Új Szó, 2005. szeptember (58. évfolyam, 203-226. szám)
2005-09-02 / 203. szám, péntek
KERTESZKEDO 2005. szeptember 2., péntek ______________________________________________________________________________________________________________2. évfolyam 32. szám Gondoskodjunk a tápanyag visszapótlásáról Az idei nyár rendkívül kedvezett a Dél-Szlovákiában súlyos károkat okozó vértetű felszaporodásának Szeptemberben időszerű KÖTELES GÁBOR A biokertész fontos teendője szeptemberben is a másképpen nem hasznosított szerves hulladék komposztálása. A hat-nyolc héttel előbb komposztált anyagot a bomlási folyamat meggyorsítása érdekében még érdemes borult, magas levegőnedvességű időben átforgatni, közben figyelni az anyag nedvességét. Szükség esetén a komposztált masszát nedvesítsük. A biokert zöldséget termő részében a felszabadult sorokra utóve- teményként még vethetünk hónapos retket őszi fogyasztásra, valamint téli salátát és parajt áttelelés- re. Mindkét növény sikeresen csak a megfelelő növekvési stádiumban telel át. A fejletlenek, de a túlfejlet- tek is télen rendszerint kifagynak. Ezért az említett növények vetését 7-10 naponként ismételjük meg különböző sorokba. Ha minden vetés áttelel is, a tavaszi munkák menetét ez úgysem hátráltatja, mert a tavaszi munkákat 0,25 méterrel eltolt sorokba a paraj vetésével kezdjük. Kedvező áttelelés esetén tavasszal nem kell parajt vetni, ugyanakkor korábban kezdhetjük e fontos és vitamindús növény fogyasztását. A szeptember második felében felszabadult sorokba és az árnyék- mentes sorközökre is nagyon fontos, hogy a termés felszedése után minél rövidebb időn belül sűrűn vessünk mustármagot. Ezt a munkát fokozatosan a termés felszedés ütemében folytassuk a következő hónapban is mindaddig, amíg a hőmérséklet annyira nem csökken, hogy a mustármag csírázására semmi remény nincs. A mustárve- temény agro biológiai jelentősége óriási. Azon kívül, hogy riaszt több kártevőt, védi a talajt a kiszáradástól, eróziótól, megfelelő feltételeket teremt a gazdag talajélethez. Nagyon fontos szerepe van továbbá a talaj átlevegőztetésében is azáltal, hogy a sziklevél stádiumban lévő növény is viszonylag hosszú gyökereket fejleszt. A növény -7 C foknál teljesen elfagy és tavasszal a giliszták intenzív időszakában szinte minden egyes elfagyott növénymaradványt elfogyasztanak. Az által, hogy a talajfelszínig járatot készítenek, lehetővé teszik a talaj megfelelő átle- vegőztetését anélkül, hogy azt ásni kellene. Ne feledjük: a giliszták által kitermelt és visszahagyott gilisztahumusz jelentősen növeli a talaj termőképességét. Oszlopos növekedésű fenyőből lesz szép sövény Ültessünk tűlevelűeket ISMERTETŐ Augusztus végétől októberig ül- tethetők legeredményesebben a fenyőfélék. Az ültetés előtt lehetőleg minél nagyobb gödröt ássunk, ezzel biztosíthatjuk a növények egészséges fejlődését. Az ültetőgödörbe helyezzünk szerves trágyát vagy tartós hatású műtrágyát, így a begyökeresedés utáni fejlődéshez elegendő mennyiségű tápanyag áll majd a fenyő rendelkezésére. Ha sövényt szeretnénk telepítem fenyőből, akkor ügyeljünk az ültetési távolságra is. Se túl messze, se túl közel ne ültessük egymáshoz a növényeket. Oszlopos növekedésű fenyőfélék esetében (ezekből lesz leghamarabb magas sövényünk) az ültetési távolság akár egy méter is lehet, jobban szétterülő társaiknál ezt célszerű növelni. Az ültetés után alaposan öntözzük be a fákat. A túl erős nap ellen árnyékolóval védjük őket. ( www.kertpont.hu ) Viaszréteggel védekező kártevők A vértetűt fehér gyapjas viaszanyag vonja be, amely átszövi az egész telepet, így a kártevők biztonságban tenyésznek, szaporodnak és károsítnak (A szerző archívumából) A vértetű az almáskertek és a faiskolák gyakori és veszélyes kártevője. Megjelenéséről a fatörzsön, ágakon, vesszőkön vagy a zöld hajtásokon a fehér gyapjas váladéka árulkodik. CSERES ZOLTÁN Az idei nyár rendkívül kedvezett a vértetű felszaporodásának. A vértetű elszívja a gyümölcsfa nedveit, amely ezáltal legyengül. A szívás helyén a fa szöveteiben szivacsos sejtbuijánzás indul meg, e fölött a kéreg gömbszerűen felpúpo- sodik, végül kireped, ún. vértetű- rák jön létre. A mérsékelt fertőzés is jelentős károsodást okoz, tartós fertőzés esetén pedig szemmel látható növekedési zavarok keletkeznek. A vértetű károsítása nyomán a fák termékenysége csökken, a gyümölcsök nem fejlődnek, aprók maradnak, súlyos esetben pedig teljes terméskiesés is előfordulhat. Felszaporodásának okozói A vértetű gazdasági jelentősége nálunk is mindaddig növekedett, amíg mesterségesen be nem telepítették a kártevő természetes ellenségét, az Észak-Amerikában honos vértetűfürkészt (Aphelinus mali). Ennek köszönhetően gyakorlatilag az 1955-60-as évekig megszűnt a vértetű probléma. A helytelen rovarölő szeres kezelések miatt azonban a kártevő ismét terjedt és máig károsít. Az egykor nagy mértékben használt DDT ugyanis hatástalan volt a vér- tetűre, ugyanakkor elpusztította a kártevő természetes ellenségét. Azonban a DDT leváltása sem oldotta meg egyértelműen a kérdést, hiszen a helyére lépő, napjainkban is használt rovarölő készítmények nagy része (pl. a szerves foszforsav észterek vagy a pyret- roidok stb.) válogatás nélkül pusztít, toxikus a vértetűfürkész imágóira is. Ennek következtében Dél-Szlovákiában ma alig találunk olyan almást, amelyben ne kellene a vértetű kártételével, illetve az ellene való védekezéssel számolni. Az a tény, hogy a kártevő főleg az üzemi almásokban és a jól kezelt házikertekben szaporodott el nagyobb mértékben, egyértelműen a vértetűfürkész korlátozó szerepére vagy a teljes hiányára mutat. Szakszerű növényvédelem Az eredményes vértetű elleni védekezés alapja még ma is a szakszerű növényvédelem. Ezt azonban megnehezíti a vértetű életmódjának több sajátossága. A kártevőt ugyanis fehér, gyapjas viaszanyag vonja be, amely átszövi az egész telepet, így a vértetvek biztonságban tenyésznek, szaporodnak és károsítnak. A viaszbevonat ugyanis a növényvédő szerekkel szemben tartós védelmet nyújt. A vegyszeres védekezés szempontjából a másik gond az, hogy a nyári hónapokban a fa törzsén, ágain megtelepedő kolóniákat sűrű levélzet fedi. A leírtakat figyelembe véve a vértetű elleni vegyszeres védekezés legakalma- sabb időszaka a kora tavasz. Ilyenkor a viaszréteg még kevés védelmet nyújt, a fák lombozata pedig még nem fejlődött ki. Az is fontos, hogy a gazdaállatban élő vértetűfürkészeket ilyenkor még megkíméljük. A nyári hónapokban a vértetű elleni védekezés sokkal nehezebb. A fa koronájában a szárnyatlan nőstények számos, legalább 130 utódot hoznak világra. Ezek a számukra kedvező hőmérsékleti és páraviszonyok közepette gyorsan fejlődnek. Ilyenkor már két hét alatt kifejlődik egy- egy nemzedékük. A nyár közepe felé, amikor a hőmérséklet 30 fok fölé emelkedik, általában csökken a fejlődésük üteme, majd nyár végén, ősszel, amikor az átlaghőmérséklet ismét kedvező számukra, növekszik. A szárnyas egyedek már július elejétől megjelennek a telepekben. Kitingátló készítmények Vegetáció alatt használt rovarölő szereknek a sűrű levélzeten és a védő viaszrétegen is át kell hatolniuk. A nyár folyamán ezért használjunk un. kitingádó rovarölő szereket, melyek egy menetben megvédenék a molyok és a vértetű kártételtől is. Ilyen készítmény például a kis csomagolásban is kapható Dimilin, Match, Nomoltn vagy a Rimone. A speciális permetszerek közé sorolható az Aztec valamint a Pirimor, hatékony még az Actara 25 WG és a Calypso 480 EC. Ezek integrált növényvédelemben is alkalmazható szelektív inszektici- dek. Előnyük, hogy kímélik a vértetűfürkész már kifejlett egyedeit és a többi hasznos rovart is. A felsorolt permetszerek az emberre, állatra és a méhekre egyaránt ár- talmaüanok. A felsorolt készítmények gombaölő szenekkel is keverhetők, így egy jól megválasztott szerkombinációval hatékonyan védekezhetünk a gombakártevők ellen is. Védekezés a házikertekben A kiskertekben, ha a nyár folyamán a vértetvek ellen vegyszerrel is kell védekeznünk, permetezés helyett inkább a telepek ecsetelését válasszuk. Ezzel megkímélhetjük a parazitákat tartalmazó telepeket. Az ilyen ecsetelésre eredményesen használható az Aztec vagy Pirimor. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó A vértetű elleni helyes védekezés alapja a szakszerű növényvédelem. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony augusztus 31-én 15 Sk/köteg Komárom augusztus 31-én 6-10 Sk/csomó Rimaszombat augusztus 31-én 25 Sk/kg Zseliz augusztus 25-én 10 Sk/csomó Losonc augusztus 26-án 10-12 Sk/csomó Szepsi augusztus 31-én 17 Sk/kg Kassa augusztus 31-én 12 Sk/kg petrezselyem 15 Sk/köteg 12-16 Sk/csomó 35 Sk/kg 10 Sk/csomó 14 Sk/csomó 18 Sk/kg 16 Sk/kg burgonya 10-13 Sk/kg 8-10 Sk/kg 14 Sk/kg 8-10 Sk/kg 9-10 Sk/kg 7-9 Sk/kg 6-10 Sk/kg tojás 3-3,70 Sk/db 2,50-2,70 Sk/db 2,20 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 1,80-2,40 Sk/db 2,40-2,70 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18 (100) Sk/kg 13-15 (56) Sk/kg 15-18 (70) Sk/Sk 10 (50)Sk/kg 12-13 (50-55) Sk/kg 14-15 (65-99) Sk/db 16-18 (49-90) Sk/db zeller 15 Sk/fej 8 Sk/db 12 Sk/kg X 10-15 Sk/db 12 Sk/db 5-18 Sk/db zöldpaprika 25 Sk/kg 12-22 Sk/kg 15-30 Sk/kg 15-25 Sk/kg 16-28Sk/kg 14-24 Sk/kg 15-25 Sk/kg paradicsom 29 Sk/kg ■i 14-16 Sk/kg Ui 18-25 Sk/kg ■■ir^ Sk/kg ÜH 20-28 Sk/kg UB 14-26 Sk/kg UH 20-25 Sk/kg kelkáposzta 30 Sk/kg 13-16 Sk/db 30 Sk/kg 15 Sk/db 12-20 Sk/kg 17 Sk/kg 19 Sk/db kukorica 3-6 Sk/cső 4-5 Sk/db X 5 Sk/db 4 Sk/cső 6 Sk/db 3-8 Sk/db alma/szilva 20-25 (22-28) Sk/kg 16-20 (20) Sk/kg x(20)Sk/kg X X 15-30 (28) Sk/kg 10-20 Sk/kg karfiol/káposzta 25 Sk/db/18 Sk/kg X 30-40 Sk/db/18 Sk/kg-/15 Sk/kg 25-30 Sk/db/10-14 Sk/kg UH 27 Sk/db/- HU-/15-18 Sk/kg saláta- (csemegeuborka) 20 (34) Sk/kg 12-14 (26) Sk/kg 15 Sk/kg X 10-20 Sk/kg 11-22 (15-24) Sk/kg 10-20 (15-27) Sk/kg őszibarack 20-36 Sk/kg Ui 22-28 Sk/kg Ui 15-28 Sk/kg 20 Sk/kg 15-38 Sk/kg UHt 30-41 Sk/kg UH 30 Sk/kg dinnye (sárgadinnye) 13 (18) Sk/kg 8(15) Sk/kg 10 (25) Sk/kg 10 Sk/kg 5-8 (18) Sk/kg 7-8 (19) Sk/kg 8(16)Sk/kg
