Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)

2005-09-14 / 213. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZŐ 2005. SZEPTEMBER 14. A Pátria rádió holnapi kínálatából válogathatnak Színvonalas, szórakoztató műsorok a ma Gútán kezdődő I. Meteorit Nemzetközi Művészeti Fesztiválon Ünnepi programok MŰSORAJÁNLÓ Holnap az ünnepi műsorrend szerint reggel 7-kor kezdjük adá­sunkat. 9 óráig tartó zenés műso­runkban fellapozzuk az évforduló- naptárt, beszélgetés hangzik el Jáki Sándor Teodóz győri bencés tanár­ral, és bemutatjuk Szarka Gyula Al­ku c. albumát. 9.05-kor Fájdalmas Szűz, eléd jövünk címmel néprajzi összeállítást közvetítünk, melyben a naphoz fűződő énekeket és szoká­sokat mutatunk be Kluka Margittal Nyitracsehiből. 9.35-től egyházi ze­ne szól a 10 órai hírekig. 10.05-kor részletek hangzanak el a szlovákiai magyar rádiózás 75. évfordulója al­kalmából rendezett gálaműsorból. 11 órától megismételjük A kultúra világát, 11.35-től népi muzsika szól. A déli hírek után Nótacsokor. 13 órakor Móry Magda énekes­zongoraművészre emlékezünk szü­letésének 100. évfordulója alkal­mából. 13.30-tól megismételjük a Téka irodalmi magazint, 14 órakor hírek, majd hallgatóink kívánságait teljesítjük. 15.05-től a Pulzus ünne­pi kiadását közvetítjük. A tartalom­ból: pénteken ünnepélyesen átad­ják Komáromban a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának fel­újított olvasótermét és történelmi könyvtárát; koszorúzás volt Kés­márkon a 300 éve elhunyt Thököly Imre sírjánál; élet Somodi község­ben, a Pátria Nyugdíjas Otthonban. 16 órától BBC Világhiradó London­ból. A Hétfájdalmú Szűzanya, Szlo­vákia patrónusának ünnepén be­szélgetést hallhatnak dr. Morovics István bacsfai katolikus esperes plébánossal arról, mit jelenthet a Mária-tisztelet az unió polgára szá­mára, milyen kihívás az egyháznak a terrorizmus és az egyre inkább Európában is jelenlévő iszlám val­lás. Ünnepi adásunk a Napzártával ér véget 18 órakor. (MoL) NÉZEM A DOBOZT Túl híg, kissé fagyos, nagyon csípős Z. NÉMETH ISTVÁN Amióta nézem a dobozt, mindig is kedvenceim közé tartoztak a ha­jótöröttek sorsát bemutatótörténe­tek. A listát a Legyek ura filmfeldol- gozása vezeti. Eddig. Mert most jött egy repülőszerencsétlenség 48 túlélőjének egy trópusi szigeten töltött 40 napját elmesélő sorozat, amely eredetileg az amerikai ABC televíziós hálózaton volt látható, és azóta nézettségi rekordokat dönt­ve, szélvészként söpört végig min­den kontinensen. Az is megtörtén­het persze, hogy az Eltűnteket nem lesz türelmem végig figyelemmel kísérni. Szó se róla, a nyomulós be­harangozásnak köszönhetően megnéztem az első, akciódús epi­zódot, és elismerően bólogattam. A folytatások viszont már nem tudták eléggé ébren tartani a kíváncsisá­gomat a szereplők rejtélyes múltja, illetve a sziget szörnye iránt. Ha a hátralévő sok-sok rész is csak ilyen szerényen adagolja az újabb kalan­dokat, én is feliratkozom a tévé elől eltűntek listájára. Sebaj, marad még éppen elég ra­jongó! Akik egyelőre még nem tud- hatják, hogy a különleges jelensé­gekre tudományos-fantasztikus, misztikus vagy épp minden fan­tasztikumot nélkülöző magyaráza­tot adnak az írók. Meglepve olva­som, mennyi találgatás látott nap­világot a történet megoldásával kapcsolatban. A USA Today egyik számában összegyűjtötte a rajon­gók elméleteit, amelyek szerint a szereplők a purgatóriumba kerül­tek; a szigeten genetikusok (esetleg szociológusok) végeznek kísérlete­ket és Locke nekik dolgozik; esetleg a Fantasy Island című