Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-27 / 200. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2005. AUGUSZTUS 27. Egészségünkre 27 A csípőficam kialakulását „női vonalon“ erőteljesebben határozzák meg a magunkkal hozott gének A szűrés mindennél fontosabb Az egyik leggyakoribb és igen súlyos veleszületett fej­lődési rendellenesség a csí­pőficam. Minél korábban fedezik fel, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulás­ra, különben már nem biz­tos, hogy segíthet a több­szöri operáció. TÓTH ANDREA Csípőficamról (latinul luxatio coxae congenita) beszélünk, ami­kor a combfej a medencecsontban lévő ízületi vápán kívül helyezke­dik el, vagyis ficamodon helyzet­ben van. Különböző fokozatai kö­zött számon tartják a kevésbé sú­lyos, úgynevezett ficamjellegű for­mákat is. (Ilyen például, amikor a laza ízületi tok miatt a combfej ki­mozdítható a vápából). Ezek a je­lenségek még nem tekinthetők va­lódi ficamnak. Az ortopédszakma a szűrővizs­gálatok következő menetét javasol­ja: az elsőre kerüljön sor ♦ közvetlenül a gyerek megszüle­tése után; ♦ a másodikra 3-4-hetes korban; ♦ a harmadikra 3-4 hónapos kor­ban. E három alkalom akkor is szük­séges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben találtak. Fontos, hogy ultrahangos szűrést is végez­zenek, egyszer lehetőleg. Az első állapotfelméréskor, a születés után legfeljebb néhány nappal, még rendszerint az újszü­lött osztályokon dolgozó gyer­mekorvos veszi számba a rizikó­­faktorokat: az esetleges örökletes tényezőket. A csípőficam kialaku­lását „női vonalon“ erőteljesebben határozzák meg a magunkkal ho­zott gének. Ennek oka feltehetően a női nemi hormonok hatása, amelyek az ízületek lazaságát idézhetik elő. Ha az édesanyánál előfordult ficamos rendellenes­ég, ezt lánya nagyobb valószínű­éggel (14-16%) örökölheti, mint ia (6%). Ha csak apai ágon hal­­lozódott a betegség, megint csak ibb lányutód (6%) lehet csípőfi­amos, mint fiú (3%). Lényegesek továbbá a méhen be­lli történések és a születés körül­­íényei is. Nagyobb a ficam (az or­­osok így mondják: lukszáció) ki­­lakulásának lehetősége például Iső szülésnél, koraszülöttnél, illet­­e kis súllyal születéskor, ikerter­­ességnél vagy magzati térarányta­­inság esetén. Ez utóbbi azt jelenti, ogy a relatíve kevesebb méhen be­lli folyadék miatt a magzat kisebb helyre „szorul“, ezért az ízületei nem fejlődhetnek normálisan: fe­szülnek, összenyomódnak. A far­­fekvéses szülés ugyancsak kocká­zatot jelent. A vizsgálat eléggé összetett, ezért csak néhány elemét részletez­zük. Az orvos mindenekelőtt azt nézi meg, hogy a hanyatt fekvő helyzetben lévő, behajlított csípőjű babánál mennyire húzhatók széjjel a combok. Ha azok érezhetően kö­töttek, korlátozottak (szakmai nyelven: a csípő távolítási lehetősé­ge csökkent), erre már oda kell fi­gyelni. Ficamra utal, amikor az or­vos egy speciális műfogással (amit Ortolani olasz sebész írt le kb. 60 éve) a combfejeket visszahelyezi a vápákba (repozíció), de amint el­engedi azokat, újra kiugranak a he­lyükről. (Ezt hívják Ortolani-tünet­­nek vagy repozíciós-luxációs jel­nek.) Egy másik, Barlow svéd orto­pédorvosról elnevezett tünetnél a csípő a helyén van ugyan, de any­­nyira laza, hogy elég egy kis erőbe­hatás és máris kiugrik, tehát insta­­bü helyzetben van, bármikor kifica­modhat, ezért kezelni kell. Akkor fejlődhet jól a csípő, ha szabad és teljes mozgásra képes. Ezért amikor kiderül, hogy a szó­ban forgó testrész normálisan a he­lyén van, de a kívánatosnál kötöt­­tebb, akkor ezt valamiképpen olda­ni kell. Ennek egyik eszköze a ter­peszbe kényszerítő pelenka hasz­nálata. De még ennél is hatéko­nyabb, ha minden tisztába tételkor a baba csípőjét jól megtomáztat­­ják. A gyereket hanyatt fektetjük, tér­dét behajlítjuk, majd a két comb­csontot megfogva oldalirányban körkörösen mozgatjuk. Ezzel kila­zítjuk a csípő körüli ízületi tokot és izmokat. Az anyai kezelés sikeres­ségét tanácsos néhány hét után or­topédorvossal ellenőriztetni. Annál is inkább, mert manapság egyre több gyermek-ortopéd ambulanci­án egészítik ki a fizikális vizsgálatot ultrahangszűréssel, amivel a csípő állapota alaposabban