Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-03 / 204. szám, szombat
12 Családi kör ÚJ SZŐ 2005. SZEPTEMBER 3. MINDENNAPI KENYERÜNK Kockázatos igazság HAĽKO JÓZSEF Dionüsziosz ókori szirakúzai vezér mélyen meg volt győződve arról, hogy nem mindennapi költői tehetséggel van megáldva. Természetesen udvartartása is egyhangúlag támogatta őt e meggyőződésében azzal, hogy megjátszották előtte lelkesedésüket, csodálatukat művei előadása közben. A kivételt egyedül egy bizonyos Filokszéniusz jelentette, aki nemcsak hogy bókokat nem mondott, hanem egyenesen megkritizálta ura verseit, felsorolva valamennyi hiányosságukat. A vezér börtönbe vetette kritikusát, aki végül csak nagyon befolyásos személyek közbenjárására szabadult ki. A fogadás alkalmával, melyet az uralkodó a békülésre rendezett nagyvonalúan, újra csak szavalni kezdett legfrissebb verseiből. „No tehát - fordult tüntetőén Filokszéniuszhoz ezek hogy tetszettek?” Filokszéniusz meg ahelyett, hogy válaszolt volna, egyenesen az őrökhöz fordult: „Vigyetek vissza a tömlöcbe...” Úgyhogy régi dolog: félünk kimondani az igazságot, és egyáltalán nem csak a börtön fenyegetettségében. Sokkal szívesebben mondunk bókokat abban a téves hitben, hogy ezzel valóban kapcsolatokat építünk. „Aki bókol, egyben rágalmakat is sző” - figyelmeztet Napóleon, amit Giovanni Papini olasz író imigyen egészít ki: „A hízelgők azt mondják hangosan, amit ők nem gondolnak ugyan, ám gondolják a körbehízelgettek, akik viszont hangosan nem mondják ki.” „Ne féljetek a támadó ellenségtől - figyelmeztet egy mexikói generális óvakodjatok inkább a hajbókoló barátoktól!” így aztán legtalálóbb valóban az a hasonlat, mely szerint a bók leginkább olyan, mint a parfüm: talán bele lehet itt-ott szagolni, nem ajánlatos viszont nagyokat kortyolni belőle A hamis hízelgés és a kockázatos őszinteség témáját Jézus sem kerülte meg. „Jaj nektek, amikor mindenki magasztal titeket” (Lk 6, 26), figyelmeztet hegyi beszédében, majd - az e vasárnapi evangéliumban pontosítja a helyes eljárást: „Ha a testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd őt négy- szemközt” (Mt 18,15). És éppen a szemről van szó: mert milyen megerőltető nézni valakinek a szemébe, s közben kimondani a keserű, ám gyógyító igazságot, amire feltétlenül szüksége van fejlődéséhez. Maga Jézus is megmutatta ezt néhányszor a gyakorlatban: azt mondta Péternek, „Távozz előlem, Sátán”, amikor az le akarta őt beszélni a szenvedésről; megfeddte Jakabot és Jánost, mikor tüzet és kénesőt kiáltottak azokra, akik elutasították az ő Mesterüket; „Te Izrael tanítója vagy, és nem tudod ezeket?” - szólt keményen Nikodémusra az éjszakai beszélgetés során. És az eredmény? Jakab első vértanúként halt meg Mesteréért az apostolok közül; Péter szereplése hasonlóan tetőződött Rómában, Néró stadionjában; Niko- démus végül nyilvánosan is csatlakozott Jézushoz az ő temetésén; és János, aki egyedüliként tartott ki a keresztnél... Az igazság fáj. A jogos, megalapozott szemrehányás meg kétszeresen is fáj. Romba dönti ugyanis érinthetetlen gőgösségünk fellegvárait, összedönti büszkeségünk, önzésünk és beképzeltségünk futóhomokra épült házait. Ám a szembe mondott igazság az egyetlen járható útja lelki fejlődésünknek, az elért horizontok szüntelen túlszárnyalásának, és saját tökéletlenségünk egyre mélyebb megtapasztalásának. Mindez pedig az egészséges öntudathoz, a saját identitás elfogadásához vezet el. Minden egyes olyan nehéz beszélgetés, amikor valaki jóhiszeműen vet alá éles kritikának bennünket, magában hordoz még egy kiemelkedően jó hírt is: akadt egy barát, aki - kockáztatva még a feszültséget is kapcsolatunkban - a javunkat akatja. Az igazi javunkat, mely a legmagasabb Jóhoz, Istenhez vezet, aki fájdalmas önreflexiók nélkül elérhetetlen. Márpedig a saját tettek objektivizálása őszinte barátok hiányában lehetetlen. A szerző római katolikus pap Reggeli nélkül ne engedjük iskolába a gyereket, legalább egy pohár tejet igyon, egy karaj kenyeret egyen Elsős lett a gyermekünk Az iskolába lépés a gyermek életében komoly változást jelent (Somogyi Tibor felvétele) Az iskolába való felkészítés időszakában a szülő első s meghatározó feladata a lelki ráhangolás és az önállóság kialakítása, vagyis a gyermek hozzászoktatása a reá váró, hamarosan bekövetkező szokatlan, de semmiképpen sem elriasztó körülményekhez. PÉNZES ISTVÁN Nagyon fontos az első szülői értekezlet, amelyet ajánlatos mindjárt a tanévkezdés napján vagy az első tanítási héten megtartani. A hivatásának élő pedagógus mindjárt ezen az összejövetelen közli a szülőkkel elvárásait, felkészíti őket a várható nehézségekre, de mindenekelőtt közös, összehangolt munkát kér tőlük. Akad oly elsős kolléga, aki azt a megoldást tartja járható úrnak, ha a gyermekek nem hordják haza a taneszközöket (mindenekelőtt a képzőművészeti és a környezeti nevelés segédeszközeit, tehát a különböző színű és méretű rajzlapokat, a színesceru- za-készletet, az ollót, a vízfestéket, a tálat, az ecsetet, az ecsettörlő rongyot...), ezáltal nem fordulhat elő, hogy a szükséges kellék otthon marad. Ugyanis rendkívül kellemetlen, ha a gyermek folyton a társától kéregeti a szükséges eszközöket: megalázó a kölcsönkérő számára, és zavaró annak a gyermeknek is, akitől kémek. Előfordul, hogy a padszomszéd megdumálja magát, s nem kölcsönöz. Igaz, hogy az előrelátó, kellő tapasztalattal rendelkező pedagógus felkészül az ilyen eshetőségre, mindig visz be magával tartalék eszközöket az órára, ezáltal a kellemedenség éle tompul. Ha az üyen jellegű feledékeny- ség rendszeressé válik, az a szülőre nézve is (vagy elsősorban az ő számára) kellemetlen... Vagyis a gyermek - a szülő felügyelete mellett - még az előző este pakoljon be táskájába! Kétségtelen, köny- nyebb megoldás, ha a taneszközöket az iskolában tárolják, viszont ez nemigen segíti elő a gyermeknél a következetesség kialakulását, a másnapi órarend szerinti felkészülést. Bármelyik megoldás mellett dönt a szülői kollektíva, gyakorlás végett otthon is illő minden eszközből tárolni néhányat... Az iskolába lépés a gyermek életében komoly változást jelent: eddigi napirendje gyökeresen megváltozik. Mert ha az óvodában nyolc után jelenünk meg vele, az ugyan kellemetlen, de megbocsátható, míg az ilyen késések az iskolában az óra menetének, a rendnek és a fegyelemnek a megbontását vonják maguk után. Tudniillik az elsősnek már húsz-harminc perccel a tanítás megkezdése előtt illő átlépnie az iskola bejárati küszöbét. (Áz iskolai rendszabály ugyan azt úja elő, hogy a diáknak negyed órával a tanítás megkezdése előtt kell az iskola épületében tartózkodnia, az elsős viszont a kezdeti időszakban több időt igényel az egyes műveletek elvégzésére, az ő mozdulatai öltözködéskor, lábbelicserekor még lassúbbak, mint idősebb társaié.) A kezdeti időszakban ugyan ott van s felügyel az öltözőben az elsős tanító néni, anyukák, apukák is elkísérik csemetéjüket, még segítenek is neki, de a második hetet követően már nem ajánlott az ilyen jellegű bábáskodás a gyermek felett. Következetes napirend Ahhoz, hogy mindez zökkenő- mentesen történjék, szükséges a napirend következetes betartása: a gyermek mindig ugyanabban az időben és frissen keljen fel, legyen ideje reggel a szükséges teendők elvégzésére. Felkelés után menjen vécére. Nem árt, ha néhány tornagyakorlatot is végeztetünk vele (ez serkentőleg hat kedélyállapotára), majd következhet a mosakodás. Használja saját fogkeféjét, fésűjét, törülközőjét! Ellenőrizzük őt, nem végzett-e felületes tisztálkodást, helyére tette-e a tisztálkodási eszközöket. Jusson kellő idő a nyugodt öltözködésre, a cipő gondos felhúzására. Ha gyámoltalanul, nehézkesen történik az öltözködés, akkor is hagyjunk időt neki a „cselekedet” elvégzésére, mutassuk meg neki, hogyan sajátíthatja el a „cipőbe bú- jást” és a csatkötést a legcélravezetőbb mozdulatokkal - de ne mi végezzük el helyette, hiszen az első osztályos gyermeknek már önállóan kell öltözködnie. Jusson ideje az ágyazásra, legalábbis a paplan, a takaró megiga- zítására, és a reggelizésre. Reggeli nélkül ne engedjük őt iskolába! Legalább egy pohár tejet, kakaót igyon, egy karaj kenyeret, kiflit vagy vajas zsemlét fogyasszon el! Csak az a gyermek tud ugyanis megfelelő módon koncentrálni, akinek nincs éhségérzete. A szülő ne feledkezzék meg a tízórai elkészítéséről sem! Jó, ha gyermekünk folyadékot és szilárd ételt egyaránt fogyaszt. Italként a boltokban kapható ízesített üdítők helyett inkább a teák különböző fajtái közül bármelyikből készítsünk néhány decit, s a műanyag flakont gondosan, bezárva helyezzük a táskájába. Próbáljuk a tízórait változatossá tenni, néha egy-egy szelet nápolyit, túrókrémet is csempészhetünk a tízórais zacskójába. Nincs annál kellemetlenebb, múlt mikor a gyermek üres, korgó gyomorral üli végig a délelőttöt, esetleg osztálytársaitól kénytelen kéregetni... S mindezen feltételek bebiztosításához, megteremtéséhez sok-sok türelem, megértés szükséges. A sürgetés, az indulatos megjegyzések nem vezetnek eredményre. Ha lassúbbak gyermekünk mozdulatai, akkor is türelemmel, jó szóval oktassuk őt! Az ideges, izgága, gyermeküket minduntalan elmarasztaló szülők figyelmébe ajánlom Gárdonyi Géza szállóigévé vált mondását:,Tássam, hogyan bánsz a kisemberrel, s megmondom, hogy nagy ember vagy-e.” (Pénzesné B. Ilona jegyzeteinek felhasználásával) SORSOK A jelen valósága NAGY ILONA Ági újra munkanélküli lett. Középkorú, nem egyedi eset. Mint egy nyitott könyvben, látni, más is bántja. Az egyik napon az ütemes munkát az üzemi személyzetis megjelenése állította le. Noteszéből neveket olvasott, s kérte, menjenek a nevezettek a vezetőségi irodába. Olyan lett az üzem, mint egy megbolydult méhkas. Áz első embercsoport visszatértével nyilvánvalóvá vált, hogy elbocsátások folynak. Hogy miért nem lehetett erről már korábban hallani, csak az égiek tudhatják. Még az aznapi műszakot is már félig lenyomták! Magyarországon működő üzem ez, ahol a statisztika szerint a dolgozók bizonyos százaléka Szlovákiából jár. Ági jobban csak a buszban vele együtt odaérkezőket ismerte. A hang újabb neveket sorol. Idegesség, kétségbeesés, megalázottság lelkekben, az arcokon. Elszabadultak az emberi indulatok. Most vesztek csak el igazán a semmiben, ami rájuk szakadt. Fogódzóként gondolataik, érzéseik egész sorát próbálták vigaszba önteni, kevés eredménnyel. Vége lett a műszaknak, egyetlen vezető nem jött közéjük, így kérdéseik megválaszolatlanok maradtak. Másnap reggel kiderült, hogy a pozsonyi képviselő csak ma tudott megjelenni. Nem volt kitől búcsúzni. S mert a tört lelket nem ragasztják, hát így élnek. így élünk! A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Növénylépcső Udvar vagy kert csúnya részeinek betakarására nagyobb méretű, előszobába kisebb, ablakban kaktusztartó gyanánt egész kicsi méretű, lépcsőzetes állványt készítünk. Olcsó és könnyen előállítható, és sok cserép elfér rajta. Az alsó deszkára alacsony növésű, sűrűbb növényeket teszünk, felül a magasabb virágokat. Be lehet futtatni az egészet futónövénnyel. Az állványt fehérre vagy zöldre festjük. Növénytámasztó Vékony szárú, nehéz virágú növények, múlt a tulipán, jácint, szegfű megtámasztására egyszerű kis állványokat alkalmazzunk, amelyek biztosabban tartják a növényt, mintha karócskához kötnénk. Növénytápsó 550 gr kénsavas ammonium, 250 gr foszforsavas nátrium, 200 gr 40%-os kálisó. Ez a sókeverék adja az úgynevezett ezrelékoldatot, vagyis 1 gr oldatát 1000 gr vízben, amivel a növények földjét öntözzük. Nyersselyem Nyersselymet ma mind női ruhákra, mind férfi felső- és alsóruhákra is gyakran használnak. Ha a nyersselymet mosáskor megfelelően kezelik, tartós és gazdaságos, amellett szép is. A nyersselyem mosásánál is a legjobb szap- panpelyhet használni. A szappan habjában a ruhaféléket ide-oda forgatjuk, nyomogatjuk, de sohase dörzsöljük, mert ez a szövedékének ártana. A mosásra és öblítésre is gyenge langyos vizet használjunk. Facsarni a nyers selymet nem szabad, hanem csak felesleges vizétől kinyomni. A nyersselyem keményítőséhez lehet fehér zselatint használni. Ilyenkor egy ruhára 1-2 zselatint oldunk fel vízben. A nyersselymet még kissé nyirkos állapotban vasaljuk, nem túl meleg vassal. Ha a nyersselymet így kezeljük, nemcsak tartós, hanem szép is marad. Hasonlóképpen kezeljük a selyem harisnyaféléket is, azzal a különbséggel, hogy nem keményítjük és száradáskor eredeti alakjára kihúzogatjuk. Nyírbor Áprilisban hüvelyknyi vastag és 4-5 cm mély lyukat fúrunk a nyírtörzs déli oldalába, és úgy erősítünk oda egy kis vályút, hogy a kicsöpögő nedv egy alája állított edénybe folyik. Ha elég nedvet kaptunk, gondosan elzárjuk a nyílást, pontosan bele illő fadugóval. A bort azonnal elkészítjük, pezsgősüvegekbe öntjük, minden üvegbe egy kanál cukrot, kevés citromhéjat, ujjnyi rozskenyérhé- jat, 2-2 mazsolát és egy kanál madeirát teszünk. Az üvegeket gondosanbedugaszoljuk, lekötjük, lepecsételjük és hűvös helyen homokba temetjük. Hat hét múlva kellemes, savanykás, habzó italt nyerünk, melyet cukrozva iszunk. Az a fontos, hogy a lé ne álljon soká a gyűjtőedényben, és a fabimbók még ne zöldüljenek, mikor megcsapoljuk a fát. Másik készítési mód: 5 kg nyíriéhez 15 gr borszeszt, 1 kg szőlőcukrot és 10 gr mandulatejet veszünk. Egy 50 cm átmérőjű nyírtörzs 4 nap alatt 3 és fél liter nyíriét ad. Nyírfahéj-víz 720 gr borszesz, 40 gr glicerin, 11 gr nyírbimbóolaj, 1 gr berga- mottolaj, 0,2 gr vanüin, 1 gr citromolaj, 0,2 gr szegfűolaj, 0,3 gr rózsaolaj, 300 gr narancsvirágíz. Mindezt jól összekeverjük, 3-4 üvegbe öntjük, jól bedugaszoljuk és néhány hétig pihentetjük. Lehet a mennyiségek felét is venni. A fejbőr bedörzsölésére tisztán, a haj átkefélésére hígítva használjuk. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 (Képarchívum) „Lássam, hogy bánsz a kisemberrel...”