sorozathoz hasonlóan minden csak a szereplők fejében játszódik. Egy másik lap to­vábbi teóriákat is közöl: egy ka­tasztrófa elpusztította az egész em­beriséget, csak a szigetlakok ma­radtak életben; a repülőgép földönkívüliek űrhajójával ütkö­zött, akik megfigyelik az embere­ket; vagy az egész történet nem más, mint az egyetlen túlélő (való­színűleg Jack) álma. Az utóbbi ket­tőt egyébként a stáb tagjai és a sze­replők közül is többen meglehető­sen valószínűtlen megoldásnak tartják. A sorozat óriási sikere összefügghet a készítés rejtélyes körülményeivel: a színészek a for­gatás alatt ugyanis maguk sem tud­ták, hogy mi a történet vége, meg­menekülnek-e egyáltalán, vagy hogy milyen titokzatos hangokat hallanak a dzsungel mélyéről... Az igazság tehát nem odaát van, mi is részesülhetünk belőle, ha elég tü­relmünk lesz kivárni. Nézem a dobozt, ezúttal tudo­mányos szemmel. Megtudom, hogy ugyanolyan fontos helyen van a Naprendszerben a Föld és a Sza­turnusz Titán nevű holdja, ezért sok mindenben hasonlítanak egy­másra. A Cassini-Huygens űrmisz- szióban résztvevő tudósok szerint sok olyan jelenség van, amely a Földön és a titánon egyaránt meg­található. Ilyen például a szél, az eső, a vulkáni tevékenység vagy a tektonikus aktivitás. Egyesek sze­rint még élet is lehet a Titán fagyos vüágában. Ami pedig nincs (pl. de­mokrácia), majd exportálunk. Nézem a dobozt. Úgy tűnik, mintha a kereskedelmi csatornák versenyeznének abban (is), melyi­kük tud nagyobb idiótasággal elő­rukkolni. Októberben kerül az RTL Klub műsorára Ganxsta Zolee első televíziós műsora. A műsorban a magát zeneipari kisiparosnak titu­láló rapper különböző helyzetko­mikumra épülő jelenetekben tűnik fel a Kartell másik négy tagjával. Az Öt ökör havonta jelentkezik majd, az októberben adásba kerülő első részben például láthatjuk, ahogy Ganxsta Zolee-nak és barátainak gésajelmezben kell wasabit enni­ük, illetve ahogy vízágyúval oszlat­ják fel őket. A műsor egyik érdekes­sége a rendhagyó kvízjáték, az „Öröm vagy töröm” lesz, amiben a kvízmester a játékos lakásába köl­tözik be a játék időtartamára, és kalapáccsal vagy csákánnyal szét­veri a kedvenc tárgyait, ha nem vá­laszol jól a kérdésekre. Bár a műsor „16 éven aluliak­nak csak szülői felügyelettel!” jel­zéssel kerül adásba, és a show- ban felbukkanó csúnya szavakat kisípolják, előfordulhat, hogy Zolee most önmagát üti ki a mé- diaringben. Semmiben sem szabnak határokat (A szerző felvétele) A szervezők gazdag prog­ramkínálattal várják az ér­deklődőket mától Gútára, az első ízben megrende­zett Meteorit Nemzetközi Művészeti Fesztiválra. A fesztivál főszervezőjével, Csontos Róberttel beszél­gettünk. BORKA ROLAND Miért éppen Gútát választot­ták a fesztivál helyszínéül? Úgy gondolom, a kisváros kivá­ló helyszínt biztosít magas színvo­nalú, ugyanakkor szórakoztató programok megrendezésére. En­nek érdekében szerény kis csapa­tunk az elmúlt egy évben azon fá­radozott, hogy mindenki számára érdekes, vonzó és színes műsort állítson össze. Mire számíthatnak a látoga­tók? Lesznek konferenciák, elsősor­ban fogyatékkal élő tehetséges em­berekkel foglalkozó szakemberek részére. A színházi embereknek mesterkurzusokat tartunk. A város több helyszínén, a művelődési köz­pontban, a Leonor Szállóban és az annak szomszédságában felállított sátorban számos színházi előadást láthatnak az érdeklődők. Színházi szakemberek, jelmez- és díszletter­vezők, fotóművészek munkáiból és a közreműködő országok kulturá­lis életéből nyílik kiállítás. Az iro­dalom kedvelőinek író-olvasó ta­lálkozókat szerveztünk. A gyer­mekek meseelőadásokat láthat­nak. A szálloda melletti színpadon nemzetközi együttesek lépnek fel. Holnap este fél nyolckor például a Doors emlékzenekar koncertjén szórakozhat a közönség. Külön ki­emelném Varnus Xaver orgona­művész koncertjét, melyre a Nagy­boldogasszony római katolikus plébániatemplomban szeptember 23-án és 24-én 20 órakor kerül sor. A jegyek árát úgy alakítottuk ki, hogy mindenki számára elfo­gadható legyen. Úgy tudom, színházi produk­ciók versenyét is tervezik... Igen. Magyarországról, Csehor­szágból, Franciaországból, Len­gyelországból érkeznek színházi társulatok, hogy megmérettesse­nek. A verseny hivatalos megnyi­tójára szeptember 17-én 17 óra­kor a művelődési központban ke­rül sor. Az öttagú zsűri a legjobb rendezés, a legjobb férfi és női fő­szereplő, a legjobb férfi és női mellékszereplő, a legjobb díszlet és a legjobb kosztümtervező díjá­ról dönt. Milyen eredményeket hozhat a határokon átívelő művészeti együttműködés? Ez a rendezvény nem csupán a saját kultúránk, népművészeti ér­tékeink felfedezéséről, ápolásáról szól, hanem az idegen kultúrák­kal való ismerkedést is lehetővé teszi, ami által közelebb kerülhe­tünk más nemzetekhez. Ráadásul minél nyitottabbak vagyunk, an­nál színesebbé válik az életünk. Ennek jegyében a fesztivál részt­vevői számára például kirándulá­sokat szervezünk, hogy megte­kinthessék a Csallóköz természeti kincseit. Végső soron pedig sze­retnénk kialakítani Gútán egy egész Európában ismert és elis­mert művészeti központot, amely nemcsak kulturális, hanem ide­genforgalmi és gazdasági szem­pontból is új távlatokat nyitna a város és környékének életében. Gömörország ünnepélyes megalapítását ágyúlövések és harangszó adják majd hírül Ön is lehet országalapító! SZÁSZI ZOLTÁN „Azt tartják a gömöriek, hogy vármegyéjük egy külön kis ország - Gömörország, amelynek mindig békés harmóniában élt együtt magyar, német és szlovák nyelvű lakossága” - írta Hazay Artúr 1941-ben. Gömörország minded­dig csak fogalomként létezett, szeptember 17-én azonban tény­legesen is megalakul. Az ország alapítói szándéknyi­latkozatukban azt tartották fon­tosnak hangsúlyozni, hogy a regi­onális öntudat erősítése érdeké­ben európai polgárokként sző­kébb hazájukban egy, az egész gömöri régiót átfogó polgári tár­sulást hoznak létre. A szombaton megalakuló „ország” tehát valójá­ban nem állam, nem politikai szervezet és a mindenkori pártpo­litikán kívül kíván állni. A társulás célja a térség szellemi és anyagi felemelkedésének elősegítése, a kultúra támogatása és működte­tése, a polgári és európai (ön)tudat erősítése. Gömörország honpolgárai, va­gyis a társulás tagjai a sajógömöri első országgyűlésen dönthetnek majd a legfontosabb kérdések­ben. A tervek szerint a polgári tár­sulás elnöke, azaz a megalakuló ország legfőbb képviselője az is­pán lesz. Elnökség helyett országtanácsot fognak választani, a parlamenti elnök tisztjét a ház­nagy, a kormány feladatkörét a szolgabírói tanács, a miniszterel­nöki funkciót pedig a főszolgabíró látja majd el. Lesz persze törvény­szék, táblabírák lesznek a tagjai, a gazdasági ügyeket pedig számve­vőszék fogja ellenőrizni. A most alakuló országban mindenki anyanyelvén kommunikál majd. Már elkészültek az ország saját jelképei: Gömörországnak lesz himnusza, zászlaja, címere, pe­csétje is. A zászlót, címert és pe­csétet Pécsi L. Dániel tervezte, a himnusz pedig remélhetőleg az országalapítás napján hangzik el először. A három nap bőséges műsorá­ról az országalapító polgári társu­lás motorja, B. Kovács István nyi­latkozott: „Az események pénte­ken este veszik kezdetüket. 18 órakor a tornaijai művelődési központ előcsarnokában nyílik meg Petrás Mária csángó iparmű­vész Csángó madonnák című és Pécsi L. Dániel jelképtervező Új címerek és református jelképek a Kárpát-medencében című közös kiállítása, amelynek megnyitóján közreműködik a Kecskés Együt­tes, L. Kecskés András lantmű­vész, Kuncz László operaénekes és Szabó András előadóművész. 19 órakor Gömörország bemutat­kozik címmel ünnepi gálaműsor várja a közönséget, amelynek ré­sze a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület által alapított Fábry Já- nos-díj átadása is. Ezt a díjat négy jeles gömöri vagy-Gömör jó hírne­vét öregbítő személy kapja majd meg.” Szombaton a jelképes főváros­ban, az egykori megyének is nevet adó Sajógömörön folytatódnak az országnapok. „Reggel 9 órától re­gisztráltathatják magukat az ér­kezők, majd 11 órakor Mátyás ki­rálynak, az ország patrónusának szobrát koszorúzzák meg a jelen­lévők - folytatta B. Kovács István. - Ezt követően az egész vüágcm egyedülálló alkotás (Holló Barna­bás munkája azért különleges, mert az uralkodót mezőgazdasági eszközzel, kapával a kezében áb­rázolja) mellett elhelyezzük Gömörország jövendő emlékmű­vének alapkövét. Fél tizenkettő­kor indul az ünnepi menet a pél­dásan rendbetett várhegyre, ahol délben kezdődik az első gömör- országi szer, vagyis az országgyű­lés. Itt történik meg közfelkiáltás­sal az ideiglenes bizottmány man­dátumának jóváhagyása, az alapí­tó honpolgárok ünnepélyes foga­dalomtétele és a jelképek megál- dása. A nagy esemény, az ország­alapítás megtörténtét ágyúlövé­sek és harangszó adják majd hí­rül. A sajógömöri önkormányzat tulajdonában lévő Szent-Ivány kastély kulcsainak átadásával fel­avatjuk a jelképes országházat is. Az események késő délután Tornaiján folytatódnak, 15 órától közös ebéddel a Kazinczy Ferenc Alapiskolában, majd hálaadó is­tentisztelettel a református temp­lomban, ahol Tőkés László, a Ki- rályhágómelléki Református Egy­házkerület püspöke hirdet igét. 19 órakor a tornaijai Zoltán-kertben Dubovszky László köszönti a je­lenlévőket, majd az István, a ki­rály című rockoperát mutatja be a nyíregyházi Mandala Színház tár­sulata, a címszerepben Varga Miklóssal. Vasárnap 11 órakor Hanván folytatódik az ünnepség­sorozat. Az ünnepi istentisztelet után - amelyen Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresz­tyén Egyház püspöke, volt hanvai lelkész hirdet igét - emléktáblát avatunk Arany János 150 éve tör­tént hanvai látogatásának tiszte­letére. Ezúton is hívok minden gömörit, és egyáltalán: minden­kit, aki kezdeményezésünket tá­mogatja, jöjjenek el az I. Gömöri Országnapokra!” Annyi biztos, Gömörország megalakítása üzenetértékű. Máris nagyon sok az érdeklődő, s külö­nösen az az alapszabály-javaslat aratott osztatlan sikert, mely sze­rint az első virtuális európai or­szág a mindenkori pártpolitikán felülemelkedve kíván működni. Az is felettébb rokonszenves, hogy a most megalakuló ország­nak tulajdonképpen annyi jelké­pes fővárosa van, ahány gömöri település létezik. A kezdetekben „nagyjátékként” indult gondolat­ból idén szeptember 16. és 18. kö­zött tehát valóság lesz, jeleként a civil társadalom és a regionális öntudat erősödésének - itt Gömörben, Európa közepén. B. Kovács István, kezében Gömörország címerével (Szekeres Éva felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom