Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-27 / 200. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZŐ 2005. AUGUSZTUS 27. RÖVIDEN Helyreigazítás Csütörtöki számunkban a komáromi Jókai Színház évadnyitójáról készült, Új tagokkal bővülve című tudósításunk tördelésébe sajnálatos hiba csúszott. A mondat helyesen így hangzik: „Lengyel Menyhért A Waterlooi csata című vígjátékát Schlanger András, A Karamazov testvéreket Martin Huba állítja színpadra.” Az érintettek és olvasóink szíves elnézését kérjük. MOZI POZSONY HVIEZDA: Rózsaszín regény (cseh) szombat, vasárnap, hétfő 18 Fehér zaj (kanadai-amerikai) sz., v., h. 20.15 MLADOSŤ: Charlie és a csokigyár (amerikai-angol) sz., v., h. 16, 18, 20 AUPARK - PALACE: Mr. és Mrs. Smith (amerikai) sz., v., h. 11.30,14, 16.30, 19, 21.30 Madagaszkár (amerikai) sz., v., h. 12.20, 14.20, 16.20, 18.30 Én, Pán Péter (amerikai) sz., v., h. 20.20 Földre szállt boszorkány (amerikai) sz., v., h. 10.50,13,15.10,17.20,19.30,21.40 A titkok kulcsa (amerikai) sz., v., h. 11,13.10,15.20,17.30,19.40, 21.50 Kinsey - Mindenki másképp csinálja (amerikai-német) sz., v., h. 20.30 Charlie és a csokigyár (amerikai-angol) sz., v., h. 14.30,16.50,19.20, 21.40 Vad galamb (angol-amerikai) sz., v., h. 14.10.15.40.16.10.17.20 Rózsaszín regény (cseh) sz., v., h. 19.10, 21.20 Kicsi kocsi: Tele a tank! (amerikai) sz., v., h. 14.10, 15.30, 16.30.17.40.19.50 Viasztestek (ausztrál-amerikai) sz., v., h. 21.50 Fantasztikus négyes (amerikai-német) sz., v., h. 16,18.20 Sin City (amerikai) sz., v., h. 20.40 Anyád napja (amerikai) sz., v., h. 14.30, 16.40, 18.40, 20.50 Batman: Kezdődik! (amerikai) sz., v., h. 15.50, 21 Arsene Lupin (francia-olasz) sz., v., h. 18.30 Fehér zaj (kanadai-amerikai) sz., v., h. 18.50, 21.10 PÓLUS - METROPOLIS: Arsene Lupin (francia-olasz) sz., v., h. 18, 20.25 Földre szállt boszorkány (amerikai) sz., v., h. 17.40,19.40 A titkok kulcsa (amerikai) sz., v., h. 12.30,19.20, 21.25 Fehér zaj (kanadai-amerikai) sz., v., h. 17.15, 21.20 Mr. és Mrs. Smith (amerikai) sz., v., h. 12, 13.10,14.20,15.30,16.40,17.50,19, 20.10,21.20 Fantasztikus négyes (amerikai-német) sz., v., h. 15.15,17.20,19.25,21.30 Charlie és a csokigyár (amerikai-angol) sz., v., h. 12.55, 15.05, 17.10, 19.15 Anyád napja (amerikai) sz., v., h. 18.45,20.45 Madagaszkár (amerikai) sz., v., h. 13.30,15.15,17 Vad galamb (angol-amerikai) sz., v., h. 13, 14.50, 15.40, 16.25 Varázskörhinta (angol-francia) sz., v., h. 12.10,13.55 Sin City (amerikai) sz., v., h. 12.50 Viasztestek (ausztrál-amerikai) sz., v., h. 15.25, 21.40 KASSA DRUŽBA: Charlie és a csokigyár (amerikai-angol) sz., v., h. 16 Sin City (amerikai) sz., v., h. 18 Világok harca (amerikai) sz., v., h. 20 CAPITOL: Földre szállt boszorkány (amerikai) sz., v., h. 16,20.15 Arsene Lupin (francia-olasz) sz., v., h. 18 ÚSMEV: Kicsi kocsi: Tele a tank! (amerikai) sz., v., h. 16,18,20 IMPULZ: Horrorra akadva 3 (amerikai) sz., v., h. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - AMFITEÁTRUM: Fantasztikus négyes (amerikai-német) sz. 21 Millió dolláros bébi (amerikai) v. 21 A kör 2. (amerikai) h. 21 GALÁNTA - KERTMOZI: Én, Pán Péter (amerikai) sz., v. 21 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Varázskörhinta (angol-francia) sz., v. 19 AMFITEÁTRUM: Varázskörhinta (angol-francia) sz. 21.30 Rózsaszín regény (cseh) v., h. 21.30 DUNASZERDAHELY - LUX: Melinda és Melinda (amerikai) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Constantine - A démonvadász (amerikai) sz., v. 20 VÁGSELLYE - KERTMOZI: Sin City (amerikai) sz., v. 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Anyád napja (amerikai) v., h. 20 LÉVA - JUNIOR: Én, Pán Péter (amerikai) sz., v. 18 AMFITEÁTRUM: A kör 2. (amerikai) sz., v. 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Galaxis útikalauz stopposoknak (amerikai) sz., v„ h. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Anyád napja (amerikai) sz., v., h. 14.15, 18.30, 20.30 Charlie és a csokigyár (amerikai-angol) sz., v., h. 11,13.15,15.30, 17.45, 20 Fantasztikus négyes (amerikai-német) sz., v., h. 11.30, 13.45.16.18.15, 20.15 Kicsi kocsi: Tele a tank! (amerikai) sz., v., h. 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Lopakodó (amerikai) sz., v., h. 13.15.17.45.20 Madagaszkár (amerikai) sz., v., h. 11.15,13,15,17 Mr. és Mrs. Smith (amerikai) sz., v., h. 13.30,15.45,18,20.15 Sky kapitány és a holnap világa (amerikai-angol-olasz) sz., v., h. 11, 15.30, 19.30 Szahara (amerikai-spanyol) sz., v., h. 12.15, 14.45, 17.15, 19.45 A titkok kulcsa (amerikai) sz., v., h. 10.30, 12.45, 15.15,17.30,19.45 Tök alsó 2 - Európai turné (amerikai) sz., v., h. 12.14.16.18.20 Világok harca (amerikai) sz., v., h. 11.45,16.15 NEMZETI KISEBBSÉGEK 2. ORSZÁGOS FESZTIVÁLJA Augusztus 28., vasárnap 10.00 Kézműves-bemutató és vásár Ružinovi művelődési ház és környéke 14.00 Fesztiválszínpad Fellépnek a szlovákiai nemzeti kisebbségek együttesei Papánek tér (a ružinovi művelődési ház előtt) 16.30 Ökumenikus istentisztelet a Szent Vencel-templomban Fellép a Cantus énekkar, szólisták: Henrieta Lednárová, Miroslav Dvorský 18.00 Gálakoncert Fellépnek: Arash, Lucia Šoralová, Mec Vrabec, Mystery of the Dance, Touch, Véra Büá és a Kale, Pressburger Klezmer Band, Bódi Guszti és a Fekete Szemek, Setback, Zdob (Shi) Zdub és MC Vasile Nemzeti Teniszközpont (NTC) Az évről évre színesebb pozsonyi Koronázási Ünnepséget idén szeptember 2. és 4. között rendezik meg Egyre dráguló látványosság Valamit csak hozott az Európai Unió - nyugtázhatják a pozsonyiak és mindazok, akik csak egy kicsit is ismerik a Kis-Kárpátok alatti város történelmét. Két évvel ezelőtt ugyanis feltámadt az igény a „békebeli” idők felelevenítésére. Pozsony-Pressburg-Prešporok így ismét koronázási várossá vált. LÖRINCZ ADRIÁN A történet gyökerei több mint négy és fél évszázaddal nyúlnak vissza az idők homályába. 1526 augusztusának 29. napján II. Lajos király csapatai Mohácsnál vereséget szenvedtek a török hadaktól, és maga a király is elesett. Mivel utód nélkül halt meg, rövidesen belső harcok kezdődtek a királyi korona megszerzéséért. A két vetélytárs oldalán felsorakozott a teljes magyar nemesség; míg Szapolyai Jánost a kis- és középnemesek támogatták, a Habsburg-ház sarját, I. Ferdinándot a magyar mágnások és a királyi udvar. Szapolyai János lépéselőnybe került, és 1526. november 10-én Székesfehérváron királlyá választatta, egy nappal később pedig megkoronáztatta magát. Mivel azönban Habsburg Ferdinánd a Jagellókkal kötött szerződés értelmében jogosan tartott igényt a trónra, Pozsonyban hívta össze a magyar országgyűlést, mely 1526 decemberének 17-ik napján királlyá választotta. Magyarország fölött ismét két király uralkodott, ami az Árpád-házi uralkodók kihalását követően, úgy tűnik, kezdett hagyománnyá válni. A vitát végül is a kor szokásaihoz mérten nagyon diplomatikusan oldották meg, hiszen Szapolyai János és I. Ferdinánd 1538 februárjában megkötötte a nagyváradi békét, minek értelmében kölcsönösen elismerték egymás királyságát. Szapolyaié maradt Erdély, valamint az ország középső és északkeleti része, míg Ferdinándé Magyarország nyugati része, Horvátország, és a Dunántúl egy jelentős darabja. Szapolyai János 1540-ben bekövetkezett halálát követően Habsburg Ferdinánd jogot formált a magyar királyság egészére, ami viszont ellentétben állt az oszmán-török birodalom hatalmi törekvéseivel. 1541-ben a török hadak elfoglalták az ország központját, Budát, két évvel később pedig a koronázó várost, Székesfehérvárt is. Magyarország három részre szakadt: középső része a töröké, Erdély Szapolyai János utódjáé, Zsigmond Jánosé lett (mint a szultanátushoz tartozó, viszonylag önálló fejedelemség). Nyugat-Magyarország Habsburg Ferdinándé maradt; Pozsony „fényes pályafutása” tehát a legsötétebb időkben vette kezdetét. 1563. szeptember 8-án koronáztak első ízben magyar királyt Pozsonyban; nem mást, mint I. Ferdinánd német-római császár fiát, Miksát. Ezt követően 267 éven keresztül, egészen 1830-ig Pozsony (Könözsi István felvétele) volt a magyar királyok koronázási városa. Tíz király, egy királynő és tíz királyi feleség fejére tették fel a koronát a Szent Márton-székesegyházban; a megkoronázottak mindegyike cseh és német király is volt egyben, némelyikük pedig németrómai császár is, ami bizonyos szinten a közép-európai térség egyesítését is jelentette. A történelmi tényékhez talán még annyit, hogy a város Mária Terézia uralkodása idején élte fénykorát. Ekkor vált Magyarország legnagyobb településévé; a városfalak és kapuk 1775-ben történt ledöntésével és a vizes árkok feltöltésével lehetőség nyűt a város terjeszkedésére. Paloták, templomok, valamint színház épült ebben az időszakban, de kibővítették a várat is. Ez a korszak II. József uralkodása idején ért véget, amikor is a király visszavonta fővárosi címét, majd 1783. május 13-án a királyi koronát is Bécsbe szállíttatta. A magyar nemesség ezt követően fokozatosan elhagyta a várost, a jelentősebb egyházi oktatási intézmények is bezárták kapuikat, majd a 19. század elején dúló napóleoni háborúk során végleg véget ért az „aranykor’. Meglehet, ennek megidézését szolgálja a Pozsony-Óváros, illetve a Koronázási Pozsony Polgári Társulás által szervezett, idén harmadik évfolyamába lépő koronázási ünnepség. A szeptember 2. és 4. között zajló eseménysorozat programja eltér a tavalyi, illetve tavalyelőtti rendezvényekétől. A korhű forgatókönyv szerint zajló koronázáson kívül az érdeklődők idén részt vehetnek az Aranysarkantyús vitézek lovaggá ütésének ceremóniáján, a királyi lakomán, a királyi eskütételen, valamint a lovagi tornán is. A király érkezésével szeptember 2-án kezdődő ünnepségsorozatot a Hviezdoslav téren felállított óriáskivetítőn is figyelemmel kísérheti a közönség. A szervezők tartalmas kísérőprogramról is gondoskodtak, hiszen a Hal téren, a Fő téren és a Hviezdoslav téren is a népi mesterségek kirakodóvásárral kísért bemutatója zajlik majd. A szervezők gondoskodtak arról is, hogy más városok is bemutatkozhassanak a hatalmas tömegeket vonzó három nap során; ennek szellemében Trencsén, Modor, Szakolca, Késmárk és Ólubló kézművesei, illetve művészeti csoportjai mutatkoznak be a város terein és az azokon felállított kisebb színpadokon. Kétségtelen, hogy a rendezvénysorozatnak fontos küldetése van, hiszen az 1919. március 6-ától Bratislava nevet viselő városban a magyar-osztrák-szlovák közös történelmi múlt hivatalos felemlegetése és elismerése évtizedeken keresztül nem volt szokásban. A tény, hogy a Szent Márton-székesegyházba a koronázás idején ezerötszáz korona ellenében lehet csak belépni, arról tanúskodik, hogy a rendezvényt inkább turisztikai látványosságnak, mintsem hagyományteremtésnek és -őrzésnek szánják. Bele kell törődnünk, hogy kenyérért és cirkuszért egyaránt magas árat kell fizetnünk, de tekinthetjük ezt akár „európaivá válásunk” egyik mozzanatának is. Ozorai József regénye egy letűnt világ tiszta romantikájának kifinomult, ízes stílusú leírása Egy igaz mese a szabadságharc idejéből CHRENKA EDIT Ozorai József Kuruc ősök című kétrészes regényének új kiadása - ezúttal egy kötetben - az író születésének 150. és Pográny község első írásos említése 930. évfordulója alkalmából jelent meg. A hajdan nagy sikert aratott regény első kiadása a szerző halála előtt egy évvel, 1929-ben látott napvilágot. A kuruc időkről szóló könyv hagyományt őrző irodalmunk egyik gyöngyszeme, melyet szerzője szerénységből nem is mert regénynek nevezni, hanem „csak korképek és egymásba kapcsolódó események sorozatáénak. Ozorai József 1855. október 3- án született Érsekújvárott, és 1930. október 4-én hunyt el ugyanott. Földi maradványai a helyi Szent József-temetőben nyugszanak. Születése idejében szüleit még Ozorákoknak nevezték, s az író csak később tudta meg, hogy családjukat eredetüeg Ozorovszkýnak hívták (mint könyvének egyik alakját), és a kuruc időkben telepedtek le szülővárosában. Alsóbb fokú iskoláit szülővárosában és Esztergomban, jogi tanulmányait Budapesten végezte. Tényleges katonai szolgálata idején súlyos fagysérülés érte, aminek következtében az egyik lába megbénult. Szülei papnak szánták, de joggyakorlatot szerzett, majd ügyvédi irodát nyitott. Emellett pedig elbeszéléseket, cikkeket publikált, az Érsekújvári Lapok szerkesztője volt, és Fábián János plébánossal közösen történelmi kutatásokat végzett. Városa 1938-ban utcát nevezett el róla. A regény Rákóczi Ferenc vitézeinek kalandjairól, hőstetteiről és szerelmeiről szól. „Ezek a kuruc vitézek az érsekújvári várbástyákon hadakoztak, és az érsekújvári határdűlők pázsitos mezőin, illatos rétjein, kopár tarlóin és hantos barázdáin száguldoztak paripáikon és vívták véres csatáikat. A harc elmúlta után Érsekújvárott telepedtek meg. Ott élték le életüket, és ott temetkeztek el. Emlékük felett ott még nem halt meg egészen, de már haldoklik a hagyomány” - írta idestova nyolcvan éve a szerző. A könyvben megelevenedik előttünk Érsekújvárnak és környékének a múltja. Olvashatunk benne a híres hatszögű várról, amely a kor egyik legnagyobb erődítménye volt. Némi fogalmat ad erről a ma is létező kálvária és a várbástyáknak még megmaradt, komoran sötétlő romjai. Ezek a hatalmas bástyák a keresztény nyugatot sokáig megvédték a török hódítás ellen, végül azonban Érsekújvár is elesett. A vár 1685. augusztus 10-i visszavétele világtörténelmi esemény volt: sok európai nagyváros kivilágítással ünnepelte meg, emlékiratok és képek jelentek meg róla világszerte, sőt emlékérmeket is verettek ebből az alkalomból. A regény hősei is az újvári várban katonáskodtak Rákóczi zászlaja alatt, Ocskay László ezredében. Ott szolgáltak az ostrom idején is. Amikor Ocskay eladta magát és ezredét, ők keresztültörték magukat a császári seregen és elmenekültek. Bujdosni kényszerültek, míg végül a jobbágysorsot választották az esztergomi érsekség területén. A regény egy letűnt világ tiszta romantikájának kifinomult, ízes stílusú, meseszerű leírása. Érsekújvár mellett szó esik benne például Nyitráról, Pogrányról, Menyhéről, Verebélyről, Léváról, Nagysallóról, Naszvadról, Anya- Iáról, Andódról, Kamocsáról, Deákiról, Szemeréről, Bajcsról, Farkasdról, Perbetérői, Udvardról és Gútáról is. E lebilincselő könyv emléket állít a kuruc kor egyszerű embereinek és nagy egyéniségeinek, és maradandó olvasmányélményt nyújt mindazoknak, akik érdeklődéssel fordulnak elődeink sorsa felé. A könyvhöz Miklósi Péter írt utószót. (Ozorai József: Kuruc ősök, Clara Design Studio, Csenke/ Čenkovce, 2004.)
