Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-13 / 212. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. SZEPTEMBER 13. Fókuszban: a régiók közti különbségek 3 Az Eperjesi kerület gazdasági színvonala az Európai Unió átlagának harmadát sem érte el, míg a pozsonyi régió bekerült az ötven legfejlettebb régió közé Folyamatosan mélyülő szakadék a régiók között Bár a lakosság vásárlóereje az egész országban növekedett, ez a növekedés messze nem azonos mértékű. Szlovákiában egyre szélesebbre nyílik az olló a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók között. MARTIN JAROŠ Pozsony és vidéke az egyetlen régió az országban, ahol a kimutatott jövedelem tartósan az országos átlag felett van. Ugyancsak itt figyelhető meg a leggyorsabb bérnövekedés is. A főváros olyannyira elszakadt az ország többi térségétől, hogy a 22 ezer koronát meghaladó fejenkénti átlagfizetése deformálja az országos áüagot jelző számot (16 500 korona körül), amelyet a fennmaradó 7 megye közül egyik sem képes elérni. Azaz, aki nem Pozsonyban vagy annak vonzás- körzetében dolgozik, annak - némi túlzással - nincs esélye az országos ádagot elérő bérre. Ráadásul a munkaviszonyban lévők mintegy kétharmada a jelzett 16 500 koronánál kevesebbet keres. A Szlovák Statisztikai Hivatal 2004 és 2005 első féléve között 10 százalékos bérnövekedést mért a Nagyszombati kerületben is, ahol a bérszínvonal csak nyolc százalékkal marad el az országos átlagtól. Ebben a két régióban növekszik a leggyorsabb ütemben a foglalkoztatottak száma is. Pozsonyban és környékén évről évre csökken a munkanélküliség, jelenleg 5,4 százalékos. Ez az érték közeh't a természetes munkanélküliségi rátához, azaz ahhoz az állapothoz, mikor csak azok nem dolgoznak, akiknek nem muszáj. A másik végletet az Eperjesi kerület képviseli. Itt az átlagfizetés az első félévben 12 199 korona volt, s a legalacsonyabb évközi növekedést mutatta. A kerület magas munkanélküliséggel küzd. 2002-es adatok szerint az Eperjesi kerület gazdasági színvonala az Európai Unió átlagának harmadát sem érte el, míg a pozsonyi régió bekerült az ötven legfejlettebb régió közé. Olyannyira, hogy Pozsony gazdasági összteljesítménye egyenesen meghaladja az uniós átlagot, és az immár EU-tag volt szocialista országok régiói közül egyedül csupán Prága előzi meg. Róbert Prega, a Tatra Bank elemzője szerint a regionális különbségek természetes jelenségnek mondhatók. Egy idő után Pozsony előnyének csökkenni kellene, a fejletlenebb régiók javára. „Természetes jelenségnek mondható, hogy ha az országba új befektető érkezik, az igyekszik a fejlettebb régiókban megtelepedni” - mondta. Például a PSA Peugeot Citroen, mely nemsokára megkezdi működését Nagyszombatban, a fejlett infrastruktúra miatt választotta ezt a területet (autópálya, vasút, repülőtér közelsége). Ugyancsak szerepet játszott a megfelelően képzett munkaerő jelenléte, valamint hogy az autógyártásnak megfelelő hátországa volt a régióban. Prega szerint a főváros és környéke a nagyon perspektivikus, komoly gazdasági potenciált képviselő Pozsony-Győr-Bécs-három- szög miatt is felértékelődött a befektetők számára. Ahogy nemzetközi viszonylatban, úgy egy adott országon belül is elmondható, hogy a fejletlenebb térségek nagyobb fejlődési potenciállal bírnak. A Kassai kerület például - annak ellenére, hogy ott a legmagasabb a munkanélküliség az átlagfizetések tekintetében lassan megközelíti az országos átlagot. A U.S. Steelen kívül több multinacionális vállalat is megtelepedett a térségben, legutóbb például a Getrag-Ford autógyár. Róbert Prega szerint kérdéses az állami szerepvállalás szükségessége a regionális különbségek felszámolásában. Az egykori Német Demokratikus Köztársaság felzárkóztatására több százmilliárd eurót fordított a szövetségi kormányzat. Ez kétségkívül szerepet játszott a régió gazdasági felemelkedésében, de az elért eredmény mesz- sze nem volt arányos az anyagi ráfordítással. Bár a különbségek az egyes térségek gazdasági mutatói között első pillantásra jelentősnek mondhatók, Szlovákia mégis a legkisebb vagyoni különbséget mutató országok közé tartozik. Hogyan mérik a vagyoni különbséget? Az egyenlőtlenség egyik mértékegysége az ún. Gini-index, amely a teljes egyenlőség = 0 és a teljes egyenlőtlenség = 100 értéke között mutatja egy adott közösségen belüli különbségeket. A Gini-index azt méri, hogy egy adott országban a jövedelmek eloszlása mennyiben tér el az abszolút egyenlőségtől. Ha sorba rendezzük a társadalom tagjait jövedelmük nagysága szerint, majd felrajzoljuk kumulált jövedelmük elosztását, tökéletes egyenlőség esetén átlós egyenest, valóságos helyzetekben az átlótól az egyenlőtlenség mértékében eltérő Lorenz-görbét kapunk. A Gini-index, a Lo- renz-görbe és az átló közötti területnek és az átló alatti területnek a hányadosa, a szemléletesség kedvéért százzal megszorozva, (ú) BESZTERCEBÁNYAI KERÜLET Átlagfizetés 13 511 Nominális növekedés (%) 8,7 Reális növekedés (%) 5,9 Az országos átlag százalékában 82,5 Munkanélküliség (%) 24,1 Változás (ezer fő) -13,4 Változás (százalékpontban) -4,2 A foglalkoztatottak száma (ezer fő) 246,5 Változás (ezer fő) 14,4 Változás (%) 2,2 NYITRAI KERÜLET Átlagfizetés 13 367 Nominális növekedés (%) 7,4 Reális növekedés (%) 4,6 Az országos átlag százalékában 81,6 Munkanélküliség (%) 19,2 Változás (ezer fő) -9,6 Változás (százalékpontban) -2,4 A foglalkoztatottak száma (ezer fő) 279,6 Változás (ezer fő) 6,0 Változás (%) 2,2 12199 4,4 1,7 74,5 22,8 -3,4 -0,8 284,9 3.1 1.1 16 028 10,9 8,0 97,8 25,0 -4,5 -0,7 264,6 -2,4 -0,9 NAGYSZOMBATI KERÜLET Átlagfizetés 14 998 Nominális növekedés (%) 10,4 Reális növekedés (%) 7,5 Az országos átlag százalékában 91,6 Munkanélküliség (%) 11,1 Változás (ezer fő) -4,3 Változás (százalékpontban) -1,6 A foglalkoztatottak száma (ezer fő) 254,9 Változás (ezer fő) +7,4 Változás (%) TRENCSÉNI KERÜLET Átlagfizetés 14093 Nominális növekedés (%) 8,0 Reális növekedés (%) 5,2 Az országos átlag százalékában 86,0 Munkanélküliség (%) 8,2 Változás (ezer fő)-3,5 Változás (százalékpontban)-1,1 A foglalkoztatottak száma (ezer fő) 269,5 Változás (ezer fő) +3,5 Változás (%) 1,3 ZSOLNAI KERÜLET Átlagfizetés Nominális növekedés (%) Reális növekedés (%) Az országos átlag százalékában Munkanélküliség (%) Változás (ezer fő) Változás (százalékpontban) 14 086 7,9 5,1 86,0 16,2 -7,2 -1,9 EPERJESI KERÜLET Átlagfizetés Nominális növekedés (%) Reális növekedés (%) Az országos átlag százalékában Munkanélküliség (%) Változás (ezer fő) Változás (százalékpontban) A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Változás (ezer fő) Változás (%) KASSAI KERÜLET Átlagfizetés Nominális növekedés (%) Reális növekedés (%) Az országos átlag százalékában Munkanélküliség (%) Változás (ezer fő) Változás (százalékpontban) A foglalkoztatottak száma (ezer fő) Változás (ezer fő) Változás (%) POZSONYI KERÜLET Átlagfizetés 22 421 Nominális növekedés (%) 10,6 Reális növekedés (%) 7,7 Az országos átlag százalékában 136,9 Munkanélküliség (%) 5,4 Változás (ezer fő) -10,9 Változás (százalékpontban) -3,4 A foglalkoztatottak száma (ezer fő) 311,5 Változás (ezer fő) 11,7 Változás (%) 3,9 OJ E un i/i '03 O U_ VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORÚS IDŐ, NÉHOL ESŐ; 21-25 FOK A Duna vízállása - Pozsony: 305, apad; Medve: 230, apad; Komárom: 215, apad; Párkány: 140, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Nap kel 06.27-kor - nyugszik 19.07-kor A Hold kel 17.09-kor - nyugszik - Az ország túlnyomó részében felhős lesz az ég, a déli régióban időnként kisüthet a nap. Főként az északi országrészben fordulhat elő csapadék, ritkábban záporok és zivatarok is kialakulnak. Reggel az alacsonyabban fekvő területeken köd képződhet. A legmagasabb napi hőmérséklet 21 és 25 fok között váltakozik, a hegyvidéki régiókban 16 fok várható. A szél gyenge, változékony marad, az éjszaka 8-13 fok valószínű. Az időjárás jobbára kedvezőtlen hatást gyakorol a szervezetre, növekszik a nyugtalanságra, idegességre való hajlam és gyakrabban léphet fel depresszió is. Csökken a szervezet teljesítőképessége, növekszik a szívás érrendszere ható nyomás. Az időjárás hatására gyakrabban léphet fel fejfájás, fantomfájdalom, kiújulhatnak a régebbi sebek helyén jelentkező fájdalmak. Légző- és emésztőszervi problémákkal is számolhatunk.
