Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-28 / 224. szám, szerda

KARRIER-ALLASLES 2005. szeptember 28., szerda____________________________________________________________________________________________________l. évfolyam 2. szám Egy kis figyelemmel és önszuggeszcióval legyőzhető az állásinterjúkat kísérő lámpaláz Tippek és mentális gyakorlatok az állásinterjú előtt HVG.HU-HIR Egy nemrégiben készült tanul­mány szerint a legtöbb irodai munkásnak legalább annyi gon­dot okoznak a különféle informa­tikai szakkifejezések, mintha egy idegen nyelvvel lenne dolguk. A tanulmány szerint az alkal­mazottak háromnegyede legalább egy órát azzal tölt, hogy kiderítse, mit takar egy-egy számítástechni­kai terminus. Az olyan kifejezé­sek, mint a jpeg, a java script, vagy a cookie nem kevés fejtörést okoznak az alkalmazottaknak, a Computer People nevű cég felmé­rése szerint. A felméréshez 1500 dolgozót kérdeztek meg. Az egyik konklúzió szerint a hatékony IT-szakemberek „tisztában vannak vele, hogy a szaknyelv használatát a minimum­ra kell leszorítani, annak érdeké­ben, hogy ne legyenek ebből kifo­lyólag fennakadások a munkafo­lyamatban.” A kutatásból kiderült, hogy a fi­atalabb dolgozók sem élveznek helyzeti előnyt, ők ugyanis leg­alább annyi hibát vétettek a kom­puteres zsargon terén, mint idő­sebb kollégáik. A CP tanulmánya rámutatott egy sor további olyan problémára, amely a hiányos in­formatikai ismeretekből fakad. A megkérdezettek majdnem kétharmada küldött már olyan e-mailt, amelyhez túl nagy mé­retű fájlt csatoltak, eltömítve ez­zel a címzett postaládáját. Négy­ből egy ember nem tudja, mire jó a tűzfal, s eljátszott már a gon­dolattal, hogy kikapcsolja. Az IT- szakemberek szerint ez a leg­rosszabb döntés lenne az adott helyzetben. A felmérésben részt vevők ne­gyedének kellett már technikai segítséget igénybe venni ahhoz, hogy bizonyos információkat le- töltsenek. „Azt tapasztaltuk, egyre több kliensünknek van szüksége olyan kommunikációs szakemberekre, akik megértetik magukat ezen a területen, mert ezzel szavatolha­tó, hogy a cég termelékenysége hosszú távon is megfelelő irányba haladjon” - nyilatkozta a BBC-nek M. Fletcher, a Computer People ügyvezető igazgatója. Izzadó tenyér, enyhén re­megő térdek, el-elcsukló hang, félszeg mondatok - az álláskeresők többsége számára régi és kellemet­len ismerősök. Egy kis fi­gyelemmel és önszuggesz­cióval azonban legyőzhető az állásinterjúkat kísérő lámpaláz. ÖNKONTROLL Természetes, hogy mindenki idegeskedik az állásinterjúk előtt, de egyes álláskeresők annyira za­varban vannak ilyenkor, hogy ép­pen emiatt teljesítenek mélyen képességeik alatt a beszélgetés során. Az efféle bizonytalanság főleg azokra jellemző, akik maxi­malisták és úgy érzik, nem en­gedhetnek meg maguknak még egy apró hibát sem. A legtöbb szakértő egyetért ab­ban, hogy a kezelhető mértékű drukk még akár lendíthet is az in- teíjú során nyújtott teljesítmé­nyen, de ha túl magasra szökik a jelentkező vérnyomása, és a kel­leténél jobban megizzad a tenye­re, már jobb, ha figyel az önkont­rollra. Ennek legfőbb trükkje, hogy nem szabad túlságosan fel­nagyítani az interjú jelentőségét. Aki úgy indul neki a beszélgetés­nek, hogy csak a siker elfogadha­tó, abban óriási feszültség halmo­zódhat fel, és megeshet, hogy emiatt teheteüenül és összezava- rodottan adja elő magát, és nem lesz képes a megfelelő mértékben koncentrálni a beszélgetésre. A végeredmény, hogy a szükséges­nél sokkal kevésbé meggyőző benyomás jön létre a hallgatóban. Ha túl­ságosan izgulós, elképzelhető, hogy még az alapos felkészülés is visszaüt majd az interjún: előre megtervezett viselkedésűnek, modorosnak tűnik majd, aki nem tud megfelelően reagálni egy szi­tuációban spontán felvetődő kér­désekre, problémákra. Pedig az állásinterjúktól egyáltalán nem érdemes rettegni. Aranyszabály, hogy minden­képpen hozzon tető alá több ál­lásinterjút, így nem fogja min­den reményét egyetlen beszélge­tésbe belehelyezni. Sose konf­rontálódjon az interjúvolókkal, akármilyen feszült is: ne rajtuk töltse ki a felgyülemlett ideges­séget, inkább gondoljon arra, hogy ők is emberek, és kezelje őket jó ismerősökként. A stressz csökkentésének másik módoza­ta, ha megpróbálja függetleníteni magát az előadásától. Az „előadás” itt szó szerint értendő: előzőleg gondolja át, milyen az állásra je­lentkező ideális pályázó, aztán próbáljon meg ennek az ideálnak megfelelően viselkedni. Formálja meg a karaktert, akár egy szí­nész, de azért tudni kell, nem a Hamlet előadásán szerepel. Ha már ott ül a várakozóhelyiség­ben, még a fentiek betartása elle­nére is izgatott lesz, s ez teljesen természetes. Idegességét csök­kentendő képzeljen el egy szép, megnyugtató tájat, például egy holdfényes tengerpartot, és léle­gezzen mélyeket. Legalább tíz ilyen mély lélegzetvételt követő­en gondoljon egy korábbi, pozitív interjúélményre. Mindezt megte­tézheti azzal, hogy a mély léleg­zetvételeket követően jobb hü­velykujjával befogja a jobb orr­lyukát, és csak a balon keresztül ' vesz mély levegőt mintegy 25-30 alkalommal. Ezáltal egy kicsit le­csillapítja az érzelmekért felelős jobb agyféltekét. Ezután a szo­rongás hirtelen csökkenését veszi majd észre, és jóval kipihentebb- nek, nyugodtabbnak fogja magát érezni az interjú során. Relaxációs technikák Számos élsportoló alkalmaz egy-egy nagy verseny előtt olyan technikákat, amelyek révén men­tálisan már előzőleg is alaposan bele tudja élni magát az ottani szituációba. Akárcsak a sportban, egy állásinterjún is rövid ideig kell maximális teljesítményt nyúj­tani, így ezek a módszerek itt is segíthetnek. A lényeg egyszerű: előzőleg képzeljen el egy gördü­lékeny, sikeres állásinteijút. Ha sikerül megfelelően beleélnie magát, az igazi beszélgetésen déjá vu-érzés lesz. Először is keressen egy telje­sen nyugodt zugot, ahol senki sem fogja önt zavarni. Ürítse ki az agyát, tisztítsa meg a zavaró gondolatoktól, majd feküdjön hanyatt kinyújtott lábakkal, a karjait maga mellé fektetve. Hunyja le a szemét, és lélegez­zen mélyeket egészen addig, amíg nem érzi úgy, hogy kellően ellazult. Ha sikerült nyugodt állapotba kerülni, képzeljen el legalább négy állásinterjús szituációt. Először is gondoljon magára a találkozás és a bemutatkozás pil­lanatára, majd képzelje el önma­gát, amint nyugodtan és határozottan válaszolgat az interjúvoló kér­déseire. Ezután egy olyan hely­zetbe próbálja beleélni magát, ahol már ön beszél önmagáról, mégpedig megnyerőén és maga­biztosan. Végül jelenítse meg ma­ga előtt egy kellemes, minden résztvevőben kellemes érzéseket keltő beszélgetés végét és a bú­csúzást. Mindvégig ügyeljen arra, hogy minden részletre kiteijedően képzelje maga elé ezeket a hely­zeteket, és próbálja meg átélni a sikeres beszélgetés feletti pozitív érzéseket. Gondolja át alaposan: mit érezne, ha nagyon jól sikerül­ne az interjú? Mit mesélne róla másoknak? Alaposan sulykolja magába, hogy sikeres, kellemes állásinterjút érdemel. Mindezt ta­nácsos többször is eljátszani, minden egyes alkalommal újabb és újabb részletekkel gazdagítva a fantáziaszituációkat. A sikeres állásinteijús szereplés művészete egy kis gyakorlással és odafigyeléssel elsajátítható. Ha le­győzi a félelmet, máris sokkal jobb esélyekkel indul a versenyben! karrier@ujszo.com Az izgalom csökkentése ♦ Az intetjük középpontjában az ön által legjobban ismert téma áll: saját maga. ♦ Ha megfelelően felkészült, máris előnyben van, hiszen többet tud beszélgetőpartneréről és cégéről, mint ő önről. ♦ Akik az interjúkat felveszik, tisztában vannak vele, hogy a jelent­kezők izgatottak. ♦ Nincs vesztenivaló. Az interjú előtt sem volt munkája, vagyis ha nem sikerül megszerezni a hőn áhított állást, egy szemmel sem leszel rosszabb helyzetben, mint előtte. Gondot okoznak a számítógépes terminusok Problémás zsargon 1000 ÁLLÁSINTERJÚ-KÉRDÉS - EZEKET FELTETTÉK MÁR VALAKINEK 2. Az alábbi kérdéseket felvételi inteijúkon tették fel fejvadászok vagy a személyzeti osztályok munkatársai a meghirdetett állá­sokra jelentkezőknek. A kérdé­sekből kiderül, hogy a jelöltek megismerése igen sokrétű, s ezért jól fel kell készülnie annak, aki eredményesen akar szerepelni az állás megszerzése szempontjából oly fontos beszélgetésen. Önbecsülés és önértékelés ♦ Egyedinek gondolja magát? ♦ Hogyan értékelné magát egy tí­zes skálán? ♦ Mi a legnagyobb erőssége és gyengesége, s ezek hogyan be­folyásolják az itteni teljesítmé­nyét? ♦ Munkavállalóként mi a legna­gyobb erőssége? ♦ Mi a legnagyobb gyengesége? ♦ Mi a legnagyobb értéke? ♦ Mi teszi önt egyénivé? ♦ Mitől különb ön a munkatár­sainál? ♦ Gondolja, hogy ön egy profi? ♦ Kockázatvállalásban milyen je­gyet adna önmagának? ♦ Gondolja, hogy ön versenyké­pes? ♦ Gondolja, hogy intelligens? ♦ Okosnak gondolja önmagát? ♦ Képes lenne kézben tartani egy nagyobb büdzsét? ♦ ígéretesnek tartja önmagát? ♦ Hogyan magyarázná el a legna­gyobb gyengeségét? ♦ Ha javíthatna két dolgon ön­magában, melyek volnának azok? ♦ Miben szeretne leginkább javul­ni? ♦ Mi a munkamódszere? ♦ Müyen kritika segítette önt leg­inkább a fejlődésében, és hon­nan származott? ♦ Mi az ön legnagyobb gyengesé­ge a jelenlegi pozíciójában? ♦ Mi az ön legjobb személyiség- vonása? ♦ A főnöke mit említene meg, ha az ön legnagyobb erősségéről, illetve gyengeségéről kérdez­nénk? MAGYAR TULAJDONÚ CÉG Pozsony és környékére keres munkatársakat, az alábbi pozíciókra: ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ KERESKEDELEM FEJLESZTÉSI VEZETŐ Jelentkezési feltételek:- felsőfokú végzettség * magyar nyelvtudás- szakmai tapasztalat * jó kommunikációs készség Amit kínálunk;- megbízható, stabil háttér * oktatás- cégautó * versenyképes jövedelem Jelentkezés: magyar nyelvű szakmai önéletrajzzal az info@viala.hu címen BP-5-14284

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom