Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)

2005-10-06 / 231. szám, csütörtök

Párkány. Száztíz éve, 1895. szeptember 28-án avatták fel az Esztergomot és Pár­kányt összekötő Mária Valé­ria hidat. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A Duna e pontján az ókorban, a rómaiak idején is fontos átkelőhely volt, a királyi székhely Esztergomot már 1075-ben rév kötötte össze a Duna túloldalával. Az első állandó átkelőt, egy cölöpökön álló hidat 1585-ben a törökök építették Szi- hán pasa parancsára, Esztergom el­foglalása után, de ezt egy év múlva a császári csapatok lerombolták. Később 54 tömlőhajóra állított pontonhíd létesült, mely az 1683- as párkányi csatában pusztult el. 1762-ben állították forgalomba a hét ladikra épült, úgynevezett re- pülőhidat, melyet a folyó sodra haj­tott a két part között. Ennek nagy előnye volt a ponton- és cölöphi- dakkal szemben, hogy lehetővé tet­te a hajóforgalmat. Az esztergomi érsekség Í842-ben hajóhidat létesí­tett, melynek vámbevétele őket il­lette. Ezt a hidat 1849-ben felgyúj­tották, majd három év múltán újjá­építették. Az élénkülő hajóforgalom miatt a híd egyre rövidebb ideig volt nyit­va, végül 1892-ben az érsekség le­mondott vámszedési jogáról, s le­hetővé vált egy állami híd építése. Egy évre rá az országgyűlés meg­szavazta a híd építéséhez szüksé­ges összeget, a nyertes a Cathry Szaléz és fia nevű cég pedig 1893 decemberében elkezdte az építési munkákat. A 2507 tonnás acélszer­kezetet a MÁVAG gyártotta, a pillé­rekhez 18- ezer köbméter követ használtak fel, a költségek 1,36 miihó koronát tettek ki. A próbater­helésre 1895 szeptemberében ke­rült sor, a híd Mária Valéria, az uralkodó lányának nevét kapta. Az első világháború végén, 1919. július 22-én egy „baleset” miatt a párkányi oldal szélső nyílása a fo­lyóba zuhant. Egyesek szerint ezt nem a hídőrség ügyetlensége okoz­ta, hanem Párkány védelmében a csehszlovákok robbantották fel, a magyar Vörös Hadsereg hadműve­letei miatt. A roncsokat 1921-ben emelték ki a mederből, a teljes fel­újítást csak 1926-ban vagy 1927- ben fejezték be, addig csak gyalog lehetett átkelni a hídon. A pálya- szerkezet fagerendáit ekkor cserél­ték acéllemezekre, a fakockás út­pályát aszfaltra. A híd tragédiája a második világháborúban megis­métlődött, 1944 végén három kö­zépső ívét a németek robbantották fel. Ezután 57 éven át két ív állt csak az ötből, bár a Duna újból ha­tárfolyó lett, így az Esztergom és Párkány közti átkelés nemzetközi kérdéssé vált. Ez volt az utolsó Du- na-híd - talán az egyetlen Európá­ban - amely bő fél évszázadig nem épült újjá, elsősorban politikai okokból. Az újjáépítésről 1995 óta tárgyalt a két ország, de a hajózási vízszint és a híd magassága kérdé­sében sokáig nem tudtak meg­egyezni. Az Európai Unió 5 miihó ECU PHARE-segélyt ajánlott fel az újjáépítésre. 1998-ban miniszteri szintű megállapodás jött létre, majd 1999. szeptember 16-án Or­bán Viktor és Mikulás Dzurinda aláírta a magyar-szlovák kormány­közi egyezményt a híd helyreállítá­sáról. Az építkezés 2000. október 17-én kezdődött, az első hídelemet a magyarországi oldalon május 24- én, a másodikat, a szlovák oldalon június 29-én emelték a helyére. A 603 tonna súlyú utolsó ívet 2001. július 27-én vontatták a párkányi oldalon lévő szerelőpadról a helyé­re. Az újjáépített átkelőt 2001. ok­tóber 11-én avatták fel. A Duna fe­lett átívelő szerkezet és a hozzá tar­tozó bekötőutak és épületek elké­szítése összesen 19,4 millió euróba került. Ebből a hídépítés 12 millió eurót vitt el, a többit a felhajtó utak s a vám- és údevélkezelő iroda ki­alakítására költötték. Az unió csak a hídszerkezet helyreállítását tá­mogatta, a két országnak öt-öt mil­lió eurót juttatva, a többi kiadást Magyarország és Szlovákia fele-fe­le arányban viselte. A hídon gyalo­gosok, személygépkocsik, menet­rend szerinti buszjáratok és 3,5 tonna összsúly alatti kisteherautók