Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-28 / 224. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. szeptember 28., szerda 2. évfolyam, 39. szám Szakmai tanácskozás, ételkóstoló, gyimesi, felcsíki és moldvai táncok és sok érdeklődő az első ízben megrendezett felvidéki székely napokon Folyamatosan bővülő együttműködés Komárom. Igazi, hamisítatlan erdélyi kürtőskalá- csot, háromszéki borsos tokányt, puliszkát és almás poronyót kóstolhattak azok, akik elsétáltak a Tiszti Pavilon udvarába a „Székely Napok a Felvidéken” elnevezésű rendezvénysorozat helyszínére. V. KRASZNICA MELITTA A gasztronómiai élvezeteken kívül különböző kézműves-foglalkozásokat próbálhattak ki, majd pedig az Erdővidék és Fölkér néptáncegyüttes előadásában gyimesi, felcsíki és moldvai táncokban gyönyörködhettek az érdeklődők. Az első székely napok megrendezését - mivel remélhetőleg újabb és újabb évfolyamai lesznek ennek a rendezvénynek - a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, ill. a Regionális Művelődési Központ kezdeményezte. Szombaton a szakmai nap keretében a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum régészeti gyűjteményét, a háromszéki népviseletet, valamint a székelyeket mint határőröket bemutató előadások hangzottak el. „A Székely Nemzeti Múzeum és intézményünk tavaly decemberben kötött együttműködési szerződést. Az első konkrét lépések egymás jobb megismerését szolgálják, kiállítások, előadások által, majd fokozatosan eljutunk a közös kutatási programokig - tájékoztatott Fehér Csaba, a komáromi múzeum igazgatója. - Az ehhez vezető út első fontos állomása lesz a 2006júniusában megrendezésre kerülő, Ünnepek és találkozások elnevezésű néprajzi kiállítás, amelynek összeállításába a sepsiszentgyörgyi és a komáromi „A régi kovácsmesterek azt tartották: addig nem igazi mester valaki, amíg nem tud tojástpatkolni” - mondta Kecskés József. A motívumok között a szent korona is megtalálható (Vas Gyula felvételei) múzeumon kívül a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum is bekapcsolódik. Ezt egy néprajzi konferencia követi 2006 októberében és az év végén a kettő anyagából kiadványt jelentetünk meg.” Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója tavasszal már járt Komáromban az intézményüket bemutató táblakiállítás megnyitóján. Elmondása szerint számára elsősorban is biztonságérzetet és az együvé tartozást jelenti a felvidéki kollégáival való kapcsolat. „A szakmai együttműködésünk mint egy spirál, úgy épül majd fel, egyre több és több területre kiterjedve” - tette hozzá. Az egyik metszéspont lehet például Klapka György és Gábor Áron személye, hiszen amit a komáromiaknak Klapka, ugyanazt jelenti a háromszékiek számára Gábor Áron. A két múzeum közti együttműködés egyébként a jövőben az elképzelések szerint a két térségre, azaz A Már Miklós és felesége, Judit által készített kürtőskalácsot percek alatt szétkapkodták a résztvevők. Kovászna és Nyitra megyére is ki- elnökének nem hivatalos találko- teijedhet majd. Ezt a célt szolgálta zója a székely napok keretében. Tatár Mártának, a Kovászna Me- Visszatérve a bevezetőben emlí- gyei Közgyűlés külügyi bizottsága tett gasztronómiai élvezetekhez: elnökének és Fehér Miklósnak, Már Miklós és felesége, Judit, akik Nyitra megye önkormányzata al- Komollóról érkeztek, a Tiszti Pavilon udvarán készítették az ínycsiklandozó kürtőskalácsot. „A kürtőskalácsot faszénen kell sütni, akkor lesz igazán finom - árulta el az egyik műhelytitkot Judit asszony. - A másik fortély, hogy a megolvasztott vajat a már jól kidagasztott tésztába dolgozzuk bele, ettől lesz omlós a kalács.” Természetesen a receptet is elkértük a mesterektől, és az alábbiakban megosztjuk olvasóinkkal is. Már Miklóstól megtudtuk azt is, hogy Erdélyben - egyéb alkalmak mellett - húshagyó kedden is mindig sütnek kürtőskalácsot. Azt tartják ugyanis, hogyha az időjárás megérzi annak finom illatát, elkezd olvadni a jég. A tér egy másik szegletében a sepsiszentgyörgyi kereskedelmi szakközépiskola diákjai Incze Anikó szaktanár vezetése mellett háromszéki borsos tokánnyal és puliszkával kínálták a látogatókat. „A tokány lényege, hogy nem teszünk bele őrölt pirospaprikát, és a húsra nem öntünk vizet. Csak a saját levében puhul” - tudtuk meg Incze Anikótól, aki almás poronyóval is megkínált, ami - miután megkóstoltam, kiderült - a mi almás piténk megfelelője. Kecskés József nem finom ételekkel, hanem finoman megmunkált patkóit tojásokkal kápráztatta el a résztvevőket. Asztalán a patkómintástól kezdve a szent koronáig számtalan motívummal díszített tojást láthattunk, az egyik például egy 1154 (!) gombostűvel kirakott remekmű volt. Ez utóbbin - saját bevallása szerint - három hétig dolgozott a mester, de a mintától függően általában 4-5 óra alatt készül el egy-egy darab. „A régi kovácsmesterek azt tartották, addig nem igazi mester valaki, amíg nem tud tojást patkolni” - árulta el Kecskés József, aki Lajos Ádám mester mellett sajátította el tudományát. így készül a kürtös kalács: Hozzávalók: 1 kg simaliszt, 2 tojás, 2 dd olaj, 1 kanál disznózsír, 5 gr élesztő, 2 citrom héja, 10 dkg teavaj (ne feledjék, csak a végén dolgozzuk a tésztába!) és tej (Judit asszony szavai szerint: „amennyit felvesz a tészta”). A jól megkelt tésztából kb. 2 cm széles csíkot vágunk, amit a megolajozott kürtős- kalács-fára tekerünk és rásimítunk. (A fát egyébként házüag esztergálják az ügyes kezű mesterek.) A fára tekert tésztát megolajozzuk, majd kristálycukorba forgatjuk, kis ideig kelni hagyjuk, majd faszén fölött állandó forgatás mellett megsütjük. Ha jó a parázs, öt perc alatt elkészül. Forrón cukrozott dióba, kókuszba, vaníliába vagy fahéjba forgatjuk. Jó étvágyat! Ha mégsem olyanra sikerül, mint Már Judit asszonyé, akkor bizonyára nem bennünk van a hiba. Ugyanis ebben az esetben is igaz: a gyakorlat teszi a mestert. Túlzás nélkül állítható, hogy ajernyei gyerekek képzőművészkörökben világhírűek. Az alapiskola több éve ápol partnerkapcsolatot a budapesti Szinyei gimnáziummal. Egyetlen sikerélményük a rajzolás A napokban Budapesten is bemutatkoznak egy kiállítás keretében (A szerző felvételei) JUHÁSZ KATALIN Jernye. Nem túlzás azt állítani, hogy a Kisszebeni járásban fekvő, kétharmad részben romák lakta Jernye (Jarovnice) község romatelepén élő gyerekek képzőművészkörökben világhírűek. A napokban Budapesten is bemutatkoznak egy kiállítás keretében, ahová partneriskolájuk, a Szinyei Merse Pál Gimnázium meghívására utaztak. A többnyire szegénységi küszöb alatt élő gyerekek rajztehetségét a helyi alapiskolába szakmai gyakorlatra érkező Ján Sajko szaktanár fedezte fel, aki 1999-ben kezdte küldözgetni műveiket különböző nemzetközi rajzpályázatokra. Az indiai hatásokat mutató különleges színkezelés, az árnyalatok szokatlanul merész párosítása és az európai gyerekrajzoktól látványosan eltérő kompozíciók elkápráztatták a szakembereket, a jernyei gyerekek egymás után nyerték a díjakat, méghozzá úgy, hogy a rajzlapok hátulján csak a nevük és az életkoruk szerepelt. A gyerekek műveiből a washingtoni szlovák nagykövetségen is rendeztek már kiállítást, legutóbb pedig Svédországban nyertek első díjat több kategóriában, egy olyan versenyen, amelyre 42 országból több mint ötezer rajz érkezett. „Bevallom, annak idején nem fogadtam kitörő lelkesedéssel, amikor ebbe az iskolába osztottak be szakmai gyakorlatra. De amint megláttam a gyerekek rajzait, és foglalkozni kezdtem velük, tudtam, hogy itt akarok tanítani” - mondta Sajko, aki szorgalmasan dokumentálja tanítványai sikereit, és igyekszik istápolni őket. „Sajnos az iskolából kikerülve legtöbben munkanélküliként tengetik napjaikat, és életük talán legnagyobb sikerélményét a külföldi díjaknak köszönhetően élik meg”- panaszolta a rajztanár. A Szinyei gimnáziumban Egy barátság színei címmel rendeztek kiállítást ajernyei gyerekek képeiből. A két iskola közötti többéves partner- kapcsolat onnan ered, hogy a magyar impresszionizmus megteremtője, Szinyei Merse Pál hosszú ideig Jernyén élt és alkotott. A rajzok mindegyike megvásárolható, a befolyt összeget pedig rajzeszközökre és tanszerekre kívánja költeni a nyolcszáz fős jernyei iskola vezetése. Ajernyei gyerekek egymás után nyerik a díjakat