feltérképez­hető és pontosabban meghatároz­ható, s követhető a terápia. Ezt leg­hamarabb 3-4 hetes korban érde­mes elvégezni, mert akkor már nemcsak a combfej, hanem a vápa esedeges elváltozásai is jobban lát­hatók. A csípő állapotának fokozatai: normális, laza, instabü, kimozdít­ható vagy valóban ficamos (lu­xált). E meghatározások a combfej adott helyzetét mutatják, ami ezek szerint lehet: normális, kicsit la­zább, kimozdítható a vápából vagy már teljesen ki is mozdult. A vápa rendellenessége ugyancsak álla­potbefolyásoló, elégtelen fejlődése­kor (amit csípődiszpláziaként diag­nosztizálnak) nem ad megfelelő Súlyosabb esetekben a csatokkal ellátott kengyel optimális hely­zetben tartja a csípőt porcborítást a combfejre. A csípőfi­cam az egész csípőízületet (vápa, ízületi tok, felső combvég) magába foglaló komplex betegség. Szeren­csére az összes alkotóelem nem mindig károsodott, de az előfordu­ló súlyossági fokozatok és kombi­nációk betegenként módosíthatják a kezelés menetét. Ennek megfelelően, a csípő mi­nimális fejlődési zavaránál ele­gendő az orvosi kontroll melletti tornáztatás és a speciális pelenká­­zás. Ezekkel az egyszerű módsze­rekkel ideális esetben 4-6 hét alatt megfelelő érettségi fok érhető el és akkor az otthoni terápia máris befejezhető. Még napjainkban is előfordul, hogy későn kerül ortopédorvoshoz a gyerek. Ha 3-4 hónapos korban fedezik fel a rendellenességet, már csak jókora erőfeszítéssel és bioló­giailag veszélyes kényszerpozíció­val lehetne helyén tartani a csípőt. Addigra ugyanis annyira rögzül a ficam, hogy a kengyellel erőltetett feszes helyzet károsíthatná a combfej fejlődését, egészséges nö­vekedését. Emiatt a konzervatív kezelést már nem alkalmazzák, hanem a sebészed beavatkozáshoz megváiják, míg a csecsemő 5-6 hó­napos lesz. A rendellenesség súlyosságától függ a teljes gyógyulás lehetősége. Felnőttkorban előfordulhat példá­ul korai ízületi kopás. Optimális esetben a csípőficammal született és időben ellátott gyerek felcsepe­redve ugyanolyan életet élhet, mint bárki más: akár fizikai munkát is végezhet, a nő szülhet. Bár a versenyszerű sportolás nem ajánlott, ám a rendszeres úszás és kerékpározás igen, mert ezek jótékonyan hatnak a testtar­tásra és az ízületekre. MEGHÍVÓ „Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit. “ (Vidor Hugo) Szeretettel meghívjuk a szülésre felkészítő előadás-sorozatunkra, amely 2005. szeptember 19-én az Anyák Polgári Társulása és a Duna­­szerdahelyi VMK közös szervezésé­ben kezdődik. Kétjük az érdeklődő­ket, szíveskedjenek előre jelentkez­ni az előadásra. Program Szeptember 19.: Áldott állapot­ban - testi-lelki változások a váran­dósság idején Előadó: Dr. Németh Margit pszichológus Dr. Varga Sándor szülész-nő­gyógyász Szeptember 21.: Szűrővizsgá­latok a terhesség alatt: mit, mikor, miért?. A szülés. Előadó: Dr. Brányik Károly szü­lész-nőgyógyász, onkológus Szeptember 26.: A helyes táp­lálkozás szerepe a magzat fejlődé­sében és az anya egészségének megőrzésében Előadó: Dr. Kosár Kinga gyer­mekorvos Szeptember 28.: Homeopatikus gyógyszerek és a várandósság. Előadó: Dr. Herceg Anikó orr­­fül-gégész, homeopata Október 3.: A szülőszoba titkai - szülőszobai előkészületek. Szülő­szoba-látogatás Előadó: Lapos Éva szülésznő Október 5.: Őssejtek a köldök­vérben. A CEPTRA Kft. (Centrum pupočníkových Transplantátov) szlovák nyelvű előadása. Beszélge­tés a szülésznőkkel. Október 10.: Kismamatorna labdával. Légzéstechnika. Előadó: Kulcsár Gabi szülésznő Október 12.: Szűrővizsgálatok az újszülöttnél. Ápolási, gondozási feladatok az első hetekben. Előadó: Dr. Vrezgo Erzsébet gyermekorvos Morvay Iveta gyermeknővér Október 17.: „Édesanyám édes teje...” A szoptatás szerepe az anya és gyermeke életében. Előadó: Dr. Kosár Kinga gyer­mekorvos Október 19.: „Mert mi terem­tünk, szép, okos lányt és bátor, ér­telmes fiút” A szülői szerepre, anyaságra való felkészülés a várandósság ideje alatt. Előadó: Dr. Németh Margit pszichológus Jelentkezni az alábbi telefonszá­mon lehet, ahol bővebb informáci­óval is szolgálunk: 0905 150 600, e-mail: anyak@pobox.sk . egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom