Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-01 / 227. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 1. HÉTVÉGI OLVASMÁNY Sokasodjatok és szaporodjatok Tímár Magda • • Öregek Üres kávéscsészébe bámul a nénike, mint Pythia a barlang bodros ködgomolyába és eres kezeit, mint faleveleket tárja ki és halkan sípoló hangján beszélget lenhajú, sápadt asszonynővérével, aki még kanalazza a kávé aranylevét. »Tudod, édesem, nem azért, mert a leányom, de egész Pesten nem lelni párját, oly ügyes, oly jó és úgy, de úgy szereti a félje - igaz, hozománya is volt jócskán - ma is tíz párnát, lepedőt adtam ajándékba.« És így lendül a szó, ki nem fárad és a másik asszony kezében meg-megáll és mint karmesteri pálca, suhan a kanál és öreges ritmussal lábalnak el az órák, ezerszer a »tudod« és ezerszer a »drágám« - az üres kávéscsészék misztikus barlangokká mélyednek, mélyül az este és beszédes kezük árnyéka, mint jóslatlengető lomb hullik az abrosz fehéren himbálódzó leplére. Aztán eltipegnek és sóhajtva szürcsölnek a párás este harmatos kelyhéből. Nyugat, 1935/8. MADELAINE FERRON Nyolc óra tájt riadtak fel álmukból. A lány összekuporodott, megzavarta a hirtelen ébredés. Nem álom volt ez, hanem valóság. Előző nap tartották az esküvőt, s most egy ágyban ébredt a férjével a szomszéd házban. A fiú hátrasimította a haját, s szitkozódva emelte fel sajgó fejét. Holtrészegen került az ágyba.- Igyál csak - mondogatták a többiek -, mégiscsak te vagy a vőlegény. Már estefelé jól becsípett, és az arcába hulló barna tincset meg se próbálta hátravetni, mint máskor. A lány csak téblábolt, érzékeit eltompította az álmosság, majd leragadt a szeme, de azért figyelte a lakodalom eseményeit, s minduntalan magával ragadta az a szinte túláradó öröm, amellyel a fiú a saját esküvőjét élvezte. A lány esküvője is volt, s ezért kénytelen-kelleden ébren maradt, irigyelve unokatestvérét, aki békésen szundikált a sarokban. Egyidősek voltak: tizenhárom és fél évesek. Ebben a korban megbocsátható a szundikálás, mondogatták a többiek. Igen, csakhogy a saját esküvőjén ezt mégse teheti meg az ember. Jóval éjfél után a fiú intett neki, hogy kövesse. A kerten vágtak át, nehogy valaki meglássa és kigúnyolja őket. A lány átsegítette a fiút a kerítésen és az árkon, a lépcsőn is feltámogatta. Belezuhant az ágyba s már horkolt is; kezét ökölbe szorította, akár egy kisgyerek. Tizennyolc éves volt. A lány az ágy üres sarkában aludt, összegömbölyödve. Ébredés után mindjárt fel is keltek, restellve, hogy ilyen sokáig ágyban maradtak. A fiú gyorsan befogott és az apósa házához hajtott. Berakták a fiatalasszony holmiját, s a fiú őt is felsegítette a kocsira. Udvariasan és zavartan viselkedett, a lány meg szinte vidám volt. Aztán a fiú ügetésre fogta a lovat, és elindultakjövendő otthonuk felé. Két sarokkal lejjebb költöztek az utcában. A lány boldogan integetett az anyjának, az meg sírt, s nézte őket, amíg be nem fordultak a sarkon. A lány szőke hajfonata úgy lengett az ülés támlája fölött, mint egy inga. Egész nap sürögtek-forogtak a ház körül. Este korán feküdtek le. A fiú izgatottan ölelte át. A lány így szemtől szembe került a tűzzel, s ijedtében nem tudta mire vélni a különös mozdulatot.- Mit csinálsz? - kérdezte. A fiú azt suttogta: - Te vagy az anyajuh, és én vagyok a kos.