közlekedhetnek. HIDUNNEP BORRAL ES FUTÓVERSENNYEL Párkány. Az Ister-Granum Eu- rorégióban idén szeptember vé­gén is megtartották az esztergomi és a párkányi oldal közös ünne­pét, a Hídünnepet. A koncertek­kel, táncbemutatókkal, népművé­szeti együttesek fellépésével tar­kított eseménysorozat két fő moz­zanata a Vinum Ister-Granum Regionis borlovagrend avatási ce­remóniája és a nemzetközivé nőtt Mária Valéria Hídfutóverseny volt. A Vinum Ister-Grabum Re- gionis lényegében a Párkány kör­nyéki (Muzsla, Ebed, Béla, Sző­gyén, Kürt, Für stb.), valamint a magyarországi, Gerecse táji kör­zetet foglalja egybe. A lovagrend zászlósbora a királyleányka, ez az a szőlőfajta, amely a régióban a Duna mindkét partján megterem. Szlovákiai oldalról Dávid Mihály, Dékány József, Drozdík József, Miroslav Petrech, Ivanics László, Révész Gábor, Erdős Rudolf és az ebedi Benefi László tagjai a rend­nek, valamennyien neves borá­szok, szőlőtermelők. A borlovag­rend egyebek közt az eurorégiós borút kialakításában is segít. A Mária Valéria Nemzetközi Hídfu- tóversenybe idén Összesen 1100 résztvevő nevezett be. Ez alka­lommal csak magyarországi futók vitték el a pálmát. A középiskolá­sok kategóriájában a lányoknál Pozsonyi Ágnes, a fiúknál Sze- meti Péter bizonyult a leggyor­sabbnak. A felnőtteknél Kiss Éva és Minczér Albert volt a legjobb, az alsó tagozatosoknál Füzék Zsófia és Sitkó Áron, a felső tago­zatos iskolásoknál pedig Nagy Brigitta és Svájcig Áron futotta a legjobb időt. (buch) Meghoztuk a jó árakat! Áruházunkban kapható a Tesco Visszaváltható Táska, amelyet egyszer kell csak megvásárolnia 50 Ft-ért, és ha elhasználódik a vevőszolgálati pultnál ingyen kicseréljük egy teljesen újra! KOMAROM Tesco gazdaságos virágföld 15 1,17,-/1 I,299yr249,- 501,10,-/1 1,699^-499,­5 I, 20,-/1 I 119r­E Ft/db. TESCO gazdaságos ALTALANOS VIRÁGFÖLD cca. 50liter Eredeti csomagolásban, hűvös, fedett Helyen korlátlan Ideig eltartható. 32 Szülőföldünk - hirdetés UJ SZ0 2005. OKTOBER 5. Agócs Zoltán professzor büszke a hídra Párkány. A híd újjáépítése kap­csán Himmler György, a Balassi Klub vezetője lapunknak elmond­ta: a klub és a párkányi értelmiség esztergomi barátokkal közösen már 1989-től szorgalmazta az új­jáépítést, hídfórumokat tartottak Iványi Miklós és Agócs Zoltán professzor részvételével, a párká­nyi és az esztergomi oldalon is hídbizottságok alakultak, ame­lyek 2-3 havonta üléseztek és egyeztettek. Agócs Zoltán pro­fesszor lapunknak kifejtette: a megnyitás óta többször járt Pár­kányban, és azóta is büszke a Má­ria Valéria hídra, élete egyik fegy­vertényének tekinti. „Felejthetet­len pillanat volt, amikor felesé­gemmel először sétáltunk át rajta Esztergomba, és a híd meg a Du­na tele volt virágcsokrokkal... Az­óta bebizonyosodott, hogy a Má­ria Valéria megnyitása óriási haj­tóerőt adott a régiónak. Elég, ha csak a párkányi fejlődést említ­jük. Ám egy még jobb hírem is van: most már biztos, hogy Pár­kány és Esztergom közt lesz egy kétsávos autópályahíd is. Ez a pa­pírgyárnál, a város felé eső olda­lon éri majd el a párkányi partot, és az észak-déli európai közleke­dési korridor fontos része lesz” - mondta Agócs professzor, (buch) „Életem egyik fegyverténye ez a híd” (Somogyi Tibor felvétele) A Duna e pontján az ókorban, a rómaiak idején is fontos átkelőhely volt, a királyi székhely Esztergomot már 1075-ben rév kötötte össze a Duna túloldalával (A szerző felvétele) A Mária Valéria Hídfutóverseny nemzetközivé nőtt SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-maü: regio@ujszo.com MEGNYITOTTUNK! Ajánlatunk 2005. október 5-től október 18-ig, a készlet erejéig érvényes. Árunk az áfát tartalmazza. Az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. www.tesco.hu Több, mint Ingyenes házhoz 30000 termék szállítás (25 km-es körzeten belül) Száztíz éves az esztergomi Mária Valéria híd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom