Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-30 / 226. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 30. RÖVIDEN Vádemelés DeLay ellen Washington. Vádat emelt szerdán az amerikai Republi­kánus Párt képviselőházi frak­ciójának vezetője, Tom DeLay ellen egy texasi vádesküdtszék választási pénzekkel történt visszaélés címén. DeLay - a képviselőház második számú republikánus embere - a gya­nú szerint egy általa alapított politikai akcióbizottság, a Te­xasiak a Republikánus Több­ségért révén jogellenes pénz­gyűjtést folytatott. A párt belső szabályzata szerint vádemelés esetén DeLaynek fel kell adnia képviselőházi frakcióvezetői posztját, de továbbra is a kong­resszus tagja maradhat. Scott McClellan elnöki szóvivő kö­zölte, Bush elnök jó szövetsé­gesének és barátjának tekinti Tom DeLayt, és hagyni kell, hogy a jogi folyamat járja a maga útját. (MTI) Tom DeLay a vád alapján akár két évet is kaphat (SITA/AP) Népszavazás a megbékélésről Algír. Népszavazást tartot­tak tegnap Algériában Abdel- Azíz Buteflika elnök nemzeti megbékélési chartájáról. Ettől az államfő azt reméli, véget vet az évtizedes politikai erő­szaknak. A vitatott kezdemé­nyezés értelmében beszüntet­nék az eljárást mindazokkal szemben, akik véget vetnek fegyveres tevékenységüknek, és beszolgáltatják fegyverüket, kivéve, ha tömeges öldöklés­ben vagy nyilvános helyen véghez vitt robbantásban vet­tek részt. A charta másfelől ki­zárná a politikai életből az erő­szakhullámot elindító szerve­zet, az Iszlám Üdvfront (FIS) volt vezetőit. Több mint 150 ezer ember vesztette életét ed­dig az országban 13 éve kez­dődött muzulmán erőszakcse­lekményekben. (MTI) Nagy hiba volt a szakadás Párizs. Julia Timosenko volt ukrán kormányfő óriási hibának nevezte a narancsos tábor szakadását a francia Le Figarónak adott interjújában. Szerinte Ukrajna ettől hosszú ideig kínlódni fog. Úgy gon­dolja, a közte és Viktor Jus- csenko ukrán elnök között ki­alakult konfliktus nem jelent­heti a demokratikus forrada­lom végét, hiszen azóta Ukraj­na a változások útjára lépett, s a politikai botrányok nem a reformok csődjét, hanem a politikai élet megtisztulását jelentik. Az újonnan kineve­zett ukrán kormányról Timo­senko úgy vén, semmi nem változott, hiszen az államfő gyakorlatilag csak a miniszter- elnököt cserélte le. (MTI) Törökország ügyében összehívták a külügyminiszterek rendkívüli ülését Váratlan osztrák vétó A veterán politikus a sajtosok gyűrűjében (SITA/AP) Blair személyesen kért elnézést a kidobott veterántól Óriási labourblamázs MTI-HÍR Figyelmeztetés a belgrádi kormánynak EP-vita a Vajdaságról Csáky Pál Horvátország uniós csatlakozásáról Esélyt kell adni Zágrábnak és ezt te is tudod”. A 82 éves Wolf- gangot, aki 1937-ben menekült szüleivel Nagy-Britanniába a náci zsidóüldözések elől, két hatalmas termetű őrző-védő durván megra­gadta, és székéből kiemelve, kocs­mákban szokásos módon szó sze­rint kidobta a teremből az utcára. Ott a rendőrök közölték vele, nem mehet vissza az ülésre, és ha ezt megkísérli, őrizetbe veszik. A teg­napi brit sajtó első oldalas, hatal­mas főcímek alatt hozta az inci­denst, amely teljesen háttérbe szo­rította Tony Blair kormányfő előző napi, a kongresszus csúcspontjának szánt, a további reformok úiját kije­lölő felszólalását. Blair a bocsánat­kérés mellett tegnap a teremőrökre igyekezett hárítani a felelősséget. Néppárt sajtótanácsosa tájékoz­tatta lapunkat - Duka Zólyomi Ár­pád MKP-képviselő is felszólalt. „Olyan problémáról tárgyalunk, amellyel kapcsolatban éppen egy éve fogadtunk el egy határozatot, és amelynek értelmében megvaló­sult az EP küldöttségének tényfel­táró útja. Elkészült a jelentés is, de azt - a határozat ellenére - a mai napig nem tárgyalta meg sem az emberjogi albizottság, sem pedig a külügyi bizottság. Ez komoly mulasztást jelent!” - vetette a kol­légák szemére Duka, majd rámu­tatott: a Vajdaságban folytatódnak a kisebbségek, főleg a magyarok elleni támadások, valamint a ma­gyar vezetők ellen célzatosan megrendezett bírósági eljárások. Duka a tegnapi határozatot konst­ruktívnak tartja, hiszen rendsze­res monitoringot, széles körű és alaposan előkészített meghallga­tást szorgalmaz, (sza, m) Brüsszel. Az EU-tagállamok brüsszeli nagyköveteinek nem sikerült megállapodás­ra jutniuk tegnapi megbe­szélésükön azokról a tár­gyalási keretekről, amelyek alapján megkezdődhetné­nek Törökország EU- csatlakozási tárgyalásai. ÖSSZEFOGLALÓ Ezért a soros EU-elnök Nagy-Bri- tannia vasárnapra összehívta a 25- ök rendkívüli külügyminiszteri ta­nácskozását. A kiszivárogtatások szerint a problémát továbbra is Ausztria okozza. A bécsi vezetés azt követeli, a tárgyalási keret (ami a megbeszélések módozatait és cél­jait tisztázná) a teljes jogú tagság mellett kínáljon fel egy ennél sző­kébb alternatívát, például a „privi­ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Megkezdődtek a koalíci­ós tárgyalások tegnap Lengyelor­szágban a Jog és Igazságosság (PiS) és a Polgári Platform (PO) között. A televízióban élőben köz­vetített megbeszélések kezdete előtt Jaroslaw Kaczynsky, a vasár­napi választásokon győztes PiS el­nöke megerősítette, az október 9-i elnökválasztások kimenetelétől függetlenül is Kazimierz Marcin- kiewicz marad a párt miniszterel­nök-jelöltje. Ezzel azokat az elmé­leteket igyekezett megcáfolni, me­lyek szerint kedden csak azért ne­vezte meg általános meglepetésre saját maga helyett a gazdasági szakértő Marcinkiewiczet a PiS kormányfőjelöltjeként, hogy javít­sa ikertestvére, Lech Kaczinsky esélyét az államfői posztért való versengésben. Marcinkiewicz a koalíciós egyeztetések délutáni megkezdése előtt előrebocsátotta, hogy a tárgyaló felek előbb a kor­mányprogramban állapodnak meg, mielőtt döntenének a mi­niszterek személyéről. A PiS elnö­ke sajnálkozását fejezte ki, hogy az államelnöki tisztség elnyeréséért szintén versenyben lévő Donald MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Havanna. Meg­határozatlan ideig az USA-ban ma­radhat egy amerikai bíró döntése nyomán Luis Posada Carriles ter­rorizmussal vádolt kubai emig­ráns, akit az amerikai hatóságok az országba való illegális belépése miatt május óta őrizetben tarta­nak. A terrorcselekményekkel vá­dolt kubai kiadatását Caracas és Havanna is kérte. Kuba szégyenteljesnek minősí­tette az amerikai elutasítást a szi­getország hivatalos sajtója útján. „E dicstelen döntéssel, Posada Carri­les venezuelai kiadatásának elveté­sével az amerikai igazságszolgálta­tás bizonyította, hogy kettős mér­cével mér politikájában” - fogalma­zott a Granmában megjelent közle­mény. Egy amerikai bíró a kínzás elleni ENSZ-egyezményre hivat­kozva úgy vélekedett, a 77 éves Posadát, aki 1961 áprilisában részt legizált partnerség” lehetőségét, amit viszont Törökország jó előre határozottan elutasított. Bécs emellett a horvát EU-csatlakozási tárgyalások mielőbbi megindítását is sürgeti. Ezeknek már márciusban meg kellett volna kezdődniük, de az EU az utolsó pillanatban vissza­lépett, mondván: Zágráb nem mű­ködik együtt teljes körűen a jugo­szláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszékkel. A brit bejelentés szerint a diplo­máciai egyeztetések a következő napokban is folytatódnak, de a döntéshez immár külügyminiszteri szintű tanácskozásra van szükség. Mivel pedig a 25 tagállam diplomá­ciájának vezetői a jövő hétfőn amúgy is összeültek volna Luxem­burgban a szokásos havi megbeszé­lésükre (s egyben a török csatlako- zási tárgyalások ünnepélyes bein­dítására), a britek szerint a külügy­minisztereknek ez elé időzítve, már Tüsk, a PO első embere nem vesz részt a koalíciós egyeztetéseken, mert az elnökválasztási küzde­lemre akar összpontosítani. A gyors ügyvitel céljából Alek- sander Kwasniewski lengyel elnök közvetíenül az új lengyel parla­ment megalakulása után kormány- alakításra akaija felkérni Marcin­kiewiczet, bár az alkotmány értel­mében 14 napja lenne rá. Ezt maga Kwasniewski közölte, miután meg­beszélést folytatott a PiS és a PO képviselőivel. Egyúttal bejelentet­te, október 19-re tűzte ki a szejm alakuló ülését. Ez azt jelenti, hogy nem vátja meg vele az elnökvá­lasztások második fordulóját, ame­lyet, ha szükség lesz rá, október 23-án tartanak. Kwasniewski el­mondta, a kormányalakításra fel­kért politikusnak két hét áll rendel­kezésére, hogy bemutassa a kor­mányprogramot, és kabinetje meg- nyeije a bizalmi szavazást. Lech Kaczynski, a PiS államfője- löltje kéüi, hogy Lengyelország be tudná vezetni az eurót 2010-ben, mint ahogy azt liberális koalíciós partnerei tervezik. Sőt Kaczynski népszavazást tartana arról, hazája egyáltalán átvegye-e a közös euró­pai valutát, (m, ű) vett a Castro-rendszer elleni Disz- nó-öbölbeli elvetélt akcióban, majd az amerikai CIA ügynöke lett, kín­zás fenyegetné, ha kiadnák Kubá­nak vagy Venezuelának. De nem zárta ki, hogy esedeg egy másik or­szágba szállítják. Posada kiadatá­sát Venezuela egy kubai repülőgép ellen 1976-ban elkövetett pokolgé­pes merénylet miatt körözi, ame­lyet állítólag Caracasban készített elő. A merényletnek 73 halálos ál­dozata volt. Kubában ugyanezért, és más terrorcselekmények miatt is körözik. Az ügy meglehetősen kellemet­len a Bush-kormányzatnak, amely a terrorizmus elleni globális harc szószólója, ugyanakkor Posada ügyére rányomja bélyegét a Kubá­hoz és a szintén baloldali kormány- zású Venezuelához fűződő fagyos kapcsolata. Emellett a komoly poli­tikai befolyással rendelkező Cast- ro-ellenes kubai-amerikai közösség is nyomást gyakorol Washingtonra: vasárnap este találkozniuk kell. EU-diplomaták szerint a többi 24 tagország kész lett volna elfogadni a kidolgozott tárgyalási keretet, de az osztrákok lényegi változtatáso­kat kértek. Márpedig a britek, akik a török EU-csatlakozás legfőbb tá­mogatói közé tartoznak, leszögez­ték: a tárgyalások végcéljával kap­csolatos, heves viták után a Tavaly decemberi EU-csúcson kialakított egyezség (a cél a török csadakozás) bármiféle megváltoztatása gyakor­latilag elképzelheteden. Recep Tayyp Erdogan török kor­mányfő tegnap is azt nyilatkozta, csak a teljes jogú tagság felel meg Ankarának. „Az uniónak el kell döntenie, felveszi-e Törökországot, vagy pedig valamiféle keresztény klubbá válik.” Erdogan megismé­telte, nem hajlandó elismerni, hogy Törökország az I. világháború ide­jén népirtást követett el az örmé­nyekkel szemben. (MTI, SITA) Közel a nagykoalíció , Kancellár kerestetik Berlin. Szakértők szerint közel van a megállapodás az új kor­mányról. Állítólag már mindenről megállapodott a két nagy párt. A CDU/CSU és az SPD a hírek sze­rint szerdai egyeztető tárgyalásai­kon komoly eredményeket értek el, például megegyeztek abban, milyen módszerekkel kellene lefa­ragni az óriási államháztartási hi­ányt, és miként reformálják meg a szövetségi állam és a tartományok viszonyát. A sikert jelzi: a hivatal­ban lévő szociáldemokrata kan­cellár, Gerhard Schröder kijelen­tette: a nagykoalíció menni fog. Angela Merkel, a keresztényde- inokraták vezére pedig azt mond­ta, már csak azt kell tisztázni, ki legyen a kancellár. Michael Glos, a bajor CSU par­lamenti csoportjának vezetője az­zal számol, hogy Schröder a jövő hét elején lemond a kancellári posztra támasztott igényéről. Glos a Deutschlandfunk rádiónak nyi­latkozva feltételezte: az SPD el­nöksége hétfői ülésén akaija tisz­tázni a kérdést, ami szerinte csak azt jelentheti, hogy Schröder le­mond az igényéről, (m, mr) vezetői követelik, hogy Posadát he­lyezzék szabadlábra, és teleped­hessen le Miamiban. Kubai források szerint az ameri­kai kormánynak most 90 napja van, hogy találjon egy megfelelő befogadó országot Posada Ca- rillesnek. Posada Carilles (SITA/AP) London. A hatalmas botrány ha­tására a brit miniszterelnök szemé­lyesen kért elnézést tegnap a kor­mányzó Munkáspárt egyik legré­gebbi aktív tagjától, akit előző nap brutális módon, a tévé nyüvánossá- ga előtt dobtak ki a párt éves kong­resszusáról, közbeldabálás miatt. Walter Wolfgang, a Kampány a Nukleáris Leszerelésért (CND) ne­vű országos háborúellenes szerve­zet alelnöke, vendégként ült a brightoni konferenciateremben. Amikor Jack Straw külügyminisz­ter azt mondta, a brit csapatok iraki állomásoztatásának egyetlen célja az iraki kormány támogatása, köz­bekiáltott: „ez egy nagy hazugság, ÚJ SZÓ-HÍR Strasbourg. Az Európai Parla­ment felszólította az Európai Bi­zottságot, az EU tagországait kép­viselő tanácsot és az EU külpoliti­kai főképviselőjét, fordítsanak na­gyobb figyelmet arra a biztonsági veszélyre, amelyet a vajdasági ki­sebbségek zaklatása jelent. A teg­nap elfogadott dokumentum fi­gyelmezteti a szerbia-monteneg- rói, illetve a szerb kormányt, a sza­badság és demokrácia elve, az em­berijogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a sta­bilizációs és társulási folyamat alapelemei előfeltételét képezik annak, hogy az EP beleegyezzzen a stabilizációs és társulási megálla­podás aláírásába. A határozat elfogadását meg­előző, a Vajdaságról, a vajdasági magyarokról szóló vitában - mint arról Agárdi Attila, az Európai ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Horvátország igazi eu­rópai állam, mely csatlakozás előt­ti lázban ég - jellemezte az ottani hangulatot Csáky Pál. A szlovák kormány alelnöke tegnap Ivó Sanader kormányfővel is tárgyalt Horvátország megítéléséről, az Európai Tanács hétfőre összehívott üléséről, melyen kiderül,' az EU megkezdi-e az országgal a csatla­kozási tárgyalásokat. „Valószínű­leg komoly frusztrációt okozna, ha Törökország meghívást kapna, Zágráb viszont nem. Erre minden­képpen felhívom Mikuláš Dzu- rinda kormányfő és Eduard Kukán külügyminiszter figyelmét, aki részt vesz vasárnap este az európai külügyminiszterek nem formális találkozóján, hétfőn pedig a hiva­talos ülésen is” - mondta lapunk­nak Csáky. (sza) Koalíciós tárgyalások Lengyelországban Népszavazás az euróról? Az Egyesült Államokban maradhat Luis Posada Carriles kubai emigráns Kényelmetlen a volt CIA-ügynök

Next

/
Oldalképek
Tartalom