- Ja! - mondta. így már mindent értett. Közös életük kezdetén minden reggel átszaladt az anyjához, míg a fiú kiment a földekre.- Jól vagytok? - kérdezte az anyja.- Igen - válaszolta a leánya mosolyogva.- A féljed jó hozzád?- Ó, igen! - felelte. - Azt mondja, kedves kis bárány vagyok. Bárány... bárány. Az anya elragadtatással figyelte a lányát, de többet nem mert kérdezni.- Most menj haza - mondta végezd a munkádat, és várd ebéddel a férjedet. A lány csak álldogált, mint aki nem érti, mit kell tennie, míg az anyja kezébe nem nyomott egy szelet mézes kenyeret, s finoman ki nem tessékelte az ajtón. Kenyerét eszegetve ment a lány az úton, az anyja meg szomorúan nekidőlt a ház falának, s addig kísérte szemével a lengő vaskos hajfonatot, míg el nem tűnt a saroknál. Lassacskán megritkultak az ifjú feleség látogatásai. Mire a hideg őszi esők jöttek, már csak vasárnaponként járt haza. Megtalálta a saját életritmusát. Kíváncsi volt-e vagy túl sokat akart? Talán oda sem figyelt. Gyors volt a tempó, és ő mindig sietett. Több ágytakarót szőtt, mint amennyit elbírtak magukon, több zöldséget termesztett, mint amennyit fogyasztottak, és több borjút nevelt, mint amennyit el tudtak adni. Gyorsan jöttek a gyermekek is - talán még a szokottnál is gyorsabban. Mindig volt egy gyerek a karján, egy a hasában, egy meg a sarkában. Jól nevelte őket, de gépiesen, azt se tudta, hányán vannak, elfogadta őket, ahogy az évszakok változását, és ugyanilyen magától értetődőnek vette távozásukat. Felfogta és tudomásul vette az örök körforgást, amelyben az alma lehull, ha megérett. Az egyszerű gépezet, amelyet ő tartott mozgásban, hibádanul működött. A fogaskerék nem értheti az egész gépezet működését. A dolgok jól mentek, csak a tempó volt túlságosan gyors. Lekörözte az évszakok változását is. Még szült, amikor már unokái születtek, s így felborult az ésszerű rend. Fiainak és lányainak számos gyermeke volt már, amikor ő az unokákat maguknál fiatalabb nagybácsikkal és nagynénikkel ajándékozta meg. Huszonkét gyermeket szült. Ritkaság. Szerencsére, amikor egy gyermeket hazavitt, egy másik lengő hajfonatos vette a cókmókját, és elment. Amikor a férjét eltemette és a legkisebb fia is megnősült, nagyot sóhajtott, papucsba bújt és leült a hintaszékbe. A gépezet nem találta meg az új ritmust, tönkrement. Egyszeriben megzavarodott és képtelen volt vezérelni ezt a számára ismereden idegent, akivé vált - csak forgott körbe-körbe céltalanul.- Mi lenne, ha meglátogatnám a családomat? - kérdezte egyszer a szomszédjától. Az ország műiden sarkában élt egy gyermeke, s néhá- nyan az Egyesült Államokba költöztek. Népszámlálást tarthatna, vagy mint valami püspök, bejárhatná a fennhatósága alá tartozó körzetet. Látták, amint egy reggel elbaktatott hazulról. Kis fekete papírmasé bőrönddel a kezében kászálódott fel egy buszra. Mosolygott a szomszédokra, tekintete egy kissé zavart volt. Először az Államokba ment. Bemutatták az unokája feleségének és a többieknek is. Nem értette őket, csak fürkészve bámult.- Ez itt az én lányom vagy a lányom lánya? - kérdezte. A nemzedékek egybemosódtak, már nem tudta, ki kicsoda. Visszautazott. Egy nap valamelyik fiával üldögélt a teraszon, s az egy magas, sötét hajú fiatalemberre mutatott.-Nézd, anya, ő a legkisebb. Tizennyolc éves volt, és egy hajtincs az arcába hullott. Az asszony sírva fakadt.- Ez ő - mondta -, a férjem. Másnap az egyik lányához vitték, akit a saját nővére nevén szólított. Néhány napig a lánya viselte gondját, majd a másik lányához vitte, aki szintén nagy szeretettel törődött vele, innen pedig a legidősebb fiúunokájához került. Végül is az a fia jött el érte, aki a szeretetotthonban dolgozott. Az asszony semmit sem kérdezett, csak sírt. Engedelmesen követte a fiát. Amikor a fiú bemutatta a többieknek, csöndesen megkérdezte: - Mondd csak, ezek műid a te testvéreid? (Dobrás Zsófía fordítása) Poll Hugó: Villamoson CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Kalligram Könyvkiadó ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: október 5. 1. Miért csúszott ki a talaj a történetben szereplő Éva lába alól? a) mert meghalt a férje b) mert elveszítette az állását c) mert rossz társaságba keveredett 2. Mit jelent a City of Corpus Christy? a) Krisztus-kereszt az erdőn b) Krisztus Testének Városa c) Erős várunk Krisztus 3. A nem nekik való műsorokon kívül mi az, amivel még árthat a tévé a gyereknek? a) az elektromágneses sugárzás b) ha a szülő nevelési eszközként alkalmazza c) a hangerő 4. Mire szólít fel A Duna és mi felhívás? a) rajzversenyre b) fotóversenyre c) kirándulásra 5. Mikor van az idősek világnapja? a) szeptember 30-án b) október 1-jén c) október 2-án sülttel hátrafelé Szeptember 24-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: le, 2b, 3c, 4a, 5a. A Lilium Aurum ajándékát Tamás Anikó, rimaszombati kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Padlóbeeresztőreceptek 1. Egy rész okkert elkeverünk 2 rész borostyánkőlakkal, hozzáteszünk 5 százalék szikkatívot és kevés terpentint. 2. Használat előtt két nappal beáztatunk 1/4 kg sellakot 1,5 liter alkoholba, letakarjuk, de időnként megkevetjük. A használat napján elkeverünk 1/2 kg aranyokkert 50 gr terpentinnel és kevés alkohollal, azután a két folyadékot összeöntjük. Kétszer kell vele bekenni a padlót, de közben az első kenés száradjon meg egészen. 3. Feloldunk 3,1 liter alkoholban (spirituszban) 1/4 kg közönséges sellakot és 60 gr kolofóniumot, hozzáteszünk 200 gr okkert és 15 gr umbrát. Az umbramennyiség növelésével vagy csökkenésével kapunk sötétebb vagy világosabb színárnyalatot. Padlófényesítő keverék 300 rész sellak, 105 rész anime, 150 rész kolofónium, 1200 rész 90 fokos szesz, 300 rész aranyokker, 20 rész umbra. Egy 22 négyzetméteres szobához kb. 1,5 kg kell. Kétszer eresztjük be, 2-3 napos időközben. Erős, ruganyos, nem nagyon nagy ecsettel kenjük fel vékonyan. Ha a lakk nagyon sűrű, terpentinnel hígítjuk kenhető vé. Az ecsetet használat után terpentinben kell kimosni. Padlólakk, mely gyorsan szárad Feloldunk 1 rész sellakot 2-2,5 rész 90 fokos borszeszben, hozzáteszünk 10-20 rész kopaivabal- zsamot vagy velencei terpentint és megfelelő mennyiségű okkert meg umbrát. 0,5 rész lenolaj ruganyosabbá teszi. Kefével visszük a padlóra. Gyorsan szárad. Végül tiszta lakkal tehetjük ragyogóbbá. Pác Pác, mellyel régi festést és beeresztést eltávolíthatunk. 1. 100 gr paraffint felolvasztunk és hozzáöntünk 900 gr hideg benzolt. A fellágyítandó felületet ezzel bekenjük, fél óra múlva könnyen lekaparhatjuk a régi réteget. 2. Kenjük be a fellágyítandó felületet borszesz és lenolaj egyenlő arányú keverékével. Tíz perc múlva benzinnel nedvesített ronggyal letörölhetjük a régi réteget. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
