe zárt hő Egy-egy vulkán kitörésekor szembesülhetünk a ténnyel, hogy oly barátságosnak tűnő bolygónk belsejében félelmetes energiák rejtőznek, amelyek olykor tombolva törnek a felszínre. Földünk belseje izzó magma, amely évmilliárdokig nem fog kihűlni, egyben hővel látja el a felső rétegeket. A felszíntől számított hőemelkedést a geotermikus gradienssel adják meg a szakemberek, ami azt a mélységet adja meg, ahol egy Cel- sius-fokkal nő a hőmérséklet. Tájainkon ez 20m/°C, amiből egyértelmű, hogy száz méterenként öt fokot emelkedik. Ebből következően - a hőveszteségeket is figyelembe véve - három-négy kilométeres mélységből már megfelelő mennyiségű energia nyerhető, amely felhasználható közvetlenül fűtésre, illetve hőerőművek meghajtására. Általa szinte ingyen lehet energiához jutni, csupán biztosítani kell a víz körforgását: az egyik furaton lejuttatni a folyó, tó vizét, hogy a másikon a nagy nyomás hatására igazi gejzírként törhessen elő. Eddigi elterjedésének ugyancsak a magas költségek szabtak határt. Késhegyre menő küzdelem folyik minden évben a mezőgazda- sági támogatások körül az Európai Unióban, mivel gabonából és élelmiszer-ipari alapanyagokból nagy a túltermelés. Közben egyre kevesebb és drágább a kőolaj. Emiatt érdemes lenne megnövelni a „mezőipari” támogatást: megfelelő dotáció révén a jelenleginél nagyságrendekkel több repce termeszthető a huszonötök országaiban. Ugyanis a repce terméséből dízelolaj állítható elő, amely teherautók, kamionok, autóbuszok meghajtására használható. Bár már ma is működik ez a megoldás, a jövőben akár robbanásszerű fejlődésére is számítani Lehet. Napjainkban a biogázról esik a legtöbb szó, mivel ez valósítható meg a legkisebb beruházás révén. Ebben az esetben mindazok a növényi és állati szerves anyagok felÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Bizton állítható, hogy a jövőt a magfúziós energia jelenti, amely teljesen környezetkímélő és nyersanyaga kifogyhatatlan. Jelenleg csupán a maghasadás elvén dolgozó atomerőművekkel állítanak elő villamos energiát. Ezek szélesebb körű alkalmazásának egyik gátja a lakosság félelme, a másik viszont az a tény, hogy a radioaktív anyagok forrása is véges, legfeljebb egy-két évszázaddal odázzák el problémát. Teller Ede a hidrogénbomba megszerkesztésével megmutatta, mekkora energia szabadítható fel atommagok egyesítése által. Ez esetben a hidrogén egyik válfaja alakul át héliummá, óriási mennyiségű hő kisugárzása közben. Az alapanyag a közönséges víz, amelynek egy-két százaléka nehézhidrogént tartalmaz. A közönséges hidrogén magjában csupán egy proton van, nehezebbik változatában, a deutériumban mellette egy semleges neutron is található. Csupán ezt a változatot tartalmazó ún. nehézvizet kell kiszűrni, ezt elektrolízissel elbontani, ami közvetlenül felhasználható. Az egyetlen bökkenő, hogy a folyamat beindításához nagyjából tízmillió fokos hőmérsékletre van szükség. Napjainkig kétfajta megoldással kísérleteznek: a mágneszsák (TOKAMAK) fő hibája, hogy csak néhány tized másodpercig marad fenn a nagy forróságú mágnesburok, míg a lézeres bombázással ugyancsak nem tudtak használhatók, amelyek bomlásra képesek. Egyaránt alkalmas biogáz készítésére fű, fa, virág, de az istállók és a háztartások szennyvize is. Érdekes módon az egyik legalkalmasabb nyersanyag a rendkívül gyorsan növő, napjaink félelmetes gyomnövénye, a parlagfű, amely épp hihetetlen szaporasága révén sok energiát képes szolgáltatni. Biogáz termelésénél baktériumok segítségével metán, vagyis földgáz keletkezik, Ez felhasználható egyrészt erőművekben, másrészt járművek meghajtására. Két negatív tulajdonságát azért el kell mondani: duplán termeli a széndioxidot. Először az alapanyag bomlásakor, másodszor pedig az elégetésnél jön létre. Tehát a biogáz valójában nem sokkal környezetkímélőbb a hagyományos üzemanyagnál. Egyetlen fő előnye a bomlási végtermék: nagyon jó minőségű komposzt marad utána. (o. e.) eddig folyamatos üzemelést biztosítani. Optimista előrejelzések szerint néhány éven belül kidolgozható az ipari megoldás, de a pesszimisták is az évtized végére megoldhatónak tartják. A végtermék ez esetben teljesen tiszta, tehát környezetszennyezéstől mentes hő, amellyel villamos áram termelhető. De ugyancsak használható vízbontásra, amelynek folyamán oxigén és hidrogén szabadul fel. Ez utóbbi viszont - a megfelelő technológia kidolgozása után - járművek üzemanyagaként használható. Egyértelműen elmondható, hogy a magfúziós energiára vár a legnagyobb jövő. Az egyetlen kérdésre, hogy ez mikor következik be, a legközelebbi évtizedek adják meg a választ, (oe) Félnek tőle Az alkalmazás egyik gátja a lakosság félelme A legnagyobb lehetőség VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, NÉHOL ESŐ; 13-18 FOK 0RV0SMETE0R0LÓGIA A Nap kel 06.52-kor - nyugszik 18.30-kor A Hold kel 04.26-kor - nyugszik 18.00-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, árad; Medve: 210, változatlan; Komárom: 190, apad; Párkány: 105, apad. ELŐREJELZÉS A nap folyamán jobbára felhős marad az ég, néhol futó eső, zápor is kialakulhat. A nyugati országrészben helyenként a nap is kisüt, és kevesebb lesz a csapadék. A legmagasabb napi hőmérséklet 13 és 18 fok között alakul, a Tátrában akár hat fokra is csökkenhét a hőmérő higanyszála. Az éjszaka folyamán 6-10 fok körül váltakozik a hőmérséklet. Holnap némileg melegebb időre számíthatunk, és a szél is felerősödik majd. Az intenzív fronttevékenység következtében felerősödnek a reumatikus jellegű fájdalmak, gyakrabban jelentkeznek az ízületi problémák és a fantomfájdalmak is. A szív- és érrendszeri valamint, a légzőszervi megbetegedésekkel küszködök nehéz hétvége elé néznek, hamarabb léphet fel idegesség, levertség, depresszió. Csökken a koncentrálóképesség, ezért érdemes fokozott figyelmet szentelni minden tevékenységüknek.
