Új Szó, 2005. október (58. évfolyam, 227-252. szám)
2005-10-06 / 231. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2005. OKTÓBER 6. Fókuszban: a rendőrök jogai 3 Három évig nem felejti el a közlekedési szabálysértéseket a rendőrség, drága lehet a késedelmi díj Nem muszáj kifizetni a bírságot Bizonyára kevesen kedvelik ezt a mozdulatot (TASR-felvétel) MIHEZ VAN JOGA AZ ÁLLAMI RENDŐRNEK? Pozsony. A törvény nem tiltja, hogy a közlekedési szabálysértések többségét figyelmeztetéssel tisztázzák, kivételt csupán a súlyos kihágások és a balesetek képeznek. Előfordult már, hogy a rendőrség bírságot szabott ki, holott meggyőződése volt, hogy nem követett el kihágást? A rendőröknek sincs joguk mindenhez, a törvény nem feledkezik meg a polgárok védelméről sem. DEMECS PÉTER A közlekedésrendészet alapvetően nem büntethet meg minden szabálysértést. A bírság kiszabásának egyik alapfeltétele, hogy a kihágást bizonyítaniuk kell - például gyorshajtásnál bizonyító erejű a fénykép vagy a radar felvétele. Elsősorban olyan kihágást lehet büntetni, amely közlekedési szabályok súlyosabb megsértésére utal. Itt azonban a rendőrségnek lényegesen nagy hatásköre van, ugyanis a kihágás súlyosságát csak ők állapíthatják meg. Sem a közúti közlekedésekről, sem pedig a kihágásokról szóló törvény nem határozza meg a bírságok alsó határát, ezért elvileg minden kihágásnál lehet „alkudni”. Egyes kihágásokat azonban nem lehet elintézni helyszíni bírsággal, a rendőrök ilyenkor automatikusan elveszik a jogosítványt. Ilyennek számít, ha a sofőr ittasan vezet, elutasítja az alkoholvizsgálatot, nem megy el a kötelező orvosi kivizsgálásra, 40 kilométerrel túllépi a megengedett sebességet, vagy ha a jogosítványa megrongálódott. A rendőrség a helyszínen legfeljebb 2000 koronás bírságra büntetheti a szabálysértőt - nagyobb bírságot nem engedélyez a törvény. A sofőr kérésére a rendőr köteles igazolni, hogy jogosult a bírság kiállítására és beszedésére. A kifizetés után a szabálysértésről nyugtát kell kiállítani. A rendőrök nem egyszer kijelentik: ha az illető nem fizet a helyszínen, később lényegesen többe fog kerülni a szabálysértés. Ez azonban törvényellenes. Ha ugyanis nincs elég készpénze, vagy úgy dönt, nem fizeti ki a helyszínen a bírságot, a rendőrség köteles nyugtát kiállítani a szabálysértésről. Tájékoztatnia kell az illetőt a bírság kifizetésének módjáról, valamint arról, milyen következményekkel jár, ha figyelmen kívül hagyja a büntetést. Jogunk van fellebbezni? Nem kell mindenáron kifizetni a közlekedési szabálysértésért kiállított helyszíni bírságot. Ha meggyőződése, hogy nem követett el kihágást, egyszerűen fellebbezhet a döntés ellen. Azonban ne feledkezzen meg arról, hogy ezt csak akkor teheti, ha a bírságot valóban nem fizeti ki. A törvény ugyanis kimondja: a helyszíni bírságok ellen nem lehet fellebbezni,. ezért ha valaki úgy dönt, nem fizet, az ellen eljárást indít a rendőrség. Abban az esetben, ha a hatósági szerv az eljárás során bűnösnek ítéli, újra kiállítják a bírságot, esetleg bizonyos időre eltilthatják a gépkocsivezetéstől. Egyben az eljárás költségeit is térítenie kell. Az eljárás után kirótt bírság azonban nem lehet nagyobb a kihágásért eredetileg kapott büntetésnél, mivel a törvény szerint a bírságot a további eljárás során nem változtathatják magasabbra. Még ez ellen a döntés ellen is lehetséges a fellebbezés. Ha ezek után sem elégedett, már csak a bíróság marad hátra. Arra sem tanácsos hagyatkozni, hogy a rendőrség megfeledkezik a kihágásról, ha a törvény által előírt 15 napon belül nem téríti a büntetést. A kihágáskor kapott nyugtán szerepel a figyelmeztetés, mely szerint a késésért késedelmi díjat is kell fizetni. Egyéb szabálysértésekkel ellentétben, a közlekedési kihágások miatt a hatóságoknak három éven belül kell eljárást indítani. Előfordulhat, hogy az illető a bíróságon sem járna sikerrel. Akkor már viszont az eredeti bírság, késedelmi díj és perköltség mellett, még a másik fél ügyvédjét is fizetnie kellene. A végösszeg tehát a több tízezer koronát is elérheti, ami nem kis kiadás, ha belegondolunk, hogy eredetileg csak például 500 koronát kellett volna fizetni. Magyarázatot kérhet A rendőrnek jogában áll információkat kérni attól, aki hozzájárulhat egy kihágás vagy bűncselekmény pontos körülményeinek felderítéséhez, esetleg egy körözött személy felkutatásához. Szükség esetén arra is utasíthatja az illetőt, hogy jegyzőkönyv felvétele miatt egy adott időpontban menjen el az ületékes rendőrkapitányságra. Ha az illető nem megy el, a rendőrnek joga van előállítani - akár erőszak alkalmazásával is. Igazoltathatja a polgárokat A rendőr bárkit igazoltathat az utcán, és az illetőnek kötelessége átnyújtania a személyazonossági igazolványát. Ezenkívül igazolhatja magát parlamenti képviselői vagy kormánytagsági igazolványnyal; továbbá a bíró, az ügyész és a katona a szolgálati igazolványával, esetleg a személyazonossági eltulajdonításáról kapott ideiglenes igazolvánnyal. Ha az iratait otthon felejtette, vagy bármilyen egyéb okból nem tudja felmutatni, a rendőrnek jogában áll előállítani a legközelebbi rendőrőrsön. Az illető neve, lakcíme és a személyazonossági számának felderítése után azonban el kell engedni. Kötelező ugyan, hogy minden állampolgár magánál hordja a személyi igazolványát, azonban a szabály megszegéséért nem jár büntetés. Letartóztathat személyeket A rendőrnek jogában áll letartóztatni azt: aki mások életét veszélyezteti, esetleg magántulajdont rongál; akit bűncselekmény elkövetésén érnek, vagy például igazoltatás során megpróbál elmenekülni a rendőrség elől; nem hallgat a rendőr utasításaira és fennáll a veszély, hogy megpróbálna elmenekülni; ha szóban sértegeti a rendőrt vagy más polgárokat, és agresszívan viselkedik. A rendőrnek kötelessége átadni a letartóztatott személyt az igazságszolgáltatásban eljáró hatóságoknak. Ha nem adja át, akkor a letartóztatott személyt legfeljebb 24 órán belül el kell engedni. Lefoglalhat magántulajdont A rendőrség tulajdonképpen minden tárgyat lefoglalhat, a- melynél fennáll, hogy bűncselekmény elkövetéséhez használták. A lefoglalásról igazolást kell kiállítani a tulajdonosnak, a lefoglalás legfeljebb 90 napig tarthat. Ha fény derül rá, hogy a tárgyat valóban bűncselekmény elkövetésénél használtak, a rendőrnek kötelessége átadni a hatóságoknak. Lefoglalhat fegyvert A rendőröknek jogukban áll egy bizonyos időre lefoglalni a legálisan tartott fegyvereket is, például motozás vagy igazoltatás idejére. Akkor is lefoglalhatja egy időre a fegyvert, ha a rendőr bizonyos épület vagy terület védelmét biztosítja, és a fegyvert viselő személy be akar lépni ebbe a védett övezetbe - amint az illető ezt a területet elhagyja, a rendőr köteles visszaadni a fegyvert. Ellenőrizheti a gépjárműveket A rendőr megállíthatja a gépjárműveket, ha fennáll a veszély, hogy bűncselekmény elkövetéséhez használták azokat; vagy körözött személyeket, illegálisan tartott fegyvereket, kábítószert, robbanóanyagot keresnek. Személyes szabadság korlátozása Ha a polgárok egészségének védelme vagy egyéb körülmények úgy követelik, megtilthatja, hogy az emberek szükséges időre belépjenek egy bizonyos területe, vagy arra utasíthatja őket, hogy maradjanak egy helyben, (dem) Kitessékelik a központból a hajléktalanokat a pozsonyi városi rendőrök A városi rendőrség elsősorban a város rendeletéinek betartására ügyel: a környezetszennyezés és a nyilvános helyen való alkoholfogyasztás megelőzésére és szankcionálására, a közrend betartására; feladatai közé tartozik az illegális lerakatok felderítése, a magántulajdon védelme. A közrend elleni kihágásokról szóló törvény értelmében jogukban áll a bírságok kiszabása is, elsősorban helytelen parkolás esetében. Jogukban áll elvontatni olyan gépkocsikat, melyek akadályozzák a közúti közlekedést, esetleg rossz helyen parkolnak. Egyéb közlekedési kihágásokat viszont nem büntethetnek. A fővárosban már létrehoztak egy speciális osztagot, melynek egyetlen feladata: eltüntetni a belvárosból a hajléktalanokat. Jogukban áll igazoltatni a város központjában ücsörgőket, és ha nincs náluk személyazonossági igazolvány, elvezetik őket a rendőrőrsre. Még akkor is kitessékelik őket a központból, ha történetesen van náluk személyi igazolvány - a rendőrség szerint ugyanis jelenlétükkel zavarják a városba látogató turistákat. Lapunk információi szerint a fővárosi rendőrség utazási irodákkal is szorosan együttműködik. Ezek néhány nappal azelőtt, hogy nagyobb turistacsoport érkezne Pozsonyba, értesítik a rendőröket, hogy „kitakaríthassák” a központot. Mihez van joga a városi rendőrségnek? ♦ Valamilyen bűncselekmény elkövetésekor tetten ért bűnöző személyes szabadságának korlátozására. ♦ A polgárok igazoltatására, bűncselekmény szemtanúinak kihallgatására. ♦ Behatolni egy lakásba, ha fennáll a veszély, hogy emberélet forog kockán, vagy magán- tulajdon károsodhat. ♦ Kényszerítő és önvédelmi elemek használatára (rúgás, ütés, könnygáz, rendőrkutya, bilincs, gumibot), (dem) Ez már a túlkapással határos... (Ján Krošlák felvétele) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NAPOS ÉG; 19-24 FOK A Nap kel 07.00-kor - nyugszik 18.19-kor A Hold kel 10.23-kor - nyugszik 19.20-kor A Duna vízállása - Pozsony: 360, apad; Medve: 350, árad; Komárom: 290, apad; Párkány: 205, apad. kijevi 6 ELŐREJELZÉS Egész nap túlnyomórészt derűs idő várható az ország területén. A reggeli és délelőtti órákban az alacsonyabban fekvő területeken sűrűbb lesz a felhőzet, és helyenként ködfoltok is keletkezhetnek. Ám a délután folyamán országszerte kiderül az ég, esőre vagy egyéb csapadékra nem kell számítani. A nappali csúcshőmérséklet tizenkilenc és huszonnégy fok közötti lesz. Délnyugaton enyhe, délkeleti irányú szél várható. 0RV0SMETE0R0L0GIA Az időjárás a- lapvetően pozitívan fog hatni a szervezetre és a közérzetre egyaránt. Az időjárásra érzékenyebb embereknél a magas légnyomású levegő kedvező hatással lesz a szellemi és testi teljesítőképességre, jobb reakcióképesség és munkabírás várható. Az alacsony vér- nyomásúaknál ellenben könnyen előfordulhat migrénes fejfájás. A reggeli és délelőtti köd a légzési panaszokkal küszködőknél okozhat problémákat. TUNISZ 25
