Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-23 / 220. szám, péntek

r sa KERTESZKEDO 2005. szeptember 23., péntek 2. évfolyam 35. szám A termesztőberendezések falait, tartóelemeit évente egyszer ajánlatos lemosni, gondosan fertőtleníteni Harc a talajlakó kártevők ellen Hajtatóberendezésekben a növényvédelmi munkák tulajdonképpen már akkor kezdődnek, mikor a magot még el sem vetettük. Hat­ványozottan érvényes ez ott, ahol rendszeresen fog­lalkoznak hajtatással, és a veszélyes károsítok már olyannyira elszaporodtak, hogy belepik a termesztő berendezések falait vagy a szaporító edényeket. CSERES ZOLTÁN A nagy mennyiségben felgyü­lemlett fertőző anyag megsemmi­sítése érdekében a termés betaka­rítása után célszerű elvégezni a fertőtlenítést. Ez megvalósulhat a termesztőszekrény, üvegház vagy fólia belső fertőtlenítésével vala­mint a talaj fertőtlenítésével. Évente ajánlatos egy alkalom­mal lemosásszerűen lepermetez­ni a termesztőberendezések fala­it, tartóelemeit, a szaporítóládá­kat stb. Erre a célra nagyon meg­felel pl. a Hortipur B (0,5-4%) és a Hortipur Q (0,5-0,2%) speciális fertőtlenítő, amely nem csupán a gombák, hanem a vírusok ellen is hatásos. Néhol a falakon megtele­pedett zöld algásodást is meg­szünteti. A hajtatóberendezésekben a legtöbb növénykárosodás a talaj­jal kapcsolatos. Az évek óta foly­tatott intenzív termesztés során ugyanis a földben felszaporod­nak az élősködő kórokozók. Ahol a talajt nem cserélik, egyre több a káros növénymaradvány, kár­tevő és gyommag a talaj felső 20- 30 cm-es rétegében. A veszélye- zettség évről évre növekszik, és a harmadik-negyedik évtől kezdődően már talajfertőtlenítés nélkül - különösen fóliaházak­ban - nem lehet gazdaságosan termeszteni. A szakszerű kémiai talajkeze­léssel a következő károsítok ellen lehet sikeresen védekezni:- egyes talajlakó gombafélesé­gek (pl. fuzárium, fehérpenészes rothadás, palántadőlés és más hervadásos betegségek) ellen;- a kártevő állatok közül a fo­nálférgek, meztelen csigák, ló­tücskök, drótférgek, pajorok stb. ellen;- a legtöbb magról kelő gyom­növény ellen;- vírusos betegségek közül a ta­lajban is fennmaradó dohánymo­zaik vírus ellen. A fertőtlenítés csak gondos ta­lajelőkésztés esetén lehet sikeres. Ahhoz, hogy a gázosodó Basamid gra­nulátum hatóanyaga a kezelendő réteget alapo­san át tudja járni, a talaj­nak aprómorzsásnak és nyirkosnak kell lennie. A száraz, rögös vagy túlnedvesített talajban nincsenek meg a jó ha­tás eléréséhez nélkülözhetetlen feltételek. Másik fontos követelmény a hőfok. Ugyanis minél magasabb a hőmérséklet, annál intenzívebb a talajba juttatott szerek párolgá­sa. 5 fok alatti talajhőmérséklet esetén már nem célszerű fer­tőtleníteni, mert nincs gázoso- dás. A granulátumot egyenlete­sen az előkészített talajra kell szórni, majd rotációs kapával 12- 15 cm-re bedolgozni. A Basamid G a talajhőmérséklettől függően fejtik ki hatását. Öt C fok esetén ez 30 nap, viszont 18 C fokos ta­lajhőmérsékletnél csak 7 nap. A behatolási idő letelte után rotáci­ós kapával újra 1-2 alkalommal át kell szellőzetni a talajt. A vetés időpontját próbavetéssel, zsázsa­vagy salátamag-próbával állapít­juk meg. Vigyázat, az istállótrágya csök­kenti a fertőtlenítő hatást, ezért közvetlenül fertőtlenítés előtt és után ne trágyázzunk! A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó Az intenzív termesztés során a földben felsza­porodnak az élősködők. A mostani időjárás nagyon kedvez a paradicsom fitoftórás betegsége járványszerű elterjedésének Főleg a paradicsomot és a burgonyát fertőzi ÖSSZEFOGLALÓ Az idei csapadékos, viszonylag hűvös nyár más kerti növények mellett a paradicsomot is igen kellemetlenül érintette. Minde­nekelőtt azért, mert ez az időjá­rás kifejezetten kedvez a paradi­csom legveszedelmesebb ellen­sége, a fitoftórás betegség jár­ványszerű elterjedésének. Első­sorban a szabadföldi állomá­nyokban fertőz. A kórokozó egy gomba (Phyto­phthora infestans), amely a paradi­csomon kívül a burgonyát is meg­támadja, A fertőzési források a talajban maradt elhalt növényi részek, burgonyagumók, amely­ben a gombafonalak tovább él­nek, illetve áttelelnek. A gomba számára a 18-20 C fok a legkedvezőbb. Ha ilyen hőfokon a növény felülete akár csak néhány órán keresztül ned­ves, a széllel röpködő gombaspó­ra megtapad a vizes felületen, majd a légzőnyíláson keresztül behatol a növény szöveteibe. Ha jól érzi magát, a levelek fonákán is megjelenik finom por formájá­ban, s további gombaspó­rákat fejlesztve tovább fertőzi az állományt. A nyomai a növény szinte minden részén megtalálhatók: a levélen és a száron zöldes-barnás vizenyős foltokban je­lentkezik, melyek később elszür­külnek, végül elszáradva lógnak. A bogyón nagy kiterjedésű, el­mosódott szélű, vörösbarna fol­tok jelennek meg, amelyek köny- nyen elrohadnak. Erős fertőzés esetén az egész paradicsomül­tetvény úgy nézhet ki, mintha le­forrázták volna. A védekezés alapelve a beteg­ségre kevésbé fogékony fajták választása, majd a termesztés során figyelni kell arra, hogy el­kerüljük a gomba számára ideá­lis körülményeket. Telepítéskor ne ültessük sűrűn a töveket, az öntözést pedig inkább a dé­lelőtti órákban végezzük, mikor a levél felülete hamarabb fel­szárad. Viszont olyan évben, mint a gyengének számító idei, nem lehetünk meg gondos és alapos vegyi védelem nélkül. Azonban nem árt tudni, hogy a vegyi védekezés csak akkor hatásos a fertőzéssel szemben, ha azt már a tünetek megjelené­se előtt megkezdtük. Szabadföl­dön, a kiültetés után, május vé­gétől már permetezni kell az ál­lományt, kezdetben kontakt ha­tású (mankoceb, cineb, kaptán hatóanyagú) szerekkel, majd vészhelyzetben kombinálni kell felszívódó hatású (benalaxil, efozit, oxadixil hatóanyagú) ké­szítményekkel. Az idei év paradicsomteteme­it ne ássuk el a kertünkben, sza­baduljunk meg tőlük (dobjuk ki vagy égessük el), s jövőre a kert egy másik részében próbálkoz­zunk e növény nevelésével. Ezek után már csak abban kell reménykednünk, hogy a jövő nyár kegyesebb lesz hozzánk, s a sok csapadék mellett hosz- szabb napsütéses időszakokra is számíthatunk. (Pálok-Ney) A beteg paradicsomokat ne ássuk el, hanem in­kább semmisítsük meg. Csökkenthetjük a telelőre vonuló károsítok számát Őszi rezes permetezés ÚJ SZÓ-TANÁCSADÓ Szeptember első fele kellemes nyarat idézett. A minimális és a maximális hőmérséklet ugyan nem csökkent jelentősen, ám reg­gelenként már jelentős harmat képződött. A fák lombozata már színeződik, ami egyértelmű jele annak, hogy itt az ősz. Az elkövetkezendő napokban fel lehet készülni a fák őszi védel­mére. A következő évi fertőzés mértékét jelentősen befolyásolja a telelőre vonuló károsítok egyedszáma. Ezért nagyon fon­tos, hogy még ősszel a fontosabb károsítok ellen permetezéssel vé­dekezzünk. A károsítok a fás ré­szeken vagy a lehullott leveleken telelnek át. A lomb megsemmisí­tésével csökkenteni lehet a káro­sítok egyedszámát, viszont a fás részeken telelő károsítok ellen (varasodás, lisztharmat, monília stb. gombasórák) a kémiai véde­kezés nélkülözhetetlen. Erre a ke­zelésre eredményesen használha­tók a réztartalmú készítmények 1-2%-os töménységben. Ilyen például a Bordói lé, Cuprocaffar- ro, Cuproxat SC, Kuprotix 20 DKV, Kuprikol. 50, Champion 50 WP, Funguran. Ezt a permetezést különösen ajánlott elvégezni az almatermésűeknél a tűzelhalás megakadályozása érdekében. Az őszibarack rezes permetezé­sével a tafrinás levélfodrosodás tavaszi fertőzési mértékét csök­kentjük. Az őszi permetezés azon­ban nem nyújt teljes védelmet a kórokozó ellen, ezért a tafrina el­leni kezelést tavasszal meg kell is­mételni. Ősszel akkor hatásos a kórokozók elleni permetezés, ha azt 80-90% levélhullási állapot­ban végezzük. A rezes kezeléssel egyben védekezünk a pszeudo- mónás betegség, a lisztharmat vagy a mézgásodás ellen is. A meggyfákon a monília- fertőzés jelent minden tavasszal komoly problémát. A következő évi fertőzés csökkentése érdeké­ben most fontos, hogy az elszá­radt vesszőket, ágakat, elpusztult részeket eltávolítsuk, majd ezt követően elvégezzük a rezes, le­mosó permetezést. Ez a hatóa­nyag a málnában is jó ered­ménnyel használható a didimel- lás fertőzések ellen. A permete­zés előtt távolítsuk el a letermett részeket, valamint a fertőzött vesszőket, (csekes) MAI VALUTAARF0LYAM0K Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró Angol font Cseh korona Horvát kuna Japán jen (100) Kanadai dollár 38,546 Lengyel zloty 1,307 5,332 27,108 Svéd korona 28,390 Svájci frank USA-dollár 9,870 56,989 Magyar forint (100) 15,581 4,117 Szlovén tollár (100) 16,097 24,829 31,568 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 37,50-39,50 30,74-32,40 1,28-1,34 14,92-16,22 OTP Bank 37,50-39,46 30,65-32,34 1,28-1,34 14,99-16,14 Postabank 37,58-39,52 30,80-32,34 1,28-1,34 13,78-17,38 Szí. Takarékpénztár 37,53-39,45 30,69-32,30 1,27-1,34 14,85-16,25 Tatra banka 37,51-39,51 30,83-32,47 1,28-1,34 14,93-16,15 UniBanka 37,54-39,50 30,78-32,39 1,27-1,34 15,15-15,94 Általános Hitelbank 37,58-39,58 30,94-32,59 1,27-1,35 14,99-16,14 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa szeptember 21-én szeptember 21-én szeptember 21-én szeptember 21-én szeptember 22-én szeptember 21-én szeptember 21-én sárgarépa 15 Sk/köteg 8-10Sk/csomó 20 Sk/kg 12 Sk/csomó 14-16 Sk/kg 16-19 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 15 Sk/köteg 16 Sk/csomó 30 Sk/kg 12 Sk/csomó 216-30 Sk/kg 26-45 Sk/kg 21 Sk/kg burgonya 10-11 Sk/kg 6-10 Sk/kg 7-9 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 7-9 Sk/kg 5-10 Sk/kg tojás 3,70 Sk/db 2,60-2,90 Sk/db 2,20 Sk/db 2y50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,60 Sk/db 2,60-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18 (100) Sk/kg 14-16 (52) Sk/kg 15 (65)Sk/Sk 10 (60)Sk/kg 8-15 (55-60) Sk/kg 14 (60-99) Sk/db 9-12 (59) Sk/db zeller 15 Sk/fej 8 Sk/db 35 Sk/kg X 5-12 Sk/db 25-39 Sk/kg 10-12 Sk/db zöldpaprika 20 Sk/kg 12-18 Sk/kg 16-25 Sk/kg 10-20 Sk/kg 10-30 Sk/kg 13-24 Sk/kg 11-25 Sk/kg paradicsom 45 Sk/kg 16-24 Sk/kg 25 Sk/kg X 18-25 Sk/kg 24-36 Sk/kg 16-35 Sk/kg kelkáposzta 30 Sk/kg 14-16 Sk/db 25 Sk/kg X 15-20 Sk/kg 24 Sk/kg 17-19 Sk/db dióbél X 160 Sk/kg X 100 Sk/kg X X alma/szilva 17-34 (22-28) Sk/kg 16-22 Sk/kg 13-20(35)Sk/kg 10-12 Sk/kg 17-29 (-) Sk/kg 16-36 (20) Sk/kg 10-12 (25) Sk/kg karfiol/káposzta 25-35 Sk/db/18 Sk/kg 14-22 Sk/db/10-12 Sk/kg 25-30 Sk/db/12 Sk/kg 20-25 Sk/db/12 Sk/kg 10-25 Sk/db/12 Sk/kg 19 Sk/db/19 Sk/db­20-25 Sk/db/12 Sk/kg saláta- (csemegeuborka)29 (29) Sk/kg 12-14 Sk/kg 25 Sk/kg X 15-20 Sk/kg 15 (29)Sk/kg X őszibarack 36-40 Sk/kg X X 20 Sk/kg 26-39 Sk/kg 41-45 Sk/kg 20 Sk/kg őrölt pirospaprika X 200-250 Sk/kg X 200 Sk/kg X X 200 Sk/kg

Next

/
Oldalképek
Tartalom