Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-02 / 178. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 2. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Pisztollyal fenyegette a nejét Rozgony. Házilag készített pisztollyal halálosan megfe­nyegette a feleségét egy férfi a Kassa-vidéki járás települé­sén. Három lövést is leadott házuk udvarán, de úgy, hogy a nő nem sérült meg. Az 56 éves férfi ellen csoport elleni erőszak és illegális fegyvervi­selés miatt az illetékes nyo­mozó vádemelési javaslatot tett. (ú) Tragikus ütközés kombájnnal Nagymihály. Kombájnnal ütközött a város egyik ke­reszteződésében egy Škoda Fabia - a személyautó mind­két utasa életét vesztette. Jana Demjanovičová kassai kerületi rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint a balra kanyarodó kombájn 30 éves vezetője a kereszteződésben nem adott előnyt a sze­mélygépkocsinak. Az autó két, 24 és 28 éves utasa a helyszínen belehalt sérülése­ibe. (ú) Holttest a kombájn alatt Slanská. Egy holttestre bukkant aratás közben egy kombájnvezető a garamszent­­benedeki járásbeli falu határá­ban. A sofőr arra lett figyel­mes, hogy valami a gépbe akadt. Amikor meglátta, hogy emberi testről van szó, azon­nal hívta a rendőrséget. A helyszínelés során nem sike­rült egyértelműen megállapí­tani, mi okozhatta a férfi halá­lát, ám idegenkezűségre vall, hogy testén számos zúzódást, sebet találtak. A pontos okot törvényszéki boncolással pró­bálják kideríteni, (ú) Rozsnyói strandfürdő Behozni a veszteséget Rozsnyó. A helyi strandot üze­meltető 1. Rozsnyói Részvénytár­saság statisztikája szerint évről évre csökken a látogatók száma - júniusban és júliusban összesen hétezren voltak. Hiába újították fel tavaly a medencét és környé­két, az idei nyár eddig a legrosz­­szabb a strand fennállása óta. Az üzemeltető reméli, még behozha­tó a lemaradás. Idén félmillió koronáért a régi, gázüzemű kazánt elektromosra cserélték le. Ez nyáron nemcsak a medence vizét melegíti fel 24 fo­kosra, hanem télen az öltözőket is fűti majd. Kedvező időjárás esetén a 24 fokos víz 25-26 fokra is felme­legedhet. A befektetés az üzemelte­tő szerint előreláthatólag két éven belül térül meg, bár ez nagyban függ az időjárástól. A belépti díj minden kategóriá­ban átlagban 10 koronával emelke­dett. A napijegy 50 koronába kerül, gyerekek részére 25 korona. Dél­után 15 óra után már csak 35 (gye­rekeknél 20) koronát kell fizetni. Az árak szempontjából a gyerekek tízéves koruktól felnőttnek minő­sülnek; tavaly még 15 év volt a kor­határ. A strand naponta reggel ki­lenctől este hét óráig tart nyitva, de hétfőn csak 12 órakor nyit. Négy büfé és különféle labdajátékokra al­kalmas sportpálya is a vendégek rendelkezésére áll. (kov) Rimaszombat kivétel és engedmény nélkül minden egyházi ingatlant megadóztat Megijedt a kutyától, és ez menthette meg a kislányt Isten fizesse meg? Kevés olyan város van, ahol ennyi gondot fordítanak a múlt értékeinek őrzésére Azonnal konzerválják a romokat Rimaszombat. Sem kivételt, sem engedményt nem kap­tak a templomokra is kirótt ingatlanadó befizetésére a Rimaszombatban működő történelmi egyházak. SZÁSZI ZOLTÁN Az érvényes törvények értelmé­ben a város önkormányzata úgy döntött, minden egyházi tulajdon­ban lévő ingatlan - legyen az isko­la, parókia vagy templom - után a város általános érvényű rendelete szerint fizetni kell ingatlanadót. Ilyen adóterhet korábban az egyhá­zaknak nem kellett viselniük a gömöri városban. Az újabb adó befizetését a törté­nelmi egyházak hívei egységesen rosszallással fogadták. Kovács Ildi­kó református lelkész lapunknak elmondta, az egyházi tulajdonban lévő lelkészlakért, a gimnáziu­mért, a parókiáért és a püspöki hi­vatalért összesen 47 125 koronát fizettek be a város kasszájába. Er­délyi Géza református püspök sze­rint otromba dolog volt ilyen dön­tést hozni. A templomok és az isko­lák szerinte közhasznú intézmé­nyek, s bár a református gyüleke­zet levélben fordult a város vezeté­séhez az ingatlanadó elengedése vagy mérséklése érdekében, eluta­sító választ kaptak. „Soha egyetlen fillért nem kaptunk a várostól sem az egyház támogatására, sem a templom felújítására. Az itt élők, a hívek itt adóznak, a város ennek ellenére nem cselekedett méltá­nyosan velük szemben. Kiemelke­dő példa Trencsén: ott egyik egy­ház sem fizet ingatlanadót sem az iskoláért, sem pedig a templomért. Pozsonyban is sikerült legalább kedvezményt kapni az egyázaknak az ingatlanadóra. Rimaszombat­ban ez nem sikerült” - mondta Er­inak kiásása, és a lehetőségek sze­rint a romok azoifnali konzerválá­sa. Michal Šimkovic régész évek óta dolgozik a füleki vár építészet­­történeti és régészeti feltárásán, el­mondása szerint ma ugyancsak ke­vés olyan város van, amely annyi energiát és gondot fordít a múlt ér­tékeinek feltárására és megőrzésé­re, mint Fülek. A tavalyi feltáráskor a Perényi-bástya előtti csapóhíd he­lyét és annak védőműveit sikerült feltárni, a kitermelt törmelékből nagy mennyiségű cseréptöredék, fegyvermaradványok, ágyúgolyók kerültek elő, ezeket a tárgyakat a füleki Városi Múzeumban helyez­ték el egy, a későbbiekben tervezett kiállítás anyagaként. Izgalmasnak ígérkezik a Bebek-torony mellett még a második világháború idején Kalmár József ásatásai által azono­sított kápolna feltárása is. A már le­zajlott várszépítő tábor résztvevői előkészítették a területet a feltárás­ra, a kitermelt omladékban máris nagy számban szépen megmun­kált, gótikus stílusjegyeket viselő faragott kődíszítmények töredékei kerültek elő. Michal Šimkovic sze­rint egy igazi, nagyszabású felületi feltárás mutatná meg a vár máig rejtett értékeit és titkait, de az évenkénti kis lépésekkel is jelentős eredményeket lehet felmutatni. Fü­lek városa egyébként évente több pályázatot nyújt be a vár és környé­kének rendbetételére különböző alapítványi forrásokhoz, (szászi) A megadóztatandó ingatlannak minősített református templom a Fő tér egyik ékessége (Szekeres Éva felvétele) délyi Géza. Hasonlóképpen felhá­borodottan nyilatkozott az evan­gélikus egyház Rimaszombatban szolgáló lelkésznője, Zuzana Mon­­col’ová. „Az adót elvárják, elvárják azt is, hogy aktívan tevékenyked­jünk, de segítséget szinte végképp nem kapunk. A kialakult helyzetet nagyon méltánytalannak tartom; ne csodálkozzon a város vezetése, ha minden értelmes ember elme­nekül majd innen” - mondta Mon­­colová. A római katolikus egyház espe­rese, Vadkerti István szerint már akkor hiba történt, amikor az egy­házi ingatlanok megadóztatását le­hetővé tévő törvény megszületett a parlamentben. „Szerintem az egy­házak vezetésének már az egyházi ingatlanokat megadóztató törvény előkészítésekor határozottan fel kellett volna lépnie. Valahol nálunk is hiba történt ebben az esetben, komolyabban kellett volna reagál­ni. A városnak joga van adót kiróni, emberség dolga be is hajtani. Az ál­lamnak kell megköszönni ezt a döntést is; furcsa, hogy nálunk ilyen is lehetséges. Az adót befizet­jük, mert törvényt sérteni nem fo­gunk” - nyilatkozta az esperes. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Fülek. Az évek óta zajló feltárá­son idén a városi szociális foglal­koztatási programban részt vevők mellett három magyarországi ré­gész is segíti Michal Šimkovic mun­káját. Egy magyarországi régész­hallgató pedig egyenest az es­küvője után érkezett a füleki vár fellegvárának régészeti feltárására. A város vezetésének elképzelései szerint Nógrád szlovákiai magyar szellemi központjában a turizmus lesz a jövő egyik húzóágazata, en­nek érdekében a város tulajdoná­ban lévő várat minden lehetséges módon megpróbálják attraktívvá tenni. Ennek érdekében folyik a mostani feltárás, amelynek célja a 12-13. században épült fellegvár kapujának és védműveinek feltárá­sa, valamint a középső várban a Be­bek-torony melletti kápolna romja-Michal Šimkovic évek óta dolgozik a füleki vár régészeti feltárá­sán (Szekeres Éva felvétele) „Csoda, hogy megtaláltuk!” UJ SZO-ERTESULES „Csoda, hogy megtaláltuk!” - meséli lapunknak az az 55 éves nő, aki fiával és kutyájával együtt vasárnap este az erdőben rábuk­kant a majdnem öt napja eltűnt, sokak által már halottnak hitt há­roméves roma kislányra, Katkára. A kislány múlt szerdán a tíz év­vel idősebb nővérével a nagyrőcei járásbeli Murányhosszúrétről (Muránska Dlhá Lúka) a közeli er­dőbe sétált, hogy málnát szedjen. A kicsi elveszett, a nagyobbik lány pedig kétségbeesetten tért haza. Azonnal keresni kezdték az apró­ságot. A rendőrség nyomkereső, speciálisan képzett kutyákat is be­vetett, napokig folyt a kutatás - eredménytelenül. Végül majdnem öt nappal ké­sőbb egy nagyrőcei, az államigaz­gatásban dolgozó, neve elhallga­tását kérő, de készségesen nyilat­kozó hölgy talált a kicsire - a fiá­val és a kutyájával együtt - az egyik erdei úthoz közeli bozótos­ban. Mint sokszor, most is sétálni, málnázni indultak az erdőbe. A kislány kereséséről tudtak. A négylábúnak kulcsszerepe volt. Megszimatolta a kislányt, aki a kutya láttán ijedtében megmoz­dult, és a zajra a nő és a fia felfi­gyelt. A csalitoshoz mentek, pró­bálták megneszelni, honnan jöhe­tett az avarzörgés. „A lélegzetün­ket visszafojta füleltünk, aztán meghallottuk a kislány lélegzetét” - mesélte az asszony. Félrehúzták az ágakat, és egy aprócska lányt pillantottak meg. Anyaszülten állt a bokorban, csak egy papucska volt rajta. A nő szerint félénksége menthette meg a kislányt, mert később is, amikor elindultak vele a falu felé, ijedten pislantgatott „megmentőjére” - a kutyára. Köz­ben a 158-as számon riasztották a rendőröket. A mentősöktől azt az utasítást kapták, hogy a szinte tel­jesen kiszáradt, kiéhezett, gyer­meknek ne adjanak inni és enni, mert ezzel többet árthatnak, mint segíthetnek. „Volt nálunk víz, az­zal nedvesítettem meg az ajkait, és egy kis málnát kentem a szája szélére” - mesélte a hölgy. Katka testét a bokrok ejtette sebek sokasága borította, kul­lancsok fúródtak a bőrébe. Most már jó kezekben van, a nagy­rőcei kórházban stabilizálták az állapotát. Csoda, hogy megtalál­ták. (korp) Az is felmerült, hogy elmarad a Kassai Kulturális Nyár Kevés pénz miatt kevés kultúra Kassán JUHÁSZ KATALIN Kassa. A turistaidény közepén az ország második legnagyobb vá­rosában van olyan időszak, ami­kor egy héten át egyetlen kulturá­lis esemény sincs. A Kassai Városi Hivatal szerve­zésében zajló Kassai Kulturális Nyár programja idén igencsak szegényesre sikeredett - gyakorla­tilag heti egy szabadtéri koncertre korlátozódott. Ezenkívül a föld alatti múzeumként funkcionáló régészeti ásatások helyszínén két festménykiállítás látható, többre azonban nem futotta a költségve­tésből. Sőt, a szűkös anyagiak miatt azt is fontolgatták, hogy idén egyálta­lán nem rendezik meg a rendez­vénysorozatot - árulta el lapunk­nak Matúš Haber, a főpolgármes­teri hivatal kulturális osztályveze­tője. A megye sem igyekszik túlzot­tan reklámot csinálni székhe­lyének, ugyanis e hónapban ösz­­szesen két rendezvényt szervez Kassán (ugyancsak a föld alatti múzeum fölött épült Fő utcai szín­padon). Mindkét alkalommal néptánccsoportok lépnek fel - egy nagymihályi és egy rejdovái folk­lóreseményt népszerűsítendő. A kerületi művelődési központ egyetlen fotókiállítással készült a nyárra, a helyi harcművészek pe­dig két hónap alatt összesen négy kosztümös bemutatót tartanak a Rodostói Házban. A csoportot ugyanis részben szintén a város támogatja, és idén ennyire futotta a költségvetésből. Az általunk megkérdezett kül­földi turisták átlagosan egy-két napot töltenek a városban. Ennyi idő alatt minden nevezetességgel meg tudnak ismerkedni, és nincs, ami hosszabb időre is Kassán ma­rasztalná őket. A helyiek számára a „kulturális program” leginkább a moziba já­rást és a Fő utcai kávézók kerthe­lyiségeiben való üldögélést jelen­ti, ám - amint megtudtuk - ők is szívesen fogadnák a szabadtéri programokat a város központjá­ban. A meglévő választék propagálá­sát jól jellemzi, hogy tíz megkér­dezett közül csupán egy valaki tudta: csütörtök esténként a Kas­sai Kulturális Nyár keretében in­gyenes szabadtéri koncerteket tartanak az Alsó-kapu színpadán. Gömörben a Honismereti Kerékpártúra résztvevői Dombos terep és forróság ÚJ SZÓ-HÍR Felsőrás/Gömörhorka. Gö­mör alsó bányavidékén, a hajda­ni kerámiaiparáról híres völgyek­ben kerekezik ezen e héten a honismereti kerékpártúra más­fél száz résztvevője tegnaptól csütörtökig. Tegnap este Felsőrás községben vertek tanyát. Onnan ma körtúrá­ra indulnak: Lice község kastélya­it, a süvétei román kori rotundát, a perlászi rotundát keresik fel, majd - az egykor városi rangú Kövin át - Dúdor István szülőfalu­ját, Deresket érintve Lévárton ke­resztül ismét Felsőrásra térnek vissza. A 31. Honismereti Kerék­pártúra vezetője, Köteles László arról számolt be, hogy szinte min­den nap új kisebb-nagyobb cso­portok csatlakoznak a túrázók­hoz. Egyelőre a nagy meleg és a dombos, jó erőnlétet kívánó terep ellenére az előzetes menetrend szerint halad a csapat, amely a hét elejére a kezdeti 120-ról 150 fősre növekedett. A túrázókhoz bár­mely helyszínen csatlakozni le­het, információk a www.hkt.sk honlapon szerezhetők. A kerékpá­rosok csapata szerdán Gömör­­horkára érkezik, innen csillagtú­rákkal járják be a vidék jelentős emlékhelyeit, (szászi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom